Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-05-27 / 22. szám
4. oldal 2001. MÁJUS 21. Evangélikus Élet Q a $ fb ® # # % Ökumenikus figyelő (Dr. Hafenscher Károly rovata) z*^k Befejeződött a pápa jelentős zarándokúba '•Ty II. János Pál pápa nagyjelentőségűnek minősített zarándoklatja alkalmával Péter apostol utódjaként Pál apostol lábnyomában járt és kezet nyújtott János apostolnak. Beszélt Ismael és Izrael utódjaival is. II. János Pál szavai szerint ezzel teljesítette hármas útitervét, az ún. úti triptichont. A jubileumi év alkalmából vetődött fel a gondolat, hogy személyesen látogat el azokra a helyekre, ahol Isten egykor kinyilatkoztatta az emberiségre vonatkozó üdvözítő tervét. „Azt követően, hogy a Sinai hegyre látogattam, ahol Isten megjelent Mózesnek, majd pedig a Szentföldre, ahol a Szentírás annyi jelentős eseménye történt, most harmadik állomásként elsősorban a Pál apostol igehirdetésével kapcsolatos helyeket keresem fel” - mondotta a pápa, közvetlen útját megelőzően, majd hozzátette: „a nagy apostol nyomdokain járva, visszatérünk az egyház gyökereihez. Ha valóban hűségesek akarunk maradni Isten tervéhez, ezek a helyek állandó támpontot jelenthetnek”. Nem volt problémamentes a pápa egyik útja sem, ez mind a fogadtatásban, mind saját egyháza néhány vezetőjének véleményében megmutatkozott. A görög orthodox egyház például nem volt hajlandó fogadni egyik kijelölt útitársát (Moussa Daoud prefektust), mert szemükben a Rómával egységbe lépő, bár saját rítusukat megőrző egykori keleti keresztények árulóknak számítanak. Véleményük szerint elhagyták az igaz orthodox hitet. Mind a három országban (Görögország, Szíria és Málta) jelentkeztek ellenséges hangok a látogatással kapcsolatban, nem érzékelték megfelelő módon az alapvető szándékot, hogy a látogatásnak az egyházak és vallások közötti békét kell szolgálnia. Rosszalló véleményekkel szemben a pápa eredeti tervét hajtotta végre. Mind az orthodoxok előtt, mind a damaszkuszi iszlám mecsetben bocsánatot kért Istentől az egykori keresztes hadjáratokban történt kegyetlenkedésekért. A testileg meggyengült pápa lelkileg elég erős volt nemcsak az utazás fáradalmainak elviselésére, hanem a vallások közötti béke és megértés munkálására is. VR-MK Bibliafordítások száma a 2000. év végén Nyelvészek szerint jelenleg földünkön 6500 élő nyelvet tartanak számon. 2261 nyelven olvasható ma a Biblia részben vagy egészen. Ez 28 nyelvvel több, mint az előző (1999) esztendőben - közölte a Stuttgarti Bibliatársulat. Az angol nyelvű bibliafordítások továbbra is a legnagyobb példányszámú kiadványok a világ történetében - közli a Bibliatársulat Világszövetsége. Kétszáznyolcvanhárom nyelven olvasható ma a teljes Biblia, ez a szám 13-mal több, mint az előző esztendőben. LWI ® Az evangélikus egyház öntözés-programja védi az ethiop falvakat a szárazság idején A LVSz Világszolgálata 1987-ben kezdte el ezt a vállalkozást. Szabályozták a folyómedreket. Tucatjával hoztak létre citrus-ültetvényeket. Ma kukorica, zöldség és más haszonnövény virul az azelőtt száraz területeken. Néhány helyen kétszer-háromszor is tudnak évente aratni. A gyermekek és felnőttek táplálkozása alaposan javult, a falvakban a piac megerősödött, a kereskedelem virul. A nyolcvanas évek elején még egymillió emberi életet követelt a pusztító szárazság ezen a területen, az állatállomány jelentős része is kipusztult a falvakban. „Azelőtt elképzelhetetlen jó jövő vár ránk” - mondják a terület lakói, akik egyházunk segélymunkája következtében már emberhez méltó körülmények között élnek új otthonaikban. LWI, 2001/3 Feleslegessé vált templomépületek Nyugat- és Észak-Európában Az ésszerűség, kihasználtság és gazdasági szempontok figyelembevételével Hollandiában, Németországban új jelenséggel kell szembenéznünk. 1980 óta például 380 templomot bocsátottak áruba Hollandiában - az okos térkihasználás elvére hivatkozva. Az 1791-ben épült evangélikus templomot Amszterdamban már 1952 óta egy bank-társaság használta irattárnak, majd 1996-ban egy színjátszó társulat vette birtokba és az egykori oltártér egy részét ma bárpultnak használják. Az 1948-ban megalakult Egyházak Világtanácsa megnyitó ülését az amszterdami református főtemplomban tartotta, ma ez a templomépület kiállító terem. A stralsundi evangélikus katedrális már 1970 óta tengerész múzeum. A nürnbergi Gustav Adolf emléktemplom belső terét megosztva csak egy kicsiny részét használják gyülekezeti célra. A berlini Szent Kereszt templomból „többfunkciós” épületet alakítottak ki: istentiszteletre, zenei alkalmakra, polgári rendezvényekre is használják. Építészek, városrendezők, teológusok, egyházi vezetők tanácskoznak, hogyan érvényesítsék az új gondolatot: „nem az épületre, hanem a gyülekezeti tagokra, jelenlétükre és számukra kell irányítani a figyelmet”. Luxusnak tekintik, hogy a templom épülete a hét legnagyobb részében teljesen kihasználatlan, így legfeljebb műemléknek, jobb esetben múzeumnak tartja a közvélemény. Sokak számára a templom fenntartása inkább teher, mint áldozatot is jelentő örömteli kötelesség. Jellemző, amit a belgiumi Gent római katolikus püspöke írt egyházmegyéje plébániáinak: „több figyelmet kell fordítani az emberekre és csak a lehető legszükségesebb erőket fordítsák az egyházi épületekre”. Felszólítását így fejezi be: „kevesebb épületre és több emberre van ma szükségünk”. Zeitzeichen + KNA fjtok A svédországi szabadegyházak ezentúl elfogadják a gyermekkeresztséget? A Nya Dagen (2000. szept. 22.) híradása szerint a baptista és baptista jellegű gyülekezetek egy része elfogadja a más felekezetű gyülekezetekből érkezők keresztelési bizonyítványát, ha azok megvallják Jézus Krisztusba vetett élő hitüket. így teljes jogú gyülekezeti tagok lehetnek, mégha csecsemőkorban részesültek is a kereszt- ségben. Ezek a szabadkeresztény közösségek az ún. Lausannei Nyilatkozatra hivatkoznak, és 1995-96 óta tartják lehetségesnek ennek az új elvnek érvényesítését. „VEDD ÉS OLVASD!” Fókuszban a keresztény könyvek- A Szent István Könyvhéten jártunk Idén május 14-18. között, immár kilencedik alkalommal került sor a főváros szívében, a Ferenciek terén arra a hangulatos rendezvényre, amely a Szent István Könyvhét elnevezést viseli. Bátran mondhatjuk: már hagyomány, hogy a „hivatalos” Ünnepi Könyvhét előtt pár héttel a Ferencesek temploma körül és a Kárpáttá étterem terasza előtt megjelennek formatervezett sátraikkal a keresztény egyházi könyvkiadók, és elképesztően gazdag könyv, magnó- és videokazetta kínálatukkal, valamint programokkal, (például dedikálásokkal, vagy minden délben 12 órakor Taizé-i imádsággal a templomban) várják az érdeklődőket, a lelki táplálékra vágyó olvasókat. Katolikus és protestáns kiadók békében megférnek itt egymással. Ám nagyon hiányoltunk egy „ismerőst”: sajnos, egyetlen sátor felett sem állt ott az „Evangélikus Sajtóosztály" felirat... (Információink és reményeink szerint az idei alkalom volt az utolsó, amelyen egyházunk könyvkiadója nem jelent meg.) A rendezvény létrehívója Magyarország legrégebbi, folyamatosan működő könyvkiadója, a 153 éves Szent István Társulat. Szerkesztőségük a Kárpátia- udvar hűvösében nyíló épület emeletén van. A rendezvény fő szervezője, Kindelmann Győző főszerkesztő ezekben a napokban szinte állandóan úton van az irodája és a téren felállított sátrak között. Sok teendője közepette (a könyvhét zárónapján, pénteken délelőtt kerestük meg), nagyon készségesen fogadta lapunk kérdéseit egy rögtönzött interjú erejéig. Először a kezdetekről kérdeztük.- A rendszerváltás előtt nem volt lehetőségük megjelenni kínálatukkal az egyházi könyvkiadóknak. A szocializmusban ugyanis a keresztény könyvek nem kerülhettek be a világi könyvterjesztő-hálózatba. Pedig akkor is készültek nívós, értékes keresztény kiadványok, lelkiségi olvasmányok, az európai keresztény kultúra és szellemiség hordozói. A változás azután kedvezett a könyvkiadásnak és -terjesztésnek is, így első ízben kilenc évvel ezelőtt rendeztük meg a Szent István Könyvhetet.- Mi a magyarázata annak, hogy a keresztény könyvek kiadói a helyszínt és az időpontot tekintve is mintegy elkülönülnek az Ünnepi Könyvhét hivatalos rendezvény-sorozatától? Nem hiányzik az a meglehetősen nagy sajtófigyelem, ami a Vörösmarty térnek június elején „megadatik”?- Hála Istennek, elmondhatjuk, hogy minket is számon tart egyrészt az írott sajtó, de évről évre beszámolnak tévé-és rádióriportokban is a könyvhétről. Lehet, hogy nem akkora a hírverés? Mégis, tudnak rólunk, hiszen minden évben ugyanazokon a csatornákon előre meghirdetjük a rendezvényt. Nincs tehát elfeledve, és nem hátrány, hogy itt centralizáltan, összegyűjtve találhatók meg Magyarország legnagyobb keresztény könyvkiadói. Az ok pedig, ami miatt más helyet, más időpontot választottunk, valójában egyszerű és könnyen belátható: ezek a kiadók nincsenek abban a gazdasági pozícióban, hogy megjelenjenek a „nagy" könyvhéten. Különben is ott, ahol 60-80, esetleg 100 határon inneni és túli kiadó van jelen, szinte elveszne a tömegben az a néhány egyházi kiadó, amely mégis ki tudna állítani egy sátrat. Május vége felé még nem ürült ki a város, nem mentek el nyaralni az emberek, az idő, mint most is, szerencsére ideális egy effajta szabadtéri programhoz. S az sem baj, hogy időben nem ütközik az Ünnepi Könyvhéttel, hiszen nem rivalizálunk egymással.- Kik látogatnak ide? A téren egyébként is nagy az átmenő forgalom, de ilyenkor, ugye, nem csak az erre siető járókelőkre számítanak?- Nagyon sok az érdeklődő, természetesen, aki éppen erre jár ezekben a napokban, és megáll, megnézi a sátrakat, esetleg beleolvas egy-egy könyvbe. És ha tetszik, megveszi. Vannak, akik itt találkoznak először egyházi kiadványokkal! Ez nagyon fontos, mert azt is jelenti: nem csupán egy belmissziós rendezvényről van szó, ahol a különböző egyháztagoknak kínálunk könyveket. Sok kiadó, tudva, hogy ilyenkor egy egészen széleskörű (s reményeik szerint talán leendő) olvasótáborral találkozik, kimondottan a könyvhétre ad ki köteteket. Persze szép számmal vannak, akik évről évre visszatérnek, akik célzottan ellátogatnak ide - a látogatók 30 %-a! -, mert kíváncsiak az újdonságokra. Reményt keltő az a tapasztalat, hogy sok a fiatal vásárló, hiszen belőlük kerül ki az utánpótlás.- Hány kiadó állít ki idén sátrat, és milyen megfontolás alapján kapnak éppen ők lehetőséget?- Tizennyolc kiadó, köztük például az Agapé, a Bencés, az Ecclesia Szövetkezet, a Harmat Kiadó, itt van a református egyház részéről a Kálvin János Kiadó, aztán sátra van a Parakletos Kiadónak, a Marana Tha Alapítványnak, a Szent- Gel- lért Kiadónak, és az Új Embernek is. Várjuk az evangélikusokat is! Az elv egyébként az, hogy a történelmi egyházak könyvkiadói állítsanak ki, és azon kívül a keresztény szellémiségű világi kiadók, illetve a „mértéktartó”, nem szektákhoz kapcsolódó kiadók, például ilyen a Kairosz. Valahol meg kell húzni a határt, és mi ezt a mértéktartó keresztény szellemiségben, lelkiségben jelöltük meg.- Hogyan tudják megfizetni az elég magas árakat a vásárlók?- Erre is gondoltunk. A sátrak szinte mindegyikénél találnak a vevők akciós kiadványokat, minimum 20-30%-al olcsóbban árusítanak a kiadók ezen a héten. Éppen azért, hogy ne legyen visszatartó erő a könyvek sajnálatosan magas ára. És ez az akció nem csak a régebben megjelent kötetekre vonatkozik, hanem a frissen megjelent kiadványokra is.- Hogyan lehet végül összefoglalni a Szent István Könyvhét célját?- Meg szeretnénk mutatni, hogy létezik keresztény könyvkiadás, keresztény kultúra. A 2000 éves kereszténység, és ezen belül az 1000 éves magyarországi kereszténység rendkívül sok szellemi, művészeti, történeti, irodalmi, egyháztörténeti, stb. kincset tett le az „asztalra”. Van igényük az embereknek a lelkiségi könyvekre, érdekli őket a Biblia ismerete, az egyház tanítása, a teológia. Van mondanivalójuk az egyházaknak a mai ember számára, a családoknak, a fiataloknak, a hitüket megtalálóknak és a kérdezőknek, a keresőknek egyaránt. A keresztény könyveknek van helyük a könyvpiacon! Vonzó lehet az is, hogy itt egy helyen ennyi kiadó van együtt. A speciális közönség mellett szeretnénk megszólítani az erre járókat is, mert aki „ma” még csak tájékozódni akaró, érdeklődő, az „holnapra” olvasó lehet. S ez nagyon fontos. Kőháti Dorottya A Duna Televízió Isten kezében című vallási magazinja legköze- mSktooi *ebb május 26-án, szombaton 12.30-kor jelentkezik. A műsor témája: a gyermek. Közreműködnek többek között a nagytarcsai és a kőbányai gyülekezet óvodásai és hittanosai, Szabóné Mátrai Marianna és Smidéliusz Gábor lelkészek, Döbrentey Ildikó meseíró és Gryllus Dániel előadó- művész. Ismétlés: május 31, csütörtök, 8.50. Szerkesztő-riporter: Fabiny Tamás. „Könyv, mely célhoz vezet” A könyv és a televízió nem lehet ellentétes érdekű, nem terjeszkedhet a másik kárára - vallja az UNESCO által 1999-ben a világ legjobb kulturális televíziójaként elismert Duna Televízió. A televízió kiterjedt karitatív munkát folytat, arra a belsőséges kapcsolatra építve, amelyet az elmúlt kilenc évben nézőivel kialakított a határon innen és túl. Kezdeményezései közül kiemelkednek a „Könyvet Könyvért Kárpátaljára” és a „Szeptember végén” könyvgyűjtő akciók, melyeknek eredményeként mintegy félmillió könyvvel gazdagodtak a kárpátmedencei iskolai és közösségi könyvtárak. A sikereken felbuzdulva „Könyv, mely célhoz vezet" címmel, május 15-én, most a hazánkban élő rászorulóknak szervez újabb könyvgyűjtő akciót a Duna Televízió - különös tekintettel azon hátrányos helyzetű roma/cigány gyermekekre, akiknek szülei nem tudják megfizetni a köztudottan drága könyveket. Mindannyiunk érdeke, hogy ők is egyenlő eséllyel juthassanak a kultúra kincseihez. Az ő számukra kezdődik a gyűjtés. A 4-14 éves korosztály részére várják a mese- és ifjúsági könyveket, melyeket olyan iskolák és óvodák könyvtáraiba kívánnak eljuttatni, ahol túlnyomó többségben roma/cigány gyermekeket oktatnak. Azon kedves olvasók, akik könyvvel kívánják támogatni a nemes kezdeményezést, a Duna Televízió közönségszolgálatánál kaphatnak bővebb felvilágosítást. Esztergomi egyháztörténeti konferencia A rendszerváltás óta 10. alkalommal rendezett közös egyháztörténeti konfe- ; renciát az Esztergom-budapesti Katolikus Főegyházmegye és a Komárom-Esz- I tergom Megyei Önkormányzat a múlt héten Esztergomban. Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatója elmondta: ezer évvel ezelőtt i alapították az ország első egyházmegyéjét, az esztergomit. A magyar egyházszer- j vezet felállítását elrendelő oklevelet Szent István kérésére 1001. áprilisában i szentesítette II. Szilveszter pápa. A tanácskozáson Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek megnyitója után történészek a föegyházmegye újkori, a XVII. századtól a XX. I század első harmadáig tartó históriáját elemezték. A konferencián bemutatták a föegyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyveiről szóló kötetet. A mindenkori föpásztorok időről-időre elrendelték: az espe- I resek látogassák meg az egyházmegye plébániáit, s térképezzék fel azok helyzetét, jegyezzék fel a vagyonra, a templomok állapotára, a lakosság számára vonatkozó adatokat. A kötetben 1389-től 1940-ig terjedően mintegy 250 település adatai sorakoznak.
