Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1998-11-01 / 44. szám
2. oldal 19Ö8. NOVEMBER 1. Evangélikus Élet UJ NAP - UJ KEGYELEM r Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval. (Róm 12,21) VASÁRNAP Jézus Krisztus mondja: Aki befogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem. Jn 14,21 (Zsolt 58,1-10,12; Ef 6,10-17) „A szeretet nem puszta szó, a szeretet élő való”...Egyik ifjúsági énekünk kezdődik így. Mindannyian megtapasztalhattuk, hogy a szó, ha nincs mögötte valóság, üresen cseng. Igen, mi Jézustól tudjuk, hogy mi az igaz szeretet. Ennek megvalósítása töltse ki napjainkat. ; HÉTFŐ Jézus Krisztus mondja: Az az ige pedig, amelyßt hallotok, nem az i enyém, hanem az Atyáit oki elküldött engem. Jn 14,24 (Mt 15,1-1 la. 18-20; Jel 16.1-9) A világ szóözönnel \£n tele. Ki-ki mondja a magáét. Sok a tisztátalan, a hazug, a másikat becsapó beszéd. Jézus az Atya szavát Hozta közénk. Nála az igen-igen; a nem p az nem volt. Szavára betegek gyógyultak, tisztátalanok lettek tisztává, halottak támadták fél. Az Ő szavai segítenek bennünket másokat építő, életet munkáló beszédre. KEDD Tudom, hogy az Úr felkarolja a nvomorultakügvehmszegénvek já" gát. Zsolt 140,13 (2Kor 10,1-6; Jel 16,10-16 Tiszteletre méltó az emberiség jobbik felének az a munkája, hogy az éhezőknek kenyeret, a szegényeknek ruhát, takarót, gyógyszert adjanak. Ebben a szolgálatban ott van a helye a Krisztust követőknek is. Nyújtottál-e már kenyeret az éhezőnek? Segítettél-e már a valóban rászorulón? Ugye megtapasztaltad, hogy jobb adni, mint kapni. SZERDA ^ békesség Istene tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratának teljesítésére, és munkálja bennünk azt, ami kedves őelőtte, Jézus Krisztus által. Zsid 13,20.21 (lMóz 13,7-18; Jel 16,17-21) Emlékezzünk sok-sok fogadkozásunkra, hogy megváltozom, hogy jobb leszek, hogy Istenfélőbb leszek, mint eddig vol- tarn. S emlékezzünk a bukásainkra is. Isten Lelke tegyen késszé, alkalmassá mindnyájunkat arra a jóra, mely Isten szemében is az. Hogy Jézus számára is öröm lehessen igyekezetünk, életünk. CSÜTÖRTÖl nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, s ezért nem a magatokéi vagytok? 1 Kor 6,19 (lKor 12,12-14.26-27; Jel 17,1-6) Nekünk, az Isten népének, tudnunk kell, hogy nem- csak a lelkünk, de a testünk is az Istentől ván. így azzal is az Urat kell, lehet szolgálnunk. S nemcsak hetente egy órára, hanem naponta, folyamatosan. Isten akarata az, hogy a kőtemplomból mi, a hús-vét templomok, szerte vigyük az Ő igéit, hogy igehirdetéssé legyen az életünk. PÉNTEK ^ sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon. 1 Kor 4,2 (i.k 22,31-38; Jel 17,7-14) Nemcsak a lelkészek sáfárok, azaz szolgái Istennek. Mindenki az, aki tudja, vallja, hogy ő Isten gyermeke. Mindenkire bízott Isten valakit, illetve valamit. Értük felelősséggel tartozunk. S ez a felelősség kell, hogy átszője az életünket. Amikor Jé- an és Jézusból élünk, a sáfárság nem teher, hanCTff^őmteli szolgálat. SZOMBAT Erőm és pajzsom az Ur, benne bízik szívem, O megsegített, ezért vidám a szívem, és énekelve adok neki hálát. Zsolt 28,7 (2Tim 4,5-8; Jel 17,15- 18) Boldog, aki a zsoltáríróval együtt tudja mondani, ami e versben van. Erőnk és oltalmunk az Isten. S mily jó ezt megtapasztalni, nap mint nap. Mi nem vezényszóra énekelünk, mint a katonák, hanem hálából a megtapasztalt isteni szeretetért. Adja Isten, hogy minél több szívből, ajakról szóljon az Istent magasztaló ének, mely magának az éneklőnek is örömet jelent. Szabó István Reformáció ünnepe „Koldusok vagyunk. így igaz!” Ez a jólismert néhány szó, a reformáció vezéralakjának, Luther Mártonnak a tollából való. Azt is sejtjük, mikor jegyezte papírra őket. Ez Luthertől az utolsó írásos emlékünk, hisz a kis cédulát, melyen a ráírt néhány mondatos vallomás végén ez a befejezés állt, halála után találták meg szobájában. Különös testamentumi súlyt ad ez ennek a néhány szónak. Nem más vall így, mint a Szentírás doktora, aki több száz kötetben, jó néhány pol- cravaló könyvben tanított a Biblia üzenetéről, a teISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1998. október 31. I., Bécsi kapu tér de. 11. (úrv.) D. Szebik á lmre; du. 6. Bence Imre; II., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pest- hidegkút, II., Ördögárok u. 9. du.6. Fodor Viktor; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. du, 4. (szeretetvendégség) Bozóky Éva; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bá- lintné Varsányi Vilma, Újpest, IV., Leibstück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos, V, Deák tér 4. de. 11. dr. Harmati Béla; du. 6. Zászkaliczky Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Muntag Andomé; du. 6. Szirmai Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VUL, Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Bolla Árpád; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 11. (úrv.) Schulek Mátyás; du. 6. ; XI. Németvölgyi út 138. du. 4. (közös ref.) Szeverényi János; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. du. 6. (ref. templom) dr. Szabó István - Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh Péter; XIV, Lőcsei út 32. du. 5. (úrv.) (ref. közös) Tamásy Tamás; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv) dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Pest- szentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. (úrv.) Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. (úrv.) BOLDOG KOLDUSOK Mt 5,1-10 ológia nagy felismeréseiről. Akinek több száz prédikációja maradt ránk írásban. Akinek harminchét énekét énekeljük, és aki a Biblia lefordításával nemcsak hogy kézbe adta az Igét az embereknek, de a német kultúra ügyéért is elvitathatatlanul nagy dolgot hajtott végre. Ez a lélekben és ismeretben hihetetlenül „gazdag” ember, mondhatni életének, munkájának, tudományának summájaként, végrendeletszerűen hagyja hátra ezt a vallomást: „Koldusok vagyunk, így igaz!” Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. (úrv.) Endreffy Géza; REFORMÁCIÓ ÜNNEPÉN a liturgikus szín: piros. Az ünnep epistolája (levélbeli ige) Gál 5, 4-6;evangéIiu- ma, az igehirdetés alapigéje: Mt 5,1-10. ÉNEKEK: 254, 258. „JÓ REGGELT ADJ, ISTENEM” gyermekműsort láthatunk a MTV 1-en október 31-én, szombaton reggel 8 órai kezdettel. A műsorban közreműködnek a székesfehérvári fiatalok, Bencze Andrásné vezetésével. Pál apostol boldog-mondásai Boldogok a mértékletesek, mert hallani fogják Isten szavát... Boldogok, akik remegve hallgatják Isten Igéjét, mert megvigasztalják őket egykoron. Boldogok, akik megértik Jézus Krisztus bölcsességét, mert őket a Magasságbeli fiainak fogják hívni. Boldogok, akik híven őrzik a keresztséget, mert majd megpihennek az Atyánál és a Fiúnál. Boldogok, akik befogadják Jézus Krisztus gondolatait, mert ők majd a fényre jutnak. (Apokrif iratok, részlet Pál apostol cselekedetei című iratból.) Szentháromság ünnepe utáni 21. vasárnap ÉLETET ADÓ SZÓ Jn 4,46b-54 Képzeljük el, hogy mi történt volna, ha a kapemaumi királyi tisztviselő nem elégszik meg Jézus szavával, hanem bizonyítékokat, tetteket követel tőle, hogy valóban meg fog gyógyulni a fia. Valószínű, hogy Jézus elutasításával találkozott volna, aki az átlag emberi csodavárást elutasítva, így szól: „ha nem láttok jeleket és csodákat, nem hisztek”. Manapság is sokan szívesen látnák Jézus segítségét, ha bajba jutnak, és fogadkoznak is: ha megsegít, akkor templomba fogok járni, ezt és ezt teszem... Világosan kell látnunk, hogy a csodás események, gyógyulások a legritkább esetben vezetnek hitre valakit. Jézus sem akkor, sem ma nem hajlandó elbűvölni a hozzá érkezőket. Ő nem a látvány erejével ejt rabul, hanem Pál szavaival: „tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket. ” lKor 1,21. Jézus eszköze az általunk sokszor megvetett, lebecsült SZÓ. A királyi tisztviselő számára élet-halál kérdése volt Jézus válasza. Hiszen a fiáról volt szó. „Nem látványos csodára vágyik, hanem a legégetőbb - más szóval exisztenciális aggodalom és kín vezeti Jézushoz és nyitja meg arra, hogy higgyen és bízzon. ” (Farkasfalvy Dénes) Hitének alapja Krisztus szava. Nekünk sem áll más rendelkezésünkre. Vagy hitelt adunk a felénk hangzó evangéliumnak, jó hímek, vagy üres kézzel kell elmennünk. Hogy mennyire nem elméleti, dogmatikai kérdésről van itt szó, azt mutatja az események alakulása. A királyi tisztviselő hitét engedelmesség követi, Jézus személye elegendő garancia neki arra, hogy elinduljon hazafelé - reménységgel a szívében. A fiának életet adó szó öt is új erővel, engedelmes hittel ajándékozza meg. Nem kételkedik. Bárcsak mi is tanulhatnánk tőle hitünk dolgában. Abban áll a titka, hogy tudja, igent mondani Jézusnak azt jelenti, hogy tetteinkben is neki engedelmeskedünk. Hit és életmód nem választható szét. Ha valaki csak „hisz”, de élete örök engedetlenség az isteni normák iránt, valójában önmagát csapja be. A cselekedetre váltott hit hiteles. Vajon családunkban, szomHiába a hírnév, a tudás, az elismertség. Hiába fognak fejedelmek fegyvert személye védelmében. Mindez semmi. Ami igazán érték, ami boldogító, ami maradandó, azt bizony ő is csak úgy kapta az Istentől. Ahogy mondja Pál apostolra utalva: „Ingyen, hit által, Krisztusért, kegyelemből.” Reformáció ünnepének óegyházi evangéliumában, a Hegyibeszéd boldogmondásaiban Jézus csupa olyan embert nevez boldognak, akik sokak szemében valaminek a hiányával küszködnek. Akik „lelki szegények”, akik „sírnak”, akik nem szereznek maguknak harcos győzelmeket, inkább csak sebeket és sérelmeket, hiszen „szelídek”. Boldogok, akiknek szemet szúr az igazságtalanság, és szenvednek miatta, „éhezve és szomjazva az igazságra”. Akiket talán kihasználnak, és a hátuk mögött leba- lekoznak „irgalmasságuk” miatt. Akik nem jutnak ott előre, ahol csellel és fonákságok útján lehet érvényesülni, mert ők „tiszta szívűek”. Akik önigazságukról szilárdan meggyőződött, acsarkodó felek között „békét teremtenek”, mintegy ütközőként vállalva a mindkét oldalról érkező csapásokat, akár áldozatot hozva önérdekükről való lemondásban. És boldogok, akiket az igazság mellett való kiállásért nem kitüntetnek, de „üldöznek”. Talán nem ünneprontás, ha most, a Reformáció ünnepekor is megszólal, megszólít bennünket ez a megdöbbentően őszinte, halálosan komolyan gondolt vallomás: „Koldusok vagyunk. így igaz!” Kereshetjük szomjasan a boldogságot, találhatunk számtalan mentséget hibáinkra, összekaparhatjuk hittan-ismereteinket, tudásunkat, valahol mégis koldusok maradunk. Akkor fordulhat meg minden, akkor következhet be igazán boldogító életváltozás, ha O áll meg előttem, és koldus kezeimbe beledobja azt, ami boldogító, s amit magam soha el nem érhettem volna, de ami nélkül mégis valahol nagyon üres az életem. Mindazt, amire a boldogmondások szegényei ígéretet kapnak: Vigasztalását, igazságát, a megelégedettséget, a kegyelmet, a helyes Isten-ismeretet, s az örökbe kapott Mennyek Országát: ingyen, hit által, Krisztusért, kegyelemből! Ifj. Cselovszky Ferenc szédaink előtt nem azért taszító sokszor ke- resztyénségünk, mert hiányolják belőle a cselekvő szeretetet? Félreértjük igénket, ha benne Jézus hatalmát a távgyógyításra látjuk csupán bizonyítva. Ez az ige nem erről szól. Mondandója számunkra: az engedelmes hit tapasztalja meg egyedül Jézus szavának életet adó, teremtő erejét. Ha meg nem hallgatott imádságainkra gondolunk, vagy nehéz lelki terheinkre, amiket régóta cipelünk, felvetődik a gondolat, vajon megvan-e bennünk a készség az engedelmességre Jézus iránt? Mögöttünk van reformáció ünnepe, amikor láthattuk, hogy Luther Márton engedelmessége Isten igéjének milyen nagy változást, megújulást jelentett az egyházban. Ma pedig halottak napján sokan járják a temetőket szeretteikre emlékezve, szembesülve a halál hatalmával. Hadd szólaljon meg nekünk Isten igéjéből a biztatás, a reménység: Jézus az élet és halál ura. O ismeri gyászunkat, fájdalmunkat, nála van vigasztalás, bocsánat a szavába kapaszkodó embernek. Jézus szava új életre előhívó szó, ezért fordulhatunk Hozzá bátran. Gerőfi Gyuláné IMÁDKOZZUNK! Urunk Jézus! Mi már alig hiszünk a szónak, hiszen annyiszor csalódtunk magunkban, másokban. Kérünk, segíts bizalommal fordulni Feléd örömünkkel, bánatunkkal. Add, hogy igédnek ne csak hallgatói, de cselekvői is legyünk Szentlel- ked által. Ámen. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1998. november 1. ,JL, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Dietrich TigÉ gemann; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bencéné Szabó Márta; II., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pest- hidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. fél 9. Füry Eszter; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. dr. Frenkl Róbert; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma, Újpest, IV., Leibstück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de fél 10. (családi) dr. Muntag Andomé; de. 11. (úrv.) Gémes István; du. 6. Pocsai Istvánná; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Bolla Árpád; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Bolla Árpád; X., Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Orosz Gábor Viktor; de. 11. (úrv.) Orosz Gábor Viktor, du. 6. Joób Máté; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Szeverényi János; du. 5. (halottak n.) Szeverényi János; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Vári Krisztina; de. 11. (úrv.) Vári Krisztina; du. fél 7. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György; XIII. Frangepán u. 43. de. fél 9. ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. ; Rákospalota, XV., Régi Fóti út. 73. (Nagytemplom) de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér. de. 9. (úrv.) Kosa László; du. 5. (ref. templom) Szebik Károly; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Szebik Károly; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákosliget, XVH., Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Szebik Károly; du. 5. (ref. templom) Kosa László; Pestszentlőrinc, XVI1L, Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXIL, Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Endreffy Géza; Törökbálint (ref. templom) du. 3. Endreffy Géza; Budakeszi, de. fél 9. Bácskay Károly; Szentháromság ünnepe utáni 21. vasárnapján a liturgikus szín: zöld. Á vasárnap epistolai (levélbeli) szentigéje: Jn 4,46/b-54; evangéliuma, az igehirdetés alapigéje: Jn 4, 46b-54. HETI ENEKEK: 438, 451. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETET közvetít a Magyar Televízió november 1-én, vasárnap de. 11 órakor az MTVl-en Orosházáról. Igét hirdet: Ribár János esperes. SZEGLETKŐ címmel november 5-én csütörtökön 17 órakor a DUNA TV-ben ökumenikus műsort láthatunk. Közreműködnek többek között: Bolyki János, Finta Gergely, Polgár Rózsa, Újvári Ferenc, Veleky György. „ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK!” címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 1998. november 2-án, hétfőn 13.30 órakor. Előtte evangélikus korálismertetés lesz 13.20 órakor.