Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-01-20 / 3. szám
Evangélikus Élet 2002. JANUÁR 20. 5. oldal GOSPEL-VONAT BEATLESSZEL KÍSÉRVE Afrikai dallamok a várban Rendhagyó koncert színhelye volt a múlt év utolsó napjaiban a Budavári Evangélikus Templom. A My Friends együttes öt tagja töltötte be zenével a hideg decemberi estén zsúfolásig megtelt templomot. A néger spirituálék, gospelek üzenetét Balicza Iván lelkész igehirdetése hozta még közelebb a hívekhez, mely a The Gospel Train-hez (Gospel-vonat) kapcsolódva az evangélium vonatára invitált. Mai korunk örök rohanásra csábít, ám hiába a sietség, ha rossz az irány. Először a helyes irányt, Krisztust kell megtalálnunk - figyelmeztetett Balicza Iván. A koncert keretében a közös éneklés is helyet kapott. A My Friends segítségével a gyülekezet és a vendégek sikerrel birkóztak meg a szokatlan dallammal, sőt a zulu és angol nyelvű szöveggel is. (Bár a dalok zömének van magyar fordítása is, de eredeti nyelven hitelesebben hangzanak.) Mint talán köztudott, a spirituálékat az Afrikából elhurcolt néger rabszolgák énekelték új hazájukban, Amerikában, így ötvöződik bennük a törzsi dallamkincs és ritmusvilág a keresztyén zenei elemekkel. A gospel a szájról szájra hagyományozott dallamoknak a hangszer- kíséretes változata. Ezek már zeneileg kissé bonyolultabbak, s gyakran szerzőhöz is köthetők. A spirituálék és gospelek nem ismeretlenek a keresztyén gyülekezetek előtt, hiszen az Új ének c. ifjúsági énekeskönyvben számos dal magyar változata is helyet kapott. Vannak talán, akik idegenkedéssel fogadják ezeket a sajátos hangzású, sodró lendületű énekeket, és kirobbanó vitalitásukban, vidámságukban világiasságot éreznek. Ám elég emlékeztetni arra, hogy a Bibliában is az a szó hangzik el legtöbbször, hogy örvendjetek! Sokat tanulhatunk ezekből a dalokból: például egy harmonikus, derűs világszemléletet. A „spiri” - ahogyan kedvelői nevezik - vidám, élő, lüktető zenéjétől ugyanis nem választható el a mély hit. Ha elzárkóznánk ettől a zenei és szellemi kincstől, minden bizonnyal szegényebbek lennénk. A spirituáléknak egyébként van egy komorabb, filozofikus hangulatú vállfája is. Mint azt a My Friends vezetőjétől, Veres Anditől megtudtam, ezeket (pl. Amazing Grace) nem egyszer temetési szertartásokon is énekelték. Azonban nem csak spiriket és gospeleket, hanem - a műsor második részében - Beatles-dalok feldolgozásait is hallhatták azok, akik a budavári templomba látogattak ezen az estén. Itt az eredeti hangszeres kíséretet az emberi hang helyettesítette, mely nem csekély technikai ügyességet követel az előadóktól. Bravúrosan oldották meg a feladatot, a teljes zenei hangzás élményét nyújtva. A Beatles - tetszik, nem tetszik - egy nemzedék zenei anyanyelve, bár érdekes módon szinte nincs olyan felnövekvő generáció, mely ne rajongana érte. A My Friends tagjaitól megtudtam, hogy az énekegyüttes minden tagjának van zenei alapképzettsége, komolyzenei múltja, és mindenki játszik két-három hangszeren. E tudásukból remek ízelítőt is hallhattunk, bár a műfaj adottságai miatt elsősorban a ritmushangszerek és a zongora kaptak szerepet. A három lány: Nenicska Renáta, Nyakas Judit, Veres Andi remek, tisztán zengő hangja mellett a fiúk, Győri Gábor Dávid és May Zoltán is szépen teljesítettek (némi önbizalom azért még elkelne). A zeneileg ügyesen kivitelezett, tréfás koreográfiával kísért The Gospel Train igazi csattanó volt az első blokk végén. Hangterjedelmüknek köszönhetően izgalmas hangzásélménnyel tudják megajándékozni hallgatóikat, mint ezt az előbb említett dalban is megmutatták, ahol egymás szólamát felváltva énekelték a lányok. Ezt a képességüket a Beatles-feldolgozá- sok esetében is kamatoztatták. Minden vokáltag jutott szólisztiküs szerephez, sokszor a szólisták egymásnak felelgetve énekeltek,- különösen jól „kijött” ez a When I’m Sixty Four-nál. A My Friends tagjai különböző hivatásokat gyakorolnak, van köztük énektanár, vegyész, egyetemista. Ráadásul az ország különböző pontjairól verbuválódtak. Felmerül a kérdés, hogyan és hol találhatott egymásra az öt zenét szerető fiatal? A csoport vezetője - a műfaj szerelmeseként - már harmadik éve rendezi meg különböző helyszíneken a gospel-spiri tábort. Itt vegyes korosztályok ismerkedhetnek meg ezzel a zenei világgal. Nem is akármilyen sikerrel, hiszen a „közös zenei nulláról” (az ország minden részéből érkeznek fiatalok és kevésbé fiatalok is, akik azelőtt még soha nem énekeltek együtt, egy kórusban) egy hét alatt eljutnak egy nyilvános bemutatkozó koncertig. A tavalyi, Nyékládházán tartott táborban döntött úgy az öt fiatal, hogy vállalva a földrajzi távolság okozta nehézségeket, amikor csak tehetik, próbákra és előadásokra ismét összejönnek. A miskolci és a maglódi evangélikus gyülekezeten kívül, eljutottak például a Budapesten élő külföldi hívők ökumenikus gyülekezetébe, a Nemzetközi Gyülekezetbe is (International Church of Budapest). Mivel ez utóbbi gyülekezet tagjainak jelentős része afroamerikai, nem csekély kihívás volt ez számukra. A My Friends fiataljai valódi ökumenikus együttest alkotnak, ahol a három evangélikus tag mellett katolikus és református is együtt énekel. Természetesen az evangélikus kötődés a legmeghatározóbb, hiszen az említett zenei tábor minden évben — többek között - a Budai Evangélikus Egyházmegye és esperese, Szeverényi János segítségével jön létre. S nem utolsó sorban Andi evangélikus lelkész félje, Orosz Gábor Viktor révén is több gyülekezettel tartják a kapcsolatot. Örömteli, hogy ez a fiatal együttes létrejött, és missziós törekvésük sok embert a szó több értelmében is új hangon, közvetlenül megszólíthat - olyanokat is, akik talán kissé távolabb állnak az egyháztól, a hittől. A vokál tagjai fontosnak tartják, hogy személyes kontaktus alakuljon ki köztük és a hallgatók között. így, aki óhajtja, a 06 70 265-4640, vagy a 06 1 280- 1658 telefonszámon érdeklődhet felőlük, vagy igényelhet meghívókat a következő koncertekre. Az egyházi égisz alatt megrendezett koncertek természetesen ingyenesek, hiszen munkájuk itt szolgálat is egyben, de nem zárkóznak el iskolák, művelődési otthonok rendezvényeinek emelkedettebbé tételétől sem. Hamvay Péter FOLYÓIRAT AJÁNLÓ Örömhír A VISZ (Vasárnapi Iskolai Szövetség) evangéliumi gyermeklapja 12 éve létezik. Nem olyan, mint a szokásos gyermekújságok. Ennek a lapnak egyedi a megjelenése és egyedi a mondanivalója, A nagycsoportos óvodás és a kisiskolás korosztályra van szabva mérete, terjedelme, tartalma és a szívet melengetőén szép grafikák is (Gaál Éva és Koltai Éva művei). A lap állandó rovatainak középpontjában mindig az Úr Jézus áll. Találunk benne bibliamagyarázatot, történetet a bibliai időkből, verset, éneket, folytatásos történetet, fejtörőt és kivágós oldalt. A gyermekek is küldhetnek be rajzokat, írásokat. így szól hozzánk Isten az V. Móz 6, 6-8-ban: „Maradjanak szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz!" Ezt a parancsot nem könnyű teljesítenie a hívő családoknak sem. Az Örömhír segítségünkre lehet gyermekeink hitbéli nevelésében, mert valóban az evangéliumot közvetíti. Jól használható családi áhítatokhoz vagy közös rejtvényfejtéshez, a gyermekeinkkel folytatott hitbeli beszélgetés alapjául. Az óvodai, iskolai hitoktatáshoz is sok ötlettel szolgál, és a gyülekezetek vasárnapi iskoláiban is feldolgozható. Sok gyülekezet megajándékozza vele a gyerekeket karácsonykor, húsvétkor vagy a tanévzáró istentisztelet alkalmával. Az a tapasztalatunk, hogy a gyülekezetek nagy részébe sajnos nem jár ez a lap, sok protestáns család pedig nem is ismeri. Kedves felnőttek! Szülők, nagyszülők, keresztszülők, lelkészek, hitoktatók, pedagógusok, iratterjesztők! Tegyék lehetővé, hogy minél több kisgyerekhez eljuthasson az Örömhír újság által Isten örömüzenete! Az újság ára változatlanul 100 Ft. Megjelenik kéthavonta. Előfizetés egy évre: 600 Ft. Megrendelhető a VISZ címén: 2119 Pécel, Nyírfa u. 1. Tel.: 06-28-453-792 Bottáné Tamás Szilvia Egyházi Bor- és Ásványmúzeum Mádon Több esztendő gyűjtő munkájával Egyházi Bor- és Ásványmúzeumot rendezett be a tokajhegyaljai Mád parókiájának alagsorában Darvas László, a helyi római katolikus egyházközség plébánosa. Az esperes kiváló borász hírében áll, emellett évtizedek óta elismert kutatója és gyűjtője a térség ásványkincseinek is. A múzeum vitrinjeiben sorakozó palackok átfogó képet mutatnak a világ bortermeléséről, külön részben az európai országok legjelesebb borvidékeit bemutató tárlattal. A huszonkét magyar történelmi borvidék mindegyikét húsz-harminc palack reprezentálja. A bormúzeum főhelyére a tokaji borok kerültek, közöttük fellelhetőek az egyházközség szőlőiben termett és saját borpincékben érlelt aszúborok, szamorodnik, furmintok, hárslevelűk és sárga muskotályok. A bormúzeum előterében a begyűjtött és rendszerezett sok ezer hegyaljai ásvány közül a legérdekesebbek kerültek a tárlókba; a többi hely hiányában egyelőre raktárban maradt. Noé szövetsége - kiállítás a Zsidó Múzeumban Brit Noah - Noé szövetsége címmel huszonhárom kortárs képzőművész alkotása látható január 10-étől a budapesti Zsidó Múzeumban. Amint az Bálványos Anna, a kiállítás kurátorának tájékoztatójából kiderül, az alkotások középpontjában az ember és az Isten kapcsolata áll. Valamennyi mü Mózes I. (Genezis) könyvének azon versén alapszik, amely Istennek Noéval, az emberrel és minden élőlénnyel kötött szövetségéről szól. A Mazsike felhívására különböző stílusban alkotó művészek, elsősorban festők állítják ki műveiket. A szervezők meglátása szerint a beérkezett művek és a visszajelzések azt mutatják, hogy a téma, ha az utóbbi időben háttérbe került is, foglalkoztatja a művészeket. Több alkotáson tűnik fel a szövetség szimbólumaként a szivárvány, láthatók formai utalások Noé bárkájára, s némelyik képen - valamilyen módon, például kéz, szem, függőleges vonal maga Isten is megjelenik. A kiállító művészek között szerepel Bak Imre, Erdélyi Gábor, Havas Bálint és Klimó Károly festő, Baranyay András grafikus, valamint Thury Levente keramikus. A tárlat február 10-ig tekinthető meg a Dohány utca 2. szám alatti intézményben. A KÖZÖS MUZSIKÁLÁS ÖRÖME A családi majdnem kvartett Pintér Anna, Pintér Dávid és Pintér Balázs. Három testvér, akikben sok közös vonás fedezhető fel. Mindhár- • man vidámak, élvezik az életet, szeretik a mozgást. Mindhárman a fasori gimnáziumban tanultak, illetve tanulnak. A testvérek mindegyike a Rózsák terén lévő evangélikus középiskolai kollégium lakója. Érettségi után mindegyikőjük elképzelése a továbbtanulásról ugyanaz. Ami azonban leginkább összeköti, és hasonlatossá teszi őket egymáshoz, az a muzsikálás szeretete. Anna orgonái, Dávid hegedül, Balázs pedig csellózik, mégpedig nem akármilyen eredményességgel. A családi trió az igazság szerint majdnem kvartett már, hiszen a negyedik testvér, Adám is lassan nővére és bátyjai nyomdokába lép. Ő ugyan még csak 9 éves, de a csellóval már szép dallamokat tud játszani. Sőt, Anna a karácsonyi szünetben elcsípte Ádám egyik otthon, véletlenül elejtett mondatát, amiben bevallotta, hogy „Úgy érzem, megszerettem már a csellózást”. A zene iránti rajongást a szülők ültet- . ték el a gyermekekben. Az édesapa. Pintér Mihály, a Veszprémi Egyházmegye esperese a fóti kántorképzőben kántori oklevelet szerzett. Az édesanya ugyanezt elmondhatja magáról, hozzátéve azt, hogy ő általános iskolai zenetanámő. A gyermekek óvodáskorban kezdtek el zenélni. Anna zongorához ült először, de miután elkezdte tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, átváltott az orgonára, azóta a „hangszerek királynőjének” hódol. Immáron hat éve orgonái. Dávidnak egy zenei táborban tetszett meg a hegedű, otthon maga kérte, hogy ezen a hangszeren tanulhasson. Hűséges típus, hiszen azóta is hegedűn játszik. Balázst a cselló hangja egy hangversenyen fogta meg. És miután ajánlatot kapott arra, hogy testvérével együtt oktatják Veszprémben, véglegesen a cselló mellett döntött. Számtalan zenei elismerés részesei voltak mindhárman. Anna arra a legbüszkébb, hogy az egyik országos orgonatalálkozón kiemelt nívódíjas lett. Tehetségét jól mutatja az is, hogy jelentkezett a stuttgarti zenei főiskolába, ahová azonnal felvételt nyert. Tanulmányait mindazonáltal nem Németországban kezdte el. Ennek egyik oka, hogy nem szívesen ment volna huzamosabb időre idegenbe, ráadásul az a zenetanár, aki foglalkozott volna Annával, hosz- szabb turnéra indult. így Anna egyelőre lemondott a „német kalandról”! De csak egyelőre, mert a jövő tervei között Stuttgart még ott rejtőzik. Dávid két országos versenyen elért különdíjának örül a legjobban. Legutóbbi ilyen eredményét a tavalyi esztendőben érte el. Balázs legnagyobb sikerének a Szolnokon megrendezett országos csellóversenyen elért első helyezését tartja. Ő előtte egyébként újabb kihívás áll. Kecskemétre készül márciusban, ahol egy országos versenyen mutathatja meg tudását. Csoda-e ilyen múlttal a hátuk mögött, hogy mindhárman a Zeneakadémián szeretnének tovább tanulni? Dávid és Balázs számára ez egyelőre csak dédelgetett terv, hiszen ők még az érettségi előtt állnak. Anna számára azonban a terv megvalósult, tekintve, hogy ő már a Zeneakadémia orgonaszakának első éves hallgatója. A felvételi nehézségét jól jelzi, hogy az orgonaszakon mindössze hárman kezdhették el tanulmányaikat. A jelek szerint Anna ott is megállja helyét, mert eddigi két vizsgája - a szolfézs és zeneelmélet, amelyeket a nehezebbek közé sorolt - négyesre sikerült. A további vizsgák, a zeneirodalom, népzene és orgona, már könnyebbeknek látszanak. A legnagyobb örömöt természetesen az jelenti nekik, ha együtt, igazi családi zenekarként léphetnek fel. Bár erre a kelleténél ritkábban adódik lehetőség, a kínálkozó alkalmakat mindig megragadják. Legutóbb erre a karácsony ünnepe adott lehetőséget, amikor otthonukban szüleik, a karácsonyi és újévi istentiszteleteken pedig a gyülekezet tagjai előtt, Ádámmal kiegészülve koncertezhettek. A testvér trió játékát a budapesti kollégium diákjai is élvezhetik azon a hagyományos hangversenyen, amelyet minden évben a kollégiumi, Jconzisok” adnak a Zenei Világnap alkalmából, az inter- nátus társalgójában. Kiss Miklós A családi trió: Pintér Balázs, Pintér Dávid és Pintér Anna