Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-10-20 / 42. szám
Józsa-Dénes Zsolt Felvételei 4. oldal 2002. OKTÓBER 20. Kereszt is, csillag is a templom tornyán Ünnepeltünk Szederkényben Ünneplésre az adott okot, hogy 10 éves lett szép, modern templomunk a Mohácshoz tartozó szederkényi fíliánk- ban. Még a nap is előbújt késő délután, hogy sugaraival köszöntsön minket október 13-án. Tíz évvel ezelőtt október 24-én viharos, rossz időben történt a szentelés. De akkor sem akadályozott meg minket abban, hogy örömmel álljunk meg Isten előtt, és vegyük D. dr. Harmati Béla püspök áldását, hallgassuk igehirdetését. Most is ő volt, aki heti igénk, Mik 6,8 alapján szólt hozzánk, és visszaemlékezésre, hálaadásra buzdított. Erőt merítettünk szavaiból, hogy a sok törvény közül, melyet be kell tartanunk, nekünk Isten örök törvénye a zsinórmérték. Szeretetünk, alázatunk sokszor töredékes, elfogyó- ban van, de Istennel való kapcsolatunk mindig kínálja nekünk a korrigálás, a megújulás lehetőségét. Szederkényi templomunkat közösen használjuk református testvéreinkkel, így is épült 10 évvel ezelőtt, hiszen a régi, tönkrement imaház is közös tulajdon volt, ahogyan a Felsöszeliböl idetelepített testvéreink kapták azt 1947-ben. Istenem, milyen hihetetlen: 1992-ben 1 600 000 Ft-ból építettük példás összefogással templomunkat! Az épület napjaink elvárásainak is megfelel: az elektromos padfűtéstől a térelválasztó harmonikaajtón át a vizesblokkig. Minden vasárnap hangzik az ige, felváltva evangélikus és református lelkész szolgálatával. Ünnepi istentiszteletünk Bóka András református esperes imádságával, úrvacsorái előkészítőjével gazdagodott, s hittanos gyermekek tették színesebbé együttlétün- ket. Lélekemelő volt a pécsi evangélikus énekkar és Győrffi István orgonaművész tanár magas színvonalú szolgálata. Az úrvacsoraosztásban Harmati püspök úrnak e sorok Írója, Bóka esperes úrnak Boruss Mária református lelkésznő segédkezett. Záróimádság után a négy szolgáló lelkész mondott áldó szavakat, Urunk szeretetébe ajánlva a nagy gyülekezetét és a. templomot egyaránt. Szorgos asszonykezek nyomán mindnyájunknak jutott bőven a felkínált süteményekből, melyeket oldott légkörben fogyasztottunk el ünnepnapunk zárásaként. Boldogító érzés1 volt látni a sok kisgyermeket és fiatalt a templomban, így van s lesz reményteljes jövője a szederkényi gyülekezetnek, hiszen nem hiába áll a torony tetején harmonikus egységben a kereszt és a csillag. Testvéri összefogás, istendicséret a tegnap, a ma és a holnap megtartó ereje, meg nem szűnő szolgálata. Ebben kaptunk ez alkalommal is megerősítést, áldást és békességet. Némethné Tóth Ildikó A bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium az idei tanévben ünnepli újraindulásának 10. évfordulóját. E dátumhoz kapcsolódva október 10-12-én a pedagógusok számára szakmai fórumot rendeztek, melyen az ország minden evangélikus középiskolája 8-12 fővel képviseltette magát. ÉLŐ ÉS ÉGETŐ KÉRDÉSEK Az ünnepélyes köszöntések után, az első előadáson dr. Frenkl Róbert országos felügyelő élő és égető kérdésekre próbált hiteles, meggyőző választ adni: Hogyan segíti az autonóm személyiség, a keresztény értékrend kialakulását az evangélikus oktatás? Mint már annyiszor, most is hangoztatta az oktatás prioritását és a tanáregyéniségek kiemelkedő fontosságát egyházunkban. Evangélikus iskolákban természetes a világnézeti elkötelezettség, ugyanakkor a nyitottság, a befogadás is, melyek a lutheránus iskola legfontosabb hagyományai közé tartoznak. Véleménye szerint egy felekezeti intézmény nem közvetlenül missziónál, indirekt módon azonban lehetősége van a missziói munkára. A reformáció tradíciójának tudható be, hogy az evangélikus oktatás célja - egyebek mellett - az autonóm személyiség fejlesztése, mert ez a polgári gondolkodás alapja. Független, gondolkodó, érdeklődő, felelős fiatalokat akarunk nevelni, akik képesek elvonatkoztatni a közgondolkodástól, és nem jellemző rájuk a csordaszellem. Legfőbb célunk, hogy a gyerekek az örök élet reménységében váljanak autonóm személyiséggé. A pedagógusnak jogai mellett fontos kötelezettsége, hogy saját személyiségén keresztül a keresztény értékeket közvetítse. A második nap reggele áhítattal kezdődött. Hegedűs Attila iskolalelkész Fii 1,6 alapján hirdette az igét. Mint gyakorló lelkész és pedagógus, munkánk dilemmáit sorolta: Sámuel példáján keresztül magyarázta, hogy türelemre van szükség, mert az eredmények nem mérhetők és csak hosszú távon érnek be. Éltessen bennünket a célhoz érés reménysége! EREDMÉNYEK ÉS TEENDŐK A délelőtti előadások az oktatás időszerű kérdéseit világították meg több oldalról. Elsőként Mihályi Zoltánná, az Országos Iroda'Oktatási Osztályának vezetője összegezte az evangélikus: iskoláztatás elmúlt tíz esztendejét. A jubileum alkalmából a gazdag hagyományokkal rendelkező evangélikus iskolák múltját idézve a rendszerváltás utáni kezdetekről beszélt, az egyházi oktatás törvényes működtetésének feltételeit vázolta. Szemléletesen, diagramok segítségével mutatta be azt a fejlődést, amely a Fasori Gimnázium 1989-es indulása óta tapasztalható egyházunkban. A kezdetek után iskolarendszerré fejlődött az evangélikus oktatás, az intézmények az igéEvangélikus Élet = nyeknek megfelelően színesítették a kínálatot, bővítették a belső struktúrát. Az eredményeken túl a hiányosságokat is vázolta, és rámutatott a feladatokra is. A továbbiakban is fontos az iskolák jó működése, a magas színvonalú oktatás, az, hogy versenyképes tudást és korszerű ismereteket nyújtsunk. A nevelés terén kiemelte a szeretetteljes légkört, a keresztény világnézet és értékrend kialakításának fontosságát a nemzet és egyházunk jövőjének érdekében. A következő előadó, Platthy Iván ny. államtitkár, egyházügyi tanácsadó a kezdetekről beszélt, melyet a magvetéshez, faültetéshez hasonlított. Fontosnak vélte, hogy a rendszerváltás időszakában az állam és az egyház egy soha vissza nem térő történelmi pillanatot használt ki - mint utólag tapasztaljuk, eredményesen. Fontosnak tartotta az állam és egyház mellérendelt viszonyát, a folyamatos párbeszédet és az .egyházak szerepvállalását a társadalom életében. Pongrácz László, az OKÉV (Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont) főigazgató-helyettese „Az országos mérések eredményeinek tanulságai” címmel érdekes, tényekkel, adatokkal alátámasztott előadást tartott. Az első, ötödik és kilencedik osztályokban végzett nemzetközi mé- * rések eredményeiről számolt be a jelenlévőknek. Kiemelte azt az ellentmondást, ami a magyar közoktatás hagyományos értékrendje és a nemzetközileg fontos munkaerő piaci és kemény gazdasági szempontok érvényesítése között feszül. Sipos István, az Oktatási MinisztérL um helyettes államtitkára a közelmúlt változásait elemezte, majd felvázolta a Nemzeti Fejlesztési Terv fő irányait. Véleménye szerint a humán erőforrás fejlesztése, ezen belül az oktatási stratégia kulcsfontosságú kérdést jelent. A konferencia fontos mozzanata volt a pedagógusok megbeszélése. 12 szekcióban - szaktárgyanként és szakterületenként - beszélgettek az eredményekről, a lehetőségekről és a feladatokról, megfogalmazták közös gondjaikat, problémáikat. Az utolsó nap reggelén a szekciók vezetői számoltak be az előző napi ülés tapasztalatairól. A beszámolók egytől egyig magas szakmai színvonalról, felelős gondolkodásról, az egyházi oktatás ügye és a keresztény nevelés iránti elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot. Sok kérés, ötlet fogalmazódott meg, amelyek - a földrajzi távolságok ellenére - segítenék a közös gondolkodást, egymás jobb megismerését, a jó kezdeményezések közreadását. VAN ÚJ A NAP ALATT A beszámolókat követően D. dr. Harmati Béla püspök zárógondolatai következtek, aki arról beszélt, hogy ez az együttlét mindenkit önvizsgálatra késztet. Öröm és hálaadás, hogy az iskolaügy életüggyé vált egyházunkban. Ez azért is fontos, mert korunk tele van nehézségekkel, melyekkel szembe kell néznünk. Szakmai kihívás is az EU-hoz való csatlakozás, mert erősíteni kell az idegennyelv-tudást, de nem feledkezhetünk meg nemzeti értékeinkről sem. Harmati püspök Préd 1,8-9 alapján tartott záróáhitatában összegezte a teendőket. Nincs új a nap alatt? Minden munka fárasztó? Lemondó beletörődést, sorsszerűséget sugall az ige? A szenvedélyes, odaadó szeretettel végzett munka nem fárasztó: van új a nap alatt, gondoljunk csak történelmünk fordulataira, az utolsó 15 év történéseire! Van teremtő akarat, Isten állandó. Adjunk hálát a maradandóért, munkálkodjunk a változásokért! Lehet új bennem, rajtam keresztül, Isten által. Gazdag, színes együttlét volt ez a konferencia. Köszönet érte a házigazda bonyhádi gimnáziumnak! Jancsó Kálmánná A norvég segítséggel épülő óvoda Immár jó négy esztendeje, hogy a finn rádiómisszió egyik munkatársa, Matti Korpiaho felhívott telefonon azzal a kéréssel, hogy ha lehetséges, végre „fedezzük föl” déli szomszédainkat, és segítsük a vajdasági evangélikus egyház újraéledését, különös tekintettel a rádiómissziós munkára. így találtunk utat - Finnországon keresztül - a Délvidékre. Talán felesleges részleteznem a helyzet fonákságát, hiszen mindig is fenyegetett minket a kísértés, hogy a „távolabbiak szeretete” eltakarja előlünk legközelebbi felebarátainkat... Az ébresztő telefonhívást hamarosan követte a személyes kapcsolatfelvétel. 1998 őszén az Evangélikus Missziói Központ megszervezte a szabadkai Népkör épületében az első regionális missziói napot, amelyre mintegy kétszázan jöttünk össze a Vajdaság evangélikus gyülekezeteiből. A lelkesítő kezdeten felbuzdulva elhatároztuk, hogy évente találkozunk ilyen keretek között is. Sajnos közbeszólt a háború, és a második regionális napra csak most, október elején kerülhetett sor. Ennek legvonzóbb eseményéről — az Izsóp együttes fergeteges koncertjéről - lapunk előző számában már tudósítottunk néhány sorban és egy fotóval. Volt viszont látogatásunknak néhány kevésbé látványos, ám a további együttműködés szempontjából nem kevésbé fontos eseménye is. Ezúttal a finn rádiómisszió új igazgatójával érkeztünk a Vajdaságba. Ez a tény is jelzi, hogy finn testvéreink változatlanul mennyire szívükön viselik a maroknyi vajdasági magyar evangélikusság sorsát. Juha Auvinen a szabadkai missziói nap keretében, a bunyevác kultúrházban szólt a rádiómisszió világot átölelő munkájáról, vasárnap délelőtt pedig igét hirdetett a szabadkai templomban. Meglátogattuk a Szabadkai Rádió Magyar Szerkesztőségét, és természetesen az evangélikus rádiómisszió kis stúdióját is, amit a bajsai parókián rendeztek be. A két nap különleges színfoltja volt, hogy Dolinszky Árpád szuperintendens és felesége kíséretében egy délutánt töltanyaország segítségében is bízva - az épület többi része is megújulhat. Az idő sürget, hiszen éppen ottjártunk- kor sikerült végérvényesen megegyezni egy regionális rádió vezetőjével, hogy a közeli jövőben a kikindai és a zentai rádióban is megkezdődhessék a magyar evangélikus programok sugárzása. De egyelőre, ha valakit utolér a rádión keresztül Isten hívogató szeretetének jó híre, nincs igazán hová befogadni... Mindez egy imatémával, egy megoldandó feladattál többet kell, hogy jelentsen számunkra is. Remélem, akadnak olyanok, akiknek lesz antennájuk a segélykérő hívás meghallására... A fentiekhez végül csupán egy rövid - provokatív - megjegyzés: még egyetlen vajdasági magyar evangélikus gyülekezeteknek sincs hazai testvérgyülekezete! Pedig ők se kevésbé magyarok, mint erdélyi hittestvéreink. Akinek van füle és együtt érző szíve, az... Gáncs Péter A város főutcáján: Dolinszky Árpád, Konecsni Tamás, Konecsni Alexander és Juha Auvinen • hettünk együtt a kikindai evangélikus gyülekezet vezetőivel. ■ / Kikinda a Vajdasági Magyar és Német Evangélikus Egyház bánáti egyházmegyéjének központja.^ A terület esperese Dolinszky Arpádné, aki egyúttal a bajsai gyülekezet lelkésze is. A szép kisvárosban élő magyar evangélikusság legnagyobb gondja, hogy lepusztult egyházi épületei alkalmatlanok egy lelkész fogadására, és így, helyben lakó pásztor hiányában reménytelen a gyülekezet újraélesztése. Viszont örömmel láttuk, hogy valami azért már megmozdult Kikindán. A romos egyházi épület egyik részét teljesül felújították, és ott, egy norvég alapítvány segítségével hamarosan óvoda nyílik. A gyülekezet felügyelője, Konecsni Tamás hangot adott abbéli reményüknek, hogy - nemzetközi összefogással, finn támogatással és az Tárgyalás a szabadkai rádióban: Juha Auvinen, Biacsi Antal igazgató és Árpási Ildikó főszerkesztő 4 fi v< I i Fotó: Máté Réka Va jdaságba „Finnországon át”.
