Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-07-11 / 28. szám

2. oldal 1999. JÚLIUS 11.

Evangélikus Élet

r

UJ NAP - UJ KEGYELEM

így szól az Úr, a te teremtőd: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy. Ézs 43,1

mely nekem szól, és mindig azt, amire szükségem van. Ez a legbölcsebb tanítás. Figyelj oda, mit akar neked üzenni!

VAS/

Jézus Krisztus mondja: „Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket. " Mt 9,13 (Zsolt 51,5; Mt 28,16-20;

CSÜTÖRTÖK

Jézus Krisztus mondja: „Minden lehetséges annak, aki hisz." Mk 9,23 (Zsolt 18,30; lPt 2,2-10; Mt 6,5-15) Látod, látom le- Zsolt 119,1-8) hetőségeimet, korlátáimat, de ki az én Istenem, akinek minden lehetséges? Mikor

Jézus hív bennünket, de mikor halljuk meg az ő szavát? Amikor igent tudok móri- tapasztalom meg, hogy a falon is átugrom? Hiszen nagyon szeretnéd te is ezt, hogy dani a bűneimre. „A bűnösök között az első én vagyok.” Tudja az Úr, milyen va- j megvalósuljon. Van megoldás és válasz erre: aki hisz. Bárcsak a Szentlélek mun- gyok, ezért hív. Változtatni szeretne rajtam. Idáig én akartam a testvért másként lát- kálná, hogy mustármagnyi hitem lenne, és a lehetetlennek látszó hatalmasságok az ni, én vártam, mondja ki, hogy bűnös és most énvelem történt, hogy bevallottam /én valóságommá, megtapasztalássá válnának. Idáig úgy gondoltad, ez a terv, elgonvétkeimet. Megértettem - értem jött, én vagyok kedves nekjf Szeret engem, a bűnöst. De már engedelmeskedem neki, mert tudom, tisztítaniJujítani, változtatni, akaf rajtam, áldom az Urat, mert tudom sok munkája lesz velapi.

/ í /'

L.p.—pjS. „Boldogok, akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják. ” Lk Itt:.« rU j J (5MÓZ 28,3; 1 Móz 7,1-22.8,1-1 li6; Mt 5,33-37) Boldogságunkat igen sok mindenben keressük, és mégsem találj^: meg, Jézus felajánlja ezt p lehetőséget. Akarsz ezzel élni? Kitárja ennek lehetőségét, de indulj el ezen az úton, halld meg ma hívó szavát, Ő neked új szívet ád/índulj, ne várd a holnapot!

/

KEDD

„A népek eljönnek mind, és leborfilnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid. " Jel 15,4^!solt 98,3; 2Móz 14,8-31; Mt 5,38-48) A szabadítás és az ítélet az Úr kezében vaij. Ő az, aki a győzelmet elhozza népe számára. Nem kell kétségbeesni, él a mi Urffifftrés nagyok, csodálatosak az Q müvei, ezért nyilvánvalóvá lesz az Ő ítélete is. Nem titokban ítél, mint tété» mi emberek,

dolás, vágy lehetetlen, de nem te cselekszel, hanem Jézus Krisztus, aki felajánlja neked, nekem ezt az ajándékot.

vfflgj.jr

PÉNTEK ”Istent nctf lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is. ” Gál 6,7 (5Móz 4,24; Kol 2,6-13; Mt 6,16-18) Talán érdekes lenne, búza helyett árpát aratni, rozs helyett lent. Meg is lepődnénk, amikor a magtárakba behordanák. Mi sokszór önzőén szeretünk, és megértő szeretetet akarunk aratni, krisztusi hit nélkül örök életet, világot megnyerő életből Jézus jobbján lévő helyet. Nem vagyunk furcsák? Mert lágy a vetésünk rossz, mert akkor csak magunkra nézünk és nem merünk elhalni, mifft a földben a mag, vagy az aratásra gondolunk tor- zan, mert úgy véljük, megváltozik az életünk, és megtérés, odaszánás nélkül jól aratunk. Bölcs a mi Urunk, akinek az a <|pa velünk, hogy jól vessünk, de boldogan is arassunk!

SZOMBAT

„Ha te levágattál a természetes vadolajfáról, és a természet rendje ellenére heoltattál a szelíd olajfába, akkor azok a természetes

nem a másik távollétében, hanem szemtanúi leszünk tettének, szeretnénk leborumt^ás'al mennyivel inkább befognak oltatni saját olajfájukba!" Róm 11,24 (Ez 28,25;

előtte, dicsőítve őt.

„A hit hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által. ” Róm 10,17 (Ézs 62,11; ApCsel 8,26-39; Mt 6,1-4) Milyen sok mindent meg akarunk hallani, számtalan emberről, helyzetről tudni akarunk, ezért képesek vagyunk mindent félretenni, mellőzni. De érezzük, hogy a Szentlélek vágyat helyezett a szívünkbe, hogy ne a világ szavát halljuk meg, hanem Krisztus beszédét,

Jel 3,1-6TmF6,19-23) Ajándék az Úrtól, hogy nekünk, a népeknek megnyitotta a megtérés kapuját, ésnangzik az O hívó szava. Már nem csupán egy népnek, hanem megvalósul Jézus Krisztus parancsolata: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népeket.” Jó leborulni ezért az Úr előtt, hogy nem eltaszított, hanem önmagához ölel bennünket. Ha meghallottuk a felénk hangzó bíztatást, akkor induljunk el mi is a népekhez, akiknek életéből hiányzik az Úr.

Tóth Melinda

SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 6. VASÁRNAP

ÉLETET UJITO KERESZTSEG

Róm 6,3-H

r r r

Mekkora jelentősége van számunkra a keresztségnek? Felmerülhet bennünk a kérdés, hiszen sokaknál már évek teltek el a keresztelés óta: egy egész élet terhe, tapasztalata rakódott le, amelynek értékelése, feldolgozása sokkal inkább leköti a gondolatokat, mint egy olyan esemény, aminél a tevékeny jelenlét még nem is volt lehetséges. Látjuk azt is, hogy a gyakorlat sokszor elsilányítja a tartalmat, a keresztelési szertartás családi ünnepek kiegészítő kellékévé válik. A mai ige megfogalmazásából azonban világossá válik, hogy nem maga a liturgia vagy a megkeresztelt a legfontosabb: Isten munkáját kell látnunk és ezért hálát adnunk. A víz és az ige mérhetetlen szeretetet, csodálatos közösséget és új életet takar.

Pál egyértelműen utal arra, hogy nem emberi gondolat, egyházat építő buzgalom, hanem Krisztus kereszthalála teszi értelmessé a keresztséget. Azt pedig tudjuk, hogy ez az önfeláldozás megelőzött bennünket. Hol voltunk akkor? Mit kért tőlünk biztosítékként, hogy nem hiába hal meg értünk? Nem voltak előfeltételek és kikötések, csak a minden embert mentő szeretet. Ezek után már mindenki úgy született a világba, hogy van szabadulás, van feloldozás a bűn átka alól. Az elénk siető szeretetet élhettük meg és láthatjuk mindig minden keresztelésben.

A csoda pedig folytatódik, mert a keresztelés utáni elbocsátással nem kezd megkopni az élmény, tűnni a hangulat. Isten munkája ugyanis közösséget teremt önmaga és az ember között. Jézust láthatták, hallhatták a tanítványok és a kortársak. Hiányoljuk ezt a közelséget? A csoda, a tanítás szavai és személyes jelenléte a korabeli embernek is emlékké vált, de ami a Golgotán történt, az nem veszítette el érvényét. Amit nem a tíz leprásért vagy Lázárért, egyes emberekért, hanem amit az egész világért tett, azzal kapcsol bennünket össze a kereszt- ség: betakar bennünket önfeláldozó sze- retetével, hogy új életre hívjon elő.

Ez az új élet nem tökéletességet jelent, hanem bizonyosságot arról, hogy azé vagyok, aki elfogadott és magához ölelt, hogy örökké az övé legyek. Pál is megerősít minket: „...azt tartsátok magatokról... Ez a szilárd hit pedig meg fogja teremni gyümölcseit ebben az életben, megerősít, hogy törekedjünk mind jobban teljesíteni Isten akaratát, egykor pedig elmúlik, hogy átadja helyét a színről színre látásnak az Isten országában. Ámen.

Ördög Endre IMÁDKOZZUNK!

Urunk, hálát adunk azért a gazdagságért, amit keresztségünkben adtál számunkra! Köszönjük elfogadó szeretetedct, az üdvösséget jelentő golgotái áldozatot és életünket megújító Szentlelkedet. Ámen.

Kiáltás betegségben

„ Uram, Istenem, és meggyógyítottál

Jó, ha valaki így tud imádkozni teljes szívből és hálával. Nem megy olyan gyorsan az egész, amint szeretnénk. Az „ÉS” hídja a kiáltás és a meggyógyítás között nem épül meg azonnal. Vannak gyötrelmes várakozási idők kiáltásunk és megmentésünkért, gyógyulásunkért elmondott hálánk között.

Csak a kínzó várakozásunkban elmondott „mikor jön a segítség” kérdése meg ne mérgezze hitünket és bizalmunkat. Igehirdetők teológiai továbbképzésén egy professzor előadást tartott, melyet a pietisták bizalmatlanul hallgattak, mely fokozódott. Az előadó megszakítva előadását így szólt: „A gyakorlatban szeretném megvilágítani, hogy mit jelent a hit”. Rámutatva egy hallgatóra mondta: „Mi ketten demonstráljuk most, hogy a hit bizalmat jelent. ” Erre a felszólítottnak hátat fordítva jelezte: „En most hátra vetem magam és Ön felfog engem. Bízom Önben. Majd Ön vesse magát hátra és én megtartom. ” Megtörtént, majd új bizalmi légkörben folytatódott az előadás.

Az Istenhez hittel kiáltó ember hitéletének a titka a hosszúra nyúló várakozás idején abban a bizalomban rejlik, amely jelzi, hogy nem fogyott el az olaj, még éjfélkor sem, amikor az éjszaka a legsötétebb. Amikor nem szűnik a fájdalom, nem oldódik meg kérdésünk és nem gyógyulunk meg betegségünkből. Ne hagyjuk abba a kiáltást, mint felesleges erőlködést, mivel reményeink nem váltak valóra. - A félj kórházban fekszik és

hozzád kiáltottam, engem. ” (Zsolt 30,3)

az orvosok aggódó tekintetéből nem sok jó olvasható ki, de biztosítják a feleséget, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek. Állapota egyre romlik. Az asszony tudomására jutott, hogy jön egy igehirdető a gyülekezetbe, akiről az a hír járja, hogy imádsága már gyógyított betegeket. Elmegy oda és megemlíti a lelkésznek, aki a név említésével a beteg gyógyulásáért mondott imádságot meglepetésszerűen így zárja: „De ha Urunk, akaratod más, akkor hagyd őt békén meghalni, és fogadd be a Te országodba. ” Az asszony megdöbbent és férje nem sokkal ezután meghalt. Vigasztalást jelentett számára, hogy az imádkozó lelkész váratlan módon férje halálát is imádságába foglalta. Segített neki szívében a hit bizalmával elfogadni szeretett férje halálát.

Egy asszonytestvér szülőfalumban bányaszerencsétlenségben veszítette el férjét, több árva maradt vissza. Hosszú éveken át járta naponta a temetőt kicsinyeivel. Nem tudott meggyógyulni, nem tudta feldolgozni a veszteséget. Talán még ma sem, több mint 40 év után. Lehet, hogy már belefásult, avagy hittel elfogadta?!

Nincs mindig híd kiáltásunk és a gyógyulás között, helyette tátong a földi életből való eltávozás „mélysége”. De Jézus keresztjével híd épült és a Benne vetett bizalomban tudjuk feldolgozni a „nyers gerendákat” szakadék feletti átjáróvá, amelyen Jézus, az élő Úr, utat nyit az Atyához!

Szimon János

Keresztyén gondolatok az emberek együttéléséről

Akikkel együtt kell élnünk, azoknak viszont velünk kell együtt élniük, erről gyakran megfeledkezünk.

A rosszak csak azért erősek, mert a jók olyan gyengék.

Amikor azt gondolod, hogy ellenségedet gyűlölöd: valójában testvéredet gyűlölöd, csak nem tudod, hogy testvéred.

(Agustinus)

Nem az erő jele, ha valaki kiabálni tud.

A mosolygó embert mindenki szívesen látja.

Nem jó védője az a saját ügyének, aki nem védője ugyanakkor a szembeállóénak is az igazság mértéke szerint.

(Gandhi)

Akinek nincs szíve, az csak a fülére hallgat. (Pascal)

Tévedni emberi dolog - megbánni isteni adomány. (Spurgeon)

Tekintsd minden embernél azt, amije van - ne azt, amije nincs.

A kellemetlenségek: pirulák. Le kell nyelni őket, nem rágcsálni.

A legnagyobb grúz átok: „Sohase legyenek jó barátaid!”

Kikutattuk az atom titkát, de elfelejtettük a Hegyi Beszédet.

Az igaz, hogy jó szakemberek nélkül nem fejlődhet a világ, de jó emberek nélkül el fog pusztulni.

(Törő Imre akadémikus)

A jövőt nem lehet megjósolni, de lehet alakítani.

Ahelyett, hogy sopánkodnék a rózsák tövise miatt, örülök, hogy a tövist rózsák koronázzák. (Joubert)

Ne féljetek az ember bűnétől, testvéreim; bűnében is szeressétek az embert! (Dosztojevszkij)

Nem az van egyedül, akinek mindenki elengedte a kezét, hanem az, aki mindenkinek elengedte a kezét.

Ha nekem megadatott, hogy tovább lássak, mint mások, - ez azért van, mert óriások vállain álltam. (Newton)

Ahhoz, hogy a világot megszeressük - Isten szemével kell néznünk.

Ha nagyon szomorú vagy, tégy valami jót, és rögtön jobb lesz minden.

Szeretnél bepillantani az ember szívébe? Hallgasd, ahogyan felebarátjáról beszél. (Vianney János)

A világnak leginkább olyan emberek hiányoznak, akik mások hiányaival törődnek. (Albert Schweitzer)

Közreadja: Görög Zoltán

ISTENTISZTELETI

REND

Budapesten, 1999. július 11.

1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly; de. 10.

1 (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Balicza Iván; II., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Békásmegyer,

111., Víziorgona u. 1. de. fél 9. Donáth László; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Leibstück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Muntag Andomé; du. 6. Muntag Andomé; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. dr. Fabiny Tamás; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. dr. Fabiity Tamás; X., Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Joób Máté; de.

II. (úrv.) Joób Máté; du. 6. Szeverényi János; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Szeverényi János; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 10. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna; du. fél 7. Kerekes Titusz; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György; XIII. Frangepán u. 43. de. fél 9. ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél (úrv.) 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. (Nagytemplom) de. 10. (úrv.) Tamásy Tamásné; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII. Tessedik tér. de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Wiszkidenszky András; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út

III. de. fél 11. Marschalkó Gyula; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Wiszkidenszky András; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E- u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Endreffy Géza;

SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 6. VASÁRNAPON a liturgikus szín: zöld. A vasárnap evangéliuma (oltári ige): Mt 5,20-26; az epistolája (igehirdetési alapigéje): Róm 6,3-11.

HETI ENEKEK: 295, 359.

„ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK!,, címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 1999. július 12-én, hétfőn 13.30 órakor.

EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 1999. július 25- én, vasárnap de. 10.05 órakor Kondorosról az evangélikus templomból. Igét hirdet Kondor Péter lelkész.

ISTENTISZTELETEK A BALATON PARTJÁN Alsódörgicse (ev. templom): de. 11; Badacsonytomaj: de. 9; Balatonakali (ev. templom): de. fél 10; Balatonaliga (Club Aliga területén lévő templom): du. 6; Balatonalmádi (Bajcsy Zs. u. 25.): du. 4; Balatonboglár (ev. templom): de. 11; Balatonfenyves: du. 6; Balatonföldvár: du. 2; Balatonfüred: (ref. fehér templom): du. 6; Balatonszárszó (ev. templom): déli 12 (német), du. 3 (magyar); Balatonszemes: du. 2; Hévíz: de. 10 (német), du. fél 5 (magyar); Keszthely: de. 10 (magyar), du. 6 (német); Kővágóőrs: de. 11; Mencshely: de. 11; Nagyvázsony: du. 2; Révfülöp: de. 10; Siófok: de. fél 10 (német); de 11. (magyar); Szentantalfa: de. háromnegyed 10; Veszprém: de. 10; Zánka: de. fél 9.

Minden ellenségünk halandó.

(Valery)

DIAKONIAI EVANGELIZÁCIÓS KONFERENCIÁT

rendez a Diakóniai Osztály 1999. augusztus 23-27-ig Gyenesdiáson a gyülekezeti és intézményes diakóniában dolgozó munkatársak részére. „Miért van szükség ma a diakóniai szolgálatra,, összefoglaló címen bibliatanulmány, előadások hangzanak el ebben a témában.

(Előadásokat, áhítatokat olyan lelkészek és diakóniai munkatársak végzik, akik évtizedek óta elkötelezettei a szeretetszolgálatnak.)

Jelentkezés: 1999. július 15-ig ifj. Kendeh György diák. üv. lelkész címén: 1134 Budapest, Kassák u. 22. Részvételi díj: 3.500.-Ft.

i

i