Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-05-28 / 22. szám

Evangélikus ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet 65. ÉVFOLYAM 22. SZÁM 2000. MÁJUS 28. HÚSVÉT ÜNNEPE UTÁN 5. VASÁRNAP ÁRA: 48 Ft A szülők, ha semmi egyebet sem tennének is, tulajdon gyermekeiken üdvösséget nyerhetnek. Mit használ, ha magukat holtra böjtölik, agyonimádkozzák, búcsút járnak s minden jót véghez visznek is?! Mindezeket meg sem kérdezi tőlük Isten az Ítéletnapon. Ellenben követeli majd rajtuk gyermekeiket, akiket rájuk bízott. Luther ~ A TARTALOMBÓL A keresztyének jövője ökumenikus „Evangélikusok a 21. században” ,Elő víz” 5) mint a kisgyermekek... 95 G 'yermek. Ajándék. (Kényszer)házas- ság. Lemondás. Otthon maradás. Gondviselés. Éjszakázás. Cirógatás. Család. Szocpol. Örömkönnyek. Becéző szavak. Munkahelyi lemaradás. Unalom. Abortusz. Sírás. Csalódás. Hálátlan. Kincs. Utód. Nemzet. Jövő. Szavak, melyekkel kifejezzük érzése­inket, gondolatainkat, vágyainkat velük kapcsolatban nap mint nap. Sokszor az a rettentő érzés fog el, hogy miért gondol­juk mi, felnőttek azt - ha már elfogadtuk őket, - hogy ezekkel a piciny életekkel azt tehetünk, amit akarunk, minden kö­vetkezmény nélkül irányíthatjuk jövőjü­ket, nevelhetjük beléjük saját elképzelé­seinket?! Pedig sokkal többet kellene bennük meglátnunk. Az élet hordozói, továbbvivői a gyermekek, édesanya és édesapa szerelmének gyümölcsei, maga a puszta létük pedig olyan csoda, amely- lyel reggeltől estig nem tudunk betelni... A Gyermeknap, mint május hónap utol­só vasárnapja, mint az én életem ünnep­napja, több oldalát mutatja meg ma ne­kem. Lelkészként, feleségként, édesanyaként élek már ugyan, de még gyermekként. A régiek bölcsessége szerint - amíg élnek a szüleid, gyer­mek vagy. így gondolhatok ma rájuk elsőként. Most már tudom, gyermeket nevelni, az utódot, a jövőt - ez nem egyszerűen csak egy szerep és egy foglalkozás a világ száz- meg százezre között, hanem - hivatás és szolgálat. A legkisebbekért. A legeleset­tebbekért. A legrászorultab­bakért. Egykor ez voltam én, és ezt tették értem is. Aldo- zathozatallal, tisztességgel, becsülettel, családi közegben, testvérem mellett. Megízleltették velem a munka fáradságát és örömét, anyai szigorral, atyai melegséggel edzették testemet-lel- kemet a nagybetűs Életre. És olyan hit­beli példaadással éltek szülők és nagy­szülők, mely tartást, értéket adott kama­szodé, fiatal felnőtt éveimnek. Köszönet illesse ezért őket! „A gyermek olyan kincs, akit, ha nem merünk vállalni, nem is tudjuk, milyen gazdagok lennénk vele. Ha pedig itt van közöttünk, akkor láthatjuk csak, milyen szegények lennénk nélküle!" - fogalmazta meg féljem, öt és hároméves gyermekein­ket látva. Minden nap kis ünnep a szá­munkra, amit velük tölthetünk. A szerete- tük, a ragaszkodásuk, a sok csintalanság, amit elkövetnek, mind ebben a mondatban ad óriási töltést: „Mama, én szeretlek!” SZÉLRÓZSA III. Országos Evangélikus IJjúsági Találkozó Debrecen - Dorcas Center 2000. július 26-29. „Itt vagyok, engem küldj!" Szervezők: Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség. Információ: Galántai Veronika. Tel: I 429 2037, e-mail: ifjuság(ő;lutheran.hu honlap: wvvw.lutheran.hu/ifjusag Hívás és küldés „Itt vagyok, engem küldj!” Ezs 6,8 Hívás és küldés - első ránézésre ellentétes fogalmak. De ha jobban belegondolunk: egymást feltételezik. Akit hívnak, azt egyben küldik is valamire. A belőlük képzett szavak - hivatás és küldetés - hasonló jelentésűek. Tanár vagyok, így nekem ez is a tanításhoz kapcsolódik. Miért lettem tanár? Ha szép helyen járok, egy jó könyvet olvasok, vagy izgalmas gondolatok foglalkoztatnak, elfog a vágy, hogy azt, ami nekem szép és fontos, to­vábbadjam, megmutassam másoknak is. Ez a mániám. Ezért tanítok fizikát, szerve­zek nyári tábort és tájfutó versenyt, ezért vitatkozom és próbálom elmondani, amit gondolok. Hogyan kezdődött? A Deák téren 1983 karácsonyán Takácsné Kovácsházi Zelma - Zelma néni - hívott, tanítsak a vasárnap délelőtti gyerekbibliakörön. Jézus életéről és koráról, bibliai helyszínekről tanultunk és tanítottunk. Azt a tudást akartuk átadni, ami minket is megmozgatott. Ma máshol és mást tanítok, de a lényeg nem változott. Igazából mindig arról beszé­lek, azt próbálom megmutatni, amit átéltem, amit megtapasztaltam az Egészről. Vankó Péter * Szélrózsa. Harmadik születésnapjához közeledve, az ifjúság körében ez a szó már fogalom. Rövid, de találó név. Nemcsak azért, mert a résztvevők a szélrózsa szinte minden irányából jönnek, hanem mert legalább ilyen vegyes a programkínálat is. Jól megfér az előadás a komolyzenével, összeegyeztethetők a könnyűzene dallamai az éjszakai csendsétával, a nappali sportvetélkedők sem zavarják a színjátszást. Termé­szetesen az előbbi felsorolás nem a teljesség igényével történt, de most nem is ez volt a célom: a színjátszásnak szeretnék egy kis reklámot csinálni. Az előadók felkérésé­nél és meghívásánál kettős volt a cél: legyenek neves előadók, akik neve már önma­gában garancia, de adjunk helyet olyan gyülekezeti iljúságoknak is, akik profi mó­don adják elő a sokszor maguk írta darabot. Emellett várunk egy főleg fogyatékosok­ból álló csapatot is. Egyik éjszaka lehetőség lesz a Láthatatlan Színházat is kipróbál­ni. A Találkozó ideje alatt külön színpad áll rendelkezésre a Színjátszóversenyre be­nevezett színjátszó csoportoknak - ezzel kapcsolatban a felhívás már többször meg­jelent. Reménység szerint mindenki megtalálja a maga számára legkedvesebb darabokat. Mindenkit sok szeretettel várunk a Színjátszás programjaira a Szélrózsa ideje alatt! Boda Zsuzsa Gyermeknapi mozaikok Mosolyukban, vidám kacagásukban az Úr szeretetteljes mosolyát, áldását látjuk családunk életén. Ezt pedig nem kegyes frázisként mondom. Nem, mert sokkal életszerűbb a valóság annál, hogy mind­ezt természetesnek vegyük, vagy akár fel se tűnjék... Hét évvel ezelőtt történt. Házasságkö­tésünk után gyermeket vártunk nagy- nagy örömmel és reménységgel. Azon­ban az Úr ebből az áldott állapotból nem az újszülött életét, hanem az én új élete­met hozta elő. Halálos betegség adatott a testembe, melynek kimenetele egy bizo­nyos időszakban félelmetesen végzetes­nek tűnt. Azonban az Élet Ura másként rendelkezett: megmutatva szeretetét és békéjét, egy esztendő múlva teremtő munkájának részesévé tett minket. Min­den szülés-születés mintha azt hordozná magában, hogy egy kicsit bele kell hal­nunk Isten átkába (fájdalommal szülöd gyermekedet), hogy aztán áldássá váljon a számunkra... Nem szükségszerűen, nem természetesen, hanem az O szerete- tének bizonyságaként. Azonban ezt a nagyszerű, tiszta érzést gyermekeimmel gyakran megfertőzi az idő szorítása, a megfáradás, a belefára- dás megannyi verziója, a külső hatások befolyása. Elveszik, megtörik, szétdara­bolják a drága időt és alkalmakat, amit egymással tölthetnénk. Gazdag voltam - mondta valaki egyszer a rádióban - no nem azért mert sok pénzünk volt, hanem azért, mert szeretetben nőttem fel. Azt hiszem ez az, ami hiánycikk nagyon sok család életéből: a szeretet. Milyen csodá­latos, hiszen egyenlő lappal indulhat mindenki, mert ehhez nem kell pénz, vagyon, örökség, de ehhez le kell vetni a fel­nőtt egoizmusát, spekuláló készségét, bűnös hajlamait és indulatait. És leülni velük a szőnyegre kockavárat épí­teni, egymáshoz simulva mesét olvasni, vagy bebújni a rongyokból összetákolt ■ kuckójukba. És tanulni tő­lük. Tanulni nyíltságot, be­fogadó készséget, őszin­teséget... Úgy, ahogy Isten gyerme­kei teszik! Kicsinyek és „nagyra nőtt kisgyermekek”, családban növekedők és egyedül valók, egészségesek és betegek, magas életutat befutók és a hétköznapi élet „háttérmunkásai''... Mindannyian gyermekek, az Isten gyermekei vagyunk (Róm 8,16)! Harmadsorban ezt ünnep­lem ezen a mostani gyermeknapon. Atyámnak azt a szeretetét és hűségét, amely Jézusban egészen közel jött hoz­zám és az életét adta értem, hogy Életet nyerjek általa. Az Országot, a gyermekek szabadságát, a fiák örökségét, amelyet el­készített az én számomra is. „ Tisztelendő néni, igyekszek jó gyerek lenni, hogy a mennyországban lehessek a testvéremmel, aki ott vár rám Isten an­gyalkái között!" - mondja a harmadik osztályos hittanos abszolút őszintén. Mi, felnőttek, tudunk-e ilyen várakozással és gyermeki bizalommal tekinteni Atyánk­ra és ígéreteire? Jó lenne, mert életbe vá­góan fontos ez a kérdés és a válaszunk szintén. Jézus mondja: „Bizony, mondom nektek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. ” (Mt 18,3) Hogy az atyák bűne miatti büntetés megálljon rajtunk és az isteni kegyelem áradjon tovább gyermekeinkre, ehhez adjon az Úr olyan tanulásra kész lelküle- tet, amely nem fél belekapaszkodni a ka­pott ígéretekbe, hogy ami most még töre­dékes, az egyszer színről színre való le­gyen. Menyesné lírám Zsuzsa Római látogatás A Pápai Keresztény Egységtitkárság vezetője, dr. Edward Cassidy bíboros meghí­vására 2000. május 8-10 között látogatott el a Vatikánba a Lutheránus Világszövet­ség küldöttsége, hogy megbeszéljék a katolikus - evangélikus egyházak közötti pár­beszéd következő évekre érvényes időbeosztását és témáit. A küldöttség részt vett dr. Ishmael Noko főtitkár vezetésével a római Colosseumban vasárnap rendezett, az elmúlt két évezred keresztény mártírjaira emlékező ünnepi istentiszteleten. Hétfőn délben a pápa ünnepi fogadást adott a jelenlévő katolikus, ortodox és protestáns egyházi vezetők számára. A Lutheránus Világszövetség és a katolikus egyház dia­lógus-bizottsága társelnökeként dr. Harmati Béla püspök volt jelen. 11. Budapesti Bach-hét 2000. június 4-11-ig 19 órai kezdettel (június 4-én 18 órakor) a Deák téri templomban Június 4. vasárnap Bach korabeli istentisztelet Június 5. hétfő Június 6. kedd Június 7. szerda Június 8. csütörtök Június 9. péntek Június 10. szombat Június 11. vasárnap A Bach-hét művészeti A Bach-hét rendezője: Megnyitó Csembalóest Szonátaest Csembalóest Szonátaest Orgonaest Oratóriumest, J. S. Bach: Máté passió 1. Zádor Mária szoprán, Gémes Katalin alt, Marosvári Péter tenor, Moldvay József basszus, Lutheránia ének- és zenekar, Trajtler Gábor orgona, Zászkaliczky Tamás orgona. Vezényel: Kamp Salamon. Liturgus: Hafenscher Károly (ifj.). Prédikáció: Dietrich Tiggemann Derich János, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riumának művészeti főosztályvezetője. Igét hirdet: D. dr. Harmati Béla püspök-elnök Huguette Dreyfus (Franciaország) Gyöngyössy Zoltán fuvola, Hadady László (Franciaor­szág) oboa, Lakatos György fagott, Dobozy Borbála csembaló Rovátkay Lajos (Németország) Martincsek Zoltán hegedű, Szepes András csembaló Marosvári Péter Zádori Mária szoprán, Gémes Katalin alt, Marosvári Péter tenor, Berczelly István basszus, Moldvay József basszus, Budapesti Énekes Iskola (Műv. vez.: Mezei János és Bubnó Tamás), Lutheránia énekkar, Weiner- Szász Kamaraszimfónikusok. Vezényel: Kamp Salamon Oratóriumest, J. S. Bach: Máté passió II. vezetője: Kamp Salamon országos egyházzenei igazgató a Pesti Evangélikus Egyház Deák téri Egyházközség és a Magyar Bach Társaság. A belépés díjtalan, adományokat köszönettel elfogadunk. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom