Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-10-22 / 43. szám
65. ÉVFOLYAM 43. SZÁM 2000. OKTÓBER 22. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 18. VASÁRNAP ÁRA: 48 Ft „Ha nem vagyunk gyengék, akkor Krisztus nem tudja megmutatni rajtunk az Ő erejét. ” Luther A TARTALOMBÓL 1956. október 23-ra emlékezünk Zsinatunk szeptemberi döntései Az Országos Protestáns Napok programjai A 20. század második felében hirtelen nagyra - talán túl nagyra nőtt főváros új lakótelepeivel. A régit sokszor letaroló terjeszkedésével nem csupán a városkép változott, de igen nagy feladatot rótt az egyház szolgálata számára is. A lakótömbök elnyelték a más kerületekből kényszerűen kitelepített, vagy vidékről felköltözött evangélikusokat. Összegyűjtésük még ma is egyik legnagyobb kérdőjele és sürgető feladata a fővárosban élő gyülekezeteknek, nem csupán a lelkészeknek. Egyik hiányosság, hogy ahol Az olimpia és a vallási élet Az olimpiák színes, kavargó, sokrétű világához ma már evidens módon hozzátartoznak a vallási szolgáltatások. Ne féljünk a kifejezéstől. Az olimpiai falu tizenötezer sportolója, a hasonló létszámú edző, vezető, kísérő csoport jelentős része valamelyik világvalláshoz tartozik. Sydneyben különösen erősek voltak a biztonsági intézkedések, ezzel is magyarázható - ahogy a magyar csapat vezetői elmondták -, hogy nem kereste a csapatot annyi hittérítő, mint Barcelonában (1992) és Atlantában (1996), ahol sok vallásos anyagot is teijesztet- tek a versenyzők között. Magam is meglátogathattam a faluban működő Vallási Centrumot, ahol meghatározott rendben nyújtották a spirituális szolgálatot anglikánoknak, buddhistáknak, katolikusoknak, keresztény ökumenikusoknak, ortodoxoknak, hinduknak, zsidóknak, muzulmánoknak, és egyéb kisebb keresztény felekezeteknek. A protestáns felekezeteket találjuk a keresztény ökumenikus megjelölés mögött. Részükre még bibliaórákat is tartottak. Ezen túlmenően több ország küldöttségében lelkipásztor is helyet kapott. A német csapatot katolikus és evangélikus lelkész is elkísérte. A magyaroknál jelentkezett egy Ausztráliában dolgozó erdélyi származású magyar lelkész, aki az olimpia alatt a román csapat mellett teljesített tolmácsszolgálatot. Nem kétséges, hogy a lelki egészség, a személyiség belső egyensúlya mindenfajta emberi teljesítmény, így a sportteljesítmény tekintetében is meghatározó jelentőségű. Aki nagy célokra tör, annak először önmagát kell legyőznie. A 18. és a 19. században, a polgárosodás időszakában az egyházi iskolák vezették be a rendszeres testnevelésoktatást. Érdekesség, hogy a múlt század negyvenes éveiben a hírlapíró politikus Kossuth Lajos volt az, aki követelte, hogy az állami iskolák is kövessék az egyháziak példáját. A cserkészetben, a cserkészek nevelésében is mindig nagy szerepet kapott a testkultúra. Már hazánkban is van példa arra, az éjszakai asztalitenisz versenyek révén, hogy a sportot eszközül használják kallódó fiatalok megmentésére. Az ötlet amerikai lelkészektől származik, akik drogos, galerikbe tömörülő fiatalok számára éjszakai kosárlabda bajnokságokat szerveztek, így változtatva meg életmódjukat, elindítva őket a megtérés útján. Nem problémamentes - semmi nem az - természetes a sport és a spirituali- tás kapcsolata. A modem sport árnyai, a pénzhajsza, a manipulációk, a minden áron való győzni akarás vadhajtásai, a dopping... nagytehetségű hívő fiatalokat arra bírtak, hogy szakítsák meg sportpályafutásukat. Minden egyéni döntést tiszteletben kell tartani, hiszen valóban van úgy, hogy nincs más, nincs jó megoldás egy adott helyzetben. Mégis általánosságban nemcsak az iskolai testnevelésben, a szerényebb szintű sportolásban, a szabadidő kultúrált, egészséges eltöltésében, de a sport csúcsain is lehet sok kedvező kölcsönhatás is. Bizonyos, hogy meg kell küzdeni ezért. De az is bizonyos, hogy akár az élet más területein, a sportban is segíthet a konfliktusok kezelésében, megoldásában, ha Jézus Krisztus követői vállalják hitüket, Urukat és ennek megfelelő szellemiséget közvetítenek. Negyvennégy évvel ezelőtt Ausztrália (Melbourne) már rendezett olimpiát. 1956 decemberében a magyar forradalmat követő megtorlástól való félelemben, várva a hazai híreket, szorongva a szereltekért, versenyeztek az akkori legjobb magyar sportolók az olimpián. így is kilenc aranyérmet nyertek, érdekes, hogy akkor is az utolsó napon született meg négy aranyérem. A forradalom évfordulóján különösen szívet melengető érzés arra gondolni, hogy idén egy szabad Magyarország képviselői szerezhettek dicsőséget a távoli földrészen a hazának, így is tisztelegve az egykori hősök emléke előtt. Mert Ausztráliában is, ma is sokan emlékeztek a magyar forradalomra és osztoztak abban az örömben, hogy ma megvalósulhat mindaz, amiért akkor a harc folyt. Egyetérthetünk Juan Antonio Samaranch-csal, a NOB elnökével, aki jövő nyáron távozik a szervezet éléről, ő az olimpia záróünnepélyén Sydneyt minden idők legjobb olimpiájának minősítette. Ehhez hozzájárult a magas színvonalú versenyeken, a szinte hibátlan rendezésen túl az ausztrálok kedvessége, embersége, a vendégek iránti szeretete. És hozzájárult az az egyértelmű törekvés, hogy a sportot erkölcsi értelemben is visszaállítják jogaiba, határozottan fellépnek a devianciák, a csalások, így a dopping ellen. Valójában csak így töltheti be a sport igazi hivatását, az egészséges életmód, az erkölcsi értékek szolgálatát, az ifjúság nevelését. Jó dolog, hogy a mi számunkra sem csak elméleti kérdések ezek. Iskola- rendszerünkben, ifjúsági munkánkban méltó helyen van a testkultúra. Az olimpia üzenete megerősíti törekvéseinket. Isten a teljes emberi élet Ura. Frenkl Róbert ___________J ev angélikus templom Budapesten Felszentelték a Csillaghegy-békásmegyeri templomot ezek a városnegyedek épültek, ott néha a közelben sincs evangélikus templom, mert azok a régi településrendszer csomópontjaiban épültek annak idején. Csillaghegy és Békásmegyer a budai rész egyik ilyen települése, ahol volt ugyan egy kicsiny imaház-templom, de szűk is volt és kevés volt arra, hogy a gyülekezet különböző rétegei otthont találjanak benne. Tizenhárom éve került a gyülekezetbe Donáth László lelkész és kezdettől fogva munkatársaival együtt az volt a gondjuk, hogy lehet a szorításból kibontakozni, tágabb térre vinni a gyülekezet összejöveteleit, lehetőséget biztosítani arra, hogy a templom ne csak vasárnapi összejöveteli hely legyen, hanem a hétköznapokat is kitölthessék, szociális, diakóniai munkát is folytathassanak. Egy évtized tervezése és gondolkodása öltött testet abban az épületben, melynek felszentelése szeptember 10-én, vasárnap délután végre megtörténhetett. A templom tervezője Pazar Béla építész volt. Az épület külső megjelenésében nem feltétlenül árulja el, hogy templommal állunk szemben, de az udvarában felállított harangláb a kereszttel arra mutat, hogy itt egyházi tevékenység folyik. A tervező építész és a gyülekezet vezetősége egyaránt azt vallotta, hogy a puritán egyszerűségre és becsületes tisztaságra törekedtek. Nincsenek barokkos vagy bármilyen klasszikus építési megoldások, díszítések. Vakolat nélküli, tiszta formák, egyszerűség látszik az első látásra. Talán az is ihlette a tervezőt, hogy ez a templom olyan helyen áll, ahol érintkezik a régi és az új. Szemben állva, az épülettől balra a békásmegyeri paneltömbök, jobbra pedig a régi falusias, községekre jellemző földszintes, kertes házak állnak, és ezek között ez az épület mintegy összekapcsoló akar lenni, hívogatva innen is, onnan is az embereket egy közösségbe. A jelenlegi beépítettség még nem teljes. A tágas terület, melyet a kerület és a főváros adott az egyházközségnek, alkalmas arra, amit terveznek is, hogy bővítsék azt mindkét szárnyon idősek napközijének, ifjúsági tevékenységnek alkalmas épületszámyakkal. A belső elrendezés nagyon gazdaságosan törekedett arra, hogy nagyobb létszámú és kisebb összejövetelek gyülekezete egyaránt elférjen. A templomtérrel egybenyitható gyülekezeti terem már a felszentelés alkalmával is megtelt. A felszentelést a kerület püspöke, D. Szebik Imre püspök végezte, Szeverényi János budai esperes és Donáth László lelkész segítségével. Az igehirdetésben a püspök Mk 10, 26-27 alapján azt emelte ki: „Istennek minden lehetséges!” Ha visszatekintünk, belátjuk, hogy amire nem tudtunk még egy évtizeddel ezelőtt gondolni, arról sorban bebizonyosodott, hogy Istennek minden lehetséges. A rendszerváltás, az álmok megvalósulása, ingyen telek, pénzügyi keret. Áldottak az álmodok és a megvalósító kezek. Azért épült ez a templom, hogy hirdesse: minden lehetséges, mindnyájunkat elérhet az Isten. Ezen a területen 60.000 ember él, kallódó lelkek is. Lehet belőlük Krisztust dicsérő, egymást segítő, szeretetet élő közösség. Isten mindenkinek kínálja a boldog életet. Ez a templom keresi a segítségre vágyakozó embereket, az üdvösségre vágyakozókat. Hirdesse mindenkor: „Istennek minden lehetséges!" Az ünnepi közgyűlésen mondta el Thurnay Béla felügyelő, hogy a gyülekezet 1928- óta áll fenn. Mindig is szegény népréteg lakott itt. Amikor a lakótelep született, akkor kezdett gyarapodni és 1993-ban vetődött fel a templomépítés terve. Hosszú tárgyalások és tervezések után született meg az, ami most itt megvalósult, hogy szolgáljon ez az épület az egész hét folyamán fiataloknak és időseknek, legyen öregek napközije, de legyen rendes lelkészlakás is. Pazár Béla építész pályázat útján nyerte el a lehetőséget és megelégedésükre teljesített a kivitelező Konfektor Vállalattal együtt. Az 1995- ben létesített alapítvány útján gyűjtötték az anyagiakat, melyhez 120 millió forinttal járult a közegyház. A telket a III. kerület és a főváros a gyülekezet tulajdonába adta. Van még egy ígéretük: a Kulturális Minisztérium orgonát ajándékoz a templom számára és akkor nyilván még egy funkciót indíthatnak meg: zenei alkalmak, hangversenyek tartását is megvalósíthatják. A felszentelés is bizonyította, hogy több együttes zenei és énekkari szolgálatának van itt helye. Gryllus Dániel, László Attila, Lackman Béla mellett hallhattuk a Veres Péter Gimnázium fúvósait, az Iparművészeti Főiskola kórusát, a parlamenti Szenátorok kórusát és a Resinárius kórust. A nagyszámú gyülekezetben a főváros és a parlament több képviselőjét is ott láthattuk, együtt ünnepelt a gyülekezettel Göncz Árpád köztársasági elnök, Kósáné Kovács Magda, a parlament kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke, és köszöntést is mondtak. Az országos egyház nevében dr. Frenkl Róbert felügyelő kívánta, hogy e templom a szekularizált világban legyen élő és ható eszköze Istennek. Benczúr László kerületi felügyelő örömének adott kifejezést, hogy elindult itt a közösségépítés. Dr. Szabó Lajos rektor korszerűnek látta a minél egyszerűbb templomot, ahol megtalálják a választ az emberek kérdéseikre. Szeverényi János budai esperes szerint Isten megszentelheti a pénzt is, a köveket is. Legyen ez a hely, ahol az élő Isten lakozást vehet közöttünk. A templomi alkalom után a kertben egy cédrust ültetett el ajándékképpen Iványi Gábor, az Evangéliumi Testvérközösség nevében, így köszöntve az ünneplő gyülekezetei. T. A Déli Egyházkerület közgyűlése október 5-én megválasztotta tisztségviselőit. EGYHÁZKERÜLETI PRESBITÉRIUM 2000-2006 (2000. évi II. törvény 6.§. d. pont) Szavazati jogú tagok: Püspök: D. dr. Harmati Béla Püspökhelyettes: Káposzta Lajos Kerületi felügyelő: Dr. Sólyom Jenő Másodfelügyelő: Dr. Nagy Zoltán Lelkészi jegyző: Szabó Julianna Nemlelkészi jegyző: Dr. Mesterházy Ákos Kerületi ügyész: Dr. Boros Péter Számvevőszék: Elnök: Sándor Miklósné. Tagok: Kis János, Pröhle Katalin, Zalán Péter Egyházmegyei küldöttek: Bács-Kiskun: Bácsi János, Dudla Erzsébet Kelet-Békés: Veres R. Csaba, Zelenyánszky János ' Nyugat-Békés: Lázár Zsolt, Jantos István Pest: if]. Kendeh György, Galli Tamás Tolna-Baranya: Krähling Dániel, dr. Simor Ferenc Tanácskozási jogú tagok: Bács-Kiskun: Dr. Eördögh Endre Kelet-Békés: Kondor Péter, dr. Rück András Nyugat-Békés: Ribár János, Koszorús Oszkár Pest: Szirmai Zoltán, dr. Kéry Lajos Tolna-Baranya: Andorka Árpád Az új templom
