Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-01-06 / 1. szám
Evangélikus Elet 2002. JANUÁR 6. 3. oldal Megállapodás a lelkészpótlékról Balog Zoltán látja el kézjegyével a dokumentumot. Mellette Semjén Zsolt helyettes államtitkár. Simon F. Nándor felvétele A kormány képviselői és a történelmi nagyegyházak vezetői december 18-án a Parlamentben aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében a kistelepüléseken dolgozó lelkészek január 1-jétől állami jövedelempótlékot kapnak. A megállapodást a kormány részéről Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházi főtanácsadója írta alá a katolikus, a reformá- tus.es az evangélikus egyház, valamint a Vfogyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetőivel. Semjén Zsolt az eseményen elmondta: a jövedelempótlékban az ötezer lélek- szám alatti településeken dolgozó egyházi szolgálattevők részesülhetnek. A hozzájárulás összege a minimálbér 60 százaléka, azaz személyenként havi 30 ezer forint. A pénzt havonta folyósítják és a lelkészek azt egyházukon keresztül kapják kézhez. „ A jövő évi keret összesen 1 milliárd 350 millió forint: a Magyar Katolikus Egyház 980 millió, a református egyház 273 millió, az evangélikus egyház 46 millió, míg a Mazsihisz - vidéki temetői fenntartására - 35 millió forint hozzájárulásban részesül. A pénz kizárólag jövedelemkiegészítésre fordítható, egy lelkész csak egy jogcímen részesülhet a tehermentes juttatásban, s egy egyháznak egy kistelepülésen csak egy lelkésze kaphat hozzájárulást. Kivétel, ha a községben egy római és egy görög katolikus lelkész is szolgál. Semjén kiemelte, hogy a kormány teljes mértékben teljesítette a konnányprog- ramot, a mostani megállapodás már túlmutat áz egykori vállalásokon! A mostalíi' egyezményben alapvetően nem egyház-finanszírozásról, hanem vidéktámogatásról van szó. A megállapodás elsősorban azt szolgálja, hogy erősödjön a kistelepülések megtartóereje és emelkedjen az ottani élet minősége. Az állam ellenőrizheti az összeg felhasználását és garanciát vállal arra: megteszi a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a jövedelempótlék összege a jövőben megtartsa reálértékét. A jövedelempótlék ügyében felvették a kapcsolatot az unitárius, a baptista, a metodista és az öt ortodox egyházzal is, s várják az említett vallási közösségek visszajelzését. Balog Zoltán hangsúlyozta: az államnak az a dolga, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek szükségesek az egyházak tisztességes szolgálatához. Úgy vélte: az egyháznak nem csak joga, hanem kötelessége is, hogy hallassa a hangját a politikában, az értékek, az erkölcs nevében, nem pártpolitikai oldalról, hanem az egész népért felelősséget vállalva. Az eseményen - az egyházak nevében - Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciá elnöke mondott köszönetét, aki a megállapodásról úgy vélekedett: a magyar kormány és a magyar nép megpróbálja megtartani a magyar értelmiség, a magas képzettségű magyar ember hűségét a vidékhez. A Magyarországi Evan-gélikus Egyház részéről D. Szebik Imre elnökpüspök és Frenkl Róbert országos felügyelő írta alá a korszakos jelentőségűnek mondott megállapodást. Putnok példája Putnok város kertes házai között szerényen húzódik meg az evangélikus templom. Ahogyan a történelem folyamán növekedett a település jelentősége (mint Gömör megye legdélibb területének kereskedelmi, később közigazgatási és művelődési központja) úgy növekedett a Felvidék, különösen a Szepesség területéről beköltözött evangélikus lakosság száma. Trianon „eredményeként" a Magyarország területén maradt gömöri falvak járási székhelye maradt Putnok. Az evangélikusok létszáma ekkor újból növekedett azokkal, akik nem akartak csehszlovák területen maradni, vagy áttelepülni kényszerültek. Az 1930-as évek közepén Lénárt Sándor telket adományozott az egyházközségnek. A templomot a hívek adományaiból és az evangélikus társ gyülekezetek támogatásával építették meg és 1939-ben szentelték fel. A templom építésével egy időben lelkészlakot is építettek, de alacsony létszámuk miatt önálló egyházközséggé nem tudtak alakulni. (Az egyházközség mindvégig az Ózdi Evangélikus Egyházközség filiája maradt.) A putnoki evangélikus templom kelet-nyugati tájolású, alkalmazkodva a fésűs utcasor telkeihez. Téglalap alapú, nyeregtetős épület. Bejárata a nyugati homlokzaton van. Az épület előtt szögvasból készült harangláb áll, melyet lemezből készült gúlasisak fed. Ez az 1970-es években készült. Az épületbe belépve egy kisebb méretű előtéren keresztüljutunk a 6x10 méteres, egyha- jós templombelsőbe. Mennyezete sima, stukatú- rozott, középen festett Luther-rózsa. A keleti falsík közepén nagyméretű olajtérkép. Festője és a festés ideje nem ismeretes. Fölötte a falon „Legyen meg a Te akaratod!" felirat. A fal előtt fél méterre, a kép alatt, műkőből készített oltár áll, rajta négy fém gyertyatartó, s középen egy kereszt. Balra fenyőfából készült, egy lépcsőfokkal kimagasló szószék, mögötte papiszék. A közelmúltban elkészült a helyi és a környező települések evangélikus hívei segítségével - Tóth Melinda lelkésznő vezetésével - a parókia épületében kialakított „vendégház”. Berendezésének árát is a hívek gyűjtötték össze. Külön említést érdemel Putnok Önkormányzatának és a város polgármesterének - Tamás Barnabásnak - folyamatos segítségnyújtása, az egyházközség általuk való támogatása. A putnoki templom mindazonáltal elsősorban a hívek áldozatkészségét, hűségét példázza. Kerékgyártó Mihály A 2E század lelkészének esélyei és lehetőségei a papi szolgálatban Ha fiatalemberként valaki a lelkészi pálya mellett dönt, s teológiai tanulmányok-:! ban kíván elmélyedni, akkor napjainkban legalább hat év tanulmányi idővel kell számolnia. Ezt követően valamelyik gyülekezetünkben szolgálhat. Négy évtizeden áf alig volt más lehetőség a lelkészi szolgálat gyakorlására, mint az egyes egyházköz-: ségekben végzett pásztori, igehirdetői tevékenység. Nem kétséges, hogy az egyes: gyülekezetekben átélt szolgálat, igehirdetői tevékenység a legfontosabb munka egyházunkban. Mégis napjainkban más jellegű szolgálatra is lehetőség nyílik. Ismert, hogy a katonák között különösen igényelt az evangélium hirdetése, a pásztorolás, gyakran felnőtt keresztségre való felkészítés. Talán nem is kell külön említeni, hogy a törzsállományban szolgáló tisztek és főtisztek megnyerése az evangélium szolgálatára a: legfontosabb feladat, amelyhez kapcsolódik a külföldi tábori lelkészekkel való kapcsolattartás szükségessége. A katonai szervezetekben való szolgálat kiépítés alatt áll, s további lelkészek „csatasorba” állítását teszi kívánatossá. Nem kevésbé fontos terület a kórházlelkészi szolgálat. A megyeszékhelyeken működő kórházakban és a főváros területén található klinikák különösen is várják a speciálisan képzett kollégák munkába állását, természetesen szoros ökumenikus együttműködésben. Börtön lelkigondozói tevékenységünk a közelmúltban kezdte meg máris elismerést kiváltó tevékenységét. Hazánkban a négy történelmi felekezet keretén belül közel negyven lelkész szolgál rács mögé került embertársaink között. Nagyon nehéz, mégis hálás területe ez a lelkészi szolgálatnak. Az ő életükben nem elmélet kérdése a bűn, hanem szörnyű személyes valóság. A kérdés éppen az, hogy miként kerülhet ki valaki ebből a nyomorúságos krízishelyzetből. Külön érdemes hangsúlyozni, hogy Evangélikus Hittudományi Egyetemünkön a tanulmányaikat kiemelkedően eredményes szinten végzett hallgatók további lehetőséget kapnak tudományos munka végzésére három év terjedelemben, hogy ezalatt az idő alatt doktori fokozatot szerezzenek valamely tudomány területén. Külföldi egyetemek kapui is nyitva állnak a megfelelő nyelvismerettel rendelkezők előtt. Itt szabad utalnunk arra a történelmi fontosságú eseményre, amelynek értelmében a Magyarországi Evangélikus Egyház felelősséget vállalt a határainkon kívül élő magyar nyelvű gyülekezetek lelkészi szolgálattal való ellátására, ha ennek szükségessége felmerül. Rendkívül fontosnak tartjuk ezt a sajátos szolgálatot, melynek időtartama általában hat év. Nem szabad megfeledkeznünk a központi beosztású lelkészi munkáról. Ide tartoznak a tömegtájékoztatásban, tv-nél, rádiónál dolgozó testvéreink, valamint a sajtómunkáért felelős kollégáink. Az országos missziói lelkész sokrétű programjába illeszkedik missziói napok szervezése, országos rendezvények létrehozása. Az egyetemi lelkészség az ifjúsági és gyermekmunkáért felelős testvéreinkkel együtt arra hivatott, hogy a legfiatalabbak közt végzett munkát segítse az egyes gyülekezetekben és országos szinten. A fenti példák is jelzik, hogy a hagyományos és nagyon fontos gyülekezeti lelkészi munka mellett, a 21. század evangélikus lelkésze hány féle szolgálatban próbálhatja ki képességeit, megismerve saját adottságait. A szolgálatba hívó Úr pedig gondoskodik övéi mindennapi életlehetőségéről. Igaz, aki a lelkészi pályára nyer elhívást, majd küldetést,, nem, lesz sohasem a felső tízezer leggazdagabb rétegeihez tartozó irigyelt személy, de sohasem kell félnie attól, hogy ne gondoskodna róla munkába állító Gazdája és hjyej, tpepbecsülp szerete- te. Aki pedig e szép szolgálatra gfija fejét és szívét, az maga tapasztalja meg Jézus igéjének valósságát: „Az én igám gyönyörűséges és az én terhem boldogító ”. D. Szebik Imre MEGKERDEZTÚK... Miért megy valaki református lelkésznek? Néhány hete teológushallgatók jártak a kiskunhalasi református gyülekezetben. Kísérőjüket, Dr. Balla Pétert, a Károly Gáspár Református Egyetem docensét arról kérdeztük, hogy ma miért választják a fiatalok a lelkészi, illetve a hitoktatói pályát.- Pesten jelenleg öt évfolyamon száz hallgatónk van. Ez kedvező szám, de a korábbi megszorítások miatt még nem beszélhetünk túlképzésről és lelkészhiányról. A nagyobb gyülekezetek mellett ismét kerülhetnek majd református lelkészek a kisebb falvakba is.- A nők közül is egyre többen választják a lelkészi pályát...- Jézus körül is megtalálhatók a közösséget jó irányba befolyásoló nők, sőt: a kereszt alá is elkísérik. Nálunk a hallgatók 40%-a nő. Diplomájuk ugyanolyan értékű, mint a férfiaké és lelkészek is lehetnek. A vezető állásokat főleg férfiak töltik be, de munkájukra - amellett, hogy sokan elsősorban családanyák lesznek - szüksége van egyházunknak.- Mennyire vonzó a szolgálati lakás és az autó?- Vonzó lehet az álláskezdő fiatalnak, ha ez biztosított. A legtöbb gyülekezet rendelkezik szolgálati lakással, melyek állapota különböző. Az sem egyforma, ahogy a lakással járó terheket (villany, víz, telefon, csatornadíj) az egyházközség felvállalja. Szolgálati autó már nincs mindenhol, és az is előfordul, hogy a saját gépkocsiján járó lelkész szolgálati célokra elhasznált üzemanyagát is éppén csak ki tudják fizetni. Nem sok gyülekezet tud „bőkezűen” juttatni a lelkészének. Ha mégis, akkor sok esetben előfordul, hogy a fizetés jóval kevesebb a hasonló, egyetemi végzettségű kortársaikénál. Munka viszont van elég... Azt mondhatom, hogy lelkésznek tényleg az megy, aki ehhez indíttatást érez, • K. L. A Soproni Evangélikus Egyházközség Presbitériuma (9400 Sopron, Bünker R. köz 2.) pályázatot ír ki a Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola (9400 Sopron, Hunyadi János u. 8-10.) iskolaigazgatói posztjára. Képesítési és egyéb feltételek: felsőfokú szakirányú képzettség, evangélikus vallásé pedagógus, 5 év szakmai gyakorlat. Az állás elfoglalásának határideje: 2002. augusztus 1. A megbízás hat évre szól. A pályázatnak tartalmaznia kell: szakmai önéletrajzot, szakmai programot, vezetői programot, helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket. A pályázathoz psatolni kell: legmagasabb iskolai végzettséget igazoló okirat másolatát, lelkészi ajánlást a gyülekezeti lelkésztől, erkölcsi bizonyítványt. A pályázat benyújtási határideje: 2002. január 15. A pályázat címzése: Soproni Evangélikus Egyházközség (vezetősége) 9400 Sopron, Bünker R. köz 2. Bérezés: Kjt szerint.
