Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-07-11 / 28. szám
Evangélikus ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet 64. ÉVFOLYAM 28. SZÁM 1999. JÚLIUS 11. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN HATODIK VASÁRNAP ARA: 48 Ft „...keresztségünket ne csupán üres jelképnek tartsuk, hanem olyasminek amiben benne van Krisztus halálának 4 és feltámadásánek ereje.” Luther A TARTALOMBÓL Új harang a fasori templom tornyában--------------------|---------------Ritka vendég a parókián Egy Bach-film margójára Túrmezei Erzsébet: Harangok hívnak Harangok hívnak szép, zengő szóval. Hangjukban Krisztus hívása szólal: „Kegyelem, áldás, erő vár rátok! Jöjjetek hozzám! Békét találtok. ” Harangok zúgnak. Énekek zengnek. Hála az élő, örök Istennek! Nagy irgalmáért, szeretetéért! Templomépítő ősök hitéért! Háza mindnyájunk szent menedéke. Hangzik az ige. Arad a béke. Jó meleg fészek fáradt madárnak. Benne a mennynek kincsei várnak. Éled a hitünk, újul a lelkünk: Jézus Krisztusban életet leltünk. Boldog, győzelmes sereggé válunk. Van hős Vezérünk, van erős várunk. Vallói vagyunk ősök hitének. Évszázadokon átzeng az ének. Harangok hívnak szép, zengő szóval, s hangjukban Krisztus hívása szólal. Életképes és erőteljes munkával lehet elindulni a lelkészi szolgálatban Evangélikus Hittudományi Egyetemünk - az előd intézményeket is ideszámítva - 107. tanévét zárta 1999. június 18-án, a zuglói templomban tartott egyetemi ünnepi ülésén. Istentisztelettel kezdődött, melyen dr. Fabiny Tamás, az újszövetségi tanszék tanára, kőbányai lelkész tartotta az igehirdetést. Az efezusi levél 4. részének 17. és következő versei alapján a szakasz jellemző mondatát emelte ki: „ti azonban nem így tanultátok a Krisztust.” Szükséges tanulni Krisztusról, Krisztustól és a Krisztust! Ezért vagyunk itt. Nem lehet szembeállítani a hitet és a tudást. Lehet követni példáját, nyomdokába lépni. De amikor a Krisztust tanuljuk, feladjuk személyiségünket, levetjük az ó-embert és felöltözzük az újat. Megbékü- lünk! Az egyetem Liturgikus Ének Szemináriuma a liturgiában, a Fúvószenekar és Finta Gergely orgonálása a gyülekezetei éneklésében segítette. Dr. Reuss András prorektor nyitotta meg az ünnepi ülést. Üdvözölte a megjelenteket, egyházi vezetőket, testvér-egyetemek küldötteit, az 50, 60 és 65 éve végzett évfolyamok megjelent tagjait, a gyülekezetét és a hallgatókat. Dr. Szabó Lajos egyetemünk rektora „Az önarckép és a rólunk alkotott kép " címmel tartotta meg beszédét. „A lelkészi hivatásnak, mint életformának, jelentős változását éljük meg napjainkban. Veszélyes úton jár, aki egy régi életformához kötött papi habitust próbál konzerválni; nosztalgiából, vagy a változástól való félelem miatt életben tartani... Nem kényelemre vagy nyugtalanságra, változatlanságra vagy radikális változásra érdemes felkészíteni a ma teológiai tanulmányokat folytató hallgatókat, hanem reális önarckép festésre és a róluk alkotott valódi kép megismerésére... " „Fontos... hogy a képzésben eltöltött idő alatt meghallgatás és átbeszélés, feldolgozás és közös hordozás a hétköznapokban is jelen legyen. Legyen gazdag és gondozott spirituális élete a teológus hallgatóknak. A korszerű spirituális gondozás léte és a teológiai felkészülés szerves részekénti gyakorlata olyan forrás, amely a lelki élet fejlődésének egyik legfontosabb záloga lehet a következő lelkésznemzedék számára.” „A csendre, az imádkozó gyakorlatra, a nyugalom feltöltődést adó légkörére ugyanúgy szükség van, mint a változásra kész istentiszteleti élet iránti kutatókedvre vagy a legkorszerűbb egyéni kegyességi életforma népszerűségére a képzés keretei között. Ez pedig már most, a hallgatói évek alatt is azt jelenti, hogy szembe kell nézni önmagunkkal ugyanúgy, mint a rólunk alkotott kép világával.” Beszédében a rektor végig szem előtt tartotta azt a szempontot, hogy a lelkészi pálya és az arra való felkészülés csak egységben képzelhető, tudatosan kell felkészülni. „Életképes és erőteljes munkával lehet csak a lelkészi szolgálatban elindulni ma. Inspiráló erőt és reális motivációt várnak a gyülekezetek tagjai a lelkészektől és csak ennek a hozzáállásnak van igazán missziói lehetősége... Önsajnálattal, egyházmegszánás- sal vagy múltba merengő nosztalgiára építve nem lehet egyházat és gyülekezetei ébreszteni.” „Egy tanévnyi periódus számára a hálaadás és köszönet megfogalmazása lehet Mt 5,16 mondata: »Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jócselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.« A képzés és a lelkésszé formálódás igazi célja benne rejlik Megújult Isten háza Ünnepelt június 20-án vasárnap a mosonmagyaróvári evangélikus gyülekezet, mert befejezte templomának külső megújítását. Két évvel ezelőtt döntöttek úgy a gyülekezet vezetői, hogy miután a tetőhibák miatt beázások jelentek meg a templom mennyezetén, elkezdik az 1879-ben épült és 1884-ben felszentelt templom külső renoválását. A munkálatokat három ütemben végezték el, Lenzsér Imre, azóta elhunyt építész irányítása mellett. Elsőként a templom hátsó, úgynevezett íves részének tetőcseréjére került sor, azután a templomhajó palafedésének cseréje, illetve a templom főhomlokzatának felújítása következett. Az utolsó ütemben, már ezév tavaszán, végül a templom épülete szépült meg. A város támogatásának köszönhetően díszkivilágítást is kapott az evangélikus templom. A felújítási munkák befejezése után már elmondható, hogy a város szívében fekvő templom Mosonmagyaróvár'egyik büszkesége lett. Az evangélikus gyülekezet hálaadó istentisztelettel ünnepelte meg lelki otthonának, a templomnak megszépülését. Az istentiszteleten igehirdetéssel szolgált D. Szebik Imre, az Északi Egyházkerület püspöke. A liturgiái szolgálatot pedig Jankovits Béla esperessel és Kiss Miklós mosonmagyaróvári lelkésszel közösen végezte. A hálaadó istentisztelet után a vendégek megtekintették a dunakiliti duzzasztóművet, a fenékküszöböt, majd a Duna szigetközi ágrendszerének festői, zeg-zugos vizein motorcsónakos kirándulást tettek. Kiss Miklós ebben az egyetlen bibliai igében. Ennek komolyan vétele formálhatja önarcképünket és javíthatja a rólunk alkotott képet. Ha ezen az úton egy kis lépést is tehettünk az elmúlt tanévben, akkor máris nagy hálával tartozunk Isten megtartó kegyelméért” - foglalta össze beszédét a rektor. A végzős hallgatók búcsúztatásán hallottuk, hogy 143 hallgatója van egyetemünknek, közülük 21 a hittantanári szakon. Levelező tagozaton 47- en, kihelyezett tagozaton, más egyetem kötelékében 45-en tanulnak. Hárman készülnek ösztöndíjjal doktori fokozat elnyerésére. Zárószigorlatot 17-en tettek a tanév végén. 16-an a lelkészi szakon, 1 pedig hittantanári szakon. aki nevükben mondott köszönő szavakat. A jól végzett munka eredményét mutatta, hogy a rektor hosszan sorolta azok nevét, akik különböző jutalmakat kaptak jó előmenetelükért, pályázatukért vagy éppen a bibliaversenyen való helytállásért. A dr. Sólyom Jenő-díjat ez évben a kuratórium ifj. Káposzta Lajos solt- vadkerti presbiternek ítélte oda, aki a soltvadkerti gyülekezet történetét elemző módon írta meg két kötetben. A díj fiatal szerzőknek adható, akik egyháztörténeti munkájukkal jeleskednek. A könyv társszerzője: Starkné Koltai Margit „Rektori Elismerő Oklevelet” kapott. D. Szebik Imre püspök az egyház Bajuszné Orodán Krisztina Németh Péter Ádám Fodor Ildikó Németh Pétemé • Balog Eszter Lábossá Péter Novotny Dániel Lázár Zsolt Paál Gergely Molnár Erzsébet Schaller Bernadett Nagy Ervin Szabó János Nagy Szilvia Szakos Csaba Nemeshegyi Zoltán (baptista) Tuska Tibor Jóné Jutási Angelika a hittantanári szakon. Nevükben Némethné Pétemé Balog Eszter adott hálát Istennek és mondott köszönetét a professzori karnak, áldáskívánással. Az ünnepi ülésen a rektor docensi kinevezéseket is adott át. Dr. Szentpétery Péter a vallás és társadalomtudományi, Dr. Csepregi Zoltán az egyháztörténeti tanszék docenseként folytatja munkáját az egyetemen. A tanévzáró üléseken ünnepi keretek között szoktak megemlékezni az 50 éve és annál régebben végzett jubilánsokról. így történt most is. 50 éve (1949-ben) végzettek kaptak aranyoklevelet: Bárány Gyula Brebovszky Gyula Szakái Árpád Táborszky László Vető Béla Nevükben Táborszky László mondott üdvözlést és köszönetét. 60 éve (1939-ben) végzettek gyémántoklevelet kaptak: Kovács Géza Veöreös Imréné Macher Jolán Teke Zsigmond (aki öt nappal az ünnepi ülés előtt elhunyt) Kovács Géza mondott köszönetét. 65 éve (1934-ben) végzettek vasoklevelet kaptak: Detre László Megyer Lajos Takács János, nevében búcsúzott a végzősöktől, üdvözölte a jubilánsokat és mondott köszönetét a professzoroknak. Az útra indulóknak különösen a szívére helyezte, hogy igyekezzenek mindent a maga helyén megoldani (szubszidiaritás), munkájukat úgy végezzék, hogy egymásba illeszkedjenek az egyházi tevékenységek (kompatibilitás) és legfőképpen a spiritualitásban igyekezzenek elől járni, hiszen ezért van minden az egyházban. A következő hetekben, mint lelkészjelöltek, elnyerik majd ordinációjukat a most végzettek és ősszel beállhatnak a szolgálat munkájába. Köszöntjük őket! T. Megjelent: Britt G. Hallqvist IMÁDSÁGOK GV£RM£K£KN£K című könyve, dr. Hafenscher Károly fordításában. Ára: 298 FtKapható a Sajtóosztály Könyvesboltjában. i
