Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-02-06 / 6. szám
4. oldal 2000. FEBRUÁR 6. Evangélikus Élet FARSANGI GONDOLATOK Legyünk vidámak! Valóban szükségünk lenne egy kicsit több jókedvre. S a népi hagyományokból gyökerezve, a farsang tűnik a vigaszságok idejének. Nosza, akkor legyünk vidámak! Hisz itt a farsang. De lehet-e ilyen „mederbe-szorítottan” vidám az ember? Jó kedve lesz-e a farsangi bálokon, csak azért, mert bál van? Aligha. Mert a vidámság egy belső állapot külső megnyilvánulása. A belülről fakadó vidámság és a mesterkélt jókedv között még a felületes ember is különbséget tud tenni. Az arcról könnyen lefagy a mosoly, ha nem táplálja a belső derű. Legyünk vidámak - bátoríthatnak bennünket - csak éppen nem mindegy, hogy a kifelé megnyilvánuló öröm mögött mi van. Legyünk vidámak - bátoríthatnak bennünket - csak éppen felszólításra nem lesz jobb a kedvünk. De mégis szükségünk van a bátorításra. Mert olyan ez, mikor mások figyelmét szeretnénk felhívni arra, ami nekünk jó, vagy kedves. ízlett egy étel - megadom a receptjét, tetszet egy regény, elmesélem a barátomnak, kellemes muzsikát hallottam - legközelebb másokat is invitálok a hangversenyre. Átéltem, hogy könnyebb minden vidám természettel, másokat is hívok több vidámságra. Hiszem, hogy a belülről táplált derű, amely könnyen mutatkozik vidámságban - értve a tréfát, a viccet, még az iróniát is, ajándék. Isten ajándéka. Annak az Istennek az ajándéka, aki maga sem komor, fanyar és búskomor. Hiszem, hogy olykor nagyon- nagyon mosolyog, s olykor pedig jót nevet rajtunk. S bár az életünk botlásait, esetlenségét nem kandi-kamerával fürkészi, minden rezdülésünket jól látja. S ha arra gondolok, hogy Ő mosolygós Isten - akkor a derűm és a vidámságom sem marad többé felületes. Hanem belőle táplálkozik. Legyünk vidámak - ez nekünk nem azt jelenti, hogy nézzünk több kabarét vagy hallgassunk minél több viccet vagy komédiát. Hanem azt jelenti: Nézzünk Őrá! S akkor - őszinte lesz minden nevetésünk, mosolyunk, és szeretetet sugárzó még a „huncutságunk” és tréfánk is. így legyünk vidámak! FARSANGI GONDOLATOK Hitből van a jó kedély is, vagy inkább hitből is lehet. Bizonyára élnek közöttünk magukat hívőnek tartómondó kedélybetegek, ahogy léteznek harmonikus, boldog életű nem-hívők is. Anyai bácsikám sárguló fényképét nézegetem. Nem volt kimondottan vallásos ember. Családszerte ismert, de a városban is emlegetett humorát, jó kedélyét (népszerű vendéglőt vezetett) nem keresztény hitéből eredeztette. Régóta nem él már, de emlékszem: ünnepnek számított, amikor meglátogatott minket, kis unokaöcséit. Más lett a légkör, a hangulat - majdnem farsangi. Abból is az a pillanat, amidőn lekerülnek az arcokról az álarcok. Ez adja a feszültséget és végül az igazi, felszabadult hahotát. Ki van a maszk mögött? Ez az izgalmas, a játék sava-borsa. Ő mindig álarc nélkül érkezett. Félénk gyerekként, tőle sose féltem - hozzá bújtam és illetlenül, elegáns zakójának zsebében (egyszerűségével együtt kifogástalan úriember volt), a nekünk hozott édesség után kutattam. Mással nem - vele meg mertem tenni ezt is. Mosolyogva tűrte. Anélkül volt kiegyensúlyozott, jó kedélyű és békés, hogy annak okát, forrását kereste, vagy megnevezte volna. Személyisége, lelkülete, egészséges értékrendje avatta ilyenné? Sugározta a jót, ahogy a keresztény hit is - elsődleges vagy ráadás kedélyforrásként - tehet jóságot, kedvességet sugárzókká. Valaki így vallott erről: „Amikor Krisztus van a középpontban, akkor az élet csupa mosoly, mégpedig belülről jövő mosoly. Ha valami más van a középpontban, akkor egész bensőnk olyan, mint amikor valaki összeráncolja a homlokát és sötéten néz. ” A jó kedély titka ez a belülről fakadó mosolygás - még akkor is, ha ezer okunk van homlokráncolásra, szemöldök-összehúzásra, és ezt színes álarcokkal sem tudjuk palástolni, csak ideig- óráig feledtetni talán. Animam debes mutare, non caelum. Milyen igaz: nem kívül kell keresni, űzni, várni a „farsangot”, a jó kedély, derű, pajkos vidámság feltételeit (szegény bácsikánknak is rám cokat szántott homlokára a gyógyíthatatlan betegség), de belül, a léleknek kell megkapaszkodnia, megváltoznia, megújulnia. Belülről kell megtanulnunk mosolyogni. Hiszen a mosoly olyan fény, mely az arc ablakán mutatkozik és jelzi, hogy a szív otthon van. Ha számunkra Krisztus az ajtó (Jn 10,9), hihetjük: Szívünk „kopogtatás nélkül” hazatalál és a kinyiló ajtón át, a nálunk ilyenkor rövid - s nem ritkán náthásán, rossz hangulatban töltött - nappalok borúlátása helyett észrevesszük, hogy „ Minden téli gyötrelem mögött távoli nap rejti tavasz-arcát. ” Bácskai Károly Felvételi követelmény a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza, az Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest közös képzésű hittanár szakára I. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA ANYAGA, A KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Biblikum: A Biblia világának (kortörténet, kialakulás) alapvető ismerete, a bibliai könyvek tartalmának vázlatos ismerete. Kötetező irodalom: Ferenczy Erzsébet-Ferenczy Zoltán: Az élet könyve, Evangélikus Sajtóosztály, Budapest, 1989. Ajánlott irodalom: Biblia, magyarázó jegyzetekkel, Kálvin János Kiadó, Budapest, 1996. Bartha István: Bibliaismeret, Nyíregyháza, 1997. 2. Rendszeres teológia (Az egyház tanítása): Az evangélikus egyház tanítása a legalapvetőbb dogmatikai, etikai, szociáletikai kérdésekben. Kötelező irodalom: Dr. Luther Márton: Kis Káté; Evangélikus Sajtóosztály, Budapest, 1990. Dr. Prőhle Károly: Az evangélium igazsága; Evangélikus Sajtóosztály, Budapest 1990. Ajánlott irodalom: Gottfried Voigt: Bevezetés az egyház tanításába; Evangélikus Sajtóosztály, Budapest 1997. 3. Egyháztörténet: A keresztyénség története Magyarországon. Kötelező irodalom: Dr. Sólyom Jenő: Hazai egyháztörténelem; Evangélikus Sajtóosztály, Budapest, 1990. Ajánlott irodalom: Dr. Fabiny Tibor: A Magyarországi Evangélikus Egyház rövid története; Evangélikus Sajtóosztály, Budapest, 1997. Az írásbeli vizsga időtartama: 3 óra. A felvételi dolgozat (teszt és esszé) a fenti 3 témából áll. II. A SZÓBELI VIZSGA ANYAGA megegyezik az írásbeliével, kiegészül beszéd- és kommunikációs készség felméréssel. A szóbeli időtartama: kb. fél óra. Az irodalom beszerezhető az Evangélikus Sajtóosztályon, 1085 Budapest, Üllői u. 24, valamint az Evangélikus Lelkészi Hivatalokban. III. VÁLASZTHATÓ SZAKPÁROK: magyar, történelem, ének-zene, rajz, német, angol, francia, fizika, biológia. IV. A felvételiről RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁS az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, 1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3. tel: 363-64-51; a BGyTF Tanulmányi Osztályán (4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 30/a, tel: 42/402-488); a Nyíregyházi Evangélikus Lelkészi Hivatalban (4400 Nyíregyháza, Luther tér 14. tel/fax: 42/410- 027) kérhető. E-mail: nyikita@lutheran.hu Laborczi Géza, a képzésért felelős lelkész Kettőszázhuszonöt évvel ezelőtt - 1775. február 9-én - született Bolyai Farkas a Küküllő menti Bolyán. Apja szolgabíró volt és kicsiny birtokán gazdálkodott. 1781-ben került a híres nagy- enyedi református kollégiumba. Csodagyereknek számított. Fantasztikus volt a fejszámolási készsége. 1788-ban báró^ Kemény Simon megfogadta fia mellé tanulótársnak, mentornak. Ez hasznára vált. A kulturált családban tanulótársa igaz barátja lett. 1790- ben a kolozsvári kollégiumba iratkoztak át. A város élete élénk, pezsgő volt. Itt nyílt meg az első magyar játékszín. Bolyai maga is játszott egy darabban. Kolozsvárott még érdeklődése megoszlott a teológia és a matematika között. Emellett rajzolt, festett, hegedült. 1796-ban a két iskolatárs Németországba utazott. Előbb a jénai, majd a göt- tingai egyetemen töltöttek el 3 évet. Göttingában találkozott a nagy matematikussal, Carl Friedrich Gauss-szál, akivel egész életén át levelezett. Hazajött Erdélybe. 1801-ben megnősült, és anyai birtokán, Domáldon gazdálkodott. 1802- ben született meg fia, János. 1804-ben megválasztották a marosvásárhelyi református kollégium matematika profesz- szorának és az is maradt 47 éven át. Más tudományokban is jártas polihisztor és ezermester volt. Kertészkedett, beteget gyógyított, költött, kályhát tervezett. Feladatának tekintette a kutatómunkát. Hét szakkönyvet írt. 1832-ben jelent meg a kétkötetes főmüve a Tentamen (Kísérletek) cím alatt. Élete fő célja a párhuzamos egyenesek, a paralelék kutatása volt. Ennek a müvének a függelékében - Appendix - jelent meg fiának. Bolyai Jánosnak „A tér abszolút igazi tudománya” című korszakalkotó munkája. Bolyaiak Bolyai János 1802-ben született. Apja azt remélte, hogy fiát kiküldheti Németországba Gausshoz. Óriási csalódása volt, hogy Gauss még a levelére sem válaszolt. így fia, János a bécsi hadmérnöki akadémiára került, amelyet kitűnő eredménnyel végzett el. Bolyai János Temesváron szolgált, amikor 1823. november 3-án megírta apjának: .....semmiből eg y új más világot teremtettem. ” Ez az új világ a nem-euklideszi geometria szemlélet korszakalkotó felfedezése volt. Mélységesen lesújtotta, hogy amikor apja művében Gauss elolvasta felfedezését, azt írta róla, hogy ő is foglalkozott ezzel, mintegy elvitatta Bolyai elsőségét. Pedig azt remélte, hogy Gauss elismeri a munkáját és méltatásával kiemeli az ismeretlenségből. Az apa, Bolyai Farkas nagytehetségű matematikus, de a fia, Bolyai János igazi zseniális alkotó volt. Bolyai Farkas 1856. november 20-án halt meg. Fia, Bolyai János alig három év múlva követte atyját. A kolozsvári egyetem, amelyet 1872- ben az ország második egyetemeként hoztak létre, ma a Babes-Bolyai nevet viseli. Dr. Reményi Mihály A Büki. a Beledi, a Kővágóörsi és a Pápai Evangélikus Gyülekezetek Gyurátz Ferenc halálának 75. évfordulója kapcsán ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI HITTAN VERSENYT hirdetnek meg. Jelentkezés: 6 fős csapatoknak egy-egy, vagy mind a négy fordulóra Jelentkezhetnek ifjúsági csoportok, gimnáziumi, vagy más középiskolai csoportok, akár vegyes felekezetüek is! Helyszín és időpont:- Bük 2000. április 8.- Beled 2000. május 20.- Kővágóörs 2000. október 7.- Pápa 2000. november 18. A verseny témája: Bibliaismeret és Gyurátz Ferenc élete. A jelentkezők a különböző fordulók tudnivalóit külön értesítésében kapják meg! Jelentkezési határidő: 2000. március 1. Jelentkezéseket beküldeni a következő címre lehet: Evangélikus Lelkészi Hivatal, 8500 Pápa, Széchenyi u. 15. A verseny helyszínein Gyurátz Ferenc életét bemutató vándorkiállítás nyílik! Margit néni hazament Röviddel ezelőtt temettük el 100. életévében Szabó Komélnét, a Budapesti Deák téri gyülekezet legidősebb tagját. Néhány éve még minden vasárnap ott ült megszokott helyén a 9 órai istentiszteleten. Úrvacsorát is minden vasárnap vett, hiszen „soha nem tudhatom az én koromban, melyik lesz az utolsó...” A lezáruló XX. századdal volt egyidős, végigélte annak minden borzalmát is. Férjét az első ipari koncepciós per áldozataként végezték ki 1948-ban, neki és családjának pedig keservesen küzdelmes sors jutott. De mosolygós szemében mindig a megtartó hit békessége ragyogott. Ez a hit sugárzik abból a beszélgetésből is, ami gyülekezeti újságunkban hét éve jelent meg. Most, hogy már nincs közöttünk, a vele készült beszélgetés közreadásával hite magasodjék példává még többünk előtt. Mióta dolgozik Margit néni a Deák téri gyülekezetben? Amikor a budahegyvidéki gyülekezetben Ordass püspök urat félretették, nem tudtam ott maradni. A Deák téri gyülekezetnek lettem a tagja, és amikor elkezdtem itt szolgálni, akkor éreztem, hogy tényleg ide tartozom. Mi volt ez a szolgálat? Betegeket látogattam. Legelső betegem egy tőből amputált lábú nő volt a Petőfi Sándor utcában. Azontúl mindenkit, akiről tudtam, s csak tehettem, meglátogattam. Jártam a hűvösvölgyi szeretetház három otthonába, azokkal a .betegekkel direkt barátságba kerültem. Úgy örült mindenki, akihez az ember elment. Aki ezt nem próbálta, nem tudja, milyen öröm annak a magányos betegnek, hogyha valaki meglátogatja. Hogyan volt erre ideje Margit néninek? Akkoriban még mint nyugdíjas, kézbesítőként dolgoztam, sokfelé jártam. Akkor már jobb sorom volt, mert először gyári segédmunkás voltam a szappangyárban, és mindenütt a legnehezebb munkát végeztem: a szappant szedtük le a gépről, vagy kotortuk ki hosszú rudakkal a szappanforgácsot. Nem használták ki Margit néni nyelvtudását? Nem, bár volt rá eset, hogy az irodából jöttek megkérdezni, hogy valamit hogyan kell fordítani, mit jelent - hiszen francia szakos tanárnő vagyok, és németül, portugálul is jól beszélek a latin nyelv ismerete mellett. Mikor oldódott valamennyire a helyzet? 1959-ben kerültem a Földmüvelődésügyi Minisztériumba, ahol édesapám egykor az erdészeti főosztály vezetője volt, ott lettem kézbesítő. A postára kellett menni és a leveleket emeletenként szétosztani. De mindent szívesen csináltam. Volt, hogy az irodából odaszaladt hozzám egy fiatal lány: „Engedje meg Margit néni, hogy megcsókoljam az arcát, ezt a mosolygós arcot...” Ezt a természetet a jó Isten adta nekem. Örültem, hogy munkát kaptam. Nem éreztem megalázónak azt sem, amikor laboratóriumokat takarítottam, vagy a mérnök urak kapcáit kellett mosnom. Ilyesmivel nem lehetett megalázni. A család? Féljem, Szabó Kornél, a háború előtt Fűzfőn a Nitrokémia vegyigyárának volt a vezérigazgatója. A jó Isten négy gyermekkel áldotta meg boldog házasságunkat, amelyet a Deák téri templomban kötöttünk. Uramat, az igaz magyar embert, a nyilasok házi őrizetbe tették. Amikor onnan kiszabadult, feljöttünk Budapestre, édesanyám lakásába. Itt szenvedtük át az ostromot. A 17 éves kislányom a háború alatt halt meg, az óvóhelyen kapott vérmérgezest. 1945-ben uram újra a Nitrokémia vezérigazgatója lett, és az összes honvédelmi érdekeltségű vállalatnak a miniszteri biztosa. Lehetett előre sejteni a tragédiát? Nem. 1947. november 23-án a gazdasági rendőrség hivatalában letartóztatta, és elvitték az Andrássy útra. Ott szenvedett 10 hétig. Onnan a Markó utcába került, ahol 1948. március 4-én a Népbíróság hűtlenség vádjával halálra ítélte. Az ítéletet a Népbíróság Országos Tanácsa, mint feljebbviteli bíróság jóváhagyta. A kegyelmi kérvényt az akkori államfő elutasította. így 1948. szeptember 18-án az ítéletet végre is hajtották. Ötvenhét éves volt. Halála előtti napon a kőbányai gyűjtőfogházban, két lányommal együtt búcsút, vehettünk tőle. Tudták ők is az ítéletet? Igen, már felnőtt lányok voltak. Mondtam nekik, hogy nem szabad sími, apukának erőt kell adni. Férjem első szava az volt hozzánk: „Ugye, tudjátok, hogy ártatlan vagyok?” Persze, hogy tudtuk. Vigasztalt minket. Nekem azt mondta: „Te mindig olyan erős hitű voltál. Tartsd meg ezt az erős hitet!” Volt még egy határozott kérése: „Mindenkinek meg kell bocsátani!” Az elrettentésnek szánt koncepciós per és igazságtalan ítélet után a kérés ellenére sem lehetett természetes kimondani a választ a gyónó kérdésre: Megbo- csátottál-e mindazoknak, akik vétkeztek ellened... Nagy erő kellett hozzá. De ahogy megígértem, minden reggel és este a Mi- atyánkban, az Úrtól tanult imádságomban ma is benne van a könyörgés, de legfőképpen az úrvacsorái gyónásban: Segíts Uram, hogy meg tudjak bocsátani teljes szívből, tiszta lélekkel. A megbocsátás segített abban, hogy a harag, gyűlölet, bosszúvágy nem zavarta sohasem Urunknak talán legnagyobb ajándékát, a lelki békességet, amellyel el tudtuk viselni a gyászt, üldöztetést, nehéz testi munkát, nélkülözést. Azóta a körülmények lényegesen megenyhülnek. 1989. szeptember 14-én a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Szabó Koméit ártatlanul ítélték el, és vádlott társaival együtt az ellene emelt valamennyi vádpont alól - bűncselekmény hiányában - felmentette. Hálás vagyok a jó Istennek, hogy ezt annyi év után megérhettem. A férj temetése 41 évvel az igaztalan halálos ítélet végrehajtása után, 1990. március 2-án volt a Farkasréti temetőben. A gyászértesítésre nyomtatott ige Margit néni önvallomása és megélt erőforrása is volt, számunkra pedig most a búcsú helyzetében vele kapcsolatban bizonyosság: „Hited megtartott téged, mety el békességgel. ” (Lukács 7,50) Zászkaliczky Péter »
