Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-11-07 / 45. szám
64. ÉVFOLYAM 45. SZÁM 1999. NOVEMBER 7. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN HUSZONHARMADIK VASÁRNAP „ ...Minden megkeresztelt keresztyén a mennyország született polgára. Úgy viselkedjünk hát, mint akik oda tartoznak, a mennyben vannak otthon... ” ÁRA: 48 Ft Luther A Nyugati Egyházkerület püspöki székhelye: Győr A leendő Nyugati Evangélikus Egyházkerület Előkészítő Bizottsága a májusi ülésen elfogadott időpontban, október 8-án tartotta ülését ismét Révfülöpön, az Evangélikus Oktatási Központban. - A tanácskozáson öt egyházmegye 30 szavazati joggal rendelkező képviselője hozott határozatokat a leendő püspök és egyházkerületi felügyelő jelölését illetően. Lackner Pál, az Előkészítő Bizottság elnöke ismertette először az egyházmegyék presbitériumainak állásfoglalását. Több hozzászólás után a bizottság döntése alapján két személyt jelöl a leendő püspöki székbe: Smidéliusz Zoltán súrdi lelkészt, a Somogy Zalai Egyházmegye esperesét és Ittzés János kőszegi lelkészt, a felügyelői tisztre Schmidt János gazdasági tanácsadót és dr. Weltler János gyógyszerészt. „A bizottság elnökének beszámolóját és a jelölteket a küldöttek egyhangúlag elfogadták. ” Ugyancsak szavazott az Előkészítő Bizottság a jövendő püspöki székhely ügyében. Vincze Csaba, a Székhely Bizottság elnöke ismertette a bizottság álláspontját. miszerint két város, mégpedig Sopron és Győr jöhetett számításba. Pro és kontra érvek elhangzása után az elnöklő rangidős esperes. Lábossá Lajos szavazásra tette fel a kérdést. 29 szavazat érkezett, aminek a megoszlása a következő: Győr 27, Sopron 2. % Így dőlt el, hogy a leendő Nyugati Egyházkerület püspöki székhelye Győr városa lesz.. A készült jegyzőkönyv alapján közli: Lábossá Lajos rangidős esperes A TARTALOMBÓL Békesség(?!) A fasori templom még szebb lett Húszéves az Evangélikus Országos Múzeum E gy sokakat foglalkoztató, nagy kérdés eldőlt. A leendő Nyugati Egyházkerület püspöki székhelye Győr lesz. Erről döntöttek a közelmúltban a Révfülöpi Oktatási Központban megrendezett előkészítő tanácsokozáson az érintett egyházmegyék küldöttei. A 29 szavazó közül 27-en voksoltak Győr mellett, míg két küldött Sopront preferálta. A rangidős esperes, Lábossá Lajos és a rangidős egyházmegyei felügyelő, Kiss Attila által összehívott találkozón azonban még sok egyébről is döntöttek a résztvevők. A leendő Nyugati Egyházkerületet alkotó öt egyházmegye harminc küldöttét, Lábossá Lajos az Útmutató napi igéjének felolvasásával köszöntötte. Öt Lackner Pál győri lelkész követte, aki a tanácskozás másik lényeges témáját, a püspök és egyházkerületi felügyelő személyére tett egyházmegyei presbitériumi ajánlásokat ismertette. A bizottság előzetesen abban állapodott meg, hogy függetlenül ajelöltek számától, mind a püspök, mind az egyházkerületi felügyelő esetében csak két-két jelölt kandidálhat a tisztségre. Döntésüket azzal magyarázták, hogy csak kettős jelölés esetén biztosítható a széles körű támogatás, ami a legimitáció szempontjából döntő jelentőségű. Az egyházmegyék négy személy nevét vetették fel a püspöki tisztségre. Ketten eleve visszautasították a felkérést, így egyértelművé vált, hogy melyik két jelölt közül választhatnak majd püspököt a gyülekezeti közgyűlések. Egyikük Smidéliusz Zoltán, a Somogy-Zalai Egyházmegye esperese, másikuk pedig Ittzés János kőszegi lelkész. Az egyházkerületi felügyelői tisztre öt név hangzott el. A bizottság itt is két jelöltet támogatott, mégpedig Schmidt Jánost, Somogy-Zalából és Weltler Jánost, a Veszprémi Egyházmegyéből A gyülekezeti közgyűléseknek 2000. április 30- ig kell dönteniük a püspök és egyházkerületi felügyelő személyéről. Az időbeli ütemezés szerint az új egyházkerület közgyűlése megalakulásának, a püspök és egyházkerületi felügyelő beiktatásának, továbbá a többi tisztségviselők megválasztásának és beiktatásának október 15-ig kell történnie. Ezzel összhangban döntötték el a tanácskozáson, hogy a Nyugati Egyházkerület püspökének és felügyelőjének ünnepélyes beiktatása 2000. szeptember 9-én lesz, ami hat nappal később, szeptember 15-én egyházkerületi közgyűlés követ, ahol a kerület többi tisztségviselőjének megválasztása és beiktatása megtörténik. Ezután került terítékre a püspöki székhely kérdése. Vincze Csaba, az illetékes bizottság vezetője részletesen mutatta be a püspöki székhely megtisztelő címre pályázó két város, Győr és Sopron adottságait, a megvalósíthatóság előnyeit és hátrányait. Ám a bizottság nem tette le vok- sát egyik város mellett sem, a döntést rábízta a küldöttekre. A vita során a praktikus érvek lassan előtérbe kerültek aztékkal szemben, akik főleg érzelmi szempontból kardoskodtak Sopron mellett. A döntő érv a győri önkormányzat képviselőtestületének és Balogh József polgár- mesternek az a gesztusa volt, miszerint ingyen az evangélikus egyház tulajdonába adtak egy belvárosi ingatlant a püspöki hivatal kialakítása céljából. Sőt, ezen túlmenően garantálta a polgármester, hogy a város jövő évi költségvetésébe kötelező jelleggel beépítenek egy 25 millió forintos tételt, amelyet szükség esetén az egyház rendelkezésére bocsátanak. Fontos, Győr mellett szóló érv volt a város központi fekvése és jobb megközelíthetősége. A szavazás eredménye végül azt mutatta, hogy ezek a praktikus érvek egyértelműen meggyőzték a döntéshozókat arról, hogy az új egyházkerület székhelyének Győrött kell megtenni. Lassan tehát kristályosodik a jövő. A mostani, második révfülöpi előkészítő tanácskozás, bár voltak viták, mégis jó hangulatban zajlott. Jó reménységgel, optimistán várhatjuk ezeket a változásokat. Legalábbis, amíg nem bizonyosodik be az ellenkezője, senki sem állíthatja, hogy ezek a változások nem fogják szolgálni egyházunk lelki, spirituális életének megújulását. El kell kezdeni az érdemi munkát, az építkezést. A növekedést pedig Isten adja majd azzal, hogy megáldja mindazok szolgálatát, akik hűséges munkásként szolgálatot, feladatot vállalnak majd új egyházkerületünkben. Kiss Miklós 1994. óta gyülekeznek össze rendszeresen igét hallgatni. Laborcziné Sztankó Gyöngyi gondozza ezt a kis gyülekezetei, mintegy 600 lelket. A vasárnap délutánt a püspök és kísérete itt töltötte. A kis templom elé haranglábat készítettek és harangot is öntöttek. Ennek felszentelését végezte a püspök az istentisztelet keretében. Krubiczer Antal volt a tervező, a kivitelező, a harangot is ő öntötte. Öntevékenyen, házilag készítettek el mindent, mert szeretik Isten házát, szeretnek összegyülekezni és erre most már a harangszó hívogatja őket. Az igehirdetésben a régi mondást idézte a püspök. „A harang hívja az élőket, elbúcsúztatja a holtakat és megtöri a villámokat". Ehhez a hármas hivatásához választott egy-egy textust. Ézs 55,6 verse szerint az Isten-kereséshez segít a harang szava, hogy mi is segítségül hívhassuk Őt. Jn 14,2 szerint az atyai ház elkészült lakóhelyére kísér el bennünket és 2Pt 2,9 szerint pedig az ítélet napjára figyelmeztet. A gyülekezet szépen kitartott, szinte végigkísérték az alkalmakat, keresve az igét, szeretettel emlékezve és megerősödve a jövendő feladataira. T.-| májusában iktatták be első alkalommal püspöki tisztébe Túróczy Zoltánt. A hatvanéves évfordulóra készült el az az emléktábla, mely a volt lakóhelye falán jelzi, hogy ebben a házban élt, dolgozott a püspök. A szép és méltó módon megörökítő táblát a nyíregyházi Orr Lajos szobrászművész tervezte és Martinovszky István kivitelezte. A tábla leleplezése október 10-én, vasárnap volt, és ez alkalommal látogatta meg a gyülekezetei D. Szebik Imre püspök, aki ünnepi beszédében méltatta püspök elődjét. (A megemlékezés előző heti, reformációi számunkban olvasható.) A templomi istentisztelettel kezdődött a nap. A püspököt elkísérte dr. Rainer Stahl, a Martin Luther Bund (Luther Márton Szövetség) főtitkára Erlangen- ből, akit a gyülekezet előtt köszöntöttek, és ő maga is résztvett a liturgiában a helyi lelkészek mellett. A püspök a vasárnap textusa, Ef 4,20- 28 alapján prédikált. Az új emberiségről, újjászületésről és megtérésről szólt és ez teljesen egybehangzóit azzal a bizonyságtétellel, melyet Túróczy Zoltán is hirdetett a nyíregyházi szószéken is és mindenütt, ahol megszólalt ajkán az ige. Romlott emberi természetünk miatt alig van bűn, melynek elkövetésére ne lennénk készek. Már a „csúsztatás” is szalonképes bűn lett. Nyíregyháza ünnepe Új értékrendre van szükségünk, minőségileg másra! Van-e rá esély? Van, csak élni kell vele. Az új emberség, ha megtanuljuk a Krisztust. Nála lehet megújulni, felöltözni az új embert. Aki a Krisztusban van, új teremtés az! A gyülekezet nagy figyelemmel hallgatta a megemlékező beszédet, és kö- szöntöttaa körükben megjelent Túróczy - család tagjait. Dr. Manninger Jenő főorvos és felesége, Túróczy Erzsébet, valamint Manninger Jenő államtitkár és felesége voltak a család emlékező tagjai. A püspök leánya, Túróczy Erzsébet emlékező szavaiban megköszönte a gyülekezet szeretetét. Elmondta, hogy mennyire szerette ezt a templomot az édesapja. Amikor a börtönből kiszabadult, első útja ide vezetett, az oltár elé ros- kadt és imádkozott. Későbbi beszélgetésben így jellemezte édesapja munkáját: nagyon sokat dolgozott. Dolgozószobájában állandóan egymásnak adták az emberek a kilincset, sokan keresték fél. Szinte csak ebédelésre jött ki onnan. Gyülekezetéért, kerületéért és a lelkészekért dolgozott, imádkozott. Nem volt politikus alkat, így egyházpolitikus sem. Győrből, második püspökségének helyéről hozott köszöntést Lackner Pál igazgató-lelkész és Laborczi Géza a nyíregyháziak nevében üdvözölt. Ezután leplezték le és koszorúzták meg a volt püspöklakás épületének külső falán az emléktáblát. Az új kollégium alapkőletétele Istentisztelet és az emléktábla leleplezése után együtt vonult át a gyülekezet a szemben lévő, visszakapott iskola udvarán felépítendő új kollégium alapkövének megáldására. Az épület jobb oldalán, a már meglévő szárny hosszabbításában tervezték meg a kollégiumot. Képünk rajzban mutatja az új szakasz homlokzatát. D. Szebik Imre püspök rövid beszédében a kollégium kettős rendeltetéséről szólt. Elsősorban fészekmeleg otthont kell biztosítani a város környékéről beiratkozó és naponta bejárni nem tudó diákok számára. Ezzel együtt jár másodsorban az, hogy megteremtődik a fiatalok számára a tanulás nyugodt lehetősége, a diákközösségbe és gyülekezetbe való beépülés, tehát nem az utcán nevelődnek, hanem lelkészi-tanári felügyelt- tel és segítéssel megfelelő programokkal készülhetnek fel tartalmas életre. Az alapkő-okmányban kifejezésre jutatták az utókor számára is, hogy a korábbi épület, melyben most elhelyezést nyert a kollégium, nem alkalmas diákotthoni ellátásra. „ Új épület szükséges ahhoz', hogy közoktatási feladatainkat megfelelő színvonalon tudjuk ellátni. ” Szabolcsiné Rezsőfi Ágnes építész terve alapján döntöttek a kollégium ezen a helyen történő megépítéséről, és ezt a fenntartó Országos Egyház Elnöksége is jóváhagyta. Az építés szervezésére Intézőbizottságot hoztak létre. Az alapkőokmány e szavakkal fejeződik be: „Isten és emberek előtti felelősséggel helyezzük el az alapkövet. Nyíregyházán, iskolákat alapító és szerető elődök nyomdokaiban járva, az evangélikus hagyományokat megőrizve, oktatjuk és neveljük a ránk bízott fiatalokat - egyházi törvényeink szerint - országunk, városunk polgáraivá, egyházaink hűséges, hitvalló tagjaivá. Reménységgel helyezzük el intézményünk alapkövét: az eddig megtapasztalt gondviselés, az emberi jóakarat kíséri munkánkat. ” Az alapkőbe helyezett okmányt D. Szebik Imre püspök, Bozorády Zoltqn esperes, Laborczi Géza igazgató-lelkész, Tar Jánosné a gimnázium, Takács Ferenc az általános iskola igazgatója, Martinovszky István, a kollégium igazgatója, Csabai Lászlóné polgármester és Ficsóri Péter, a diákönkormányzat elnöke, valamint a tervezők, kivitelezők.írták alá. Harangszentelés Rozsréten A Nyíregyháza környéki tanyatelepüléseket tanyabokroknak nevezték el. Több ilyen bokorban tartanak régi iskolaépületekben vagy vásárolt, épített házakban istentiszteleteket a lelkészek. Az egyik ilyen bokorban. Rozsréten az önkormányzattól kapott épületben már öt éve, 1 i
