Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-04-30 / 18. szám
65. ÉVFOLYAM ' 18. SZÁM „...Mivel uj teremtmény 2000. ÁPRILIS 30. húsvét ünnepe vagytok, másként kell élnetek UTÁN 1.VASÁRNAP is. Ahogy eddig gyűlöletben éltetek, úgy kell most szeretetben járnotok. ” Luther ÁRA: 48 Ft SZÉLRÓZSA III. Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó Debrecen - Dorcas Center 2000. július 26-29. „Itt vagyok, engem küldj!” Szervezők: Magyarországi Evangélikus Egyház. Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség. Információ: Galántai Veronika. Tel: 1 429 2037, e-mail: ifjuság@lutheran.hu honlap: www.lutheran.hu/ifjusag „Itt vagyok, engem küldj!” Kinek-kinek személyesen kell megtalálnia azt a helyet, amely valóban az ő számára jelöltetett ki. Két ismertetőjegye is van: egyrészt belesimul Isten akaratába, rendjébe. másrészt testre szabott, ezért nem kín, hanem öröm a betöltése. Külön izgalmas ennek megtalálása, ha az nem a lelkészi szolgálat, hanem más, világi területen jelöltetett ki. * A magam számára ez a terület talán az új, a tiszta keresése lett. Amikor 12 éve a MEVISZ szervezésében sok éven át tartó feladatom lett, amikor egyházunk közelmúltjának kutatásában értünk el - többed magammal eredményeket, mentettünk értékeket, amikor zsinat munkájáról vállaltam a rendszeres tudósítást, minden alkalommal éreztem és hittem, hogy ez az én feladatom, amely Onnan nekem adatott. Ezt megélni nagy élmény. Az ebben való meggyőződés viszont erőssé is tett sokszor a küzdelemre, a megtapasztalt igazság védelmére, kimondásához való bátorságra, olykor pedig a türelemre. A legnagyobb küzdelmem persze mindig önmagámmal volt: tudok-e elég időt, erőt odaszánni, elég-e a tehetségem? Isten fantáziája végtelen. Nekem ez adatott. Boldog vagyok, hogy erre terelgetett. ifj. Zászkaliczky Pál Regionális találkozó Orosházán A TARTALOMBÓL EVANGÉLIKUS MILLENNIUM 2000 Előtérben az egyházművé§zet Országos Papné Csendesnap Evangélikusok Ausztráliában gélikusság hatása a magyar kultúrára ” címmel összefoglaló előadást tartott a reformáció kezdetétől napjainkig mutatkozó hatásokról. „A lutheránusság hatása alapvetően a magyar kultúra lehatárolt volta ellen A Déli Egyházkerült legdélibb részén - a Viharsarokban - Orosházán volt a második országos rendezésű találkozó április 8-án. Az általános iskola és gimnázium dísztermében négy egyházmegye területéről gyűltek egybe mintegy 500-an, hogy beletekintsenek abba: mit jelent a mai gyülekezeteknek, hajói értik a múltat. Ribár János esperes Amós 8,11-12 alapján hirdetett igét. A félelmetes ige kemény beszéd ma is. Mi van, ha egyszer csak nem találjuk az igét. Nem szól az Isten, vagy mi nem halljuk! Van, amikor Isten veszi el és van úgy, hogy népe veszíti el az igét. Lássuk meg, hogy O van az események mögött és örüljünk, hogy ma szól és halljuk szavát. Dk Odor László professzor „Az evanmetül, német kultúrájú miliőben kezdődött meg. Habsburg Mária - II. Lajos király felesége - hívott meg először két papot Luther környezetéből, a lutheránusok fő pártfogója a királynő volt. A mohácsi csatavesztés után Luther Márton a megözvegyült királyné vigasztalására négy zsoltárfordítást küldött, a 37., a 62., a 94. és a 109. zsoltárt. A török beözönlés után a katolikus egyház pozícióit vesztette s ekkor fordult a kocka a protestantizmus javára. A reformációban „így lett magyar (magyar nyelvű) kultúránk a foldúlt létezésben újra meg újra éltető erővé...” És a hatása? „Az élő, gazdag magyar nemzeti'irodalom a reformáció szülötte.” A reformáció szellemében működő, megfelelő külföldi egyetemeken tanult magyar ifjak a néppel élőszóban, prédikációban, a nyilvános vitatkozásokban, piaci-vásári beszélgetésekben, éneklésben, imádkozásban, prédikálásban magyar nyelven szóltak. Végül ide tartozott a Biblia fordítása és kiadása is. Előadásának további részében a Biblia gondolati- szellemi- vallási- hitbeli átvételét és a hatás nyelvi útját vizsgálta egészen napjainkig. Köztudott, hogy számos nagy költőnkre a 20. században is milyen hatása volt és van Isten igéjének. Ez a szellemiség az embereket mindig egyenes derékra, tartásra és tartalmas életre nevelte. Az „ Egyházunk és a Millennium ” című előadásában dr. Harmati Béla püspök mindazokat a kérdéseket elősorolta, melyek magyárázásra, megvilágításra szorulnak. A „katolikus” szó helyes értelmezéséről szólt. A katolikus egyetemest jelent. Ebben az értelemben katolikus mindaz és mindazok, akik az egyház egyetemes közösségébe tartoznak. (Római mellett vannak bizánci, ágostai, vagy anglikán katolikusok, mint az egy egyetemes egyház tagjai.) A manapság sokszor emlegetett „szent” szónak is megvan a biblikus értelme, amely szerint mi is használhatjuk. A szent az, ami Istenhez tartozik. Istent tud bennünket megszentelni. A korona esetében mi azt látjuk fontosnak, hogy jelkép, mely jelzi, hogy államunk Istenhez kapcsolódik. A „Mária országával” kapcsolatban, mi nem tartjuk közbenjárónak, mert ki-ki maga járulhat Isten elé. De benne a hit példáját látjuk. Augusztus 20. megünneplésében pedig úgy tudunk részt venni, hogy annak emléke első királyunkon keresztül Istenhez köt, mert a kereszténység felvétele akkor indult meg. A millennium évében a jövő programja rajzolódik ki: Ökumenét jelent a millennium. Egységre törekszünk - gondoljunk 1999. október 31-éré, Augsburgra! - és ezt az egységet mások is követhetik. Az ifjúsági csoport előadása A pedagógusok énekkara irányult... Első nagy európai igazodásunk a nem-indoeurópai nyelvű magyarság kereszténnyé válása volt: felvételével szokás- és gondolatrendünk, ideavilágunk s vele nyelviségünk gyökeres változása kezdődött meg.” A reformáció eszméinek megjelenése hazánkban néAltalában építő közösségre kell törekednünk. Az emberek jól érezzék magukat gyüleke- zeteinkben. Missziós egyházzá kell lennünk mindig jobban. Ehhez ének és zene, művészetek, de a tömegtájékoztatás is hozzájárulhat. A millenniumi programba beletartozik az is, hogy az eredményekért hálát adjunk! A találkozó délA millenniumi találkozó előadói A hallgatóság nan, és magukkal hozták harangjukat is, mely ma a templomban az oltár előtt található. 1786-ban épült fel templomuk, korábbi több iskolájuk helyett egy visz- szakapott épületből alakult az az általános iskola és gimnázium, mely végső alakját 1998-ban nyerte el, és szép dísztermében ez a találkozó is helyet kapott. A gazdag programot kerekasztal-be- szélgetés egészítette ki. Gáncs Péter missziói lelkész moderálta a beszélgetést, melyben dr. Odor László, dr. Harmati Béla, Káposzta Lajos, dr. Sólyom Jenő, Ribár János és Koszorús Oszkár feleltek a feltett kérdésekre. A kérdések pedig ilyen témákról szóltak: Valóban útban, vagyunk a keresztény Európa felé? A feleletből tükröződött, hogy nem lehet nagyon keresztény Európáról beszélnünk, hiszen a kereszténység kisebbség a saját otthonában. Itthoni egyházi feladatainkhoz van-e elegendő emberünk? Ehhez kapcsolódott az az óhaj, hogy gyülekezeteink legyenek „oázisokká”. A misz- sziói terv alapján bejelentés hangzott a nyári „Szélrózsa” debreceni ifjúsági találkozóról és a 2001- ben megrendezendő Országos Találkozóról, melynek rendezését Orosháza vállalta! Káposzta Lajos esperes-püspökhelyet- tes záró áhítata 2Kor 4,10-12 alapján hangzott el. Pál apostol személyes, legközvetlenebb hangú levele ez, ugyanakkor a teológia crucis levele is. Jézus nemcsak út, igazság és élet, hanem a világ világossága is. Jézus fényében nemcsak megszólalok, hanem megszólítható is vagyok. Jézus fényében nemcsak kérdezek, hanem megkérdezhető is vagyok. Jézus fényében nemcsak látok, hanem látható is vagyok. Lelkipásztori gyakorlatból szólt a példa. Kórházból hazatért, járókerettel közlekedő testvért a lelkész így köszöntötte: „de jó, hogy így tetszik már mozogni!” Mire így felelt: „nekem nem a lábammal van baj, hanem a fejemmel!” Istenem, de sok egyháztagunknak is nem a lábával van baj, hanem a fejével. Mit hoztál és mit viszel? Milyen szívet, milyen fejet? Vajon Istennek, az életpárti Jézusnak szófogadó szívet és fejet? Ma itt gazdagodtunk. Legyünk gazdagok úgy, hogy összefogunk, hisz összetartozunk! Nem mehetünk el szó nélkül az előadások között pihentető, üdítő, gyönyörködtető szellemi és lelki igényt egyaránt kielégítő műsorok mellett. Ezt pedig az orosházi iskolák tanáraitól és növendékeitől kaptuk. Nagyon komoly és tudatos munkáról tanúskodtak ezek a megszólalások. A „pedagógusok énekkara” már szinte megszokott hang, ha ide jövünk. Az éneklés, a kórusmunka segíti és erősíti a közösséget, örülnünk kell annak, hogy a tantestület lélekben egy és összeforrt éneklő közösség. Az iskola diákjai nemzeti imádságunk, a Himnusz versszakain végighaladva, mutatták fel történelmünk egy-egy jellegzetes korszakát, és ebben nemcsak az volt a jó, hogy a jelenlévőket eszméltette, de maguk a szereplők is szembe kerültek, számukra is „közelivé” vált hazánk történelme. A gyülekezet ifjúsága pedig olyan műsort mutatott be énekkel és prózával, melyben bizonyságot tettek arról, hogy hitüket a mában hogyan tudják megélni. Az iskolára, tantestületre, diákokra, lelkészekre és a gyülekezet fiatal és idősebb tagjaira lehet építeni. A szervezésben is jeleskedtek. A megvendégelés kitűnő volt, mert még arra is gondjuk volt, hogy hazai specialitással lássanak vendégül. Jó volt az „orosházi leves”, és utána testiekben is megerősödve, elevenen ment tovább a program. Mindenesetre jó „előzetes”'volt a pontos rendezés, a jövő évi Országos Evangélikus Találkozóra gondolva. T. FELHÍVÁS A Magyarországi Evangélikus Egyház Elnöksége kéri a gyülekezeteket, hogy induljon azonnali gyűjtés az árvíz - és belvízkárosultak megsegítésére. A rendkívüli helyzet áldozatra kötelez mindnyájunkat. Gyorssegélyként egyházunk ötmillió forintot utalt át a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat számára. Ez elsősorban a Bodrog mentén élők megsegítését szolgálja. A gyűjtést kérjük 2000. május 7-ig lezárni és az összegeket az Országos Egyházi Pénztárba eljuttatni. Erős vár a mi Istenünk! Budapest, 2000. április 11. D.’ Szebik Imre s. k. Dr. Frenkl Róbert s. k. D. Dr. Harmati Béla s. k. püspök országos felügyelő püspök V S t
