Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-08-19 / 34. szám
8. oldal 2001. AUGUSZTUS 19. Evangélikus Élet HALLELU — JE! JE! Van-e létjogosultsága az iijúsági zenének az egyház életében? (Ellesett beszélgetés önmagámmal)- Egyáltalán, hogyan szabad feltenni egy ilyen kérdést? Egy zenei műfajról beszélünk, nem? Márpedig egy műfaj csak közvetítőeszköz, forma, maximum hangulati egység. Van olyan műfaj, amit Isten dicséretéből ki szabad re- keszteni? Ismeritek a 150. Zsoltár Emesto Cardenal féle átírását: mindegy, hogy hogyan, csak dicsérjétek az Urat.- Bár ilyen egyszerű lenne a helyzet! A műfaj lehet alapjában is taszító. Emlékszem arra, hogy lelkész-nagyapám soha nem jött be ifjúsági istentiszteletre Kelenföldön, mert nem bírta azt, hogy az unokái a templomban gitároznak. A műfaj tehát lehet akár olyan taszító is, hogy az azt művelőknek számot kell adniuk azokról, akiket a választott stílusukkal - amiről pedig azt gondolták, hogy jó - elűztek Isten közeléből.- De mennyit megnyertek vele. Az emberekkel van a baj, nem a stílussal.- Én pedig mellé tenném még a manipuláció problémáját is. Saját szememmel láttam, amikor Imre, a helyi pünkösdi lelkész egy szál gitárral, becsukott szemmel, csupán két akkord nyo- matásával egy egész gyülekezetei bezsongatott. A végén már mindenki a széken állt és feltartott kézzel, extatikusan hallelu- jázott.- No, rendben. Kétségtelenül van manipulációs lehetősége ennek a zenének, de nem feltétlenül kell ezt alkalmazni. Ilyen alapon extázisba lehet jönni a gregoriántól is.- Csakhogy ezt figyelmeztetések nélkül használják sokan. Annyira összeforrt a műfajjal, hogy sokaknak nem tűnik fel. Valaki kint áll, ez már önmagában is hatáskeltő, és diktál. A kint álló személyisége pedig döntő. Nem csupán jó gitárosnak kell lennie, hanem jó manipulátornak is. Láttál már serdülő lányokat rajongani keresztyén gitárosokért?- Állj, állj, állj! Persze mindennek meglehet ez a vadhajtása. Ilyen alapon igehirdetőkért is rajonghatnak emberek, ami talán még veszélyesebb. Nem tehetnek a gitárosok arról, ami körülveszi őket.- Engem elsősorban az zavar ebben, hogy a lényeg, az evangélium hirdetése, odavész.- Szerintem pedig éppen nem. A szövegekben például vannak olyanok, amik igazán igehirdetésként szólalnak meg. Ezt hallgasd meg! Krisztus elfödött lábanyomát kutatom rég. Rejtett csillagát, fénylik-e fönn valahol még. Nem látom sehol, hűlt lábanyomát nem lelem, És csillag sem int, elfog a félelem. Emberajkakon az ige szól - gyönyörű hír. Testvérszívekben szeretet gyűl - sebemre ír. így jő most az Úr, megszólít, szeret, átölel. Melléd lép közel, mint ember, oly közel. Többé lábnyomát, s csillagát nem födöm el.- Igen, mert ez Scholz László. És van még Dsida és József Attila és Ady és mások, de van egy csomó gyenge minőségű, egyházias szakszavakat egymásra dobáló szöveg is. És talán ez a jellemzőbb.- Mint ahogy minden új művészeti iránynak van olyan része, ami idővel lehullik róla. Lehet, hogy az énekeskönyvünkben levő énekek is már csak a maradékai, értékes maradékai az akkoriban keletkezett énekeknek. Az ébredési kor énekei közül is sokat elhagytunk, de néhány - talán örök kincsként - bekerült az énekeskönyvünkbe.- De mint fiatal művészeti ágnak, mégkevésbé szabadna elfeledkeznie arról a törekvéséről, hogy értéket hozzon létre.-Ahogy hallgatlak benneteket, a legnagyobb bajom az, hogy magát az ifjúsági éneklés titkát nem tudjuk megragadni. Lehet elemezni zeneileg, prozódiailag, de az igazi titokról, ami éppen a vonzásáról szól, arról nem beszélünk. Mi ez? Az egyháztól kicsit idegen eszköz? A közösség összecsengése? Hol a titok?- Nem hiszem, hogy megfogalmazható. Szoktunk együtt énekelni. És néha megszólal, úgy, ahogyan kell. Ilyenkor belül történik valami velem, amit persze soha nem fogok tudni elmondani.- Én néha kapok egy-egy dalt. Tudom, hogy fura ez a megfogalmazás, de tényleg ilyen. Egyszer csak lesz. Kétségtelenül életem katartikus pillanatai ezek. Bensőséges Istenre találások, megértett üzenetek, lélekből fakadó élmények. Aztán vannak olyan szakaszai is életemnek, amikor nincsenek dalok.- Tagadhatja-e valaki, hogy ez Istentől jöhet?- Kell firtatni az új éneklés létjogosultságát? Koczor Tamás Rap és szving a szent falak között # Azért felel, hogy a templomban szóljon a rock, a rap és a szving. A 30 eves Andy Lang a bajor evangélikus tartományi egyház új rocklelkésze. Abban a keresztény könnyűzenei szövetségben dolgozik, amely az elmúlt év végén Nümbergben jött létre. Ennek a szervezetnek a keretein belül minden zenei irányzat képviselteti magát, a gospeltől kezdve a technon át a különféle dalszerzői stílusokig. „A keresztény popzene egyre jobban terjed, és különösen a gospel az, ami nagyon népszerű. ” - nyilatkozta Lang lelkész. Azt is elmondta, hogy Bajorországban 800 keresztény popzenész és együttes van, ebből kb. 20 % professzionális vagy félprofesszionális szintű. A nürnbergi keresztény könnyűzenei szövetség ezidőtájt 120 tagot számlál, de Lang lelkész elvárása szerint ez a szám hamarosan megnövekszik: „Arra törekszünk, hogy az év végéig megduplázódjon a tagok száma. ” A lelkész - egyebek között - még azt is szeretné elérni, hogy a keresztény könnyűzenét játszó muzsikusok és az - elsősorban klasszikus zenében jártas - egyházzenészek között egyre jobb viszony alakuljon ki. Hiszen, mint mondja: „A szövetségi kapcsolattartás szintjén semmi problémánk egymással. ” A gyülekezeti munkában azonban már más a helyzet. Vannak példák, melyek a kiváló együttműködési lehetőségekről tanúskodnak, de adódnak olyan esetek is, ahol a felek kölcsönösen háttérbe szorítva érzik magukat. „Egy egyházzenész nehezen tudja feldolgozni, hogy míg egy könnyűzenei koncert hírére megtelik a templom, addig egy orgonaesten sok az üres padsor. ” Szólóban, duettben vagy két együttessel, maga a rocklelkész is járja a vidéket. Bemutatkozó istentiszteletre egy un. „Missa Popularis”-t is komponált, amely a gregorián és ethno-jazz stílus közti - mise. Gazdag Zsuzsanna Hatodszor rendezett Országos Keresztény Könnyűzenei Fesztivált a Ladik Az idei évben hatodik alkalommal adott otthont Apostag a keresztény könnyűzenét játszó zenekaroknak. A rendezőgárda, a Ladik Ifjúsági Egyesület a régió keresztény fiataljait fogja össze. Vannak köztünk evangélikusok, reformátusok és katolikusok. Községünkben mindhárom felekezet megtalálható és segített minket a szervezésben. Az evangélikus parókia és a kert szálláshelyül szolgált az idelátogatóknak, a templom pedig helyszínt adott egy éjszakai imaórának, valamint a vasárnapi isten- tiszteletnek, melyen Bácsi János lelkész szolgált. Több cél is vezérelt minket, amikor hat évvel ezelőtt belefogtunk ennek a rendezvénynek ,a megszervezésébe. A legfontosabb közülük, hogy Jézus üzenetét akarjuk továbbadni a mai kor fiataljainak, és úgy hisszük, hogy a könnyűzene az egyik olyan kommunikációs csatorna, amelyen ez az üzenet, az evangélium eljuthat hozzájuk. A háromnapos program alatt (augusztus 3-4-5.-én), összesen 14 együttes lépett színpadra, akik az ország minden tájáról jöttek (Sopron, Pécs, Budapest stb _). A koncerteken kívül beszélgetések, imaórák adtak lelki programot a résztvevőknek. Fontosnak tartjuk a szabadidős programokat is, volt strandfoci, malacsütés, teaház, sörsátor is. Jövőre is erre az időpontra, augusztus első hétvégéjére tervezzük a fesztivált. Ács Tibor Illusztrációnk a Margitszigeten, június 30-án rendezett dicsőítő napon készült. Bottá Dénes felvétele Gospel zenei fesztivál Solymáron # Solymáron rendezik meg augusztus 25-én - Magyarországon első alkalommal - az országos ökumenikus gospel zenei fesztivált. Az előkészületekről Jeney Erzsébet, a rendezvény egyik szervezője elmondta: 20, különböző történelmi egyházhoz kötődő hazai együttest hívtak meg, akik a hagyományos gospeltől a kortárs keresztény könnyűzenéig, változatos zenei irányzatokat képviselnek. A fesztivál egyúttal műfajteremtő és hiánypótló kezdeményezés. Ökumenikus jellege lehetőséget ad az eddig egymástól elszigetelten működő együtteseknek a tapasztalatcserére és a közös muzsikálásra. Az egész napos fesztiválról a Magyar Rádió CD-felvételt készít, amely később megvásárolható lesz. 'im&i.M, mm. b jegy m: 400 FI. Jamgatáiegy ára: 1000 Fi útim jSPíá Jeni WSN.-■’? Vsfg* Sfpt* : T- C.«BAÍ-r VÉDNÖKÖK Cmt&r L-iU t n P, ns+Ftrma* Itap ««*-••«» A gospel zene kialakulásának rövid története V Az 1920-as években az amerikai nagyvárosok feketék lakta kerületeiben fel- [/ állított utcai templomokban jött létre ez a vallásos dalforma. A gospel - szó szerinti fordításban - az evangélium dalaira vonatkozik. Vallásos költők és zeneszerzők olyan műveire, amelyekét vallási ünnepségek céljára írtak, és mindenekelőtt a tradicionális afro-amerikai énekek (spirituálék) mintájára születtek. Az első gospelszerző Thomas A. Dorsey (1900) egykori jazz-zongorista volt, aki az 1920-as évek közepén a chicagói Pilgrim Baptist Church számára írt olyan híressé vált gospeleket, mint a Precious Lord. Ezekben a hagyományos néger vallásos zenét a jazz szvingelő ritmikájával, a boogie-woogie és a blues elemeivel ötvözte, és igazította őket a kor zenei igényeihez. Ez a gyökere az un. hagyományos, vagy tradicionális gospel zenének. Az első világhírű gospel-előadó Mahalia Jackson (1911-1972) volt. A gospel zene másik ága az un. „fehér” vagy kortárs keresztény könnyűzene. (Contemporary Christian Music) Ez a műfaj az 1920-as évek közepén alakult ki Amerikában. Története az európai emberek számára is nagyon érdekes. Bibliával házaló könyvügynökök szívesen alkalmaztak énekeseket, énekegyütteseket a Biblia, illetve az abban leírtak népszerű-, sítésére. Ehhez a country zene elemeit vették alapul. Közülük a legismertebb 1948- ban - Gospel boogie című slágerlistás dalával - a Homeland Harmony Quartet lett. A műfaj elismertségét jelzi, hogy a Grammy-díjak kategóriái közül többet is a gospelnek szentelnek. Létezik azonban a gospel zenészek számára külön szakmai elismerés is, a Dove díj, amelyet szintén évről-évre megkapnak a műfaj kimagasló előadói. (Kiváló gospel előadóként tarjuk számon az Edwin Hawkins Singers együttest és Aretha Franklint is.) * Az I. Országos Gospel Zenei Fesztivál a műfaj mindkét ágát összefogja. Hallhatunk majd hagyományos gospelt Dávid Viktóriától és a Bolyki Brotherstől, a fesztivál zárókoncertjét pedig sztárvendégünk, az idei eMeRton-díjas Four Fathers együttes adja majd. A kortárs keresztény könnyűzenei kategóriában a beat misék magyarországi ala- ' pítóját, Sillye Jenőt és barátait, továbbá az idén 6 éves Signum együttest, a Városmajorban nagy sikerrel szolgáló Boanergész együttest, a Testvérek együttest, valamint Borka Zsoltot hallhatjuk olyan kiváló vidéki együttesek társaságában, mint a szegedi Lumen és Effata vagy a mohácsi Anthem Énekegyüttes. Igazi különlegességet ígér a pilisi Izsóp Énekkar műsora, akik évek óta állandó műsorszámként éneklik Pekka Simojoki Afrikai Gospel Miséjének részleteit, a hozzá illő afrikai ütős hangszerekkel, különféle csörgőkkel és ritmushangszerekkel. Mi, solymáriak talán a legjobban mégis az Illéssy Mátyás atya által patronált Pax Vobis Kórust ismerjük, akik nemrégiben a solymári templomban adtak hangulatos, szép koncertet. Színpadon a Signum együttes. Schreiner Szabolcs felvétele
