Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-06-25 / 26. szám

2. oldal 2000. JÚNIUS 25. Evangélikus Élet ÚJ NAP - ÚJ KEGYELEM Krisztus mondja: „Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el.” Lk 10,16 VASÁRNAP re a világba - mindnyájunk ősvágyakozását - mély értelmű költeményé­ben. A szeretet koldusainak születtünk, úgy szomjazzuk a gyöngédséget, , ---- BVtpt a kopár kiszikkadt föld az éltető vizet. Milyen áldás, hogy olyan Iste­„N em merjük magunkat azokhoz számítani vagy hasonlí- nünk van, akinek--parancsai nem öncélúak, hanem megajándékozzák ezt a tani, akik önmagukat ajánlják. De ezek nem veszik észré, véres bolygót, a szeretet békességet teremtő képességével. hogy magukhoz mérik és magukhoz hasonlítják önmagukat. Mi azonban, nem mérték nélkül dicsekszünk. ” 2 Kor 10,12-13 ( Péld 16,18; ÍJn 4,16b- CSÜTÖRTÖK 21; Zsolt 133,1-3) Autogén-tréning, mantrajóga, fitness és body-buiíding. Korunk népszerű önbizalom-fejlesztő és testépítőprogramjai. Veszélyesen vonzó az életfilozófiájuk: „Bízz önmagadban, rraSrt az erő benned vaní Ha talpon maradsz, akkor bizonyítod, hogy valaki/agy.” Pedig az egészséges, biblikus önértékelés nem az önmegvalósításain rejtőzik. Felülmúlhatatlan értékünk, Jézus Krisztus értünk vállalt kere/zthalálában van. g /' / / HÉTFŐ ” ^sten let°röl szemükről minden könnyet. ” Jel 7,17 .(Zsolt 126,1; Jer 36,1-32; lKor 14,1-12)/dónként olyan reménytelennek lát­szik minden. Még fel sem ragyogott a^rőfény és máris sűrű, Sötét felhők bo­rítják- életed egét. Úgy tűnik, valami kegyetlen zsarnok üz veled komisz játé­kot! Haragja akkor sújt le rád, amikor lelked ús'SOwogTgfc kis örömért. Vi­lágunk a bűnbeesés és a bűnhődés világa. Ne csodáld, hogy mindig perét a könnyek. De Krisztus visszajön, hogy rendbe hozza, amit tönkretettünk. KEDD ”Légy erős kősziklám, ahova mindig mehetek, melyet segítségem­re rendeltél, mert te vagy az én sziklaváram. ” Zsolt 71,3 (Róm 8,31; Jón 1,1-10; lKor 14,13-25) Nélküled, Uram, már feladtam volna mindent. Az okoskodás fáraszt, a folytonos küzdelemhez pedig erőtlen va­gyok. Az emberi jó tanács csak olyan, mint a pókháló: belekapaszkodni nem, legfeljebb csak belegabalyodni lehet. Ki segíthet, mikor úgy sajog a szívem helyén ez a beteg kőszív!? Istenem, te meghallod fuldokló jajkiál­tásomat! Rejtekadó sziklaváradban megszűnik kínzó árváságom. „Benne van szivünk öröme, mert szent nevében bízunk. ’’ Zsolt 33,21 (Jn 102; Mt 9,35-38; lKor 14,33b-40) A sorskutatás több ezer éve létezik. Áliátbelekből, kávézaccból, kártyából és tenyérből, vagy a csillagjóslás és a karakterológia módszereivel, ma is ma- nipulálhatóak a fátum-hívők. Ne fürkészd a sorsodat! A jósok mögött nem áll tudományos háttér,, ráadásul arjóslatok démoni bűvköre menthetetlenül behálóz. Csak az az ember bőidig, aki reménnyel kel és békével nyugszik, mert minden napra elég neki az Úr kegyelme. w jr PÉNTEK •• Megesküdtem neked, és szövetségre léptem veled - így szól az Úr - és dz enyém lettél.” Ez 16,8 (lKor 3,22-23; Jer 15,10.15-21; lKor 15,1-lí) Nemrégiben megalakult az optimisták klubja. . Mozgalmi céljuk a bizakodás és a szebb jövőbe vetett hit erősitése. Ránk is ebben a bizonytalan világban a bizakodás jótékony hatása. De van va- lamTarni még az optimista gondolkodásnál és az emberi reménykedésnél is több! Ez a hit: miénk az Új Szövetség, miénk Krisztus. Mert Megvál­tónkban Isten a mi Atyánk, aki átölelve tart, múltunkon át jelenünkbe, egé­szen a jövőnkig, szeretteinkkel együtt! SZOMBAT SZERDA „A parancs célja a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmu­tatás nélküli hitből fakadó szeretet. ” lTim 1,5 (Jób 13,9, Jón 2,1-11; lKor 14,26-33a) „Szeretném, ha szeretnének...” - sirja Ady End­„ Hatalmasokat döntött le trónjukról, és megalázottakat emelt fel. ” Lk 1,52 (2Krón 20,6; Préd 12,1-8; lKor 15,12- 19) Sok kegyes, istenfélő ember számára jelentett már kísértést azt gondol­ni, hogy nem érdemes az Úr útján járni, mert a hitetlenek élete zökkenő- mentesebb, mint a hívőké. A tépelődést még inkább elmélyítette a széles úton járók gőgje és felfuvalkodottsága. Azért te csak maradj Isten embere, mert Isten igazságos Úr! Nemsokára nyilvánvaló lesz a felemelkedés és az összeomlás ideje. Szókéné Bakav Beatrix SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 1. VASARNAP Figyelj a hívó szóra! Jn 5,45-47 Ebben a mai világban nagyon so­kan hívnak bennünket és meg akar­nak szólítani minket. így van ez, amikor a reklámokra gondolunk és arra a sok információra, amit kapunk egy-egy hirdetésen keresztül. Meg akar szólítani a sajtó, a TV, a rádió, mert azt akarják, hogy figyeljünk rá­juk. Megszólítanak a biztosítók is mondván, hogy rájuk „számítha­tunk” a „bajban”. Belegondoltunk-e már abba, hogy Jézus is meg akar szólítani bennünket. Meg akar szólí- tani azért, mert azt akarja, hogy el­jussunk az Istenhez és az ő országá­ba. Ebben a mai globalizált, minden­kit megszólítani akaró világban jön, lép felénk Jézus Krisztus az igén ke­resztül. A figyelés, az igére figyelés tehát a mi keresztyéni feladatunk és fele­lősségünk. Jézus nem agresszívan jön felém, hozzám, hanem megszó­lít, megérint és azt mondja: „Kö­vess engem...” Ezt a hívó szót kell meghallani a sok-sok hívó szó kö­zött. Nem könnyű feladat ez, de le­hetséges a hit által. A hit az, amely lehetővé teszi számunkra a meghal- lást. A meghallás után persze a megértés és megtartás is elengedhe­tetlen, mert így lesz az életünk a magvető példája alapján sokszoro­san termő. Úgy ahogyan a termés­ből más is kap, a mi hitbeli termé­sünkből, is adni kell tudnunk más­nak is. így terjed azután az ige és így ismerhető meg Krisztus is, aki az út az Atyához. A hivó szó hang­zik tehát ma is, - úgy ahogy Márta is elmondta Máriának: „A Mester itt van és hív téged” - így szólít meg minket az élet hétköznapi zajában is az ige. Sokan azt gondolják, hogy a ke­resztyéni életforma szabadságvesz­téssel jár, és az ember így nem élhet teljes életet. Ezzel nem értek egyet, mert vallom, hogy Krisztusban lehe­tünk igazán szabadok, és Vele lesz az életünk teljes egész. Ez a meggyőző­désem sokszor beigazolódott már. Ahogyan igénk is mondja: „Ne gon­doljátok, hogy én foglak vádolni benneteket az Atyánál.” Jézus nem vádló, hanem vádlott, aki miattam került a vádlottak padjára, és az én bűneimért ítélték halálra. Ez a Krisz­tus szólít meg, hívja fel a figyelmün­ket a hívő életre: „Mert ha hin­nétek. .. nekem”. A hit sokszor meg­foghatatlan. Vajon mikor, kinek hisz az ember? Az ember sokszor még azt sem hiszi el, amit lát. Van olyan is, viszont, hogy egy-egy mástól hal­lottat rögtön elhiszünk. Megtörtén­het az is, hogy több esemény az, amely alapján kialakul a hitem. Jé­zus hitet kér és a hívó szóra való hallgatást. „Hiszel-e?” Ezt kérdezte a holdkóros fiú apjától is. A Jézussal való találkozás minden ember életé­ben változást eredményez. Aki talál­kozott már Krisztussal, az már nem tud olyan maradni, mint amilyen ko­rábban volt, mert Krisztus hatást gyakorol rá. Az emberi életet védeni kell, ezt pedig úgy érjük el, ha rábízzuk vala­kire. Én Krisztusra bíztam. Ezt a bi­zalmat szeretném átadni az ige tük­rében, mert Krisztus az egyedüli út az Atyához! J Fischt Vilmos ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2000. június 25. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) D. Szebik Imre; du. 6. Balicza Iván; II., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics And­rás; Pesthidegkút, II., Ördög­árok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Békásmegyer, III., Ví­ziorgona u. 1. de. fél 9. Gálos Ildikó; Csillaghegy III., Má­tyás kir. u. 31. de. 10. Görög Tibor; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Leibstück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; du. 6. (orgonazenés) Gerőft Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII. , Vajda P. u. 33. de. fél 10. Bolla Árpád; IX. , Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Szabó Juli­anna; du. (lelkésziktatás) Szirmai Zoltán; Kő­bánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Bolla Árpád; X., Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Missura Tibor; de. 11. (úrv.) Missura Tibor; du. 6. Németh Pétemé; XI. Németvöl­gyi út 138. de. 9. Németh Pétemé; Buda- gyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Bácskai Károly; de. 11. (úrv.) Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u.’22. de. 10. ifj. Kendeh György; XIII. Frangepán u. 43. de. fél 9. ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rá­kospalota, XV., Régifóti út 73. (Nagytemp­lom) de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmi­hály XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII. Tessedik tér. de. 9. Szabó János; Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Szabó János; Rákosliget, XVII. Gózon Gy. u. de. 11. Marschalkó Gyula; Pestszentlőrinc, XVI1L, Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pest- szentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kis­pest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bul­csú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Buda­örs, Szabadság út 57. de. 10. Endreffy Géza; SZENTHÁROMSÁG UTÁNI. VASÁR­NAPON a liturgikus szín: zöld. Az ünnep epistolája (oltári ige): Róm 10,12-17; evan­géliuma (igehirdetési alapige): Jn 5,45-47. HETI ÉNEKEK: 65, 232. „ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK” címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rá­dió a Kossuth adó hullámhosszán június 26-án, hétfőn 13.30 órakor. Előtte evangé­likus korálok. A német Brüdergemeine Losungen kiadásában a napi igék mellett megjelent rövid meditációk: SZOLGÁLATI UTAK Jeges úton a szórványokba... Vitán felül álló tény, hogy a közleke­désben a veszélyesség tekintetében van­nak különbségek, avagy fokozatok. Egyetlen közlekedési eszközről sem mondható, hogy problémamentes. A gyalogos is ki van téve a veszélynek. Mondják, hogy a soproni templomunk melletti járdán közlekedő egyik gyalo­gost a tetőről alázúduló hótömeg agyon­nyomta. Van, aki repülőgépen érzi magát teljesen kiszolgáltatottnak, mert nincsen mibe kapaszkodnia, hiányzik a szilárd talaj. Több mint két évtizedes ecsenyi szolgálati időmben gyakran átéltem an­nak a fizikai valóságát, hogy mit jelent, amikor „az ember lába alól a talaj kicsú­szik”. Jeges úton a gyalogló ezt gyakran megtapasztalhatja. De a motorral közle­kedő számára különösen veszély forrása a jeges út. Télen Ecsenyből a többi gyülekezet motoron csak kövesúton volt megköze­líthető. Sajnos, a buszjáratok nem voltak alkalmasak sem a hétköznapi hittanórák megtartása szempontjából az iskolák megközelítésére, de vasárnap az egyet­len buszjárat végképp lehetetlenné tette a busz igénybevételét. Maradt a motorkerékpár télen is. Ag­gódva indultam Felsőmocsolád felé, mert a komoly fagy felettébb síkossá tet­te az utat. Csak az első két sebességet le­hetett használni, felváltva. Pörögtek a ke­rekek és a dombon felfelé a kerekek for­gása ellenére egyhelyben álltam. De nem is ez volt a legnagyobb baj. Amikor azt gondoltam, hogy lehet gyorsítani és na­gyobb sebességre kapcsoltam a simább úton, elkezdtem jobbra-balra csúszni, és hiába próbáltam lábbal lavírozni, elvesz­tettem a talajt, és hiába kapaszkodtam a kormányba, nem kerülhettem el az oldal­ra billenést, el kellett engednem a kor­mányt is. Repültünk, motorom jobbra, én meg balra. Később, amikor elmond­tam, vegyülhetett már bele humor is. Ál­lítólag motorom azért húzott a jeges úton jobbra, mert nyugatról jött, egy stuttgar­ti segélyszervezeten keresztül kaptam, rokonaim közbenjárására. Én meg balra dőlve estem, mert olyan rendszerben vé­geztem szolgálatomat, amelyben csak a baloldaliak érvényesülhettek. Sajnos ezt nem tapasztaltam, mert hosszú ideig még az egykor NDK-ba kitelepített rokonaim meglátogatására sem kaptam engedélyt. Egy télvégi havas úton, amikor a jég­eső a motorszemüvegemet is átláthatat­lanná permetezte, kaptam egy olyan be­tegséget, amely egyik szememet támadta meg. Ugyanis fel kellett hajtanom a szemüveget, és így a jégeső szemembe vert, miközben a motor előre haladt. Nem állhattam meg, mert időre mentem hittanórára, és ha nem érek a kijelölt időben az iskolába, a gyermekek hűlt helyét találom. így kerültem a kaposvá­ri kórház szemészetére húsvét után. Húsvétot még végigmotoroztam, mi­közben egyik szemem be volt ragaszt­va. Elődöm, az áldott emlékű Berkényi Ede helyettesített, gondolt rám imád­ságban, és arról az igéről prédikált, amelyben Jézus a kételkedő Tamás szí­vére helyezte: Boldogok, akik nem lát­nak és hisznek. Én azért látni szerettem volna mindkét szememmel. De a kórhá­zi kezelés után meg kellett elégednem egy jó szemmel, a másik látóképessége 20 %-ra csökkent. Autójogosítványt nem kaphattam, motort is csak ismert terepen használhattam. Eszembe jutott Pál, talán öt is szembetegség gyötörte, de Isten kegyelme hordozta. Uram ne­kem is erőt adott, hogy ,jeges utakon” elvégezhessem szolgálatomat. Szimon János Június (25. Isten mutasd jóságod, Ne építsünk hívságot. Múló kis semmiket: Add, hogy mind egyetértsünk, Színed elébe lépjünk. Mind boldog, jámbor gyermeked. (EÉ 119,3 Claudius M.) 26. Krisztusunk, ártatlan Bárány, Értünk adtad éltedet, Midőn a kereszt oltárán Hul­lattad szent véredet. Bűnünkért megfizettél. És kegyelmet szereztél. Terjeszd szüntelen igédet És üdvözíts minden népet! (EÉ 469,2 Diffenbach Gy. K.) Uram, Istenem, tarts meg szeretetedben úgy, ahogy azt akarod, hogy mások megmaradjanak az én szeretetemben. Bár életemben minden dicsőségedre szolgálna és soha se esnék kétségbe! Mert a Te kezed van felettem és én ott is maradok alatta, Te vagy minden erő és jóság forrása! (Hammarskjöld D.) Uram, Te ismersz engem, kívülről és belülről is. Mielőtt kimondanám, tudod, mint vélekedem. Te egyedül látsz át teljesen rajtam. Ismered utaimat és tévu- taimat is mind. Nálad nincs értelme a színészkedésnek. Te megértéssel veszel körül és szorosan megadnál tartasz. Jó mindezt tudni! Hogyne dicsérnélek mindig teljes örömmel! Hogyne mennék veled mély szo­morúságban is győztesen! Ha leszakadna is az ég, akkor sem akarok szomor- kodni. (Mentzer J. után) 30. Jöjj, tekints rám! Térj be hozzám! Adj erőt utad járnom, Hogy azt tegyem hűsé­gesen, Amit kívánsz, Megváltóm! (EÉ 375,2 Neander J.-Sántha K.) Július 1. Az egyház mindig újra elfelejti, hogy Krisztus minden földi hatalmasságnál erő­sebb. Elfelejti azt is, hogy győzelme nemcsak egyes emberek üdvösségét hoz­ta el, hanem az egész világnak arculatát, - amelyben élünk - megváltoztatta. ■ 27. |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom