Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-10-22 / 43. szám

65. ÉVFOLYAM 43. SZÁM 2000. OKTÓBER 22. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 18. VASÁRNAP ÁRA: 48 Ft „Ha nem vagyunk gyengék, akkor Krisztus nem tudja megmutatni rajtunk az Ő erejét. ” Luther A TARTALOMBÓL 1956. október 23-ra emlékezünk Zsinatunk szeptemberi döntései Az Országos Protestáns Napok programjai A 20. század második felében hirtelen nagyra - talán túl nagyra nőtt főváros új lakótelepeivel. A régit sokszor letaroló terjeszkedésével nem csupán a városkép változott, de igen nagy feladatot rótt az egyház szolgálata számára is. A lakó­tömbök elnyelték a más kerületekből kényszerűen kitelepített, vagy vidékről felköltözött evangélikusokat. Összegyűj­tésük még ma is egyik legnagyobb kér­dőjele és sürgető feladata a fővárosban élő gyülekezeteknek, nem csupán a lel­készeknek. Egyik hiányosság, hogy ahol Az olimpia és a vallási élet Az olimpiák színes, kavargó, sokrétű világához ma már evidens módon hoz­zátartoznak a vallási szolgáltatások. Ne féljünk a kifejezéstől. Az olimpiai falu tizenötezer sportolója, a hasonló létszámú edző, vezető, kísérő csoport jelentős része valamelyik világvallás­hoz tartozik. Sydneyben különösen erősek voltak a biztonsági intézkedések, ezzel is ma­gyarázható - ahogy a magyar csapat vezetői elmondták -, hogy nem kereste a csapatot annyi hittérítő, mint Barce­lonában (1992) és Atlantában (1996), ahol sok vallásos anyagot is teijesztet- tek a versenyzők között. Magam is meglátogathattam a falu­ban működő Vallási Centrumot, ahol meghatározott rendben nyújtották a spirituális szolgálatot anglikánoknak, buddhistáknak, katolikusoknak, ke­resztény ökumenikusoknak, ortodo­xoknak, hinduknak, zsidóknak, muzul­mánoknak, és egyéb kisebb keresztény felekezeteknek. A protestáns felekeze­teket találjuk a keresztény ökumenikus megjelölés mögött. Részükre még bib­liaórákat is tartottak. Ezen túlmenően több ország küldött­ségében lelkipásztor is helyet kapott. A német csapatot katolikus és evangélikus lelkész is elkísérte. A magyaroknál je­lentkezett egy Ausztráliában dolgozó erdélyi származású magyar lelkész, aki az olimpia alatt a román csapat mellett teljesített tolmácsszolgálatot. Nem kétséges, hogy a lelki egészség, a személyiség belső egyensúlya min­denfajta emberi teljesítmény, így a sportteljesítmény tekintetében is meg­határozó jelentőségű. Aki nagy célok­ra tör, annak először önmagát kell le­győznie. A 18. és a 19. században, a polgáro­sodás időszakában az egyházi iskolák vezették be a rendszeres testnevelés­oktatást. Érdekesség, hogy a múlt szá­zad negyvenes éveiben a hírlapíró po­litikus Kossuth Lajos volt az, aki köve­telte, hogy az állami iskolák is köves­sék az egyháziak példáját. A cserkészetben, a cserkészek neve­lésében is mindig nagy szerepet kapott a testkultúra. Már hazánkban is van példa arra, az éjszakai asztalitenisz versenyek révén, hogy a sportot eszközül használják kallódó fiatalok megmentésére. Az öt­let amerikai lelkészektől származik, akik drogos, galerikbe tömörülő fiata­lok számára éjszakai kosárlabda baj­nokságokat szerveztek, így változtatva meg életmódjukat, elindítva őket a megtérés útján. Nem problémamentes - semmi nem az - természetes a sport és a spirituali- tás kapcsolata. A modem sport árnyai, a pénzhajsza, a manipulációk, a min­den áron való győzni akarás vadhajtá­sai, a dopping... nagytehetségű hívő fiatalokat arra bírtak, hogy szakítsák meg sportpályafutásukat. Minden egyéni döntést tiszteletben kell tartani, hiszen valóban van úgy, hogy nincs más, nincs jó megoldás egy adott hely­zetben. Mégis általánosságban nem­csak az iskolai testnevelésben, a szeré­nyebb szintű sportolásban, a szabadidő kultúrált, egészséges eltöltésében, de a sport csúcsain is lehet sok kedvező kölcsönhatás is. Bizonyos, hogy meg kell küzdeni ezért. De az is bizonyos, hogy akár az élet más területein, a sportban is segíthet a konfliktusok ke­zelésében, megoldásában, ha Jézus Krisztus követői vállalják hitüket, Urukat és ennek megfelelő szellemisé­get közvetítenek. Negyvennégy évvel ezelőtt Ausztrá­lia (Melbourne) már rendezett olimpi­át. 1956 decemberében a magyar for­radalmat követő megtorlástól való fé­lelemben, várva a hazai híreket, szo­rongva a szereltekért, versenyeztek az akkori legjobb magyar sportolók az olimpián. így is kilenc aranyérmet nyertek, érdekes, hogy akkor is az utolsó napon született meg négy aranyérem. A forradalom évfordulóján különösen szívet melengető érzés arra gondolni, hogy idén egy szabad Ma­gyarország képviselői szerezhettek di­csőséget a távoli földrészen a hazának, így is tisztelegve az egykori hősök em­léke előtt. Mert Ausztráliában is, ma is sokan emlékeztek a magyar forrada­lomra és osztoztak abban az örömben, hogy ma megvalósulhat mindaz, ami­ért akkor a harc folyt. Egyetérthetünk Juan Antonio Samaranch-csal, a NOB elnökével, aki jövő nyáron távozik a szervezet éléről, ő az olimpia záróünnepélyén Sydneyt minden idők legjobb olimpiájának mi­nősítette. Ehhez hozzájárult a magas színvonalú versenyeken, a szinte hi­bátlan rendezésen túl az ausztrálok kedvessége, embersége, a vendégek iránti szeretete. És hozzájárult az az egyértelmű törekvés, hogy a sportot erkölcsi értelemben is visszaállítják jo­gaiba, határozottan fellépnek a devian­ciák, a csalások, így a dopping ellen. Valójában csak így töltheti be a sport igazi hivatását, az egészséges életmód, az erkölcsi értékek szolgálatát, az ifjú­ság nevelését. Jó dolog, hogy a mi számunkra sem csak elméleti kérdések ezek. Iskola- rendszerünkben, ifjúsági munkánkban méltó helyen van a testkultúra. Az olimpia üzenete megerősíti törekvése­inket. Isten a teljes emberi élet Ura. Frenkl Róbert ___________J ev angélikus templom Budapesten Felszentelték a Csillaghegy-békásmegyeri templomot ezek a városnegyedek épültek, ott néha a közelben sincs evangélikus templom, mert azok a régi településrendszer cso­mópontjaiban épültek annak idején. Csillaghegy és Békásmegyer a budai rész egyik ilyen települése, ahol volt ugyan egy kicsiny imaház-templom, de szűk is volt és kevés volt arra, hogy a gyülekezet különböző rétegei otthont ta­láljanak benne. Tizenhárom éve került a gyülekezetbe Donáth László lelkész és kezdettől fogva munkatársaival együtt az volt a gondjuk, hogy lehet a szorításból kibontakozni, tágabb térre vinni a gyüle­kezet összejöveteleit, lehetőséget bizto­sítani arra, hogy a templom ne csak va­sárnapi összejöveteli hely legyen, hanem a hétköznapokat is kitölthessék, szociá­lis, diakóniai munkát is folytathassanak. Egy évtized tervezése és gondolkodása öltött testet abban az épületben, melynek felszentelése szeptember 10-én, vasár­nap délután végre megtörténhetett. A templom tervezője Pazar Béla épí­tész volt. Az épület külső megjelenésé­ben nem feltétlenül árulja el, hogy temp­lommal állunk szemben, de az udvará­ban felállított harangláb a kereszttel arra mutat, hogy itt egyházi tevékenység fo­lyik. A tervező építész és a gyülekezet vezetősége egyaránt azt vallotta, hogy a puritán egyszerűségre és becsületes tisz­taságra törekedtek. Nincsenek barokkos vagy bármilyen klasszikus építési meg­oldások, díszítések. Vakolat nélküli, tisz­ta formák, egyszerűség látszik az első lá­tásra. Talán az is ihlette a tervezőt, hogy ez a templom olyan helyen áll, ahol érintkezik a régi és az új. Szemben állva, az épülettől balra a békásmegyeri panel­tömbök, jobbra pedig a régi falusias, községekre jellemző földszintes, kertes házak állnak, és ezek között ez az épület mintegy összekapcsoló akar lenni, hívo­gatva innen is, onnan is az embereket egy közösségbe. A jelenlegi beépítettség még nem teljes. A tágas terület, melyet a kerület és a főváros adott az egyházköz­ségnek, alkalmas arra, amit terveznek is, hogy bővítsék azt mindkét szárnyon idő­sek napközijének, ifjúsági tevékenység­nek alkalmas épületszámyakkal. A belső elrendezés nagyon gazdaságosan töreke­dett arra, hogy nagyobb létszámú és ki­sebb összejövetelek gyülekezete egy­aránt elférjen. A templomtérrel egybe­nyitható gyülekezeti terem már a fel­szentelés alkalmával is megtelt. A felszentelést a kerület püspöke, D. Szebik Imre püspök végezte, Szeverényi János budai esperes és Donáth László lelkész segítségével. Az igehirdetésben a püspök Mk 10, 26-27 alapján azt emelte ki: „Istennek minden lehetséges!” Ha visszatekintünk, belátjuk, hogy amire nem tudtunk még egy évtizeddel ezelőtt gondolni, arról sorban bebizonyosodott, hogy Istennek minden lehetséges. A rendszerváltás, az álmok megvalósulása, ingyen telek, pénzügyi keret. Áldottak az álmodok és a megvalósító kezek. Azért épült ez a templom, hogy hirdesse: min­den lehetséges, mindnyájunkat elérhet az Isten. Ezen a területen 60.000 ember él, kallódó lelkek is. Lehet belőlük Krisztust dicsérő, egymást segítő, szeretetet élő közösség. Isten mindenkinek kínálja a boldog életet. Ez a templom keresi a se­gítségre vágyakozó embereket, az üd­vösségre vágyakozókat. Hirdesse min­denkor: „Istennek minden lehetséges!" Az ünnepi közgyűlé­sen mondta el Thurnay Béla felügye­lő, hogy a gyülekezet 1928- óta áll fenn. Mindig is szegény népréteg lakott itt. Amikor a lakótelep született, akkor kez­dett gyarapodni és 1993-ban vetődött fel a templomépítés terve. Hosszú tárgyalások és tervezések után szüle­tett meg az, ami most itt megvalósult, hogy szolgáljon ez az épület az egész hét folyamán fiataloknak és idősek­nek, legyen öregek napközije, de legyen rendes lelkészlakás is. Pazár Béla építész pályázat útján nyerte el a lehetőséget és megelégedésükre teljesített a kivitelező Konfektor Vállalattal együtt. Az 1995- ben létesített alapítvány útján gyűjtötték az anyagiakat, melyhez 120 millió fo­rinttal járult a közegyház. A telket a III. kerület és a főváros a gyülekezet tulajdo­nába adta. Van még egy ígéretük: a Kul­turális Minisztérium orgonát ajándékoz a templom számára és akkor nyilván még egy funkciót indíthatnak meg: zenei al­kalmak, hangversenyek tartását is meg­valósíthatják. A felszentelés is bizonyította, hogy több együttes zenei és énekkari szolgálatának van itt helye. Gryllus Dániel, László Atti­la, Lackman Béla mellett hallhattuk a Ve­res Péter Gimnázium fúvósait, az Iparmű­vészeti Főiskola kórusát, a parlamenti Szenátorok kórusát és a Resinárius kórust. A nagyszámú gyülekezetben a főváros és a parlament több képviselőjét is ott láthattuk, együtt ünnepelt a gyülekezettel Göncz Árpád köztársasági elnök, Kósáné Kovács Magda, a parlament kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke, és köszöntést is mondtak. Az országos egy­ház nevében dr. Frenkl Róbert felügyelő kívánta, hogy e templom a szekularizált világban legyen élő és ható eszköze Is­tennek. Benczúr László kerületi felügye­lő örömének adott kifejezést, hogy elin­dult itt a közösségépítés. Dr. Szabó Lajos rektor korszerűnek látta a minél egysze­rűbb templomot, ahol megtalálják a vá­laszt az emberek kérdéseikre. Szeverényi János budai esperes szerint Isten meg­szentelheti a pénzt is, a köveket is. Le­gyen ez a hely, ahol az élő Isten lakozást vehet közöttünk. A templomi alkalom után a kertben egy cédrust ültetett el ajándékképpen Iványi Gábor, az Evangéliumi Testvérközösség nevében, így köszöntve az ünneplő gyü­lekezetei. T. A Déli Egyházkerület közgyűlése október 5-én megválasztotta tisztségviselőit. EGYHÁZKERÜLETI PRESBITÉRIUM 2000-2006 (2000. évi II. törvény 6.§. d. pont) Szavazati jogú tagok: Püspök: D. dr. Harmati Béla Püspökhelyettes: Káposzta Lajos Kerületi felügyelő: Dr. Sólyom Jenő Másodfelügyelő: Dr. Nagy Zoltán Lelkészi jegyző: Szabó Julianna Nemlelkészi jegyző: Dr. Mesterházy Ákos Kerületi ügyész: Dr. Boros Péter Számvevőszék: Elnök: Sándor Miklósné. Tagok: Kis János, Pröhle Katalin, Zalán Péter Egyházmegyei küldöttek: Bács-Kiskun: Bácsi János, Dudla Erzsébet Kelet-Békés: Veres R. Csaba, Zelenyánszky János ' Nyugat-Békés: Lázár Zsolt, Jantos István Pest: if]. Kendeh György, Galli Tamás Tolna-Baranya: Krähling Dániel, dr. Simor Ferenc Tanácskozási jogú tagok: Bács-Kiskun: Dr. Eördögh Endre Kelet-Békés: Kondor Péter, dr. Rück András Nyugat-Békés: Ribár János, Koszorús Oszkár Pest: Szirmai Zoltán, dr. Kéry Lajos Tolna-Baranya: Andorka Árpád Az új templom

Next

/
Oldalképek
Tartalom