Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-05-30 / 22. szám

Evangélikus 64. ÉVFOLYAM 22. SZÁM 1999. MÁJUS 30. SZENTHÁROMSÁG ÜN­NEPE ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ARA: 48 Ft „A teljes Szentháromság mindegyik személye azon van, hogy a szegény, nyomorult bűnös embert bűnből, halálból, ördög hatalmából megigazulásra, örök életre, - Isten országába segítse. ” Luther Krisztus testében együtt ünnepeltünk! A TARTALOMBÓL Cantate vasárnapi beszámolók Mit tanítunk egymásról a hitoktatásban? Izgalmas lélektan I ________ E gy háztörténeti jelentőségű esemény tanúi va­gyunk. Az újonnan megalakult Budaörsi Evangélikus Egyházközség első lelkészét, Endreffy Gézát iktatjuk be hivatalába. Történeti je­lentőségű esemény, hogy a lelkész a római katolikus plébániatemplomból indul el szolgálatának útjára. Köszönjük!” - e szavakkal kezdte prédikációját D. Szebik Imre püspök az egész templomot betöltő ha­talmas gyülekezet előtt. Üzenet ez az ese­mény arról, hogy testvérek vagyunk. Van egy nyáj! A döntő, hogy Jézus Krisztus életünk Ura! Az iktató igehirdetés textusa Róm 5,3-5 verse volt. Pál apostol a Krisz­tussal való személyes kapcsolatot minde­nek fölé helyezte. Az Istennel való megbé­kélés kipróbáltságot, állhatatosságot és reménységet eredményez. Budaörs a próbát jól állta és a régi köz­ségháza átengedésével ebben segített az önkormányzat is. Jól állta a próbát a fiatal lelkész is. Most az állhatatosságon a hang­súly. Tudjanak élni Isten minden adomá­nyával, kitartani az evangéliumi meggyő­ződés, Jézus Krisztus mellett, a templom­építés mellett - hiszen ez következik. A re­ménység pedig nem marad el. Látjuk a tá­volabbi célt, de lépésről lépésre is látunk. Az iktatás liturgiájában Szeverényi János esperes vett részt és Ittzés István érdi lelkész segített. Az ik­tatás esperesi szolgálata után lelkészek áldó igéje hangzott, melyben a többi felekezetek is részt vet­tek, majd a Confirma könyörgése után a beiktatott lelkész lépett a szószékre. Endreffy Géza 1 Kor 2,2 alapján szólt. Ezzel az igével hívogatott is: „Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztus­ról, róla is mint a megfeszítettről.” Elmondta őszintén, milyen elhatározásokkal és tervekkel jött a gyülekezetbe és hogyan jött rá arra, hogy másra van szükség. A mai világban mindenre túlkínálat van, az ember nem tudja mit válasszon. Az evangé­liumra van szükség, erre kell rezonálnunk. Hivat­kozott a plébániatemplom oltárképére és feliratára: „úgy szerette Isten a világot" (Jn 3,16) és a megfe­Lelkészbeiktatás Budaörsön szített Jézus ábrázolására. A Golgota a bűnbocsánat helye. Itt hangzik a „megbocsátottam”. Ez ad meg­nyugvást. A hit tart össze családot és gyülekezetét is. Jézus Krisztus testében vagyunk testvérek egy­mással és építjük a lelki házat és a templomot is. Az ünnepi közgyűlést dr. Garády Péter felügyelő vezette, aki maga is hittől és személyes barátságától átfűtött szavakkal köszöntötte lelkészüket. Köszö­netét mondott Szentgyörgyvölgyi Zoltán prépost plé­bánosnak, hogy templomukat megnyitotta a testvér­egyház ünnepi istentisztelete előtt. Szeverényi János esperes boldogan tett bizonysá­got arról, hogy egyházmegyéjében nem leépülés, hanem megtérés, újulás és gyarapodás van. Ez a mai nap is ennek bizonyítéka. Két önállósuló gyülekezetből ez most az első. Három helyen épül új templom. Örüljünk a gyarapodásnak. Isten Lelke le­gyen megtartója a gyülekezetnek és lelkészének! Solymár Gábor a korábbi anyaegyházközség lelké­sze két volt lelkész köszöntését hozta: Visontai Róbertét és Rozsé Istvánét. A budafoki presbitérium nevében kívánt áldást és erőt az induláshoz. Mayer László (az idő­közben szolgálata miatt eltávozott plébános helyett) a katolikus hí­vek nevében kívánt sok gyümölcsöt a lel­kész szolgálatában, megértő szeretetet és imádságot ígérve. Wittinghof Tamás polgármester szimbo­likus jelentőségűnek mondta, hogy az ön- kormányzat mellett a kerület országgyűlé­si képviselője is jelen volt. Hivatkozott né­hány éves személyes ismeretségükre, a jó kapcsolat folytatását ígérte, az egy közösségért vál­lalt felelősségben. Dr. Fabiny Tibor professzor a Hittudományi Egye­tem nevében köszöntötte a fiatal lelkészt, aki olyan esemény részese lehetett, amilyen még nem volt egyháztörténetünkben. D. Szebik Imre püspök azzal foglalta össze az ikta­tás eseményét, hogy közösségünket most is az Isten­nek való szolgálatban élhettük meg. Megköszönte a nemes gesztust, hogy ebben a templomban lehettünk együtt. Isten szentsége és tisztasága volt megtapasz­talt valóság. A Krisztus testében való ünneplés volt! Gazdag egyházzenei szolgálat is kísérte a beiktatá­si istentiszteletet. A Budaörsi „Pro Musica” kórus művészien előadott énekei Sapszon Ferenc vezetésé­vel, Homoki Olga (Budafok) szólóéneke és a helyi Mindszenty József katolikus iskola énekkarának kedves dallamai mutatták egyben az ökumenikus összetartozást is, mely ezen a délelőttön Budaörsön megvalósult. T. Legfontosabb kérdéseink az országos presbitérium ülésének napirendjén Az Országos Presbitérium 1999. május 7-én tartotta az 1998. év munkájáról be­számoló rendes ülését. Elhangzottak az országos felügyelői és püspök-elnöki évi jelentések. Ezeket az új rendünk szerint a hamarosan megjelenő Evangélikus Köz­löny 4. számában teljes terjedelemben közre adjuk. Most rövid összefoglalását adjuk a jelentéseknek. Dr. Frenkl Róbert országos felügyelői jelentése bevezetésében az utódainkért való felelősséget teszi fontossá. „Az egy­házkormányzás stafétabotját a következő évtizedben átvevő nemzedék könnyebb helyzetben lesz, mint mi voltunk, mert addigra remélhetőleg megszűnnek a ma még mindig meglévő, a legváratlanabbul jelentkező görcsök, rossz beidegződé­sek, nem a múlt, hanem a jelen és a jövő válik meghatározóvá. A háborús helyzettel kapcsolatban ki­fejezte, hogy „csak könyöröghetünk azért, hogy a világ azon fele, amelyik az Úristent, a keresztyén eszmeiséget sze­retné maga mögött tudni, akkor is, ami­kor vitatható lépésekre kényszerül, jól jöjjön ki a válságból, elérje humanitárius céljait, enyhítsen a szenvedéseken.” A jelentés említést tesz az álammal kö­tött megállapodásról és ebből eredő fel­adatokról. Az oktatási, konkrétan az is­kolaügyi kérdésekben megnövekedő gondjainkról szólt. „Túl az iskolák, az is­kolavezetések hibáin... négy évtized munkája, tapasztalata hiányzik iskola- fenntartói tevékenységünk sikeres vég­zéséhez.” „A fasori konfliktusból a ta­nulságokat le kell vonjuk, elsősorban a téren, hogy a már jelentkező fiatal evan­gélikus pedagógusoknak minden segítsé­get meg kell adnunk ahhoz, hogy iskolá­inkban, így a Fasorban is meghatározó személyiségekké váljanak.” A Zsinat a egyházkorlátozás évei alatt nem működött érdemben, ezért érthetőek a munkájával kapcsolatos feszültségek. Tanulási folyamat, átmeneti időszak, amiben élünk és a „demokratikus tanulá­si folyamat magyarázza a zsinati munka egyenetlenségeit.” „Örvendetesen fejlődik írott egyházi sajtónk” - mondja a jelentés. „Az Evan­gélikus Elet formai megújítása a tartal­mat is katalizálta, de jelentősek a tartalé­kok. Színvonalas egyházunkon kívül is a továbbra is megbecsült Lelkipásztor és nagy örömünkre a Credo, amelyet távla­tilag szeretnénk ismét évente négyszer megjelenő periodikává fejleszteni. Fon­tos a Missziói Magazin és a Hang szere­pe és különösen örvendetes a gyülekeze­ti és regionális újságok megjelenése, megerősödése, színvonala.” Buzdító szavakkal fejezte be jelentését az országos felügyelő. „Mind a lelkészi karban, mind a nem lelkészi gyülekezeti munkatársakban egyértelmű a készség az együttmunkálkodásra, arra, hogy vál­laljuk a kihívást, amit a mai szolgálat je­lent, ne elégedjünk meg egyszerűen a ru­tinnal, a középszerűséggel. A mi meg­tisztelő feladatunk a meglévő energiák optimális mozgósítása. Ezen kell mun­kálkodjunk.” Dr. Harmati Béla püspök-elnöki jelen­tését Iskoláink és oktatási-nevelési mun­kánk kérdéseivel kezdte. „A szocialista rendszerben annyit hal­lottunk, hogy »káros a kettős nevelés«, azaz a tudományos és a vallásos nézete­ket egyaránt képviselő iskolák léte. A kérdés a többségében nem-evangélikus és vallásos nevelésben sem nagyon ré­szesült pedagógusaink számára és az egész egyház számára az, mit is jelent tu­lajdonképpen az evangélikus iskola. Mi teszi igazán evangélikussá az iskolát?” „Valamikor tíz évvel ezelőtt kénysze­rültünk először gondolkozni erről, ami­kor első iskolánk, a Budapest Fasori Gimnázium indult. Most újra a Fasori Gimnázium adja föl a leckét, amikor saj­tó és rádió foglalkozik az iskola belső kérdéseivel, egy tanár elbocsátásával, az igazgató intézkedéseivel kapcsolatban. Sajnos, másutt is van gondunk, ugyan­úgy, mint az egyházi adminisztrációban, kevés a vezetői posztra alkalmas munka­társ és általában kevesen vagyunk taná­rok, lelkészek. Az egyházon belül evan­gélikus tanárhiány és lelkészhiány van.” „Foglalkoznunk kell pedagógusaink egyházi továbbképzésével. Nem elegen­dőek a szakmai továbbképzési tanfo­lyamok, hanem azt javaslom, hogy isko­láink tanárai számára a Révfülöpi Okta­tási Központ segítségével szervezzünk olyan konferenciákat, csendesnapokat, amelyek rendszeres formában egyházi­vallási továbbképzést, missziót és evangélizációt jelentenek. Országos és területi - egyházmegyei - pedagógus ta­lálkozókra van szükség és ezekre nem­csak az evangélikus iskolák tanárait, ha­nem minden evangélikus pedagógust meg lehet hívni.” Háború a szomszédban -félelem a kör­nyéken cím alatt foglalkozott a jelentés az utóbbi hetek eseményeivel. „... Hábo­rú van Koszovóban, hullanak a bombák a Vajdaságban is és egyre erősödő mér­tékben keríti hatalmába gondolkodásun­kat és életünket a félelem: vajon miért nem lehet megálljt parancsolni az örült indulatokat szabadjára engedő etnikai tisztogatásoknak, a gyűlöletteljes gyilkos indulatoknak más nyelvű, más vallású, kisebbségben élő emberek irányába? Lé- hetséges-e más hatásos eszközt találni a bombázások helyett, hidak és gyárak le­rombolása helyett arra, hogy kegyetlen diktátorok odakényszerüljenek a tárgya­lóasztalhoz? Ökumenikus Szeretetszol­gálatunk nagy feladata lesz majd a tár­gyalások, reménységünk szerint hamar elkövetkező ideje után, a sokat nélkülöző vajdaságiak megsegítése, az újjáépítés­ben való részvétel, a gyülekezetek lelki és testi erősítése.” Egyházi és ökumenikus eseményekről számolt be a jelentés további részében a püspök. Egy ponton látta szükségesnek a felvilágosító megjegyzést. A Révfülöpi Oktatási Központ „a Bajor Egyház ado­mányából épült. Sajnálatos, hogy éppen ezzel kapcsolatban terjedt el egyházunk­ban az a tévhit, hogy itt valamiféle pa­zarlás és felesleges építkezés történt, mert mennyi másra is fel lehetett volna használni ezt az összeget. Tudni kell er­ről a Központról, hogy céladományt kap­tunk rá, tehát ebből a pénzből csak ezt le­hetett építeni... Ezt már a XXI. század egyházának építettük!” A zsinattal kapcsolatosan a jelentés ki­tért a területi beosztás aránytalanságára, hivatkozott a Déli Egyházkerület és a Pesti Egyházmegye állásfoglalásaira és kérte a zsinatot a kérdés napirendre tűzé­sére a legközelebbi zsinati ülésszakon. A jelentés befejezésében személyi ügyekre, javaslatokra tért ki a püspök. Ezek részletezése a meghozott határoza­tokban fog megjelenni. A presbitérium részletesen foglalkozott a jelentések megtárgyalásával, a presbiterek felvilá­gosításokat kértek. Elfogadták az 1998. évi zárszámadásokat és az 1999. évi költségvetéseket. A délutáni időben az egyes osztályok jelentései kerültek sorra és döntöttek a határozati javaslatokról. (A határozatokat későbbi számunkban közöljük.) 10. BUDAPESTI BACH-HET 1999. június 4-tó'l 13-ig esténként 19 órai kezdettel a Deák téri templomban Bach-Chor (Speyer-Németország) Vezényel: Udo R. Follert Erich Piasetzki (Berlin) Zádori Mária - szoprán, Gémes Katalin - alt, Marosvári Péter - tenor, Berczelly István - basszus, Dobozy Borbála - csembaló, Trajtler Gábor - orgona, Lutheránia Énekkar, Weiner-Szász Kamaraszinfónikusok, Vezényel: Kamp Salamon Drahos Béla - fuvola, Horváth Anikó - csembaló Perényi Eszter Környei Zsófia - hegedű, Ratkó Ágnes - csembaló Weiner-Szász Kamaraszinfónikusok, Gyöngyössy Zoltán - fuvola, Oszecsinszki Roman - hegedű, Somogyi Péter - hegedű, Dienes Gábor - oboa, Dobozy Borbála - csembaló Zászkaliczky Tamás - orgona Varga Petra - orgonapozitív, Lutheránia Ének- és Zenekar, VezényekKamp Salamon Közreműködők mint június 6-án órakor a gyülekezeti teremben Zenetudományi Konferencia Előadók: Prof. Dr. Martin Petzoldt (Leipzig) Fábián Somorjay Dorottya (Sydney) A 10. Budapesti Bach-hét támogatói: a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Robert Bosch Kft., a Commerzbank (Budapest) Rt., a Hypo Bank Hungária Rt. és a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága A Bach-hét minden rendezvényére a belépés díjtalan! Június 4. péntek Motettaest A Bach-család mottetáiból Június 5. szombat Orgonaest Június 6. vasárnap H-moll mise Június 7. hétfő Szonátaest Június 8. kedd Hegedűest Június 9. szerda Szonátaest Június 10. csütörtök Zenekari est Június 11. péntek Orgonaest Orgelbüchlein I. Június 12. szombat Orgonaest Orgelbüchlein II Június 13. vasárnap Június 8-án kedden 5 i H-moll mise

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom