Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-12-05 / 49. szám

Evangélikus ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Íj Ißt 64. ÉVFOLYAM 49. SZÁM 1999. DECEMBER 5. Advent második VASÁRNAPJA ÁRA: 48 Ft és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok. (Lk 21,28) A TARTALOMBÓL Emlékezés Podmaniczky Pál professzorra A Lutheránia Augsburgban Határon A Magyar Tudomány Napja az Evangélikus Hittudományi Egyetemen Pillanatképek az országos evangélizációról 1999. november 4-én reggel „határsávon”, ha­tárvonalon telepedtek le azok, akik Hittudomá­nyi Egyetemünk dísztermében helyet foglaltak, akár előadóként, akár hallgatóként. Korunk legjelentősebb evangélikus teológusa, Paul Tillich ezzel a szóval jellemezte egész éle­tét és teológus voltát: A határon. Kényelmes he­lyet nem kínál a határ, széles perspektívát, tág horizontot, jó kilátást azonban igen. Kissé nyug­talanító, de nagyon meggazdagító hely a határ. A Magyar Tudomány Napja alkalmából a teo­lógia a társadalomtudományok tükrében címen hangzott el négy előadás. Az előadók mind a nem kényelmes, de tág horizontot kínáló helyen állnak és tevékenykednek: Az irodalomtudo­mány és a teológia határán (Fabiny Tibor), A szociológia és teológia határán (Tomka Miklós), A teológia és a természettudományok határán (Bolyki János), és A művészet és a teológia ha­tárán (Jeleníts István). Előadásaikban azt a kihívást mutatták meg, amit a határvonal egyik oldalán elhelyezkedő tudomány jelent a túlsó oldalon lévőnek. Akár tudomásul veszi az illető tudomány ezt a kihí­r Ujjongjatok az Ur előtt Felszentelték a balatonfüredi templomot Bezárult a kör - mondhatnánk - a Balaton körül. A régiek mellett sorban épültek az új templomok, hogy ezen a fontos területen élhes­senek és erősödhessenek a gyüle­kezetek, lelki pihenést nyújtsanak a bel- és külföldi nyaralóknak, akik nyáron felkeresik a Magyar Ten­gert. Siófok, Balatonszárszó, Balatonboglár, Hévíz, Keszthely, Révfülöp után elkészült a balaton­füredi templom is. — A 100. zsoltár szavaival köszön­tötte a gyülekezetét D. Szebik Imre, a kerület püspöke igehirdetése be­vezetéseként: Ujjongjatok az Úr előtt. A templomszentelés okot ad Isten népének az ujjongásra, a há-, Ajtónyitásra várva Iára és örömének kifejezésére. A mosolygó arcok nem csupán az új templom feletti örömöt jelezték, hanem azt is, hogy itt van Isten közöttünk, aki azért küldte Fiát, hogy örök életünk és békességünk legyen. A hálaadás mellett lehet örömünk, de legyen hitvallásunk is. Ne a „magunk módján” le­gyünk evangélikusok, hanem a gyülekezet közösségében, egy­mást - az ide látogató idegeneket is - fogadjuk be és erősítsük. A templomszentelési istentisztelet liturgiáját teljessé tette, hogy két kisgyermeket keresztelt meg a püspök, valamint megterítették az Úr asztalát is. Balatonfüred eddig fíliaként kap­csolódott a Dörgicse-Kővágóőrsi gyülekezethez és éppen a napok­ban mondta ki az Északi Kerület közgyűlése, hogy új egyházköz­ségként Balatonfüred-Dörgicsei Társult Evangélikus Egyházközség alakulhatott meg. A hagyomány szerint a gyüleke­zetét egykor a „magyar Luther”, Dévai Bíró Mátyás alapitotta. Azu­tán sokáig ismeretlen a története. 1901-ben egy személy vallotta ma­gát evangélikusnak. Most 1999- ben templom épült a számban is megnövekedett gyülekezet számá­ra. Közben voltak vendégek a Ben­cés Rend épiiletébenrpolgári isko­lában, majd a reformátusok adtak helyet összejöveteleik számára. Most köszönetét mondtak a test­véregyháznak ezért a lehetőségért. Istentiszteleteiket gyakran tartotta Raffay Sándor püspök, aki nyilván a szanatórium­ban töltött időt. Jónás Lajos es­peres, Csaby Jó­zsef \e\kész hosz- szú ideig Dör- gicséről gondoz­ta a fíliát. Éltes Gyula és Hernád Tibor szolgálata után ma Riczin- ger József a gyü­lekezet lelkésze. Hosszú ideje melengették már a templomépítés tervét. Végre 1996. februárjá­ban letették az alapkövet azon a telken, melyet felerészben a város adományozott, felerészben megvásárolt a gyüle­kezet. Benczúr László Ybl-dijas építész tervei szerint készült el a Az első keresztelés az új templomban templom, melyben a főhajó mellett két oldalhajóban gyülekezeti te­rem, iroda, sekrestye, ifjúsági te­rem és teakonyha is létesült. A templom modem stílusú, a gyülekezet szükségleteit nagysze­rűen kielégíti. Szebik püspök kö­szöntésében kifejezésére juttatta, milyen jó volt az oltárnál szolgálni. A tetőablakoktól áradt a fény, je­lezve, hogy felülről várjuk a vilá­gosságot! De azt is a gyülekezet szivére helyezte: két templom épül Balatonfüreden. A kőből való megépült - ezért adtunk hálát. A másikért könyörgünk, hogy szün­telenül épüljön: á lelki ház. A gyülekezet hozzáállása nagy mértékben mutatkozott meg. Majd minden berendezési tárgyra akadt adományozó. A csillár az USA-ból (Hegyi Lajos), az elekt­romos orgona Németországból (Manfred Spät lelkész), a három A gyülekezet harang közül az egyiket a német- országi germeringi gyülekezet adományozta. A másik kettőt a gyülekezet öntette (Gombos Lajos őrbottyáni harangöntőnél). Mind­hármat villamosították is ( Kajos István és Tsa). Rendezték a temp­lom környékét is, parkosítottak, fásítottak. Megmozdult a gyüleke­zet, de segített a város más feleke­zetű lakossága is. A városi önkormányzat a temp­lom esti kivilágítását ajándékozta, mondta Pálfy Sándor polgármester köszöntőjében. Renata Fuchs és Helga Kuselmann a Germeringi Bonhoeffer Gyülekezet képvisele­tében kifejezték közös örömüket és a testvéri kapcsolat emlékeztetőjé­nek szánták az ajándékharangot. Csaby Csaba, - gyülekezet 29 éven át szolgált lelkészének fia - örömét az tette még nagyobbá, hogy édesapja álma is megvalósult e napon. Szép bizonyságot tett a templom tervezője, Benczúr Lász­ló, amikor azt jelentette, hogy a kö­telességét teljesítette, amikor elké­szült ez a templom. Örül, hogy itt ezután megszólalhat az ige. Csoda ez. Megvalósult az ökumené há­romszöge, a katolikus és reformá­tus templom mellé ide épült a mi­énk is. Valósággá lett: Itt az Isten köztünk! Az ünneplés utáni szeretetven- dégségen tűnt ki, mennyien voltak az ország minden sarkából, akik valamilyen módon kötődnek Bala- tonfüredhez. Volt alkalom beszél­getésre a külföldről jött hívekkel is, akik a jövőben bizonyára a „nyári gyülekezet” tagjai lesznek. T. vást, akár nem. Mert azért nem általános az, hogy a határ különböző oldalán lévők elfogad­ják egymás kihívását és reagáljanak is rá. A teológia számára a kihívás abban áll, hogy amikor Istenről, mint minden Lét és Valóság végső alapjáról és forrásáról beszél, akkor ve­gye figyelembe és ismeije el, hogy a valóságot más úton-módon is meg lehet közelíteni, és ab­ban a közelítésben is helyes és igaz megismer­ésre vagy átélésre lehet jutni. A társadalomtu­dományok számára pedig abban áll a kihivás, hogy vegyék figyelembe és ismerjék el, hogy van egy rejtett s mára elveszített dimenziója a valóságnak, és nem csupán egzakt vizsgálati módszerekkel lehet a valóságot megközelíteni és feltárni. Milyen üzenetet kapott a teológia a másik ol­dalról? Az irodalomtudománytól azt, hogy mivel a Biblia irodalmi alkotás, azért az irodalomtudo­mány paradigmaváltásait nem hagyhatja figyel­men kívül a teológia. Ma ez azt jelenti, hogy az író, a szöveg és az olvasó háromszögében kell gondolkodni, és az „ihletett író” után az „ihle­tett olvasódnak is szerepet kell adni. A társadalomtudomány üzenete az, hogy az Istennel kapcsolatos tapasztalat nyerése, és az arra való válaszadás nem absztrakt s elvont do­log, és nem is korlátozódik az individuumra, az egyes emberre, hanem társadalmi közegben, a társadalom közösségében történik, amit mind­annyian formálunk, és ami mindannyiunkat for­mál. A természettudományok és a teológia között pedig szükség lenne a folyamatos üzenetváltás­ra, mert a természettudományok a technika se­gítségével szinte minden célt el tudnak érni, amit maguk elé tűznek, csak azt nem látják mindig világosan, hogy milyen célt tűzzenek ki. Ebben a kérdésben kellene konzultálniuk a természettudományoknak és a teológiának, és együtt is működniük. És a művészet mit jelent és ad a teológiának? A művészet segít megközelíteni az emberi ta­pasztalatot, sőt olyan mélységig tárja fel, aho­gyan semmi más. Erre pedig a teológiának azért van szüksége, mert a teológia nem pusztán elméleti, hanem ta­pasztalatok kapcsolódnak hozzá. Az isteni ki­nyilatkoztatás és az emberi tapasztalat kölcsön­hatásban van egymással. Mégpedig úgy, hogy a Biblia igéje a bennünk lévő tapasztalatot érinti meg, és ugyanakkor tapasztalatunk teszi sú­lyossá és beszédessé a szavakat. Ebben a köl­csönhatásban jutunk közelebb saját tapasztala­tunkhoz és az Isten mondanivalójához is. Nagyon meggazdagodtunk a tudománynak ezen a látóhatárt tágító napján, amelynek prog­ramja az Oktatási Minisztérium támogatásával valósulhatott meg. TKZ MEGHÍVÓ A Veszprémi Evangélikus Gyülekezet 1999. december 12-én, ádvent 3. vasárnapján de. 10 órakor istentiszteleten ad hálát Istennek a felépült új gyülekezeti házért. A felszentelés szolgálatát D. Szebik Imre püspök végzi. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. A lelkészi hivatal új címe január 1-től: 8200 Veszprém, Kossuth L u. 4. Telefon­szám változatlan: 88/421-618. k I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom