Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-02-14 / 7. szám
Evangélikus Elet 1999. FEBRUÁR 14. 5.olda! tSSARMi Kedves Gyerekek! •, \ Az iskolában most volt a félévi értékelés ideje. Bizony szükségünk volt ennél az eseménynél arra a biztatásra, amit a ® imúltkori rejtvényünk megfejtéséből kaphattunk: IMMANUEL: Velünk az Isten! Jó, hogy ez mindenkor és minden helyzetünkre érvényes. Engem is sokszor vigasztal, bátorít ez az ígéret, ha nehéz helytállni, nem vagyok egyedül, itt van az Isten mellettem. A helyes megoldásoknak most is nagyon örültem, és ezzel a feladattal már a győri Balázs Ildikónak és a pécsi Gangéi Nórának össze is gyűlt a klubtagsághoz szükséges 7 pont! Szeretettel gratulálok nekik, a többieket pedig biztatom, hogy továbbra is szorgoskodjanak, hiszen nemcsak klubtagságot, táborozási lehetőséget és új barátokat nyerhetnek, hanem remélem, hogy új ismereteket is Istenről! Szeretettel: Timi néni l Ezen a vasárnapon Peti és Zsolti nagyon gondterhelten ballagtak hazafelé a templomból. Egyrészt, mert tudták, hogy a tisztelendő néni helyett hamarosan más veszi majd át a gyerek-istentiszteletek vezetését, mert neki néhány héten belül kisbabája fog születni, másrészt a mai téma is valahogy más volt, mint az eddigiek. Alig-alig beszélgettek az úton, mindketten a gondolataikba merültek. Pedig csak egy egészen rövid kis szó volt az, ami így megrázta őket, de úgy érezték, ennek bizony fele sem tréfa. Ha kíváncsiak vagytok, hogy miről is volt szó ezen a gyerekórán, húzzátok ki a betűhálóból a megadott szavakat! A maradék betűkből összerakhatjátok ennek a titokzatos valaminek a nevét. Jó munkát kívánok nektek és megfejtéseiteket most is a jövő hétig várom a következő címre: Boda Zsuzsa 1085 Budapest, Üllői út 24. T Ü R E L E M I K E I M A L E R R E T G S S E G É V D E A 1 z A Ó G Á V R Z M L T A I M E E B O A S A E Á S Z M N Ó Ő N S D S s U J É T Á M Á É K R Á M H Ű S É G Kihúzandó szavak: tisztaság, türelem, szeretet, hűség, jóság, kedvesség, irgalom, igaz, ima, Simon, Adám, Máté, Lea, régies, vége, erre, vágó, tanú. A megmaradt betűkből összerakhatjátok azt a szót, ami ennyire zavarba hozta a fiukat. Jó munkát kívánok nektek a feladathoz! A gyermeksarok készítőinek címe: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. FIATALOKNAK r VIII. Hittanverseny 1999. április 17- "A 18. Piliscsaba I., 13-16 évesek részére 1. 2Móz 1.: Izrael fiai elszaporodnak Egyiptomban, egyiptomi elnyomás 2. 2Móz 2.: Mózes születése, gyilkossága és menekülésé 3. 2Móz 3-4. Mózesnek megjelenik Isten, elhívás, küldetés 4. 2Móz 5. és 6,1-13.: A fáraó elutasítja Mózes és Áron kérését, az Úr megújítja ígéretét 5. 2Móz 7-10.: Újra a fáraónál, 10 csapás 6. 2Móz 11; 12,34-50; 13.: Készülődés a kivonulásra, az Úr , vezeti Izraelt 7. 2Móz 14-17.: Üldözés, fúrj és manna, Amálék elleni harc 8. 2Móz 18; 17-27.: Bírák 9. 2Móz 19; 20,1-17; 23,14-19.: Izrael a Sínai-hegynél 10.2Móz 24.: Szövetség megkötése, Mózes 40 napig a hegyen 11. 2Móz 32.: Áron, aranyborjú, Mózes a táblákat összetöri 12. 2Móz 34.: Új kőtáblák, Mózes arca sugárzik VIII. Hittanverseny 1999. április 10-11. Piliscsaba II., 8-12 évesek részére Képes Bibliából (Szent István Társulat átdolgozása): 98.0. .102.0..108.0..1 10-119.0., 120.O.,122.0.,128-129.0.,133134.0. , 136.0.,138.0., 148.o.,154.o.,156.o. Jelentkezési határidő: 1999. március 15. Cím: Csoszánszky Márta - OBVH 1147 Budapest, Lőcsei út 32. V _______________________/ A Mózes-rajzfilmről A /fegvallom, gyanakvással ültem be a -LVa vetítővászon elé, mert emlékszem a nyolcvanas évek végéről „Az utolsó kísértés” veszedelmes keverék Jézus-filmre; segédlelkész koromban megfeküdte a gyomromat Kodolányi János Mózes-re- génye: Az égő csipkebokor, a hazai új szelek fúvása táján pedig Hosszú Ferenc hasonló tárgyú, de más irányú poszthumusz műve: A másik írás. - Valaki, aki más okból, de szintén idegenkedve ült be a moziba, utána azt mondta: „Ez megérte volna a fölemelt helyárat is!” - A film becsületére legyen mondva: az előtte levetített szöveg kimondja, hogy művészi meggondolásból változtattak részlete- ken, és Mózes történetének hiteles elbeszélése az Exodusban, Mózes második könyvében olvasható. Látványos, izgalmas, érzelmekre ható, de nem ösztönfelkorbácsoló film, a borzalmast csak óvatos jelzésként mutatja be, nevetségesen torznak pedig legföljebb a két sötét szerepű egyiptomi pap alakja tűnik. - A félelmetes hanghatások megragadó ellenpárja a szabadulás utáni Text: Azt gondoltam: nem törődöm vele, nem szólok többé az ő nevében. De perzselő tűzzé vált a szívemben. A mai napon sem sikerültek azok a dolgok, amit megtervezetz magának. Valahogy már egy ideje tart ez a pechszéria! - gondolta magába. Pedig hát Ő mindent megpróbált! Bár ha jobban belegondolok, akkor talán mégse mindent. De hát a legfontosabbat megtette, imádkozott. Persze ez nem csak olyan egyszerű ima volt, amit az emberek szoktak mondani a templomukban, nem, ez egy egészen másfajta volt. Úgy is mondhatnám, hogy nem volt olyan elavult, hanem követte a korszellemet. Kért valamit az Istentől, és cserében felkínált valamit. Valamit valamiért, hisz ki az az elvakult ember, aki elhiszi hogy az Isten mindent megtesz, csak úgy ingyen. De hát ez a dolog sem hozta meg a várva várt hatást. Pedig Ő teljesen korrekt dolgot ajánlott az Istennek. - Na de sebaj, - gondolta, - ha nem kell az általam felkínált üzlet, akkor nekem sem kell O. Majd megleszek én nélküle is, sőt még talán könnyebb is lesz a életem, mert hát megszabadulok rengeteg kötelezettségtől. Teltek múltak a napok, és az ember csak tartotta magát a szavához. Felkelt reggel, már nyúlt volna a bibliájáért, de eszébe jutott fogadalma. A hétvégét pedig már alig várta, hisz ekkor szokott elmenni abba a közösségbe, ahova már olyan régen járt. De hát nem ment templomba, mert hát az ember csak legyen hű a saját magának tett ígéretekhez. Ez aztán így ment több hétig, aztán egy vasárnap reggelen már nem bírta tovább, felöltözött és elment a gyülekezetébe. Valami csodálatos dolgot élt át akkor megint, már ki tudja hányadszor rövid élete során. Amikor belépett a templomba, több ismerős ember rámo- solygott, és nem csak úgy megszokásból, hanem igazi melegséget árasztó mosollyal. Még alig foglalta el a padban a helyét, amikor azok, akikkel egy padban tengerparti zsidó hálaének: Asírá I- Adónáj, ki gáó gáá! Eneklek az Úrnak, mert igen felséges! Világos, értékes mondanivalója a filmnek, hogy nem lehet hazugságra alapozni, hogy nem lehet más vérével és verejtékével biztonságot építeni, hogy az erőszak egyet nem vehet el attól, aki abba az egybe belékapaszkodik: az Istenben bízó hitet; s ez az Isten mindenható, irgalmas és hűséges, de bizalmat vár. A film Mózes lelki fejlődésében bemutatja a hatalom és az emberség összecsapását, a baráti szeretet és az igazság szembekerülését. Nehéz feladatot próbál a film a rajzművészet eszközeivel és hanghatásokkal megoldani, s így szükségképpen eltér a bibliai szövegtől, mikor az égő csipkebokrot látjuk, a vérrel jelzett ajtókat elkerülő öldöklő füst fátyolszerűen suhan, és a Vörös-tenger vize kettéválik. - Önkényes és a bibliai szöveggel ellenkező kiszínezett mozzanatokat látunk a kis Mózes kitételénél, ifjúkoránál, Mózesnek II. Ramszesz fáraóval való fogadott- testvéri viszonyában. A két ifjú herceg szokott ülni megszólították: - De jó itt újra látni, már kezdtünk aggódni magáért. Csak nem volt beteg? - Nem! - sütötte le a szemét, és azt hitte, hogy rögtön elsüllyed szégyenében. Az igehirdetés is mintha neki szólt volna. A lelkész a tékozló fiúról beszélt, és ő úgy érezte, hogy az ő élettörténetét hallja vissza. Amikor hazament, mindent másként látott, a szoba is sokkal barátságosabb volt, és még a szomszéd néni is kedvesebbnek tűnt az átlagosnál. Kedves testvérem, ugye milyen ismerős ez a történet. Hisz valahol velünk is megtörtént már. Talán nem így és nem ennyire mélyen, de rólunk is szól. Nagyon sokszor hajlamosak vagyunk arra, hogy Istennek feltételeket szabjunk, mintha egyenlő felek lennénk a világban. Pedig mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van. Sokan, tudom, úgy gondolkoznak, hogy valahol kellemetlen elfogadni az ingyen kegyelmet. Amikor így gondolkozunk, akkor máris megpróbáljuk az Istent belekényszeríteni valami olyan földi eszmerendszerbe, amit mi emberek alkottunk, és talán mi magunk sem tudunk neki megfelelni. Talán már mi is éreztük úgy, hogy elhagy az Isten, hogy nem teljesíti a nekünk adott ígéretet, és akkor talán jobb lenne, ha mi is elhagynánk. Amikor így érzünk, gondolkozunk, akkor a legfontosabb dolgot felejtjük el, vág)' hagyjuk figyelmen kívül, ez pedig az Isteni szeretet. Ami mindig van, ami mindig azért munkálkodik, hogy nekünk jobb legyen, és persze ez nagyon sokszor nem egyezik a mi világi elképzeléseinkkel/ De ne felejtsük el testvéreim, hogy az Isten a mi szerető mennyei Atyánk, aki mindig a mi és embertársaink javát akarja. így hát hajoljunk meg az Ő akarata előtt, legyen az bár jó, vagy rossz számunkra, ne felejtsük el, hogy Ő csak a mi javunkat akarja, és ezt szolgálja minden cselekedete. Jéckel Gábor csúffáteszi az istenszobrokat fejük ösz- szecserélésével. Nemes vonást tulajdonít Mózesnek, aki csínyjeik után a trónörököst menti, védi. Kisebb pontatlanságoktól és érthető kihagyásoktól eltekintve, a film a Bibliától eltérően mutatja be Mózes gyilkosságba esését és menekülését. Előbb már önkényes mozzanat Cippórá- nak rabnőként való szerepeltetése, utóbb a menekülő Mózesnek a sivatagi homokba temetődése és kútból kihúzása. Kár, hogy kimaradt a Mózest elhívó és igazoló jelekből a leprás tünet, és a kovászta- lan kenyér rendelése a kímélő elmellő- zés, azaz a peszah éjszakájából. Megható elképzelés, ahogy az összecsapó tenger fölött Mózes Ramszesznek búcsút kiált: Arra a zsidó hagyományra emlékeztet, hogy az Örökkévaló nem akarja hallgatni mennyei udvartartása dicsőítő SZÍNHÁZ-AJÁNLÓ A „Vannak fenyőemberek, tölgyemberek, akáclelkek, pipacslelkek, agavélelkek. Egyiknek szél, hó, fagy mit sem árt és vannak mások, akik végigdidergik az életüket a mi rideg szélű, önzésfelhős éghajlatunk alatt. Vannak, akiket derékba tör a vihar, és vannak bogáncsemberek, akiket új élet-tájakra sodor tova. Vannak zsenik is, akiket „Muszáj Herkulesként” izmosít a küzdelem, és vannak, akiket élő halottakká tesz az emberi bántás.” Egy recept hátoldalára írta e sorokat Németh Antal, a József Attila színház Aluljáró dokumentumjátéksorozata (a „Fedák Sári-ügy” utáni), második bemutatójának hőse. Németh Antal, rendező, kritikus, színház-esztéta, számos színháztudományi cikk szerzője, Az ember tragédiájá-nak Németországban, Párizsban, Bernben rendezője és népszerűsítője, személyes tragédiája is benne van e néhány sorban.- Hóman Bálint 1935-ben, Herczeg Ferenc ajánlására és szegedi sikereire hivatkozva („ahol még ma is áhítattal emlegetik”) nevezi ki a leromlott Nemzeti Színház élére, alighogy a Magyar Rádióban főrendezőként munkáját megkezdte. Ellenségei puccsként aposztrofálják kinevezését s módszereit, ahogy magán- színházaktól a legjobb színészeket átszerződtetve alapozza meg a Nemzeti újjászületését. Nem törődve a támadásokkal, teljes energiával rendezi újra Shakespeare drámáit, és Moliere, Ibsen mellett magyar klasszikusok (Tamási Áron, Németh László, Kodolányi, Koós Károly, Zilahy) sokszor németellenes darabjait is bemutatja. Az Aluljáró előadásán életre keltett dokumentumok, levelek, naplórészletek később tanúk vallanak az azokban a nehéz időkben tanúsított bátor, gerinces, becsületes viselkedése mellett - melynek következtében J944. júniusában el is tá- volítják a színház éléről. Mégis, a háború után ötször jelenik meg az Igazoló Bizottság előtt, míg 1947-ben a hírhedt Népbíróság minden eljárást megszüntet Gőg énekét, mikor a tengerben teremtményei pusztulnak el. Egyébként a bibliai szövegből érezhető „tsunami” és a hadiszerek iszapbaragadása sem érvényesül a filmben. Ha arra gondolunk, hogy az „Egyiptom hercege” nem akciófilm, nem szexfilm, nem horror, hogy van értékes erkölcsi mondanivalója; hogy bejelenti: művészi szabadsággal él, de hitelesként utal a bibliai szövegre, - alkalmas lehet arra, hogy mint Madách Mózes- színműve, ráirányítsa tájékozatlanok érdeklődését a Bibliára. Vajon mi megfelelő - figyelemébresztő, hűséges és érthető tolmácsolásban kínáljuk-e Isten ránk bízott útmutatását a földi és örök életre? - sőt utat kínáló, szabadító, mentő cselekvését - mert az ige: cselekvés! Zsigmondy Árpád 1999. március 19- 21-ig Piliscsabán ifjúsági hétvégét szervezünk, melyre szeretettel várunk minden érdeklődő fiatalt. Alkalmaink témája: Istenünk vezetése. Programunk pénteken este 6-kor vacsorával kezdődik és vasárnap ebéddel ér véget. Részvételi díj: 2000.- Ft. Jelentkezni lehet Győri Tamásnál (Evangélikus Teológus Otthon, Budapest, 1147 Lőcsei u. 32; Tel: í-220-8418.) cfflue/td'/NZ „Németh Antal-ügy” ellene, - hiába. Nyitva marad a kérdés (csak célzások hangzanak el), miért bántak vele kitartó igazságtalansággal, miért ítélték 10 éves szilenciumra, miért tiltották el attól a pályától, melyre kimagasló, Európában is elismert tehetsége predesztinálta. Miközben Kiss Ferencnek, Páger Antalnak lassan mindent megbocsátott a „szakma” és a publikum, őt sem színházba, sem a rádióba nem engedték vissza, s felesége Peéri Piri keresetéből élve, bürokratáktól való megalázó kunyerálásai ellenére még az őt megillető összegű nyugdíj-jogosultságát is elveszti a munkakiesés miatt. „Mi az én bűnöm?" kiáltja „Hisz soha senki semmiért el nem ítélt! ” Ki állt az útjában? Miért? 1956 fordulópont, ekkor kerül vissza a vidéki színházi életbe, rendez Kaposvárott, Kecskeméten, Pécsett és Veszprémben. 1968-ban hal meg. Gazdag ez az ország, hogy így bánhat tehetségeivel... Sajnos, ma is megteszi. Ismét drámai feszültségű előadás igazolja e dokumentumjátéksorozat létjogosultságát. A szerző ezúttal Egressy Zoltán. Nagyszerű színészi teljesítmény Józsa Imre, Radó Denise és a többiek (egyesek 4-5 szerepben) játéka. Az apró, színpad nélküli helyiségben a nézők részeseivé válnak az eseményeknek, hol pl. mint parlamenti képviselők, hol mint a törvényszéki tárgyalás hallgatósága. Jó, ha múltunkat ilyen, egyben szórakoztató módon ismerhetjük meg! Hogy aztán a hallottakból ki milyen konzekvenciákat von le, azt rábízták mindenkire... Kovács Mária PÁLYÁZAT IGAZGATÓI ÁLLÁSOKRA A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma pályázatot hirdet főállású igazgatói állásokra 1999. augusztus 1-jével kezdődő 6 éves időszakra. Meghirdetett munkahelyek: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma 2170 Aszód, Régész u. 34. Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 5600 Békéscsaba, Szeberénvi tér 2. Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium 7150 Bonyhád, Kossuth L. u. 4. Deák Téri Evangélikus Gimnázium 1052 Budapest, Sütő u. 1. Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Szent István út 17-19. Olyan vezetői képességekkel rendelkező, egyetemi szintű pedagógus oklevéllel és legalább 10 éves pedagógiai vagy egyetemi oktatói gyakorlattal rendelkező evangélikus vallást!, konfirmált tanár vagy legalább 10 éves hitoktatói gyakorlattal rendelkező lelkész pályázhat, aki vállalja, hogy az iskolát a Magyarországi Evangélikus Egyház erkölcsi értékrendjének szellemében, a vonatkozó egyházi és állami törvények szerint vezeti. Az igazgató a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti, végzettségének és munkaviszonyának megfelelő pedagógusi illetményben és igazgatói pótlékban részesül. A pályázatnak tartalmaznia kell: a./ a pályázó jelenlegi munkahelyét és beosztását, b.l a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát, c./ az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai programot, d./ szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket. A pályázathoz mellékelni keli: a./ a pályázó legmagasabb iskola végzettségét igazoló iratot vagy annak hiteles másolatát, b./ lelkészi ajánlást gyülekezeti lelkészétől. Amennyiben a pályázó jelenleg az intézmény tanára, úgy mellékletet nem kell csatolni. A pályázatot 1999. március 5-ig a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Elnökségének címezve az MF.E Oktatási és Iskola Osztályára (1085 Budapest, Üllői út 24.) lehet benyújtani. Ugyanitt további felvilágosítás is kapható, telefonon a 429-2035 számon Mihályi Zoltánnétól.
