Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-10-03 / 40. szám

Evangélikus Élet 1999. OKTÓBER 3. 5. oldal hS $*lROtí Kedves Gyerekek! Bizonyára emlékeztek, hogy az előző tanévben is volt Hétpróba- sorozat, ahol Petivel és p3aj Zsoltival, a két jó baráttal, számos izgalmas rejtvényt oldottunk meg, sok érdekességre búk- Q kantunk a Bibliában és még evangélikus egyházunkról is több ismerettel gazdagodhattunk. » Az év során mindenki, aki küldött be helyes megfejtést és gyűjtögette ezzel a pontjait, nyá­ron részt vehetett a Hétpróbás táborban, ami idén Orosházán volt. Ennek a tábornak az volt még az újdonsága, hogy egy időben és egy helyen volt a kántorképző táborral. Olvas­sátok szeretettel Gangéi Nóra, paksi hétpróbásunk élménybeszámolóját! Az orosházi Hétpróbás tábor emlékei Ezzel az igével indultunk Orosházára: „Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ö munkálkodik" A hosszú utat egy györkönyi lánnyal, Erikával tettük meg. Az ország minden részéről nyolc gyerek ékezett. Kicsi pihenő után összeismer­kedtünk a kántorképzősökkel. Majd meg­hallgattuk a csodálatos orgonahangver­senyt az orosházi templomban. Reggel és este áhítaton vettünk részt. Mózes 5. könyvét tanulmányoztuk. Gyönyörű városokat ismerhettünk meg: Szarvast és Szeged városát. Sokat kirándultunk és jól esett fáradt testünket felfrissíteni Gyopárosfürdő strandján. Köszönjük a segítséget Györgyi Ildikó­nak, Gavallérné Koszorús Éva néninek, Török Lajos bácsinak és a Gyermekbi­zottságnak! Sok gazdag élménnyel tér­hettünk haza! Gangéi Nóra Paks És íme egy másik beszámoló Balázs Il­dikó győri hétpróbástól, aki csakúgy, mint Nóra, mindig beküldte a megfejté­seket az év során! Én nagyon vártam a Hétpróbás tábort. A gyerekek között ismerősökre is talál­tam, akikkel tavaly a tengelici Hétpróbás táborban voltunk együtt. Az egyik dél­utánt Gyopároson töltöttük. Ezen a strandon egy jót úsztunk, fürödtünk és egy-egy fagyit is ettünk. Elég kimerültén mentünk vissza a szálláshelyre. A szállá­sunk egy iskola termeiben volt. ! A 'hét során sok érdekes programunk volt: vonattal elutaztunk Szarvasra. Ott megnéztünk egy evangélikus templomot, amelyben orgonazenét hallgattunk. Ez­után sétahaj ókáztunk. Majd egy parkban ebédeltünk, és fagyival oltottuk a szom- junkat. Visszafele az úton olyan meleg volt, hogy úgy éreztük magunkat, mintha sütőben lettünk volna. Egy másik nap Szegedre kirándultunk, ahol templomot néztünk, majd a Burger Kingben ebédeltünk. Később utolért minket az eső, de nem szomorkodtunk. Sajnos, Kinga, az egyik társunk, megbe­tegedett. Minden este volt áhítat a templom fö­lötti kis teremben. Nagyon finom ételeket kaptunk mindig. A vasárnapi záróáhítaton búcsúztunk Kedves Gyerekek! Új rejtvénysorozat indul! Körutazást fogunk tenni a Biblia lapjai kö­zött! Zsombor, a kukac lesz segítségünkre. Jó lesz, ha annyi lábunk lesz, mint neki, mert nagy utat fogunk megtenni! De látjátok? Hiába van ennyi lába, nincsenek úticsizmái! Kéthetente teszek fel hét kér­dést. A helyes válaszokat küldjétek be nekem! Minden jó forduló vá­laszai egy csizmát érnek. Mire megérkezünk kőrútunkról, reméljük, Zsombornak sem fogja többé tömi a lábát a köves út, mert szép új csizmái lesznek! Nektek pedig hálából küld valami meglepetést! Hát jó utazást! Pötty bohóc TURISTA-KORUT 1. Hova ment Illés, miután egy rekettyebokor alatt jóllakott? 2. Hova utazott Naamán, hogy leprájából meg­gyógyuljon? 3. Kivel történt megrendítő esemény Jeruzsálem­ből Damaszkuszba vivő útján? 4. Hova utazott Bálám, amikor sajátos élménye volt szamarával? 5. Ki találkozott Jézus Krisztus egyik tanítványá­val, amikor hazafelé tartott Etiópiába? 6. Hova küldte Isten Jónást? 7. Ki indult útnak Arábiából, hogy egy királyt meglátogasson és találós kérdéseket adjon fel neki? Beküldési határidő: jövő hét vége A gyermeksarok készítőinek címe: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. Herczeg Ferenc újra a Nemzetiben Herczeg Ferenc (1863-1954) ötven­négy év óta először kerül színre a Nem­zeti Színházban. A valamikori hivatalos világ poéta laureatus-a az Új Idők heti­lap alapítója és szerkesztője volt, népsze­rű író, drámaíró, országgyűlési képvise­lő, a Petőfi Társaság elnöke, a Kisfaludy Társaság s később az MTA tagja és ki­tüntetettje, a budapesti egyetem díszdok­tora, akinek gyűjteményes munkáit dísz­kiadásban jelentették meg, akinek írásait számos nyelvre lefordították, darabjait külföldön is színre vitték. Szerb Antal szerint írásai közül legértékesebbek tör­ténelmi tárgyú regényei és színdarabjai: „ a színpadi beszéd szellemességét és for­dulatosságát nagyon magas fokra emel­te. O alapozta meg a magyar színházi termelés európai nívóját ’’ - írja. Herczeg Ferencnek, az „írófejedelem”-nek, akit 1925-ben Nobel díjra terjesztettek fel, 82 éves korában meg kellett érnie, hogy Rá- kosi-Révai mint az úri Magyarország képviselőjét kizáratta az írószövetség­ből, műveit eltüntette a polcokról és har­minc évig a „tiltott” kategóriába sorolta. Halála után 26 évvel, 1980-ban kerülhe­tett a „tűrt” írók közé. A Majomszínház (komédia zenével 3 felvonásban) igen időszerű. Szerzője az elsők között ismerte fel a kapzsiság-ve­zérelte természet-pusztítás helyrehozha­tatlan veszélyeit és írta meg szatíráját, melyben „egy fiatal majomlány, egy dús­gazdag erdőbirtokos-majom gyermeke, akinél az evolúció annyira előrehaladott, hogy szinte már közelebb is van az em­berhez, mint az állathoz, - beleszeret egy fiatalemberbe és az ő kedvéért elárulja a nagy majomtitkot... Az őserdő érintke­zésbe lép a szalonnal, a szelíd és békés majomcsapat megismerkedik az embe­rekkel, akik az ő szempontjukból tekint­ve vad és kegyetlen ragadozók” írta a szerző saját darabjáról 1926-ban. Az em­berek meg akarják venni az erdőt, de a kérdésre, hogy mit terveznek vele, kide­rül: kivágják a fákat és például sárgaré­pát ültetnek a helyére. De mi lesz akkor a majmokkal? Váljanak magasabb- rendűekké: emberré, tanácsolják. Miért magasabbrendű az ember? Hát-a házas­ság nálunk szentség! Igen? Válás nincs? Csalás nincs? Hm. De legalább nem va­dásznak rájuk! Nem? Mi történik a hábo­rúkban, ahol újra és újra milliókat ölnek meg? Ez vadászaton sosem történik! El­gondolkodtató... Nagyszerű előadást rendezett Iglódi István. A színen egy hatalmas fa, mely­nek ágain egész este szédítő gyorsaság­gal ugrálnak-másznak-lógnak-közleked- nek, a földön cigánykereket hánynak a majomnak öltöztetett színészek (Soltész Erzsébet, Végh Péter és Kocsis György remekelnek). Auksz Éva, a majomlány nemcsak szép, de nagyszerűen énekel, táncol is. Gregor Bernadett gyönyörű emberlány és a fiúk is kitesznek magu­kért. Fekete Mari a korhoz illő, kellemes dalokat írt. A zsúfolt nézőtér igazi vastapssal jutal­mazta az előadást - nem a Rákosi- kor­ból ittragadt ütemes tapsra gondolok, amiről nem tudni, miért nem akarnak le­jzokni, hanem a színészeket vasfüggöny elé követelővel. Sőt, ezúttal a Kossuth Rádió kritikusa is észrevette, hogy van egy Nemzeti Színházunk, ahol, mint mondta: „szellemi, fizikai bravúrt” hoz­tak létre. Ejha! Kovács Mária FI ATA LOK N A K Ifjúságok indulnak ■■ el egymástól és Éva nénitől, Ildikó néni­től és Lajos bácsitól. Aztán vonattal utaztunk Békéscsabára, onnan pedig Bu­dapestre, ahol szüléink már vártak ránk. Sok szeretettel köszönöm meg minden­kinek, aki részt vett abban, hogy ezt a csodálatos hetet együtt tölthettük Oros­házán! Balázs Ildikó Győr „ Vége van a nyárnak, hűvös szelek jár­nak... ” Újra elkezdődött az iskola, de szomorkodásra nincs okunk, hiszen újra indulnak a nyáron szünetelő ifjúsági órák is, melyek remélhetőleg megőriz­hetnek valamit a nyár melegéből a hűvö­sebb napokra is. Ehhez az induláshoz szeretnék néhány ötletmorzsát ajánlani. Idén nyáron először Révfülöpön az Evangélikus Oktatási központban ren­dezték meg többek között az eddig Szár­szón tartott ifjúsági konferenciát. A cso­dás épület és elszállásolás mellett remek programok jelentettek igazi feltöltődést minden résztvevőnek. Ennek a hétnek az élményeiből, programjaiból szeretném most összeszedni a megmaradt darabo­kat, megosztva veletek néhányat, s talán ezek is segíthetnek az újra induló ifiknek témaötleteket adni. Az ember, mint kérdező lény - volt motívuma a hétnek. Nekünk is lehetnek és vannak kérdéseink, amelyekre szeret­nénk választ kapni. Az első napon arról beszélgettünk, hogy mitől lesz számunk­ra egy kérdés valóban kérdéssé? Vannak- e kérdéseink? Sok embernek a végső kérdések értelmetlenek, de ki tudjuk-e kerülni ezeket a kérdéseket? Honnan jönnek ezek a kérdések? S ha már van válaszunk, visz-e bennünket előbbre? A második napon a médiáról, a médiá­hoz kötött emberekről gondolkodtunk. Hogyan álljunk ehhez a kérdéshez, mint keresztyének? Isten nem akarja elrejteni üzenetét - felhasználja a verbalitást, írásbeliséget, a vizualitás eszközeit -, megszenteli a médiát. Ismert azonban a médiától való függés is, hogy oda akar­nak erőltetni és ránk akarják ontani szen­nyes műsoraikat, melyekből árad az erő­szak és agresszió. Mit tehet az egyház? Élhet-e a média eszközeivel? Hogyan? A harmadik napon kirándultunk - ezzel az ifik is színesebbé tehetik őszi napjai­kat. A negyedik napon Az agresszió művé­szete című előadás került elénk. Ritka egy ilyen téma, furcsának is tűnhet ag­resszióról beszélgetni egy táborban, vagy az ifin, mégis beláthatjuk, hogy bennünk is sokszor agresszió lakozik, amitől mi is és a körülöttünk élők ’is szenvednek, mivel kárt okozhatunk ma­gunknak is és másoknak is. Hogyan le­het megszelídíteni, pozitív irányúvá vál­toztatni ezt a bennünk is meglévő ag­ressziót? . Az ötödik napon a misszióról beszélget­tünk. Ilyen kérdésekről: Misszió és ag­resszió? Hogyan tudunk mi misszionálni? Mi van, ha egy új emberke megjelenik az ifin? Hogyan fogadjuk és fogadhatnánk? Olyannak lát-e ő minket, ahová érdemes belépnie? Hogyan lehet őt beépíteni? Ho­gyan reagálunk, ha valaki hosszú kimara­dás után újra eljön, vagy nem keresztyén barátjával jelenik meg? stb. Színesebbé tehetik az ifiket, ha időn­ként teaházat vagy játékbarlangot ren­deznek, amikor felszabadultan lehet be­szélgetni és játszani. • Remélem, az itt leírt ötletmorzsákkal sikerült néhány ötletet adni, melyek me­legebbé tehetik a hűvösebb napokat is. Bajuszné Orodán Krisztina A MAGYARORSZAGI EGYHAZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA FELHÍVÁSA A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Elnöksége mély aggodalom­mal figyeli a Kelet-Timorról érkező híreket. Az Indonézia-barát milíciák kegyet­lenkedései következtében már több százan haltak meg a terület függetlenségről határozó népszavazás óta. Mély megrendüléssel értesülünk azokról az atrocitá­sokról is, amelyek a megbékélést munkáló papokat, lelkészeket, egyházi alkalma­zottakat érik. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Elnöksége 1999. szeptember 22-i ülésén mélységesen elítélte a milíciák erőszakos cselekedeteit és békességre hív fel a sok szenvedésen átment országban. A MEÖT tagegyházai nevében szo­lidaritásáról és támogatásáról biztosítja a Kelet-timori egyházak békességre és az elesettek megsegítésére irányuló törekvéseit és üdvözli az ENSZ által kiküldött Kelet-timori Nemzetközi Erő (Interfet) megjelenését, mely fontos szerepet játsz­hat a béke megteremtésében és fenntartásában. Az Elnökség - az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának felhívásához csatlakozva - kéri a tagegyházak gyülekezeteit, hogy imádságaikban könyörögje­nek Indonézia és Kelet-Timor egyházaiért, keresztyénéiért és a válságban érintett minden szenvedőért. Hisszük, hogy imádságaink meghallgatására találnak Isten­nél, Aki egyedül képes arra, hogy békességet szerezzen a szemben álló felek kö­zött. „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek. ” (Mt 5,9) A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Elnöksége Hittan tankönyv pályázat A Magyarországi Evangélikus Egy­ház Oktatási és Iskolai Osztálya pá­lyázatot hirdet 5. 9. 10. 11. osztályos gimnáziumi hittankönyvek (tanári ké­zikönyvek) megírására az érvényben lévő tantervek alapján. Beküldési ha­táridő: 1999. október 15. Cím: MEE Oktatási és Iskolai Osztály 1085 Budapest, Üllői út 24. Pályázati díj: I. 50 000 Ft-, II. 40 000 Ft-, III. 20 000 FK Elbírálás: 1999. október 31. Hittan tantervek a fenti címen kérhe­tők. MEGJELENT ÚTMUTATÓ 2000 Ára: 155 Ft- Kapható: Evangélikus Sajtóosztály, Budapest 1024. Üllői út 24. A MESTER KIADÓ és a KÖLCSEY FERENC MŰVELŐDÉSI KÖZPONT az 1956-os forradalom tiszteletére 1999. október 23-án 8.30 órától Debrecenben megrendezi III. ORSZÁGOS FORRADALMI SZAVALÓVERSENYÉT Pesti József A VULKÁN PEREMÉN verseskötetéből, melye az 1956-os szabadságharc és korának teljes lírai dokumentuma. A versenyre Pesti József két költeményével lehet benevezni, melyet egymás után szavalnak. Az egyik könyv első részéből a 104. oldalig, a másik a könyv második részéből a 105. oldalról kötelező. A könyv csak a Kiadótól rendelhető meg 500 Ft-ért. A nevezési díjat vagy a könyv árát postai pénzesutalványon kérjük befizetni a Kiadó címére. Aki könyvet rendel, annak nevezési díjat nem kell fizetni. A csekk beérkezése után poztázzuk a könyvet, illetve a részletes tájékoztatót. A szavalóverseny helyszíne: Debrecen, Kölcsey Műv. Központ (Hunyadi J. u. 1-3.) Jelentkezés az alábbi postacímen: Mester Kiadó, KLTE főépület, 4010 Debrecen, Pf. 74. Telefon: (52) 417-668 vagy 340-413 KOLLÉGIUMI SZÁLLÁST ÉS EBÉDET kedvezményes áron tudunk biztosítani!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom