Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-07-14 / 28. szám
4. oldal 2002. JÚLIUS 14. Sajtóközlemény a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Közgyűléséről A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat 2002. június elején tartotta szokásos évi közgyűlését Budapesten, XXIII. kerületi központjában. A több napirendi pontból álló ülésen megvitatásra került a Szeretetszolgálat 2001. évi Közhasznúsági jelentése, és a közgyűlés résztvevői döntöttek az új Felügyelő Bizottsági tag megválasztásáról. „Minősítésünk legyen azok köszönő szava, akikért cselekedtünk, fáradoztunk” Az elmúlt évben ünnepelte a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat fennállásának 10. évfordulóját. A Közgyűlés elején tartott beszámolójában Lehel László lelkész, a Szeretetszolgálat igazgatója kiemelte a tavalyi év jelentősebb eseményeit a segély- szervezet életében, melynek eredményeként jelentős hazai és nemzetközi humanitárius segélyprogramokat, illetve adománygyűjtést végzett, miközben hazai intézmény- rendszere folyamatosan bővült. ' A lelkész-igazgató kedvező előrelépésként értékelte, hogy a 2001-es évben 3000 fővel nőtt az adományozók száma, valamint említést tett a McCann-Erickson kommunikációs céggel való sikeres együttműködésről, melynek köszönhetően első ízben jelent meg a Szeretetszolgálat egységes arculattal a napi- és hetilapokban, postahivatalokban és plakátokon az ország egész területén. így megvalósult a Szeretetszolgálat fennállása óta a legnagyobb horderejű és mértékű ádventi kampánya. A Szeretetszolgálat a tavalyi évben eredményesen valósította meg a kitűzött célokat a hazai és nemzetközi humanitárius segítségnyújtás területén is. A Szeretetszolgálat 2001-ben újabb nemzetközi programok lebonyolítását, és természetesen az előző évben megkezdett tevékenységek folytatását végezte. Földrajzilag Magyarországra, Jugoszláviára (Belgrad, Szandzsák), Kárpátaljára, Lengyelországra, Afganisztánra és Észak- Kaukázus térségére tehetők. Képes beszámoló az árvízi tevékenységről Sajnálatos módon a tavalyi évben sem kerülte el hazánkat az árvíz. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat az első napoktól kezdve a Felső-Tisza vidékén segítette a kitelepített és a befogadó családokat. A Közgyűlésen a Szeretetszolgálat munkatársa rövid képes beszámolóban ismertette a segélyszervezet árvízi szolgálatát, melynek során kilenc hónap alatt, több mint 103 millió forint értékű adományt osztott szét a rászorultak között. Újszerű támogatást jelentett Tákoson és Csarodán az újonnan felépített házakba visszatelepült családok számára a Szeretetszolgálat által adományozott 118 konyhabútor. Együttműködés a Külügyminisztériummal Részletes beszámoló hangzott el a Külügyminisztériummal közösen elindított afganisztáni segélyakcióról, melyre 2001-ben került sor először. Ennek érdekében a Szeretetszolgálat helyszíni irodát nyitott Mazar-i-Sharif városában, ahol a helyszíni segélyezést magyar munkatárs irányítja. A Külügyminisztériummal történő együttműködés vitathatatlanul annak a fejlődési iránynak a kezdete, hogy Magyarország az Európai Unióba való belépést követően adományozó-országgá válik, s így költségvetésének meghatározott százalékát humanitárius és fejlesztési segélyezésre kell fordítania. Az ország eme szolgálatában a Szeretetszolgálat is részt kíván venni a maga szakértelmével és elhivatottságával. „Az összefogás valóban megsokszorozza lehetőségeinket és erőnket” A lelkész-igazgató beszámolója végén külön hangsúlyozta köszönetét mindazoknak, akik támogatták a Szeretetszolgálatot az elmúlt esztendőben. Köszönet illeti az önkénteseket, minden munkatársat, alapítókat, gyülekezeteket, a Felügyelő Bizottság tagjait, az egyházi vezetőket, ismerős és ismeretlen támogatókat bel- és külföldön egyaránt. Az összefogás, mint ahogy a Szeretetszolgálat nevében is kifejeződik, valóban megsokszorozza lehetőségeit és erejét. Új tagok felvétele Hafenscher Károlyt, az Evangélikus Egyház országos irodájának igazgatóját a közgyűlés egyhangúlag elfogadta hatodik Felügyelő Bizottsági tagnak, mely tisztség eddig betöltetlen volt. A két protestáns egyház vezetője is támogatásáról biztosította az új Felügyelő Bizottsági tagot. A Szeretetszolgálat közgyűlése új támogató szervezetet fogadott soraiba. A Németajkú Református Egyházközséget Balog Zoltán lelkész képviselte, aki felszólalásában elmondta, hogy az évek folyamán komoly kapcsolat alakult ki a Szeretetszolgálat és a gyülekezet között, melyet a felvétel csak tovább erősít. A Szeretetszolgálat pénzügyi mérlege Jelentős mértékű volt a Szeretetszolgálat 2001. évi nemzetközi humanitárius (Kárpátalja, Jugoszlávia, Észak-Kaukázus stb.) tevékenysége is, melyet nemzetközi partner- szervezeteinek, mint például az Egyházi Segélyszervezetek Nemzetközi Szövetségének támogatásával hajtott végre közel 830 millió forint értékben. A Szeretetszolgálat magyarországi tevékenységeire, így az árvízi segítségnyújtásra, a 17 hazai szociális intézményének finanszírozására és egyéb programok lebonyolítására a tavalyi év folyamán több mint 437 millió forintot fordított. A közgyűlés egyhangúan elfogadta a Szeretetszolgálat 2001. évi zárszámadását. * Az ülésen jelen voltak a Szeretetszolgálatot alapító protestáns és ortodox egyházak vezetői, valamint a karitatív szervezetet támogató magánszemélyek és pártoló tagok. A közgyűlés az elnöklő D. Szebik Imre püspök záró imádságával fejeződött be. Fekete Dániel sajtóreferens Hitoktatókká válnak Közös nappali képzést indít szeptembertől a Nyugat-Magyarországi Egyetem, valamint az Evangélikus Hittudományi Egyetem a hitoktató-óvodapedagógus, hit- tanár-szociálpedagógus szakokon. Az erről szóló megállapodást kedden írta alá dr. Koloszár József rektor, valamint a budapesti intézmény képviseletében dr. Szabó Lajos rektor. Az együttműködés célja az evangélikus hitoktatók képzése. Ennek alapja a lelki nevelés, megfelelő keretet adva azoknak a tudományágaknak a megismeréséhez, amelyeknek elengedhetetlen szerepe van a hitoktatói szolgálatban. Az új képzéshez a Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar biztosítja a megfelelő kereteket és feltételeket. A hallgatói létszám évente tizenöt fő, a végzettek diplomájuk megszerzése után az alsófokú nevelési intézményekben, segítő szolgálatoknál, felekezeti iskolákban, nevelőotthonokban, óvodákban helyezkedhetnek el. (Kisalföld, 2002. június 26.) Evangélikus Élet • ISTEN AJÁNDÉKAI ÉS AZ ÁLMAINK Hévízgyörki örömünnep Az oltárnál az egyházközség lelkésznője, az egyházkerület püspöke és az egyházmegye esperese Fotó: Lindák László Július 7-e, délután három óra. Harangzúgás és az istentisztelet kezdetét váró gyülekezet templomból kiszűrődő éneklése hirdeti: a hévízgyörki gyülekezet ünnepre készül, hogy hálát adjon Istennek kívül-belül megújult, másfél évszázados templomáért. „Akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget” - a két és félezer év távolából felhangzó zsoltármondat a hévízgyörki templomban arról az Istenről tesz tanúságot, aki nem csupán eleget ad, hanem ajándékaival elhalmozza az embert, és gondoskodó szeretetével túlszárnyalja legmerészebb álmainkat is. Azért állhatott meg ezen a mai napon egy gyülekezet közössége, és vele együtt az örömében osztozó vendégei is hálával Isten előtt, mert mindannyiunk számára bizonyosság: „Isten építi a házat” - is egyházát is. D. Szebik Imre Püspök igehirdetésében e régi zsoltár - a százhuszonhete- dik - alapján arról szólt, hogy négy evangélium csendül ki ebből az ősi imádságból. Az első örömüzenet igy hangzik: nem hiábavaló az emberi fáradozás, a szolgálat! Azért nem, mert Isten építi házát, egyházát. A hévízgyörki gyülekezetét, és annak minden tagját is építi, támogatja. És így válhatunk mi is építőkké, eszközökké Isten terveiben. A templom önmagában is prédikál, hát még a keresztények élete, akik hitűkkel, hűségükkel szolgálják Isten ügyét! Ezt az üzenetet hordozza a megújult templom is. A második evangélium így szól: Isten őrzi a várost! Gondoskodik életünkről, biztonságunkról minden veszély, nehézség ellenére is. Sajnos, olykor nincs elegendő távlatunk látni ezt, azonban Isten szeretete hordoz és őriz várost, népet, gyülekezetét, és vigyázza személyes életünket is. A harmadik örömüzenet Isten áldását hirdeti. Ha van is „minden hiába” élményünk, tapasztalatunk olykor, Isten mégis áldást akar adni, és törekvéseinket, erőfeszítéseinket nem veti meg. Sőt, áldássá tesz minket is mások számára. Végül a negyedik evangélium: Isten ad eleget - az álmainknál is többet. Egy elégedetlenséget tükröző, hiányt panaszló korban elégedettek lehetünk. Az öröm, ami most átjárja szívünket, összecseng az örök élet örömével, ahol reménységünk szerint egykor mindannyian találkozunk majd. A köszöntések sorát is a püspök nyitotta meg, aki szólt arról, hogy jó híre van a hévízgyörki gyülekezetnek, temp- lomszeretetének, áldozatos hűségének. Mindez azt mutatja, hogy komolyan veszi Isten szeretetének továbbsugárzását. Külön öröm, hogy azok a vállalkozók is eljöttek erre az istentiszteletre, akiknek dolgos munkája révén újult meg a templom és a parókia. Isten egész egyházunk életét nézve, álmainkon felül sokat adott. Iskolák, szeretetotthonok mutatják az evangélikus egyház élni akarását. Ezután is mindig komolyan kell vennünk, hogy Isten kezében tartja egyházunk, gyülekezeteink sorsát. Szebik Imre arra kérte a jelenlévőket, hogy hordozzák imádságban belpolitikai válságtól szenvedő nemzetünket is, hogy jó rend és bölcsesség uralkodjon. Isten erősítsen minket, hogy ne fogyjon el bizalmunk abban az ígéretben, hogy ő építi a házat. Detre János, az aszódi Gyülekezet lelkésze és az Észak-Pesti Egyházmegye esperese köszöntőjében azt kívánta az Aszód leánygyülekezetéből önállósult gyülekezetnek, hogy a templom igazi lelki centrum lehessen, ahová mindenki betérhet örömével, bánatával egyaránt. A két gyülekezet szoros kapcsolatát az is mutatja, hogy átlátni egyik településről a másikra, és különösen is szembetűntek mindkét gyülekezet felállványozott templomtornyai. Benczúr László, az Északi Egyházkerület felügyelője az egyházi elnökség köszöntését is hozta. Köszöntőjében Isten értékrendjére utalt, és annak a reménységének adott hangot, hogy a szép, megújult templom a Találkozás színtereként ezután is lelkileg gazdagítja majd a közösséget. A gyülekezetét meleg szeretettel köszöntötte Gál Alfréd hévízgyörki református lelkipásztor is. Bogán István, a gyülekezet felügyelője beszámolójában három dátumot említett. 1829: ebben az esztendőben épült fel a gyülekezet temploma, a falu négy felekezetének egyikeként, immár az evangélikusok is örülhettek templomuknak, amely a nehéz anyagi körülmények ellenére Isten gondoskodását és a gyülekezet tagjainak elkötelezettségét és hűségét példázza. 1904 a második dátum, a templom felújításának éve. Erre a nagy munkára a gyülekezet egy áldozatkész szülöttjének támogatásából kerülhetett sor. A harmadik dátum pedig 1*J97. Ekkor történt váltás a lelkészi és felügyelői poszton a gyülekezetben. Dóka Zoltánnak, a gyülekezet szeretett lelkészének lelki-szellemi örökségét a gyülekezet új lelkésze: János Zsuzsanna és felügyelője is tovább szándékozott vinni. Ennek az elhatározásnak jegyében kezdődött meg a templom és a parókia felújítása. A gyülekezet alapítványt hozott létre, amelynek révén, valamint gyülekezeti tagok adományaiból és az önkormányzat hozzájárulásából „önerőből” sikerült megvalósítani a renoválás munkáit, amely összesen 6,5 millió forintot tett ki. 1997-ben a templombelső világítása, 1998-ban a hangosítás munkája készült el. 1990-ben és 2000-ben az imaterem felújítására került sor, majd 2001-ben a templomtetö, a szigetelés és a külső vakolat munkája következett a sorban. Végül tavaly az orgona is megújult és - egy gyülekezeti tag jóvoltából - a toronyóra is. pontosan mutatja az időt. A templom karzata alatt egy új márványtábla is került az 1904-es mellé, amely hirdeti Isten megtartó kegyelmét és a gyülekezet élni akarását. Köszönet mindazoknak, akik segítettek, de legfőképpen Istent illeti a hála és magasztalás! A gyülekezet fiatalokból álló énekkara is erről énekelt: minden mi él, Istent dicséri! A hálaadó istentisztelet végén a templomajtóban népviseletbe öltözött leányok emléklapot adtak mindenki kezébe, amelyen két fénykép fogja át az egykori és a megújult templom között eltelt 150 esztendőt, és hirdeti nekünk, hogy Isten elhalmoz ajándékaival - álmainkon felül is. Varga Gyöngyi Kereszt a körforgalomban A repülőtéri lelkésznek sok kellemes feladata van. Beszélgetni izguló utasokkal, lelki vigaszt nyújtani azoknak, akik félnek, vagy búcsút inteni azoknak, akik reménykednek a visszatérésben. Július 3- án azonban nem ez volt a feladatom. Egy repülőgép érkezett a Balaton-sármelléki repülőtérre Lengyelországból, telve gyászolókkal és reménykedő hozzátartozókkal, akik az előző napi szörnyű buszbaleset miatt érkeztek. Mikor az értesítést megkaptam sejtettem, hogy nem lesz könnyű dolgom. Amikor azonban a repülőgépből kiszálló, megtört tekintetű, elgyötört utasokat megláttam, tudtam, hogy itt az emberi szó kevés lesz, valamilyen „felső” vigasztalásra van szükségük. A kérdés hamar megfogalmazódott az ajkukon: „Miért pont zarándokokkal történik mindez, akik hitükből kifolyólag imád- ságos szívvel indultak útnak?” A tolmács rendelkezésemre állt, és már fordította is Jézus mondását: „Boldogok azok a szolgák, akiket Uruk megérkezésekor munkában talál." Amikor Pilátus a jeru- zsálemi templomban áldozatukat bemutató embereket mészároltatott le, a tanítványok feltették Jézusnak azt a kérdést, amit azóta is minden katasztrófánál felteszünk: „Miért pont ők?” Jézus válasza örök érvényű: „Ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen vesztek el. " Együtt értünk a buszbaleset helyszínére. A lengyel busz tragédiája, 19 halottja némán prédikál nekünk: „Vigyázz ember, mert az időd lejár!” Két nappal a busztragédiát követően újabb katasztrófa húzta alá Jézus mondását. A Bódeni- tó fölött 11 km magasságban ütközött össze két repülőgép. 45 gyermek halt meg. Az a 3 gyermek, aki nem kapott vízumot, és szomorúan otthon maradt, vajon mit gondolt a katasztrófa után? Az Isten útjai nem a mi útjaink, és az ő gondolatai nem a mi gondolataink. Bárcsak az ilyen esetek után nem egy fellélegzés, vagy egy vállrándítás lenne a reakciónk: „Ilyen velem nem történhet meg”, hanem ezeket a jeleket figyelmeztetésként értenénk, észrevéve azt, hogy újra kegyelmet kaptunk, Isten új lehetőséget ad a megtérésre. Elgondolkodva távoztam a tragédia helyszínéről, ahol valaki két lécből öszszeszögelt és felállított egy keresztet. Fischl Vilmos 4 t
