Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-08-04 / 31. szám

4. oldal 2002. AUGUSZTUS 4. Evangélikus Élet- Mi ketten fei- rakjuk ezeket a pa­dokat, te addig menj, íjH és hívd oda a többieket, a teherautó is elindulhat. Szóltál Daninak, hogy indul- íj jón összeszedni a szemeteszsá- I kokat? Hang a walky-talky-ból: A Toitoi- okban elfogyott a WC papír, és telefonált Vince, hogy lekéste a vonatot, valakinek be kéne érte menni! Béla elindult már a Corába? Szólj neki, kérlek, J hogy vásárlás után ne jöjjön 1 vissza, hanem menjen a pálya- ■ udvarra, mert egy mozgássá- ■ rültet be kellene kísérni... - ■ Mennyi ebédjegy van még? A ■ sátrasnak szóljatok, hogy’ jöj- jfl jön ki, mert az egyik sátor rossz helyen áll! * Telefon: - Kovács úr nem tud ■ kijönni, mert betört a szélvé- Wk döje? Sajnáljuk, vártuk na- I gyón! Márti, kérlek mondjátok m be a Terasz Rádióba, hogy a szí­ni előadás nem a Klubteremben lesz, hanem a kamaraszínpadon! .. Péterfia Zsuzsa (17) szentlőrinci gimnazista- Jól érzem magam. Az előadások, főleg a reggeli főelőadások na­gyon tetszenek. Kicsit csapongóak az előadók, de érdekes témákat feszegetnek. Jónak tartom, hogy nem keresztény előadókat is meg­hívtak. Ilyen problémával sokszor találkozunk az életben: hogyan viszonyuljunk a világi kérdésekhez keresztényként, ehhez támponto­kat is kaptunk itt. A zenei programok közül jó volt a Ghymes, a KIE-kávéházban is van zene. Nagyon szép itt Kismaroson a környe­zet. Ritkán szoktam sátorozni, de ezt is élvezem, a bátyámmal együtt jöttünk. Ifjúsági konferenciákra minden évben járok, ezért sokakat ismerek, most viszontlátjuk egymást, mert az országból mindenhonnan jönnek fiatalok, sőt még távolabbról is. A Gyarmati család Budapestről- Egyszerűen azt tudjuk mondani, hogy klassz! Mi eddig há­rom Szélrózsán vettünk részt. Nem a szervezők hibája, de az el­látás gyengébb, mint szokott lenni: az itteniek nem nőttek még fel a követelményekhez. Baromi jó a hangulat, szeretetben van­nak együtt az emberek, ezért jövünk ide, ez a Szélrózsa! Ne­künk azért különleges az idei találkozó, mert most vagyunk először gyermekünkkel, a kéthónapos Lucával, akinek ez az el­ső kimozdulása otthonról. Hamarosan megkereszteljük, úgy­hogy most szokja a keresztények közegét. Az eddigi programok közül rendkívül színvonalas volt a Ghymes, a fórumok is jók. Sokat várok a záró szabadtéri istentisztelettől, ami semmihez sem hasonlítható élményt szokott jelenteni. 4 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom