Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-06-20 / 25. szám
Evangélikus 64. ÉVFOLYAM 25. SZÁM 1999. JÚNIUS 20. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN HARMADIK VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ARA: 48 Ft „A keresztyény ember igazsága nem a szívben és lélekben van, hanem a bűnbocsánattal leszünk igazak, s szabadulunk meg bűneinktől. ” Luther A TARTALOMBÓL Aki 275 napot szenvedett fogságban - Krisztusért... Húsz éves a Pécsi Evangélikus Gyülekezet Kórusa c— .....................\ Készülünk a II. Országos Evangélikus Találkozóra, Csömör, 1999. július 2-4. | A házigazda gyülekezetről: Csömör rövid története í A főváros közvetlen szomszédságában található település, Csömör - közel 7000 lakosával - I kilencszáz éves múltra tekint vissza. Az 1135-ös első írásos emlék szerint az uralkodóházból ;; i származó Lampert a bozóki monostornak aján- ! dékozta Chemer falut. A török uralom alatt el- ! néptelenedő falut a Wattay család kapta aján- I dékba, akik lutheránus szlovákajkú telepesekkel | népesítették be birtokukat, Ettől kezdve beszél- i hetünk Csömörön evangélikus gyülekezetről. A felső vármegyékből idetelepített evangélikusoknak már 1712-ben önálló lelkészük van Szérmay István személyében, aki másfél évtizeden át vezette, gondozta a gyülekezetét, majd Bér lelkésze lett. Ekkor került Csömörre Jákobéi Sámuel, \ aki Wittenbergben tanult. Az 1733. évi Pest me- gyei hivatalos összeíráskor Csömört úgy emlí- tik, hogy ágostai hitvallású lelkésze, imaháza és parochiája van. Sajnos, az 1740-es pestisjárvány akkora pusztítást végzett, hogy az akkori lelkész, Lány János, a tanító és a hívek is áldó- zatul estek, 11 pár kivételével. Az elárvult hímektől elvette a Kincstár minden épületét és ; megszűnt anyaegyház lenni. A földesúr rendel- ! I kezése nyomán ettől kezdve a hívek Cinkotára jártak át istentiszteletre. Fél évszázad múltán Cinkota leánygyülekezetévé vált Csömör, 1787- ben. Ebben az időben Grassalkovich hercegtől belső telket kaptak a csömöri evangélikusok templom és iskola részére, valamint a tanító számára telket, földet. Nagy örömmel láttak a hívek ismét az imaház, iskola és tanítói lakás . építéséhez, de hogy ezután milyen körülmények között élt az egyházközség, nem tudni, mert közel 70 esztendőről nincs hivatalos irat. A gy ülekezet 1872-től indult ismét virágzásnak Jezsovics Pál cinkotai esperes gondoskodá- i sával. Az építkezések egész sorozata kezdődött meg ebben az időben, s 1873. május 4-én letették a jelenlegi evangélikus templom alapkövét. A gyülekezet 1915. novemberében önállósult, i meghívták lelkészül Jeszenszky Gyula csővári lelkészt, a gyülekezet felügyelője pedig Mik- \ száth Kálmán lett, a nagynevű író fia. A későromantikus stílusban épült templom i most 125 éves. Az 1200 lelkes gyülekezet a rhúltban is és a jelenben is sok áldozatot hozott templomáért. Harangokat két alkalommal is vásároltak a háborúban elrekviráltak helyett. Lelkészlakásnak való házat, orgonát vásároltak, is- | kólát tartottak fenn. A régi, korszerűtlen imaház helyett újat építettek 1980-ban, amit 1995-ben Ifjúsági Házzá bővítettek. Felújították orgonájukat, a parochiát, jelenleg pedig a 125 éves templom felújításának tervezése folyik. Csömör község és a gyülekezet számára nagy öröm és megtiszteltetés, hogy otthont adhat a II. Országos Evangélikus Találkozónak. Isten hozzon minden kedves vendéget mörre! Solymár A segítés alapelve a gyorsaság és a nyitottság A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat beszámoló közgyűlése Egyre gyakrabban találunk lapunk hasábjain felhívásokat és beszámolókat a MOSZ segítő programjairól és azok végrehajtásáról. Az elmúlt napokban tartotta a Szeretetszolgálat évi beszámoló közgyűlését az 1998. év munkájáról. Lehel László lelkész igazgató részletes ismertetést adott arról az egyre terebélyesedő munkáról, melyet a fenti alapelv alapján végeztek. Erről szeretnénk olvasóinkat is tájékoztatni, hogy átfogó képünk legyen arról a tevékenységről, mely- lyel nemcsak egyházi berkekben, de a világsajtó és rádió-televízió tudósításaiban is mind gyakrabban találkozhatunk. Az elmúlt év folyamán is tapasztalhattuk, hogy a gyorsaság elve jól működött. Hazai katasztrófák (kemény tél, majd észak-keleti részeken dúló árvíz), külföldi események (Kárpátalja, Koszovó) híreinek vétele után pár órával már jelentkezett a sajtóban és rádióban a MOSZ segítő akciója és kérése az adakozásra. Ez a gyorsaság meghozta eredményét, mert azonnal megérkezett a segítség. A nyitottság abban nyilvánult meg, hogy a segítő kéz válogatás nélkül mindenki felé kinyúlt, aki károsodott, nem néztek nemre, fajra és felekezetre, - mindenkin segítettek, aki rászorult. Csak így tehettek és ezáltal lettek elismertek ország, világ előtt, hogy azt a segítő szolgálatot végzik, melyre Krisztus hív és melyet tanítványaitól elvár. Ennek ellenére felróják nekik olykor, hogy külföldi segítőmunkát is végeznek, amikor pedig itthon van elég nyomorúság, szükség és ínség, melyet orvosolni kellene. A beszámolóból vett részletek az alábbiakban feleljenek ezekre a kérdésekre. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat egyik legfontosabb feladatának a Magyarországon élő, támogatásra szoruló embertársaink megsegítését tartja.- Legfontosabb alapelv az önkéntesség elve. Fontos, hogy az ügyfél maga akarja a változást, a segítséget, hisz kényszerrel senkit sem lehet sorsának megváltoztatására rávenni. Hasonlóképpen fontos a szociális munka hatóságmentessége.- A segítségnyújtásban a személyiség-központúság játssza legnagyobb szerepet.- A Központokban a szakmai munkát a szociális munka etikai kódexéhez igazodva végzik.- Nyitottság elve - a Szeretetszolgálat nyitott minden segítséget kérő felé, nemre, fajra, felekezetre való tekintet nélkül. A Szeretetszolgálat jelenleg 4 szociális központot működtet: a ország északi és keleti régiójában Debrecenben, Miskolcon, valamint Budapest két ke^üjptében. A Központok számos szolgáltatással várják a hozzájuk forduló ügyfeleket: • szociális tanácsadás - Budapest, Debrecen, Miskolc • munkaközvetítés - Budapest, Debrecen, Miskolc • családsegítő szolgálat - Budapest • gyermekjóléti szolgálat - Budapest • házi betegápolás - Budapest • jogsegélyszolgálat - Budapest • nyugdíjas tanácsadás - Debrecen • telefonos segélyvonal - Debrecen • pszichológiai tanácsadás - Budapest XXIII. kerület • nappali melegedő - Budapest, Debrecen • szociális étkeztetés - Debrecen A Szeretetszolgálat karácsony idején is kiemelten foglalkozik az elesettekkel, az egyedül élőkkel, a hajléknélküliekkel. A munkatársak által összeállított egyéni és családi csomagokat személyesen, előzetes időpontegyeztetés után kapják meg a Szeretetszolgálat ügyfelei. Az ajándékozás idén is több mint 10000 embert érintett. Emellett szeretetvendégséggel és ünnepi műsorokkal is kedveskedik mindazoknak, akik nem tudják családi körben eltölteni a szeretet ünnepét. A Szeretetszolgálat 1998-ban közel 20000 fővel állt segítő kapcsolatban. * A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat erkölcsi kötelességének tekinti a természeti vagy (polgár)háborús katasztrófák áldozatainak megsegítését. Munkája során folyamatosan kapcsolatban áll a szervezet genfi központjával és együttműködik a segítségnyújtásban részesülő térség egyházi és közigazgatási hivatalaival. Ennek köszönhetően a válsághelyzetekben, és azt követően a leginkább rászorult rétegek a lehető leghamarabb hozzájutnak a Szeretetszolgálat támogatásához. 1998-ban a Nemzetközi Szövetség megbízása alapján a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat részt vett a Kaukázusban és a volt Jugoszláviában élő menekültek, illetve a kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésében. 1998-ban a koszovói menekültek válságos helyzete, illetve a novemberi kárpátaljai árvíz volt az az esemény, amelynek során a Szeretetszolgálat adományozóinak támogatását kérte. Különösen a kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére érkezett nagyon sok természetbeni és pénzadomány. A Szeretetszolgálat történetében idáig ez a legsikeresebb adománygyűjtési akció. * A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat 1998-ban működésének újabb szakaszához érkezett. Az eddigi segítő, szolgáltató funkcióját kiegészítette a szakképzési szerepkör felvállalásával. Döntését a szakmai együttműködés iránti igény, az egyházi szociális intézményekben fellépő szakemberhiány és az otthonok működését érintő törvényi szabályozások indokolták. Ezek szerint 2002- ig az intézményekben dolgozó munkatársak 100 %-ának kell rendelkeznie a munkájának ellátásához szükséges szakképesítéssel. Ezért 1998-ban megalkotta a szociális szakképzési rendszerét. Ebben az évben a kétéves, államilag elismert középfokú szaktanfolyamot, a szociális asszisztensképzést indította el a Szeretetszolgálat. A tanfolyamra jelenleg 26 hallgató jár. A Szeretetszolgálat hiánypótló szakképzési rendszerének beindításával egyedülálló szerepet tölt be a protestáns egyházi képzés-továbbképzés területén. Az 1998. évi beszámoló mellett részletes tájékoztatást adtak a közgyűlésen a kárpátaljai és Felső-Tisza vidéki árvízkárosultak megsegítéséről és a jövő terveikről. Ezekről a következő számunkban adunk ismertetést. Kővágóőrs ünnepe Pünkösd második napján hármas ünnepre hívták meg a Kővágóőrsi Gyülekezetbe D. Szebik Imre püspököt. Az egyik ok, hogy a kővágóőrsi templom kívülről ismét megújult. A második ok, hogy elkészült a templom fetárásakor talált XIV. századi Pieta- szobor restaurálása és a harmadik természetesen pünkösd közös ünneplése. A püspök igehirdetését ApCsel 2,36-42 versei alapján tartotta. Pünkösd arról szól, hogy Lélek szerint terjed a keresztyénség. Arról teszünk ma is bizonyságot, hogy Jézust „Úrrá és Krisztussá tette az Isten, azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek.” Ismerjük fel ezt a Jézust. A megfeszítésre rá- mutatás belső önvizsgálatra indít. Szabad ''e világban krisztusi módon élni, változzék meg egész életrendünk! A liturgikus szolgálatban Pintér Mihály esperes és Riczinger József, a helyi lelkész segített. A befejező szakaszban került sor a Pieta- szobor megáldására is. Hogyan is került ebbe az evangélikus templomba egy Pieta- szobor, egy Máriát és Jézust ábrázoló művészi alkotás? Az istentisztelethez csatlakozó közgyűlésen Mezősiné Kozák Éva muzeológus és Jakab Magdolna restaurátor erről szóltak. A szobor töredékei a kővágóőrsi evangélikus templom 1985-87-es régészeti ásatása során kerültek elő a középkori torony aljában sziklába vésett, kővel falazott kripta betöltéséből. Pusztulása a török időkben vagy a protestáns képromboláskor következhetett be. A középkorban Szűz Mária tiszteletére szentelt templomot 1605-ig katolikusok, 1759-ig a katolikusok és evangélikusok közösen, azt követően az evangélikusok használták. Nincsenek írásos adataink a szobor keletkezésének helyére és idejére, valamint a megrendelő személyére vonatkozóan sem. Feltételezhetjük csak, hogy a megrendelő a XIV. század második felétől e területet birtokló, s erős kulturális befolyással bíró püspökség és káptalan lehetett. A meglévő kisszámú töredék alapján Bérei László művészettörténész közreműködésével sikerült a Pieta típusának meghatározása és készítésének térben és időben való elhelyezése. A Pieta- szobrok a gesztusok és a mimika segítségével felfokozva hangsúlyozzák Mária fájdalmát, és a láttatott sebek elősegítik Krisztus szenvedéseinek átélését. Eddigi ismerteink szerint a történelmi Magyarország területéről ebből a típusból három emlék maradt fenn. A Fájdalmas Krisztus szobrot a legújabb kutatás a Bécs és hatókörzete: Steiermark és a mai Szlovénia területén fellelhető stíluskörbe sorolja és 1420 körülinek tartja. Feltételezhetjük Pieta- szobrunk osztrák eredetét, Zsigmond császár uralkodásának középső szakaszából. Az Omvh, az ÁMRK és az evangélikus egyház képviselői közösen döntöttek a szobor kővágóőrsi evangélikus templom hajójában való elhelyezéséről. A Pieta a gótikus falképekkel együtt a templom középkori történetének része, s a korabeli misztikus vallásosság magas színvonalú tárgyi emléke. A most restaurált szobor, eddigi ismereteink szerint a mai Magyarország területén fellelt legkorábbi, s ez idáig egyetlen gótikus Pieta. Bizonyára szokatlan egy evangélikus templomban Pieta - Mária - szobor látványa. Szebik püspök szerint a szobor a templom középkori történetének részeként itt kell, hogy maradjon, még ha mi nem is imádjuk Máriát, Jézus anyját. De tiszteljük, mint aki a hit mintaképe, hiszen vállalta, hogy e világra hozza Isten Fiát. Jézust, az élő Urat viszont imádjuk és Ő mindenkié, aki hisz benne. A közgyűlésnek volt még egy eseménye: Riczinger József lelkész búcsúzott a gyülekezetnek ettől a részétől. A Dörgicse-Kővágóőrs-Balatonfüredi Gyülekezet most kettéválik. Riczinger József megmarad a Dörgicse-Balatonfűredi részen, ahol az ősszel elkészül a füredi templom és ezzel együtt megnövekedik a szolgálat lehetősége itt. A dörgicsei rész Révfülöppel együtt képezi a másik gyülekezetei, ahol a lelké- szi szolgálatot Szabóné Piri Zsuzsanna fogja ellátni, akinek férje a révfülöpi Oktatási Központunk igazgatója lett. Búcsúzott a gyülekezet is lelkészétől, aki megköszönte szeretetüket és akinek megköszönték hűséges szolgálatát. Pintér Mihály esperes és Kiss Attila egyházmegyei felügyelő is köszöntötte mindkettőjüket. Dr. Fabiny Tibor gyűjteményi igazgató mondott köszönetét a szobor helyreállításáért és a templomban való felállításáért. Szabó Dénesné Cséby Éva polgármester örömét fejezte ki a műemléki gazdagodásért. T. V ■i ♦ \
