Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-03-22 / 12. szám

4.oldal 1998. MÁRCIUS 22. Evangélikus Elet „Válasszatok magatoknak munkatársakat!" (Közgyűlést tartott az Evangélikus Külmissziói Egyesület) £ & (É ■V tn <D Í1ÍÉV A külmisszió és a belmisszió egy­más munkatár­sai - olvasta a Cselekedetek könyvének er­ről szóló mon­datait üdvözlő szavai előtt Bencze Imre, a leköszönő elnök. (Csel.13.) És ez volt Keveházi László előző elnök vezér- gondolata is, amikor előadásában a múlt század végi és e század elején zajló ébre­désről, a kül- és belmissziói felelősség kibontakozásáról beszélt. Érdekes idéze­teivel rámutatott az akkori és a mai egy­házi élet párhuzamaira, hasonlóságaira. Megláthattuk: Jézus Krisztus evangéliu­ma csak akkor terjed a világban, ha fon­tosnak tartjuk, hogy saját közösségeink ne önző, magukba forduló csoportok le­gyenek, hanem másokért élő, imádkozó, áldozatot hozó gyülekezetek. így volt ez Pál apostol korában, de így a század ele­ji magyar evangélikus egyházban is, sőt ma is. Fontos a lelkészek kezdeményező sze­repe, de megláthattuk, hogy milyen sokat tudnak tenni a gyülekezetek hívő tagjai a misszióért. Az a külmissziói lelkülettel megáldott gyülekezet, amely február 28-án össze­jött az ország minden tájáról a Deák-téri nagyteremben, hogy elindul egyházunk­ban is az ébredés, a saját lelkűnkért és a másokért való munkálkodás. Az elnöki és pénztárosi beszámolók a múlt évi helyzetet ismertették. Jó volt hallani, hogy szép eredménnyel zárult a „pidzsin Biblia akció”, hogy megjelent az új Missziói Magazin. Tudomásul vet­tük, hogy az Országos Missziói Központ megalakulása anyagilag szétválasztja egyesületünktől a Rádiómissziót. Áldás- kívánságunkban kifejeztük, hogy konfe­renciánkat szeretnénk továbbra is együtt szervezni, és a missziói találkozókon is képviseltetni magunkat. Módosítani kellett alapszabályunkat is, mert így lehetővé válik, hogy 1999-től az adófizetők 1 %-ukat már az EKME javá­ra ajánlhassák fel; és fel kellett kérni azokat a testvéreket, akik tagok szeretné­nek lenni, hogy írásban ajánlják fel évi tagdíjukat, hogy egyesületünk a szabá­lyok szerint működhessék. A jelölőbizottság javaslatára a leköszö­nő elnökség helyett az alábbi testületek­be választottunk új tagokat. 12 tagú ta­nácsadó testület és 3 tagú számvizsgáló csoport segíti az 5 tagú vezetőség mun­káját. A vezetőség tagjai pedig a követ­kezők lettek: Bolla Árpád ny. esperes-lelkész elnök, Bálint Józsefné jegyző, Bencze Imréné szervezőtitkár, Ihrig Dénes pénztáros, dr. Csonka Géza a számvizsgálók elnöke. Bencze Imre leköszönő elnök, Szentpétery Mariann titkár és Kerekes Titusz jegyző eddigi szolgálatát meleg szavakkal köszönte meg dr. Csonka Gé­za, és Bogár Ágnes az ÉL1M lakóinak munkáját adta emlékül. Kifejezték remé­nyüket, hogy a tanácsadó testületen ke­resztül továbbra is segítik az egyesületet. Bolla Árpád új elnök szeretne a feléje forduló bizalomnak megfelelni. Kérte, hogy a Pápua-Uj-Guinea-i és a Mar­seille-! feladatok mellé sorakoztassuk oda a határainkon túl élő magyar evangé­likusokét is, hiszen ő Brazíliában megta­pasztalta, hogy milyen nehéz vallási és nemzetiségi kisebbségben lenni. Imád­sággal és énekkel zárult szép külmissziói ünnepünk és közgyűlésünk. Isten áldja meg az egyesült további szolgálatait! Tájékoztatjuk testvéreinket, a gyüleke­zeteket és azok vezetőit, hogy 1998. szeptember havára hazahívjuk Pápua- Új-Guineából dr. Bálint Zoltán misszio­náriusunkat, hogy itthoni beszámolóival erősítse a felelősségtudatot azok iránt a pápuák iránt, akik között dolgozik. Ezért azok, akik kérik, hogy gyülekezetükben szolgáljon, minél előbb jelentkezzenek Gáncs Péter országos missziói lelkész­nél, mert ő szervezi ezeket az utakat. Azok pedig, akik szívesen hozzájárulnak Bálint Zoltán útiköltségéhez, „Repülő­jegy" megjelöléssel küldjék adományai­kat a Külmisszió csekkszámlájára. Ajánljuk, hogy állítsanak fel perselyt er­re a célra, hogy azok is hozzájárulhassa­nak az útiköltséghez, akik csak keveset tudnak erre a célra szánni. Gyermekcso­portok, ifjúsági alkalmakon résztvevők is szívesen adakoznak e célra. Kérésre küldhetünk perselyt is. A külmisszió iránt érdeklődők részére nyári konferenciát szervezünk a szoká­sos időben és helyen: 1998. július 8-11- ig, szerda ebédtől szombaton ebéd utánig Piliscsabán. A részvételi díj előrelátható­lag 3000.- Ft. Jelentkezni június közepé­Az Evangélikus Külmisszió Egyesület 1998. március 30-án fél 6-kor tartja legközelebbi összejövetelét a Budapest-Ke- lenföldi Gyülekezet tanácstermében, melyen Sabine Wiegmann lelkésznő tart vetítettképes beszámolót tanzániai munkájáról. Minden érdeklődőt szeretettel vár az Egyesület Vezetősége. I J ig lehet 1000.- Ft előleg befizetésével. Szeretettel bíztatunk mindenkit, hogy kapcsolódjon be a külmisszió értékes, fontos és hitmélyítö munkájába, és imád­kozzon együtt péntek esténként azokkal, akik Isten elé viszik a pápuák, a mar- seille-i arab gyerekek és a kallódó ma­gyar evangélikusok sorsát. Bencze Imréné „Hagyományos” mosópor Reklámok bevett fogása, hogy az aján­lott új termék mellé odahelyezik a szána­lomra méltóan gyenge „elődöt”. Ilyen­kor a „szemérmes” reklámetika szerint a régi márkát nem illik megnevezni, a „ha­gyományos” vagy a „más” jelző takarja azt a régit, melyet messze túlszárnyal az eladásra kínált új csodaszer. De ugyan­akkor jól tudjuk, hogy a reklámozott új, többnyire csak tiszavirág életű. Hamaro­san „hagyományos” lesz, és belekerül a fogyasztói társadalom kegyetlen sül­lyesztőjébe... Jézus is gyakran állítja egymás mellé a régit és az általa hozott, felkínált újat. A különbség, hogy ő mindig nevén nevezi azt a régi értéket, melynél többet, külön­bet tud adni. Az Isten országa „alkotmá­nyaként” is emlegetett Hegyi beszédben többször is elhangzik: „Megmondatott a régieknek... én pedig azt mondom... ” Megmondatott, hogy ne ölj, de Jézus kiterjeszti a gyilkosság fogalmát a nyelv félelmetes fegyverére is: az is gyilkolhat, aki másikat gyűlölve, szavával mérgezi, sebzi meg embertársát. Érdemes lenne meghallani ezt a jézusi figyelmeztetést különösen most, a választási kampány idején, amikor félő, hogy tombolni kezd a „szólásszabadság”, s bizony könnyen válhatunk a „tömeggyilkosok’' országá­vá... Megmondatott, hogy légy igazságos és mértéktartó a bosszúállásban: „szemet szemért, fogat fogért... ” - ne többet, de ne is kevesebbet, hangzik az ószövetségi bölcsesség. De Jézus megdöbbentően újat hoz, amikor megtorlás, törlesztés Több volt önmagánál D. Koren Emil (1915-1998) 1985 őszén lemondott budavári lelké- szi és a Budai Egyházmegyében viselt esperesi tisztéről. Irodalmi tevékenysé­gét nyugdíjasként is tovább folytatta. Rövid ideig tartó gyengélkedés után feb­ruár 25-én, öt nap leforgása alatt végzett vele korunk olykor javakorabelieket, sőt gyermekeket is elragadó betegsége. Bé­késcsabán született papi ősök ivadéka­ként. Egyik dédapja - Koren István - Pe­tőfi tanára volt Aszódon. Anyai dédapja - Haan Lajos - békéscsabai lelkész, a Tu­dományos Akadémia tagja. Nagyapja - Koren Pál - szintén békéscsabai lelkész. Teológiai tanulmányait 1933-37 között ■Sopronban végezte. 1936-ban a kolozs­vári Református Teológiai Fakultáson töltött egy félévet. Itt döntően hatott egész életére mély hitével, nagy teológi­ai és irodalmi műveltségével Járosi An­dor, a szovjet fogolytáborban mártírha­lált szenvedett kolozsvári esperes, teoló­giai magántanár. Ugyancsak döntő jelen­tőségűvé vált, hogy miután Raffay Sán­dor püspök lelkésszé avatta, ösztöndíjas­ként egy évet töltött Finnországban. Hódmezővásárhelyi, majd debreceni se- gédlelkészi szolgálata után önálló mun­kakörben került Munkácsra. Parókus volt Ungváron, Kőbányán, a Pesti-Fasori gyülekezetben és végül Budavárban. Éveken át töltött be esperesi tisztet a Pesti, majd a Budai Egyházmegyében. 1957-től 14 évig a Déli Evangélikus Egyházkerület fojegyzőjeként püspök­helyettes. Több volt önmagánál, mert egy nagy megrázkódtatásokkal teli egy­háztörténeti korszak tükröződik életében és munkásságában. Hazai sajátosság, hogy az igehirdetés mellett számtalan más feladattal is kellett foglalkoznia úgy, hogy mindvégig az evangélium ébresztő és hitben megtartó szolgálatát végezte. A modern szórványgondozás egyik úttörő­je, Budapest ostroma.idején rövid ideig gyári munkás, majd Sztehlo Gábor olda­lán gyermekmentő. Sajtólelkész, később egy ideig az Evangélikus Elet szerkesz­tője. Egy évig a Teológus Otthon, több évig a Gyülekezeti Segély vezetője és annak megszervezője. Az 1966-os tör­vényalkotó zsinat és több egyházi bizott­ság tagja. Szerepet vállalt a közéletben is. A Gyöngyösi Irodalmi Társaság tagja Ungváron. Tagja a Hazafias Népfront­nak és három cikluson át a Fővárosi Ta­nácsnak. Több kitüntetés birtokosa. Ezek közül kiemelkedő a Helsinki Tudományegye­temtől kapott tiszteletbeli doktorátus és a finn Fehér Rózsa Lovagrend tiszti arany­keresztje. Gyermekmentő munkájáért kapta meg a „Jad Vashem ” érmet. Szívét három nagy ügy hevítette: az egyházi irodalom, a finn-magyar kap­csolatok ápolása és a gyülekezetépítés. Szebik Imre püspök írta róla utolsó,* nemrégen megjelent könyve, a „Kárpát­aljai napló" ajánló soraiban: „egyhá­zunk aranytollú írója”. Több mint 2500 cikket írt meg. Könyvei közül különösen az egyházi énekeink történetével foglal­kozó „Irgalmadat éneklem” c. munkája vált kedveltté. Jelentős munkát végzett új énekeskönyvünk szerkesztése idején.- Kiemelkedő a finn-magyar kapcsolatok hivatalos szintre emelése és kibontakoz­tatása ügyében - a volt „finn stippendiá- sokkal” együtt - végzett fáradozása. - Gyülekezetépítő tevékenységében a csa­ládias légkörű, az otthoniasság érzetét nyújtó gyülekezet kialakítását tartotta szem előtt. Erről tanúskodhatnak egykor mellette szolgáló segédlelkészei és külö­nösen volt hívei az ungvári és kőbányai gyülekezetből. Élete és munkássága nem volt egyértelmű - állítják többen. Ez any- nyiban elfogadható, ha elfogadjuk azt is, hogy a megállapítás valamennyi kortár­sára érvényes. Maga az első világháború utáni és a második világháborút követő hazai és egyházi történelem volt ellent­mondásokkal tele. Túléltük és kibírtuk. Nem is akárhogyan! Ehhez Koren Emil is hozzájárult. Benczúr László helyett arra bátorít, hogy ha valaki egy mérföldre kényszerít, menj vele kettőt. A vakmerő újítás csúcsa, hogy a régi, logikus alapszabályt is felülbírálja Jézus. „Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellen­ségedet” - hangzik az evidens ószövetsé­gi rend, de Jézus eltörli az üzleti szelle­mű viszonzás tant, amikor így bátorítja az övéit: „Szeressétek ellenségeiteket... ” Nála a szeretet nem kiporciózott tőkebe­fektetés, mely után gyors profitot vár, nem a feleslegből odalökött alamizsna, hanem a kiapadhatatlan Forrásból, Isten­ből, feltétel nélkül áradó energia. Ez valóban új, valóban más, mint a ha­gyományos emberi érték- és életrend! Nem az eddigi modell korszerűsítése, fejlesztése csupán, hanem valóban min­den korban, minden ember számára új és meglepő ajánlat. A reklámok újdonságai hetek, hónapok, de legjobb esetben is évek múltán elavulnak. A régi kocsit, számítógépet, de még a hittan- és éne­keskönyveket is előbb utóbb le kell cse­rélni. De az áz új, amit Jézus kínál az evangéliumban, immár két évezrede, so­ha nem avul el. A szeretet, a feltétel nél­küli isteni szeretet soha el nem múlik. Ez nem üres reklámszöveg, hanem életünk­nek nap, mint nap megtapasztalható megtartó ereje Jézus Krisztusban. GP Ülésezett az Ökumenikus Tanács Elnöksége Március 3-i ülésén a tagegyházak püspökeiből és egyházelnökeiből álló 14 fős testület eg’ebek mellett a. ) megerősítette korábbi döntését, mely szerint az Ökumenikus Nyugdíjpénz­tárat - amely nem érinti az evangélikus és a református lelkészi nyugdíjpénztára­kat - a tagegyházak intézményeinek, gyülekezeteinek és híveinek bizalmába ajánlja, annak tevékenységére várakozással tekint. b. ) Örömmel nyugtázta, hogy a Pólus Centerben működő egyházi központokban - egyéb programok mellett - március 1-gyel kezdődően minden vasárnap du 4 órakor igehirdetésre kerül sor. E szolgálatot a tagegyházak lelkipásztorai végzik. c. ) Kinyilvánította telekvásárlási készségét annak érdekében, hogy a Lágymá­nyoson már meglévő építési területe beépíthetővé váljék. d. ) Tárgyalásokat kezdeményez a Magyar Katolikus Egyház képviselőivel még szorosabb együttműködés érdekében. e. ) Felhívással fordul a tagegyházak gyülekezeteihez, hogy imádsággal emlé­kezzenek meg az Egyházak Világtanácsa 50 éves évfordulójáról, lehetőség szerint a szeptember 20-i istentiszteletükön. Missziói felhívási f A Fejér-Komáromi Evangélikus Egy­házmegyében missziói munkatervet ké­szítettünk. A tervünk az, hogy minden évben egy gyülekezet missziói munkáját segítjük, támogatjuk. Az idei évben az oroszlányi gyülekezetben szeretnénk ha­tékony missziói munkát indítani. Ehhez kérünk többféle segítséget: 1. Szeretettel kérjük, hogy az ország evangélikus gyülekezeteiből az Orosz­lányba költözött evangélikus vagy evan­gélikus hátterű családok nevét és címét a nyár végéig az Oroszlányi Lelkészi Hi­vatal címére (2840 Oroszlány, Alkot­mány u. 48.) vagy az Egyházmegye Missziói lelkészének (Bence Imre, 8056 Bakonycsemye, Dózsa Gy. U. 1.) juttas­sák el. 2. Kérjük, hogy ki-ki a saját Orosz­lányban élő családtagját, hozzátartozó­ját, ismerősét bátorítsa a gyülekezet kö­zösségébe való bekapcsolódásra! 3. A megkapott címek alapján szemé­lyesen keressük majd fel az ott élő test­véreket, hívogatva őket az oroszlányi gyülekezeti alkalmakra. 3. Az ádventi időszakban evangélizá- cióval fejeződik be ez a „missziói akt- ció”. 4. Kérjük, hogy minden gyülekezetünk gondoljon imádságaiban is a most bein­duló tervünk megvalósítására, próbálko­zásunkra, hogy a missziói lendületben meg ne fáradjunk és a hitben növeked­jünk. Hitünkből fakadóan, a Krisztus népé­ért, Evangélikus Egyházunkért érzett fe­lelősséggel szeretnénk egyházi szolgála­tunk új formáit megtalálni. 1998-ban imádkozzunk és tegyünk együtt az Oroszlányi Gyülekezetünkért! Imádkozó szeretettel: Bence Imre missziói felelős Papné csendesnap Szeretettel értesítjük Papné Testvéreinket, hogy 1998. március 28-án, szombaton, 10-17 óra között lesz idei csendes napunk, melyre minden papnét szeretettel várunk. Helyszín: Deák téri Gimnázium díszterme. (1052 Budapest, Sütő u.l.) Program: „A hármasfonál nem szakad el egyhamar” (Prédikátor könyve 4,12) Nyitó áhítat 2 Péter 3,15 alapján (Baranyainé Rohn Erzsébet) Előadás: A házasság keresztény szemmel (Dr. Sineger Eleonóra) 2-2 egyházmegye ötletbörzéje. A délutáni Fórumhoz kérdések gyűjtése. Ebéd Fórum Vendégek köszöntője, rövid beszámolója. Záró úrvacsorái istentisztelet a Deák téri templomban Jn 15,5 textussal (Koczor Györgyné Farkas Eta) Tudnivalók: Szerény ebédet, és útiköltséget térít az Országos Egyház. Jelentkezés: 1998. Március 13-ig Északi Püspöki Hivatal 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 24. Tel: 176-2335, 176-2448, Fax: 176-2440. „A Huszár Gál Papír- és Könyvesbolt a csendes nap alkalmából 9-15 óra között nyitva lesz.” LELKÉSZI CSENDESNAP „Szakértőként” senki sem fog bejutni a mennybe, Urunk örök országába: mi, lelkészek sem. A személyes hitben való megújulás, az Úrral való kapcsolat elmélyülése szá­munkra is elengedhetetlen! Ezért szervezünk a Dél-Pest megyei Evangélikus Egyházmegyében lelkészi csendes­napot április 1-jére, Szolnokra. Témánk; Csendben a Megfeszített előtt - 4 Móz 21,4-9 és Jn 3,1 - 15 alapján. Akik szolgálnak közöttünk: Gáncs Péter or­szágos missziói lelkész és Verasztó János répcelaki lel­kész testvéreink. Résztvevőnek egyházmegyénk lelké­szein kívül más egyházmegyékből is hívjuk és várjuk a lelkésztársakat. Programunk: (de. 10 órától kb. du. 5 óráig): 10.00: Nem utálja-e szívünk Istent és az Ő igéjét? - Gáncs Péter 11.00: Nem öli-e lelkünket a kárhozatos kígyómarás? - Verasztó János 12.00: Ebédszünet 13.30: Megbeszélés csoportokban 15.00: Nem a bajtól akarunk-e csak szabadulni, kény­szeredett „bűnbánattal”? - Verasztó János 16.00: A Megfeszítettre tekintsünk! - Gáncs Péter Úrvacsora Találkozás: A szolnoki evangélikus parókián (Verseghy park 1., a színház mellett, a Tisza szállóval szemben.) Jelentkezés: levélben vagy telefonon március 28-ig, Adámi Lászlónál 2723 Nyáregyháza, Nyáry Pál u. 13-15. Tel.: 06-29-490- 025. Részvételi díj nincs, ebédet biztosítunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom