Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-01-18 / 3. szám

1998. JANUÁR 18. 3.oldal Evangélikus Élet folytatás az első oldalról kességet! Ahová Isten el akar jönni, ott maga előtt küldi a tanítványokat. Alakít­satok jó közösséget az egyházmegyében, ökumenikus összefogásban is. Koczor Tamás esperes székfoglalóját egy kérdés felvetésével kezdte: „Az a vi­szonylag rövid idő, amire megbízásunkat kaptuk, próbatétel elé állít minket. Nem csupán emberi rátermettségünket, hitün­ket méri meg, hanem egyféle közös kér­dést tesz föl: van-e esélye az egyházme­gyei munkának? ” Az új egyházmegye szervezésében, a munka elindításában nagy hangsúlyt sze­retnék tenni a találkozásokra. Presbite­rek találkozására azért, hogy egymástól új kormányzási, szervezési, életformabe­li mintákat látnánk. Ifjúsági- és gyer­mekcsoportok, énekkarok, zenei és taní­tói csoportok mozgatását, összegyűjté­sét. Egymástól sokat tanulhatunk, és ezek a találkozások a gyakoriságtól és a minőségtől függően szemléletté és élet­formává válhatnak. Szeretnénk tapaszta­latainkat, mintáinkat közzétenni az Evangélikus Elet és a Lelkipásztor segít­ségével. A tanítványok lábmosásának történetével mutatható meg a vezetés tit­ka: „Nem csupán elrendelni, dönteni, ki­jelenteni, elől menni, hanem megaláz­kodni és kényszerűségből vállalni a szé­gyenteljes felmagasztaltságot... Neki en­gedelmeskedve válik O naggyá - remény­ségem szerint munkánk által - közöttünk is, ” - fejezte be székfoglalóját az espe­res. Bárdossy Tamás egyházmegyei fel­ügyelő saját személyéről szólt röviden, megköszönve a választásban megnyilat­kozó megelőlegezett bizalmat, „ami ab­ból adódik, hogy édesapámat Bárdossy Tibornak hívják. Igyekszem ezt a bizal­mat mind neki, mind a gyülekezeteknek megszolgálni. " „ Új egyházmegyénk életét már meg­alakulásakor kívülről és belülről több té­nyező befolyásolja, behatárolva a moz­gásteret, ami rendelkezésre áll. ” Átlagos egyházmegyévé váltunk a kettéválasztás folytán, ugyanazokat a feladatokat, ten­nivalókat kevesebb emberből válogatva kell ellátni. Mindenki számára akad munka... „Vágyam és célom egy barát­ságos egyházmegye kialakítása. Ahova jó tartozni, ahol jól érzi magát mindenki, emberként, hívőként; mert mindig törté­nik valami pozitív velünk, általunk. ” Megnövekedett az egyházmegye szere­pe az új zsinati törvények sze­rint... küldötteket delegálnak a megyék az országos közgyűlésbe, presbitérium­ba, így közvetlen befolyással lehetnek az országos döntésekre. Szólt a székfoglaló arról is, hogy az új törvények még szokatlanok, tanulni kell őket...adódhat ez abból is, hogy van ahol új törvénykönyvünk nem egyértelmű, homályos, néhol ellentmondásos...min­dez nem lehet akadálya annak, hogy a törvények végrehajtásához minden erőnkkel ragaszkodjunk. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a törvényekhez iga­zodó szabályrendeletek megalkotásában az egyházmegyékre is hárul feladat. „Sa­játos helyzetünknél fogva, egyházme­gyénk lehet az a katalizátor, példaadó modell, ami más egyházmegyéknek is ösztönzőül szolgálhat. ” A közgyűlés elvégezte ezután a szüksé­ges választásokat, majd esküt tettek a tisztségviselők. A pilisi gyülekezet Író­ságának énekszámai után üdvözlések hangzottak. Szirmai Zoltán esperes, Koczor Tamás régi gyülekezete, a Fasor, és a gyenesi konferenciázók nevében, dr. Szabó Lajos professzor az Akadémia és a régi barátok nevében, Bárdossy Tibor irsai lelkész, mint „édesapa” és az LMK elnöke kívánt áldást az új elnökségnek. Roszik Mihály az egyházmegye legősibb gyülekezete, Alberti nevében szólott és kívánta, hogy legyen az új egyházmegye az ébredés fészke. Harmati Béla püspök a Déli Egyházkerület nevében rámutatott a „nemzedékről-nemzedékre” történő események fontosságára, hiszen mindkét vezető szülei is itt vannak, mint az egy­ház munkásai. Arra kérte a vezetőket és vezetetteket, hogy a bibliai és nemzeti értékeket vigyék tovább. T. KERESZTMETSZETBEN EGYHAZUNK ÉS AZ EGYHÁZI ÉV A Teológiai Irodalmi Egyesület meghí­vója teológiai találkozóra invitálta az ér­deklődőket december 8-ára. A találkozó címe: Az igehirdetés. Út a szerkesztőség­től a hallgatóig. A téma aktualitását az igehirdető és az igehallgató is érzi, hi­szen mindkét oldal naponta találkozik azokkal a kihívásokkal, amelyekkel a prédikáció a mai, erősen megváltozott és szüntelenül változó társadalmi környe­zetben szembesül. A meghívó két programot ígért: először felkért előadók felszólalását a témával kapcsolatban, majd a Keresztmetszet cí­mű igehirdetéskötet bemutatását. Ám a szervezők meglepetéssel is szolgáltak: Fodor Ildikó, Zsugyel Adél, Erdélyi Réka és Paál Gergely teológus hallgatók vers­mondásai, és a teológusok fuvószeneka- rának műsora igazi ünnepélyességet adott a délutánnak. Mindig izgalmas és érdekes, ha a teoló­gusok, lelkészek elé laikusok tartanak tükröt. Ez történt ezen a délutánon is, hi­szen a felkért előadók közül csak két püspökünk áll az igehirdetői oldalon, a többiek hallgatókként szólaltak meg és próbáltak választ adni arra a kérdésre: Miért fontos az igehirdetés? D. Szebik Imre, az Északi Egyházkerü­let püspöke úgy határozta meg az igehir­detést, mint fölfelé menekülést. Az ige­hirdető és az igehallgató, akiknek egy­aránt részt kell venniük az igehirdetés eseményében, és akik Istenhez menekül­nek, olyanok, mint azok az emberek, akik a tajvani szállodatűznél a szálloda tetejére mentek föl: csak ők menekültek meg. A jó igehirdetés megkönnyíti a Szentlélek munkáját. Dr. Balázs Géza nyelvész, az ELTE do­cense, szeptember óta ő tanítja a teológu­soknak a retorikát. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy ma a történelmi egy­házaknak szembe kell nézni a szekták­nak az emberekre gyakorolt egyre erő­sebb befolyásával. A különböző szekták működésének egyre nagyobb tere van, hiszen szaporodnak az elegyházat- lanodó, kereső emberek, akiket sikerrel szólítanak meg a sokszor üzleti alapon szerveződő „egyházak”, amelyek gyak­ran alkalmaznak tömegpszichózist az emberek manipulálására. Azzal, hogy le­szűkített gondolkodásteret kínálnak - mert sajnos erre van igény - a történelmi egyházak által is képviselt évezredes ha­gyományokat kérdőjelezik meg. Ennek helyébe olyan értékrendet kínálnak, amelyet a multinacionális cégek állíta­nak föl, és amelyek saját üzleti céljaikat szolgálják. így az emberi lélek is a „mul- tik” tulajdonává válik. Ahhoz, hogy ezt megakadályozhassuk, először is az egy­házi tömegkommunikáció súlyának újra­értékelése szükséges. Dr. Ambrus András matematikus, az ELTE oktatója saját élményéből kiindul­va beszélt arról, milyen fontos, hogy Is­ten igéje olyan emberekhez is eljusson, ahova a lelkész nem jut el. Ezért is hasz­nos és fontos egy igehirdetéskötet. Általánosan tapasztalható, hogy az ér­telmiség keres valamit, de inkább az ész­szel próbálja megtalálni azt a valamit. Ez is mutatja, milyen fontos a lelkiség, ame­lyet az igehirdetés is közvetíthet szá­munkra. De csak akkor, ha szem előtt tartja az adott korban, társadalmi hely­zetben élőket. Dr. Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató, az MTA tudományos fömunkatársa fontos­nak tartja, hogy az igehirdető és az ige­hallgató is készüljön a prédikációra. A templomba menés legyen ünnep - régen a vasárnapi ebédnél megbeszélték a pré­dikációt. Az igehirdetés csak akkor érhet el az emberekhez, ha figyelemmel van a hallgatóság összetételére, társadalmi ré­tegzettségére. Fontos az is, milyen az igehirdetés hangvétele: ne ítéljen, vádol­jon, ostorozzon, de beszéljen a szeretet- ről. Dr. Kotsis Domokos informatikus, do­cens a KKMF-en. Véleménye szerint az a döntő, hogy a lelkész Jézus Krisztust képviseli, ezért nem mindegy, hogyan te­szi azt. Sokszor tapasztalja a hallgató, hogy az igehirdetőnél hiányzik a szilárd konfesszionális alap. A prédikáció nem önálló műfaj, hanem üzenetközvetítés. Mint minden közvetítésnél, itt is fontos, hogy minél tökéletesebb legyen az átvi­tel és minél kevesebb a torzítás, a zavar. D. dr. Harmati Béla a Déli Egyházke­rület püspöke zárta a felszólalók sorát. Elmondta: mindennap hallhatjuk a médiá­ban, hogy terjed a sivatag. Arról azon­ban kevés szó esik, hogy a spirituális környezet sivatagosodása is egyre na­gyobb mértékben teljed. A prédikáció irányított beszéd, amelyet Isten irányít, küld, hogy megakadályozza a lelki siva­tagosodást, és növényzetet, kertet nö­vesszen. Termékeny, tevékeny egyházra van szükség. Az előadásokat felszólalások követték, majd a Keresztmetszet című ige-hirdetés- kötet bemutatására került sor. Dr. Szabó Lajos, a Hittudományi Egye­tem Gyakorlati Tanszékének egyházi közéletünk metszetét mutatja, azt, ho­gyan gondolkodnak és beszélnek az ige­hirdetők ma az Evangélikus Egyházban Isten Jézus Krisztusban kinyilatkoztatott evangéliumáról. így kereszt-metszet is ez a kötet. Megköszönte Polgár Rózsa segí­tőkészségét és munkáját: ő készítette a könyvborítón szereplő grafikát. A Teológiai Irodalmi Egyesület mun­katársai, a könyv szerkesztői: Joób Máté evangélikus segédlelkész, Korányi And­rás teológiai hallgató és Kendeh- Kirchnopf Péter teológiai hallgató a szerkesztés és technikai előkészítés munkálatairól számoltak be, és arról be­széltek, miért tartották fontosnak egy prédikációskötet megjelentetését. A Keresztmetszet című könyv a Teoló­giai Irodalmi Egyesületnél rendelhető meg (1141 Bp. Rózsavölgyi köz 3.). Jól mutatja az óriási érdeklődését, hogy a bemutatás napján a megjelent 1500 pél­dányból 1000 darab el is fogyott, a kö­vetkező napokban pedig még 300 pél­dány talált gazdára. Ezek alapján jogo­san kérdezhetjük a kiadókat: Lesz folyta­tás? Sa A csodás teremtettség 8. zsoltár Urunk, Jahve, mily felséges neved széles e világon - egeket ragyog be dicsőséged! Gyermekek, csecsemők ajkával emeltél bástyát támadóid miatt, hogy elhallgattasd az ellenséget, a bosszűvágyót. Ha egedet nézem, ujjaid művét: holdat, csillagokat, melyeket odatűztél ­mi az ember, hogy gondolsz rá, az emberfia, hogy felkarolod? Hisz' kis híján istenné tetted, dicső méltósággal koronáztad meg! Úrrá tetted kezed művein, mindent lába alá vetettél: juhot-barmot mind, mezei vadat is, égimadarat, tengeri halat, mely a vizek ösvényeit járja. Urunk, Jahve, mily felséges neved széles e világon! Fordította Bodrog Miklós Az Országos Presbitérium 1997. decem­ber 2-án tartott ülésének határozatai 1. Az Országos Presbitérium az új egyházi zsinati törvények bevezetésé­vel kapcsolatos kérdések megvizsgálá­sára és javaslatok előterjesztésére Bi­zottságot küld ki. A Bizottság jelentést terjeszt elő az 1998. évi tavaszi presbi­teri ülésen. Tagjai a következők: az Or­szágos és a Kerületi Elnökségek, Dr. Galli István, Győri Gábor, Jankovits Béla, Lukáts Miklós, Dr. Luthár Jenő, Szemerei Zoltán, Thurnay Béla. 2. Az Országos Presbitérium felha­talmazza az Országos Elnökséget, hogy a Lutheránus Világszövetség és a Vatikán szakbizottsága által készített és a Lutheránus Világszövetség veze­tősége által a tagegyházak számára aláírásra és jóváhagyásra ajánlott „Kö­zös Nyilatkozat a Megigazulásról” cí­mű teológiai állásfoglalást egyházunk nevében elfogadja. Az ökumenikus Nyilatkozat szövege magyar fordítás­ban Lelkipásztor folyóiratunk mellék­leteként megjelent. Ezen Nyilatkozat elfogadása nem jelenti, hogy az Evan­gélikus és Római Katolikus Egyház a megigazulás teológiai kérdéseiben minden részletben egyetért. Jelenti vi­szont, ahogyan a Nyilatkozat fogal­mazza, hogy a teológiai párbeszédnek a II. Vatikáni Zsinat utáni tisztázódási folyamatában mindkét fél részéről visszavonhatok azok a kölcsönös kiát- kozások, amelyek a trentói katolikus zsinat, valamint az evangélikus hitval­lási iratok megfogalmazásai voltak. Hálát adunk Istennek, hogy ma együtt tudjuk vallani és tanítani azt, amit a reformáció korában nem tudtunk együtt elmondani, így most ennek ki­mondásával egy lépéssel közelebb ke­rültünk a bibliai igazságok megváltá­sában Jézus Krisztus Urunkhoz és egy­máshoz. 3. Az Országos Presbitérium a Ma­gyarországi Luther Szövetségnek az 1997. Vili. 91.§. szerint beterjesztett, az evangélikus egyházi egyesületként történő elismerésre vonatkozó kérését egyhangúlag elfogadja és az Országos Közgyűlés elé terjeszti. 4. Az Országos Presbitérium felhívja az egyházmegyei közgyűléseket, hogy az 1997. IV. 16. §. törvény értelmében válasszanak minden egyházmegyében zenei, tömegtájékoztatási (sajtó), gyűj­teményi és Gusztáv Adolf-segélyszol- gálati megbízottakat és a megbízottak nevét és címét közöljék a püspöki hi­vatalokkal. 5. Az Országos Presbitérium a Nyug­díjosztály Tanácsa javaslatára felhatal­mazza az Országos Egyházi Pénztárt, hogy a lelkészi személyi nyugdíj járulé­kot nem rendszeresen fizető egyház- községeknél a hátralékok rendezésére 1998. január 1-től az esedékes hitokta­tói díjat visszatarthatja. 6. Az 1998-tól érvényes új állami egyház-finanszírozás keretében a kor­mány csak a természetben vissza nem igényelt ingatlanok értéke alapján fo­lyósított un. járadék figyelembevételé­vel biztosítja az 1998. évre az előző évi támogatás mértékét. Ebben a hely­zetben az Országos Presbitérium fel­hatalmazza az Országos Egyházi El­nökséget, hogy az említett járadékot a kormánytól igényelje. Tekintettel arra, hogy a kormány a já­radék összegét - többszöri tiltakozá­sunk ellenére - a korábbi jogcímek (hitoktatás, tb járulék, nyugdíjalapok támogatása, céltámogatások) fedezete­ként veszi számba, ezért az Országos Presbitérium felhatalmazást ad az Or­szágos Egyház adminisztrációjának ar­ra, hogy a járadékból továbbra is bizto­sítsa a hitoktatói óradíjak és üzem­anyag-térítések, a nyugdíjak, és a tb já­rulékok kifizetését. A járadék alapjául szolgáló ingatlanok korábbi egyház- községi tulajdonosai részére fizetendő járadék illetve kárpótlás fizetésének mértékéről és módjáról az Országos Presbitérium külön határozatot hoz, az érintettekkel való tárgyalás után. 7. Az Országos Presbitérium javasol­ja az egyházi alkalmazottak illetmé­nyének 1998. január 1-től történő 15 %- os emelését a várható infláció mérté­kének figyelembevételével. Az egyhá­zi közoktatásban és szeretetszolgálat­ban dolgozók bére a közalkalmazotti illetményrendszer szerint változik. 8. Az Országos Presbitérium Ká­poszta Lajos esperes, püspökhelyettes és országos Gusztáv Adolf Segély­szolgálati előadónak a Segélyszolgála­ti Tanács ajánlása szerint történő elő­terjesztésére úgy határoz, hogy a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat nagy szeretetadományát az 1997. évben 660.000.- Ft értékben Nagyveleg egy­házközsége, a kis szeretetadományt pedig az 1997. évben Mucsfa egyház- községe kapja. Egyúttal az Országos Presbitérium úgy határozott, hogy az 1998. évi gyűjtés szempontjából elő­nyös volna mindig előre meghatározni a kis és nagy szeretetadományok ked­vezményezettjeit. Ezért 1998-ban a nagy szeretetadományra a templom­építő Balatonboglári Egyházközséget, a kis szeretetadományra pedig 1998- ban a szintén templomépítő Budaörsi Egyházközséget javasolja a Presbitéri­um. 9. Az Országos Presbitérium az elő­terjesztések alapján jóváhagyta a Bé­késcsabai Evangélikus Gimnázium új igazgatótanácsa és intézőbizottsága tagjainak megválasztását dr. Rück András elnökségével, ugyancsak jóvá­hagyta a Budapesti Evangélikus Gim­názium új igazgatótanácsa és intézőbi­zottsága tagjainak megválasztását dr. Gálos Miklós elnökségével, az Orszá­gos Egyház képviseletében az igazga­tótanács tagjai közé kiküldve dr. Har­mati Béla püspököt és dr. Luthár Jenő országos jogtanácsost. A közoktatási intézmények igazgatótanácsainak név­sora megjelenik majd az országos név­tárban. 10. Az Országos Presbitérium az Or­szágos Oktatási és Nevelési Intézmé­nyek Bizottsága javaslata alapján Mihályfi Zoltánné osztályvezető elő­terjesztésére jóváhagyta az 1998. évtől bevezetendő új közoktatási iskolai pe­dagógiai programok előkészítő terveit. 11. Az Országos Presbitérium dr. Roncz Béla igazgató előterjesztésére tudomásul vette, hogy az iskola veze­tése az Aszódi Petőfi Gimnáziumhoz kapcsolódva Evangélikus Népfőiskola szervezésével foglalkozik. A Presbité­rium várja a további tájékoztatást és megfelelő időben az engedélykérést. Ökumenikus Imahét 1998. január 18-25 között Fő téma: „Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek”. Az ünnepélyes megnyitó istentisztelet Budapesten, a Nap utcai Baptista templomban lesz január 18-án du. 6 órakor. Szentbeszédet mond: dr. Paskai László bíboros, budapest-esztergomi érsek. Igét hirdet: D. dr. Harmati Béla püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke. Az istentisztelet liturgiájában a magyarországi egyházak vezető püspökei és lelkipásztorai vesznek részt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom