Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1998-05-24 / 21. szám
2.oldal 1998. MÁJUS 24. Evangélikus Élet HÚSVÉT UTÁNI 6 A PÁRTFOGÓ ÍGÉRETE JN 15,26-16,4 Néhány nappal Mennybemenetel ünnepe után vagyunk. A mi Urunk, Jézus mielőtt eltávozott tanítványai köréből, és visszatért az Atyához, nagy és nehéz feladatot bízott tanítványaira: „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” Erre a feladatra pedig nem voltak alkalmasak. Nem voltak képzett emberek. Jézus mégis arra méltatta őket, hogy megbízza ezt a maroknyi csapatot ilyen nehéz feladattal. Ez a parancs természetesen nemcsak a tizenegynek szólt, hanem Krisztus mindenkori tanítványainak, azaz az egyháznak, a feltámadt és élő Krisztusban hívők gyülekezetének. Neked is, aki ezeket a sorokat olvasod. Mi sem tehetünk mást, mint amit az evangélisták tettek nagy alázattal, - visszagondolva az Úr Jézussal együtt töltött három esztendőre, - hogy annyiszor hallottuk szavát, láthattuk hatalmának jeleit, és mégsem értjük igazán. Urunk nagyon jól ismeri övéit (lásd: Misericordia Domini vasárnapjának igéjét: Jn 10,11-16). Tudja, mi van a szívükben. Ismeri hitük gyöngeségét, félelmeiket, bizonytalanságukat. Azt pedig el sem tudták képzelni, mi lesz velük a Mester nélkül, aki biztos támasz, menedék, akivel jó együtt lenni. Ezért ad Urunk övéinek csodálatos ígéretet: „eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke.” Elvégezte mindazt, amit az Atya rábízott, ám tudja jól, hogy övéinek szükségük van rá. Nála-nélkül semmik vagyunk. Visszament az Atyához, de Pártfogót, Segítőt ígér nekünk, aki Róla tesz bizonyságot. Őrá mutat, a megfeszített és feltámadt Jézus Krisztusra. Mindenek előtt számunkra teszi érthetővé és elfogadhatóvá az értelem számára érthetetlent és olyan nehezen elfogadhatót: „Úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta érHagyd az örök Istenre (342. Ének) Formájában, stílusában, kifejezésmódjában és nyugodtan tovahaladó ritmusában mindenestől Isten iránti bizalmat áraszt. Szinte nehezen talál az ember megfelelő szavakat e csodálatosan szép ének jellemzésére és értékelésére. Gerhardt Pál a 3 7. Zsoltár 5. versét használta fel éspedig Luther fordításában. Az eredeti szövegben a versfőkben szereplő szavak összeolvasva, ezt a Zsoltár verset adják: „Hagyjad az Úrra a te utadat Bízzál Őbenne, Ő megcselekszi... ” (akrosztichon) V.ö.régi énekeskönyv 370) Az ének igen alkalmas óév esti istentiszteleten, vagy úrvacsora alatti végigéneklésre is. - Mivel az énekben a személy állandóan változik, igen alkalmas az ének a gyülekezet és a kórus közti váltakozó éneklésre. 1-2. vers a hívőhöz szól („Hagyd az örök Istenre... ” — „Az Úrra bízzad dolgod... ”) 3-4. vers Istenhez szól („A te irgalmasságod van rajtam Istenem... ” - „ Van utad számtalan ”) 5-6. vers ismét a hívőhöz fordul. Az utolsó vers általánosságban tesz bizonyságot Isten jóságáról. Gerhardt 133 énekéből, 54-nek bibliai szöveg az alapja, ennek fele zsoltár- átköltés. Nem egyszerűen a zsoltáros szavait szedte rímbe. Ő minden textust tökéletesen átgondol és teljesen újat ad. Énekeinek minden sorából gyermekien gondtalan Istenhit sugárzik, amely látszólag semmit sem tud a problémákról. Teljesen félreértenénk őt, ha emögött felületes optimizmust keresnénk. Ó csak egy alapot ismer: a Krisztus által igazzá lett bűnös reformátori hitét. Maga mondja nekünk: „ Engem az énekeltet, Aki a meny- nyben van. ” így is mondhatnánk, Gerhardt mindkét lábbal a földön áll, de tekintetét az égbe emeli. Gáncs Aladár VASÁRNAP („EXAUDI”) te,” s hogy ez a Fiú győzött a halál fölött. Ha a Lélek bizonyságtevése megragadta szívünket, akkor tudunk mi magunk is bizonyságtevőkké válni. Akkor lesz valóság az, hogy „mint csontjainkba rekesztett tűz, éget”, „nem tehetjük meg, hogy hallgassunk azokról, amiket láttunk és hallottunk.” Urunk figyelmeztet arra is, hogy a Róla szóló bizonyságtétel mindig ellenállásba ütközik. Emberektől nem kapunk, nem is várhatunk érte megbecsülést. Amikor Jézus a Pártfogót ígéri, ugyanakkor erre is felkészíti mindenkori tanítványait. Adjunk hálát Neki az ígéretért, a megbízatásért, a felkészítésért. Legyen ma mindannyiunk imádsága az ősi ének szava: „Ó, jöjj teremtő Szentlélek”. Ámen Blatniczky János IMÁDKOZZUNK! Úr Jézus Krisztus! Küldd el hozzánk az Igazság Lelkét ígéreted szerint, hogy őszinte legyen bizonyságtételünk terólad, és képmutatás nélküli szeretetünk egymás iránt, és így legyünk igaz tanúi a te embert szerető irgalmadnak. Ámen. r ÚJ NAP - ÚJ KEGYELEM ^ Halld meg, Uram, hívó hangomat! (Zsolt 27,7) Krisztus mondja: Ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket. (Jn 12,32) VASÁRNAP kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek Ura! Zsolt 84,2 (Zsolt 68,25-36, Ef 3,14-21) Gyakori kérdésünk az, hogy hova érdemes menni, hogy jól érezzük magunkat? A zsoltáros nem helyhez, hanem személyhez köti ezt az érzést. Ahol Isten van, igazában csak ott érezzük jól magunkat. Ott tudjuk elmondani bármikor azt, igen erre vágyom, itt vagyok otthon. / jffgi HÉTFŐ Urunk, add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet. ApCsel 4,29 (Ézs 41,8-14; Gál 4,1-7) Isten akaratát, élő igéjét józay esszel követve mindig nagyon nehéz hirdetni. Hisz minden emberi értelmet megf haladó szeretet erejével van dolgunk. Ezért amikor szólnunk kell, Istentől nemcsak a tartalmat kapjuk, hanem a kellő bátorságot. A tartalom nem elég. KEDD Jézus mondja: Ha a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesitek. Jn 8,36 (Lk 12,8-12; Gál 4,8-20) A történelemben állandó téma az ember szabadsága: Jézus is azért jött, hogy megszabadítson minket a belső börtönünkből a bűn hatalmától. Valójában csak ez adhat nekünk igazi szabadságot. Ezt megérteni soha nem volt és nem lesz könnyű. SZERDA ^ mindennapi kenyerünket add meg ne- ' “ künk naponként. Lk 11,3 (1 Kor 2,12-16; Gál 4,21-31) Sokszor elmondott szavak ezek, mégis nehezek, mert nekünk nem elég az Istentől kapott mindennapi. Nekünk több kell. Ezért szükségünk van itt mindig az Isten szerinti alázatra és megelégedettségre. Minden gondotokat őreá vessé- tek, mert neki gondja van rátok. 1 Pét 5,7 (4Móz 20,2-12; Gál 5,1-15) A keresztyén élet különleges oldalát tárja elénk ez az ige. Azt, hogy ne azzal kínlódjunk, miként oldjuk meg a gondjainkat, hanem azon, hogy miként legyen elevenebb kapcsolatunk Jézussal. g PÉNTEK vess e* orc^d elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem! Zsolt 51,13 (Zsid 11,32-40; Gál 5,16-26) f Minden igyekezetünk ellenére is a hit nem rajtunk múlik, hanem Jézuson, aki a kezdő lépésekhez erejét, szeretetét adja. A Lélek vezetése nélkül ugyanis semmire sem megyünk. Ezt a közismert szabályt sajnos újra és újra elő kell venni, mert könnyen elfelejtjük. ff . ' ;/ ff SZOMBAT Jövevény vagy°k a földön. Zsolt 119,19 (Ézs 41,17-20; Gál 6,1-18) Minden időben megdöbbentő vallomás ez. Ugyanis bármennyire is szép és jó az élet minden részletében, mégsem örökkévaló, mégis csak átmeneti hely számunkra. Jézus Krisztus azért jött, hogy megmutassa nekünk azt a helyet, ahol minden másként van. Kustra Csaba Igefények a hétköznapokban: Tanítványok vagyunk? (Máté 5,13-16) Jézus Krisztus golgotái áldozatára sohasem felelhetünk kisebbel, mint a magunk fenntartás nélküli odaszá- násával. „Maga a pap is, meg az áldozat is. Oltára pedig a kereszt. Drágább áldozatot nem adhatott az Isten, Mint mikor magát odaadta, s elemészti magát a szeretet tüzében. ’’ (Luther) Ez a mindent legyőző isteni szeretet sohasem elégedhet meg kevesebbel, mint egész lelkűnkkel, egész életünkkel és mindazzal, amik vagyunk és amink van. Az Úr Jézus sokat kívánt azoktól, akik tanítványai akartak lenni! „Ha valaki hozzám jön és meg nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fiú és nőtestvéreit, sőt a maga életét is, az nem lehet az én tanítványom. ” (Lk 14,26) Az önszeretet a tanítványság legnehezebben legyőzhető akadálya. - Faludy György költő ezt így fejezi ki: „Az emberség ott kezdődik - mondják, ahol az ember túl lép önmagán. ” Csakhogy erre az ember önmagában képtelen! - Szép költői megfogalmazása a humanitárius emberképnek - de csak elmélet marad. Assisi Ferenc gondolata tálja fel az igazságot: „Nagyobb minden kegyelmi ajándéknál, amelyet a Szentlélek ad barátainak, az önmagunk legyőzésének kegyelme. ” Igen, egyedül Isten kegyelme tud rásegíteni az önmagunk legyőzésére, az O közvetlen beavatkozásával, segítségével és adományával. Ez a tanítvánnyá válás egyetlen lehetősége! A tanítványlét jelentősége pedig a világ számára: „ 77 vagytok a jóid sója. - ... Ti vagytok a világ világossága.-... (Mt 5,13-16) A só íz és tartósító erő. - Sőt Jézus korában a só démonellenes eszközként volt használatos. - Akkor ez az üzenet így szól: a ti létetek a földet megóvja attól, hogy a démonok zsákmánya legyen. Ám a só íz-valóságát csak akkor fejtheti ki, ha feloldódik! Tulajdonképpen teljesen odaadja és kiszolgáltatja magát annak, aki sóként akarja használni. Ez a tanítványság valódi tartalma: Csak aki teljesen átadja magát, akaratát, tulajdon életét, az élete feletti uralmat, abban tud Isten királysága felépülni és csak azt tudja Isten mások javára használni. Világosság: „ lámpást sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék. " - Óv attól, hogy a tanítványok önmagukért akaijanak világosság és fény lenni - Az elrejtett világosság eloltott világosság - A tanítvány tanítványsá- gát nem rejtheti el. - De, hogy mi módon világítson másoknak, erre választ a 16. vers ad: „ Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. ” A szeretet cselekedete, amely a másik embert komolyan veszi, szóval és tettel segíti, elvezet az Atya ma- gasztalásához, mert ez a tanítványság célja. Ez a tanítványok küldetése. „Egy olyan világban, mely Isten elrejtettségének és szükségének a sötétjében leledzik, a tanítványok célja a világosság, mely Isten dicsőségéhez elvezet.” (Dr. Szathmáry) Pásztor Jánosné Túrmezei Erzsébet Változás Én, durva, faragatlan kődarab, ki ott hevertem annyi év alatt sötétben, félrevetve, hiú próbákat dacosan nevetve, próbákat, hogy rajtam faragjanak: én, aki meg akartam én maradni inkább csúnyán, sötéten, búsan, torzon: most itt vagyok a Mester műhelyében s boldogan várom szent vésővonását, hogy megalkossa bennem képemását. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1998. május 24. j I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) t Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly; du. 6. Bozóky Éva; II., Modori u. 6. > -. de. fél 10. Csizmazia Sándor; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. (konf.) Fodor Viktor; Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. fél 9. Füry Eszter; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Tóth Sándor, Újpest, IV., Leibstück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) ifj. Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) dr. Harmati Béla; du. 6. ifj. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. Nagy Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Bolla Árpád; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Bándi Sándor János; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Bolla Árpád; X., Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Joób Máté; de. 11. (úrv.) Joób Máté; du. 6. (iij.) Szeverényi János; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Schulek Mátyás; du. 6. (vespera) Schulek Mátyás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Hafenscher Károly; Budahegy- vidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv., családi) Vári Krisztina; de. 11. (úrv.) Vári Krisztina; du.fél 7. dr. Széchey Béla; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. ifj. Kendeh György; XTV., Lőcsei út 32. de. 11. (urv.) Tamásy Tamás; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. ; Rákospalota, XV., Régi Fóti út. 73. (Nagytemplom) de. 10. Veperdi László; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér. de. 9. Péter Attila; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kósa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Péter Attila; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kósa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán; Pestszentimre, XVIH., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XX3I., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Endreffy Géza; EXAUDI (Húsvét utáni 6.) VASÁRNAP a liturgikus szín: fehér. A délelőtti istentisztelet oitári igéje: lPt 4,7-11; az igehirdetés alapigéje: Jn 15,26 - 16,4. HETI ENEKEK: 321, 366. „ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK!” címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán május 25-én, hétfőn 13.30 órakor. Előtte evangélikus korálismertetés lesz 13.20 órakor. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán május 31-én, pünkösd vasárnapján de. 10.05 órakor Miskolcról, a diósgyőri templomból. Igét hirdet Veczán Pál esperes. JÓ REGGELT ADJ, ISTENEM! címmel evangélikus ifjúsági műsort közvetít a TV1 május 23-án, és 30-án, szombatonként reggel 8 órai kezdettel. ÖRÖMHÍR címen ökumenikus műsort közvetít a MTV 1 május 24 -én, vasárnap 14 órakor. Szerkesztő: Nagy László. Túrmezei Erzsébet Só a levesben Fortyogó, idegen anyagban kever a fakanál. Hol a hófehér csillogás? Kristálytestvérek békés közössége? Jaj, tűnök, olvadok! De a fazék mélyéből üzenem, hogy só vagyok, hogy most is só vagyok, hogy itt a levesben is só vagyok. Szín, forma vész, az íz marad. S vígasztal a kevergetés alatt, hogy jó ez így, mert tudom, ki forgatja a kanalat.
