Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)

1997-02-16 / 7. szám

7

1

I

Evangélikus Élet 1997. február 16.

Készülünk a IX. Evangélikus Világgyűlésre MOZAIKKÉPEK AZ ÖKUMENIKUS IMAHÉTRŐL

(Folytatás az 1. oldalról)

A társadalomban

Az egyház és a keresztyén ember számára azonban állandó etikai föladat az is, hogy aktív módon és sokféle formában segítse Isten akaratának, jó rendjének érvényesülését a körülötte élő társadalom és az embervilág életében. A Világszövetség javaslata szerint a IX. Evangélikus Világgyűlésen a következő területeken kívánják megvitatni a keresztyén részvételt a nők hátrányos megkülönböztetése elleni mai, világméretű küzdelemben. 1. Egyenjogúság nők és férfiak között a társadalomban, az emberi jogok területén. 2. A nők egyenjogúságának érvényesítése a gazdasági életben, az egészségügyi gondozásban, a nevelés, a kulturális élet területein. 3. Egyenjogúság és segítőtársi viszony a családi életben. 4. Az egyházak és keresztyének részvétele a nők szegénysége, gazdasági és hivatásbeli hátrányos helyzete elleni segítségadásban, a különféle mai társadalmi rendszerekben. 5. A nők védelme az erőszak különféle formáival szemben a családi életben, a hivatásban, a mai háborús konfliktusokban. Milyen keresztyén feladatokat látunk mi ezeken a területeken?

2. A hatodik altéma: Fiatalok az

egyházban és a társadalomban

A fiatalok az egyház életében

A fiatalok nemegyszer úgy érzik, hogy az egyház elsősorban a felnőttek közössége és az idősebb nemzedék otthona. Ezért próbálják meg gyakran - idegennek érezve szüleik és nagyszüleik istentiszteleti életét, teológiai tradícióit megszervezni a „saját egyházukat”. Ma a karizmatikus mozgalmak is sok fiatalt vonzanak. De többnyire ezek sem tudják őket bekapcsolni, aktívvá tenni a saját gyülekezetük életében. Ezért figyelmeztette Dietrich Bonhoeffer, a modem kor mártír-teológusa, már hatvan évvel ezelőtt az egyház ifjúsági munkáját így: „Az egyház jövője nem a fiatalság, hanem egyedül az Úr Jézus Krisztus. A fiatalok föladata sem az »egyház megjavítása«, hanem az, hogy figyeljenek Isten igéjére. De az egyháznak sem az a föladata, hogy uralkodjék az ifjúság fölött, hanem hogy Isten igéjét hirdesse és tanítsa a számukra. A mi kérdésünk nem az, hogy mi az ifjúság és mik a jogai? Hanem az, hogy mi az egyház és mi a helye az ifjúságnak benne?” (Nyolc tézis az egyház ifjúsági munkájáról. Berlin, 1933).

Következésképpen, az egyház egyik fontos föladata ma, hogy ne kirekessze, elriassza vagy elhanyagolja a fiatalok nemzedékét. Hanem megértéssel és szeretettel befogadja őket az egyház teljes közösségébe, minden sajátos adottságukkal, táléntumukkal együtt! Egyházi világszövetségünk a következő, legfontosabb területeket nevezi meg, ahol ma a legnagyobb szükség van az ifjúság aktív részvételére: a gyülekezet istentiszteleti élete - részvétel a konfirmációban mint felkészülésben az ezt követő, teljes részvételre a gyülekezet életében -, az ifjúság fölkészítése a világvallásokkal és a modem vallásos mozgalmakkal való találkozásra és a misszióra - az ifjúság igen fontos szerepe az ökumenikus világmozgalomban, egyúttal megóvása az „ökumenikus” és a „hitvallásos, egyházi” keresztyénség hamis szembeállításától.

A zsinat 25. ülésszaka

A zsinat 25. ülésszaka 1997. február 21., péntek 10 órától-február 23., vasárnap 15.45 óráig tart a Budapesti Evangélikus Gimnázium dísztermében. A várható törvényalkotás feladatai:

1. A Törvénykönyv összeállításának konkrét változatai, s a kialakítás ütemterve a Véglegesítő Csoport előadásában.

2. Az országos egyházról szóló törvényrésirtovábbi'részletes’vitájává'3. sz: Bizottság előterjesztésében.

3. Az országos szervezet területi kialakítása a* S^Sí-'-Bizottság előterjesztésében.

4. „Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) működéséről” című törvény módosítása a 7. sz. Bizottság előterjesztésében.

5. Az LMK kérdése a 2. sz. Bizottság előterjesztésében.

A zsinatról tájékoztató Zsinati Híradó a 24. és 25. ülésszak együttes anyagáról készül.

GYŐRI JANOS

1914-1997

Győri János ny. lelkész Gyulán született 1914. május 14-én Győri János és Mészáros Ilona gyermekeként Megkereszteltetett, megkonfirmált. Iskoláit Békéscsabán végezte. Ott érettségizett az Evangélikus Gimnáziumban, 1933-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Hittudományi Karán kezdte meg teológiai tanulmányait 1937-ben szentelte fel Kapi Béla püspök. Segédlelkészként az Ajkay család házitanítója lett s egyúttal a Kisfalud-Vadosfai Gyülekezetben végzett lelkészi szolgálatot

1939-ben Finnországba került ösztöndíjai. Két évre ment ki, de a közben kitört finn-orosz háború miatt haza kellett jönnie négy hónap után. Amiért odament, azt megkapta: lelke békességét Ugyanis ott lett személyes Megváltója Jézus. Hazakerülve, Raffay Sándor püspök először Hódmezővásárhelyre küldte ki. Itt megismerkedett a tanyai gyülekezet-gondozással. Innen Budapest Deák térre került segédlelkészi szolgálatba. 1942 novemberében Nagytarcsára küldte a püspök adminisztrátornak Szehló Gábor után. Egy év múlva a gyülekezet megválasztotta rendes lelkészének. Beiktatása napján kötött házasságot Gáncs Máriával, akivel 53 évet éltek boldog házasságban. Itt végezte a reá bízott szolgálatot egészen nyugdíjba meneteléig. Ez idő alatt nemcsak itt helyben, de az országban sokfelé szolgált, mert még pesti segédlelkészsége idején bekapcsolódott az evangélizáció munkájába. így lett részese az akkori magyarországi ébredésnek. Amíg az állam be nem tiltotta, az itt működő Népfőiskolán s később a Missziós Iskolában is tartott előadásokat 1980. december 31-én fejezte be rendes lelkészi szolgálatát, de nyugdíjasként még sokáig végzett kisegítő munkát helyben is és gyermekei gyülekezeteiben is. Házasságukat Isten nyolc gyermekkel áldotta meg, akik közül hét él.

Egy hónapos súlyos betegsége után 1997. január 21-én tért meg Teremtőjéhez. Amit elvégezhetett, azért áldjuk Isten kegyelmét és reménységünk szerint most már az Urat színről színre látva, ott dicsőíti Őt, akinek legyen dicséret, dicsőség és hála örökké.

*

RÉSZLETEK GÁNCS PÉTER LELKÉSZ TEMETÉSI IGEHIRDETÉSÉBŐL

Textus: Zsoltár 26; Jn 12,26

A gyászjelentésen is olvasható zsoltárvers akár Győri János személyes vallomása is lehetne. Valóban mindennél jobban szerette ezt a templomot, ahol most koporsójában pihen. Köztudott, hogy a háborúban bátor kiállásával megmentette az épületet a felrobbantástól és később is mindent megtett, hogy ez a hajlék minél többet beszéljen Isten dicsőségéről. Ő tervezte meg a maga ne- mébejd páratlan szárnyas oltárt, a mozaikképeket, hogy itt minden prédikáljon, az Úrra mutasson. 1950-ben, amikor az egyház leépítése volt a hivatalos program, O imaházat épített a gyülekezettel, hogy legyen az ünnepi hajlék, a templom

mellett, hétköznapi lelki otthona is a tarcsaiaknak.

Ebben a templomban sok minden beszél Isten ó- és újszövetségének harmonikus összetartozásáról... Ennek szellemében választottam én is a zsoltárvallomás mellé Jézus vallomását éppen János evangéliumából. Meggyőződésem, hogy ez Győri János evangéliuma is, azaz vigasztaló jó hír koporsója mellett. Jézus így biztat: „...ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya. ” Győri János valóban Jézust szolgálta itt Nagytarcsán több mint félévszázadon keresztül, közel 55 éven át... Harmóniában volt benne az Istentől kapott gyakorlati érzék és az elméleti, teA fiatalok a mai társadalomban

ENSZ-statisztikák szerint 2000- ben több mint egymilliárd 15-24 éves fiatal él majd az öt világrészben. Túlnyomóan nagy többségük, 85,3 százalékuk, nem a fejlett és jómódú Európában és Észak- Amerikában, hanem a szegény, reménytelen Délen, ahol nagy részüket a kilátástalan jövő, a munka- nélküliség és nélkülözés várja. Ma gyermekek és fiatalok százmilliói a legembertelenebb körülmények közt élnek. Alig van lehetőségük a továbbtanulásra, az emberhez méltó életre. Ártatlan áldozatai a gazdasági vagy a szexuális kizsákmányolásnak (Ázsia), a bűnszövetkezeteknek, a kábítószer-kereskedelemnek, az „utcai bandáknak” (Latin-Amerika), vagy a törzsi és helyi háborúk zsoldos-katonaságának (Afrika). Az északi féltekén elsősorban a család, az egyház megtartó közösségeiből kiszakadt fiatalok esnek áldozatul a modem, minden erkölcsi érték nélküli, élvezet-, konzum- és erőszak-orientált „modem” életformáknak.

Az egyházak mai társadalmi szolgálatának egyik legfontosabb területe, hogy igazi értékeket tudjon adni nekik is az erkölcsiség, az életfolytatás területén és szeretetet, meleg otthont, befogadó közösséget számukra a világ minden részében.

Júliusban, közvetlenül a világgyűlés előtt, Bangkokban találkozik majd a világ evangélikus egyházainak 170 fiatal delegátusa az LVSZ Ifjúsági Világkonferenciáján. Nekik kell majd megszólaltatniuk a mai evangélikus ifjúság hangját a hongkongi nagy világgyűlésen. A mi föladatunk pedig az lesz, hogy figyeljünk rájuk - itthon is -, gondjaikra, örömeikre és kérdéseikre, javaslataikra. És segítséget adjunk nekik életükben és szolgálatukban, mind az egyházban, mind a mai társadalomban.

Dr. Nagy Gyula

Az idei Ökumenikus Imahét végeztével néhány vidéki és fővárosi gyülekezetben érdeklődtünk annak lefolyásáról. Általában mindenütt arról vallottak, hogy az előző évekhez viszonyítva volt előrehaladás úgy is, hogy a felekezetek cgy-egy településen belül jobban összefogtak, és úgy is, hogy jobban sikerült a gyülekezetek mozgósítása, többen látogatták az istentiszteleteket.

Az Ökumenikus Imahét megtartásának már van kiemelkedő helyi jubileuma is. Csengődön, ezen a Bács- Kiskun megyei településen 10 éves évfordulót tartottak.

1987-ben az akkori csengődi lelkész,

Hafenscher Károly (ifi.), gondolt egyet, és meghívta templomába az akkori kalocsai koadjutor érseket, Paskai Lászlót, aki ma buda- pest-esztergomi érsek. Az esemény nem maradt egyedülinek, évről évre megismétlődött, és annak vendége volt a mindenkori kalocsai érsek is. Most az imahét keddjén erre a 10 évre emlékeztek vissza. Az istentiszteleten ott volt és meditációval szolgált Paskai László bíboros-prímás, Dankó László kalocsai érsek, Harmati Béla püspökünk, Káposzta Lajos esperes, a helyi gyülekezetek lelkészei, vezetői és a sorozatot elkezdő Hafenscher Károly budavári lelkész is. „Tíz évvel ezelőtt együtt figyeltünk Isten igéjére, együtt imádkoztunk, hogy mindnyájan egyek legyenek... azóta folytatódott a kézfogás, imádság és a térdhajtás” - foglalták össze az eseményt. Paskai László bíboros arra hívta fel a figyelmet, hogy „az élet minden területén szükséges a kiengesztelés, emberek egymás közötti és Istennel való kapcsolatában.” Harmati Béla püspök rámutatott: azáltal, hogy Istennel és embertársainkkal megbé- kültünk, valósul valami a szentek közösségéből. Van mibe és kibe kapaszkodjon az ember, nem szalmaszálba, hanem „a kéz”-be, amelyik megtart.

Nagy esemény volt, hogy egy viszonylag kis településen ennyi egyházi vezető találkozott, megbecsülte ezt az önkormányzat is. A polgár- mesteren kívül a megyei önkormányzat elnöke, Balogh László is részt vett és jó légkörű, tartalmas beszélgetés alakult ki az esti fogadáson.

Kaposvár városában két imahetet is tartottak. Az év első hetében az Aliánsz programja szerint, a harmadikon az Ökumenikus program szerint. Sok temploma van a városnak, estéről estére szinte valamennyit végigjárták. Könnyebbség volt az előre megadott liturgikus rend használata. Egy estén Márkus Mihály református püspök szolgált. Jó volt az ifjúság részvétele, az estéken pedig meghitt beszélgetések alakultak ki a szolgáló lelkészek között.

Pécsett az ökumenikus hagyományt már régóta őrzik, most is ebben a szellemben folytatták. Az érdeklődés - talán a jeges utak miatt - az átlagos volt, de egész héten át megmaradtak, kitartottak, számuk nem fogyott. Az előző évekhez viszonyítva ez a hét volt a legelmélyül- tebb. Ebben segített a liturgia használata is. Énekkarok szolgáltak mindkét templomban* mert úgy szerveztek, hogy a város két pontján alakítottak ki központot, hogy mindenki számára elérhető legyen.

Sopronban a református és katolikus gyülekezetekkel közösen és templomaikban váltogatva tartották az estéket. Itt is a vendégek szolgáltak igehirdetéssel. Különösen jó volt, hogy a fiatalok, a gimnáziumok növendékei aktívan vették ki részüket a szolgálatból.

Nyíregyházán volt a legszélesebb skálája az imahéten részt vevő egyházaknak, felekezeteknek. Római és görög katolikusok, reformátusok, evangélikusok, ortodoxok, baptisták és metodisták vettek részt. A városban a legnagyobb templom az evangélikusoké, így évről évre itt tartják az istentiszteleteket, de minden évben más gyülekezet a „házigazda”, az idén az evangélikusok. Szép gyülekezet vett részt az estéken, naponta mintegy kétezer ember. Bosák Nándor katolikus megyéspüspök és Keresztes Szilárd görög katolikus püsppk is szolgált egy-egy alkalommal. Énekkarok szolgálata és a kollégium diáig ainak közreműködése tette elevenebbé a liturgiát. A lelkészek esténként beszélgetésre maradtak együtt.

Budavárban is öt felekezet tagjai töltötték meg a templomot. Egyik estén Márkus Mihály református püspök az „új teremtésről” prédikált. Isten igéje magasra teszi a mércét, a világ is az „új”-ra kíváncsi. A Krisztus fényét sugárzó arcot várják az emberek.

Budapesten, fasori templomunkban volt az imahét záró istentisztelete. Röviden összefoglalták az egész hét üzenetét. Tanulságos és elmélyítő volt. Az igehirdető szolgálatot Spányi Antal érseki helynök, a Rózsák téri templom plébánosa tartotta. „A kegyelem Isten ajándéka, de feladat is számunkra. Ne vegyük hiába Isten kegyelmét! Most van itt a kellő idő - ne halogassunk!”

Véget ért az imahét, de nem érhet véget az együtt és egymásért való imádkozás, a barátság erősítése, egymás jobb megismerése.

Tóth-Szöllős Mihály

PÁLYÁZAT

Az Országos Presbitérium határozata alapján az Evangélikus Sajtóosztály pályázatot hirdet a nyolcosztályos gimnázium valamennyi évfolyamának hittankönyvei megírására.

Az elfogadott tanterv tananyag! felosztása a következő:

1. osztály Bibliaismeret: Újszövetség

2. osztály Bibliaismeret: Ószövetség

3. osztály „Fénylenek, mint a csillagok”

A keresztyénség nagyjai

4. osztály Hit és élet

5. osztály A Názáreti Jézus, akit Krisztusnak vallunk

6. osztály Az élet könyve (A Biblia mint könyv)

7. osztály Egyháztörténet

8. osztály Vallás és erkölcstan (etika, dogmatika és vallástörténet egy összefüggésben)

A kidolgozott tantervek megkaphatók az Országos Irodában Marton Tamásnál.

Pályázati dyak:

I. d(j 30 000,-Ft

II. d(j 20 000,-Ft m.d!j 10 000,-Ft

Pályázati határidő: 1997. december 31.

A kéziratokat két példányban, jeligével kérjük az Evangélikus Sajtóosztály címére beküldeni (1085 Budapest, Üllői út 24.).

Budapest, 1997. február 1. EVANGÉLIKUS SAJTÓOSZTÁLY

Köszöntések

Az év elején kerek számú évfordulót ünnepelt három lelkésztestvérünk.

Tarjáni Gyula élete 75 évvel ezelőtt a Nógrád megyei Bérről indult el. A soproni Hittudományi Karon végezte teológiai tanulmányait, majd Balassagyarmaton, Pusztavámon és Tatán volt segédlelkész, egy ideig egyházkerületti missziói lelkész, majd Szirákon, Tokajban, Diósgyőrben rendes lelkészként szolgált. Az utolsó húsz évben Észak-Kelet Magyar- országon összevont társgyülekezetekben: Sátoraljaújhelyen, Tokajban, Abaújszántón, Ózdon és Putnokon „nehéz terepen” végezte fáradhatatlanul a lelkészi szolgálatot. 1984 óta nyugdíjban van.

Asbóth László őrimagyarósdi születésű, a budapestti Teológiai Akadémia után Veszprémben és Pápán segédlelkész, majd Tésen, Hánta- Ászáron és Oroszlányban rendes lelkészi szolgálatot végez. Közben kertész-üzemmérnöki diplomát is szezett 1975-ben. Nyugdíjas éveit 1995-ben kezdte meg. Most hetvenedik születésnapján köszöntjük.

Záborszky Csaba Budapesten született, Esztergomban érettségizett és a budapesti Teológiai Akadémián fejezte be tanulmányait. Esztergomi és ózdi segédlelkészi évek után a Nógrád megyei Szügyben folytatja szolgálatát mind a mai napig. Hetvenedik szülestésnapját éppen ma, Invocavit vasárnapján tölti be.

Mindhárom lelkésztestvérünket meleg szeretettel köszöntjük, életükre, további szolgálatukra Isten kegyelmét és áldását kéijük és kívánjuk.

ológiai igényesség, képzettség. Igyekezett minden eszközt az ige, az evangélizáció, az ébredés szolgálatába állítani. De ugyanakkor nem veszett el a gyakorlati dolgokban. Csodálatos módon, mindig volt ereje, ideje olvasni, művelni a teológia tudományát. TUdta, hogy az ébredés és a teológia szembeállítása hamis.

Isten a legdrágább kincsekkel ajándékozta meg: mindenekelőtt hűséges hitvestárssal, aki 53 esztendőn keresztül állt mellette valóban minden örömében és bánatában, egészségében és betegségében, igazi támaszként, tnunkatársként. Megajándékozta őt az Atya nagy családdal, melyben áldott lelki magvetése nyomán folyamatosan érnek a gyümölcsök: gyermekei között lelkészek, lelkészfeleségek, unokái között lelkészjelöltek, teológusok, szinte mindenki valahol, valamilyen szinten szolgál is már. Megbecsülte őt az Atya azzal is, hogy adott neki igére figyelő gyülekezetét, akiknek hálás szeretetét szépen mutatja ez a hatalmas gyülekezet is....

Győri János élete példája minket is döntésre hív: „Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen.hangzik újszövetségi alapigénk első fele, amire eddig még igazán nem figyeltünk. Pedig éppen ezen a ponton kaphat ez a temetési igehirdetés igazi evangélizációs töltést, méltó módon Győri János szellemi, lelki örökségéhez. Itt ma délután sokkal több történhet, mint végső tisztességadás, kegyeletes búcsú egy hűséges pásztortól. A Főpásztorral, Jézussal találkozhatunk, aki szolgálatára, követésére hív. Jézus ajánlata, itt és most, téged is keres, hozzád is szól: „Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen, és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is, és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya.” Ámen.

Felvétel az Evangélikus Teológiai Akadémiára

Egyházunk lelkészeinek és hittantanárainak képzése az Evangélikus Ifeológiai Akadémián folyik, amely egyházunk államilag elismert egyetemi rangú intézménye. Várjuk azok jelentkezését, akik Jézus Krisztusban hisznek és elhívást éreznek, hogy az evangélikus egyházban szolgáljanak.

Az Evangélikus Ifeológiai Akadémián a képzés lehetőségei a következők:

A) Nappali tagozaton a lelkészi szolgálatra felkészítő teológiai tanulmányok. A tanulmányi idő hat év, öt év teológiai és egy év gyakorlati képzés. A felvétel - melynek alapfeltétele a középiskolai érettségi - felvételi vizsga és beszélgetés alapján történik. Felvehető hallgatók száma: 25 fő. Elsősorban férfi kérvényezők jelentkezését várjuk.

B) Nappali hittantanár-képzés olyan jelentkezők részére, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen vagy a Károli Gáspár Református Egyetemen valamely tanárszakra már felvételt nyertek, ül. Uyen szakot végeznek, s ezt igazolni tudják. A tanulmányi idő öt év. A felvétel felvételi vizsga és beszélgetés nyomán történik. Felvehető hallgatók száma: 10 fő.

C) Levelező hitoktatóképzés 1997-ben nem indul.

A felvételi kérvényhez - melyen fel kell tüntetni, hogy teológiai (A) vagy nappali hittantanári (B) képzésre jelentkezik a kérvényező, a következő okmányokat kell mellékelni:

1. születési bizonyítvány,

2. érettségi bizonyítvány (érettségi előtt állóknak az iskola által a felvételi vizsgákon a középiskolából hozott pontok kiszámításához kitöltött betétlap a H 18-as változat szerint, azaz: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika vagy fizika, idegen nyelv, 1. választott tárgy, 2. választott tárgy osztályzataival; esetleg a középiskola harmadik osztályos év végi és negyedik osztályos félévi bizonyítványának fénymásolata),

3. legmagasabb iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány,

4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező felsőfokú tanulmányokra alkalmas,

5. keresztelési bizonyítvány,

6. legalább két évvel korábbi konfirmációt igazoló bizonyítvány,

7. kézzel írott részletes önéletrajz, mely feltálja a jelentkező családi és szociális körülményeit, kapcsolatát gyülekezetével, valamint a jelentkezés indítékait,

8. az elmúlt két évben végzett egyházi szolgálatairól (az illető gyülekezet lelkésze által) kiállított bizonyítvány,

9. az esetleges állami (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga bizonyítványa,

10. a jelentkező nevére megcímzett normál méretű boríték.

Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolat „egyházi használatra” megjelöléssel az egyházközségi lelkész által is hitelesíthető.

A felvételhez szükséges az illetékes lelkész ajánlása, mindenesetre annak a lelkésznek az ajánlása a jelentkező alkalmasságáról, aki az illetőnek az utóbbi időben lelkipásztora volt. Az ajánlást a lelkész a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia rektorának címezve.

A fentiek szerinti mellékletekkel ellátott és az Evangélikus Tfeológiai Akadémia Felvételi Bizottságához címzett kérvényeknek, valamint piros postautalványon feladott 1500,- Ft felvételi vizsgadíjnak 1997. március 1-jéig kell az Akadémia Rektori Hivatalába (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.) beérkeznie.

Az Akadémia lelkészi szolgálatra készülő hallgatói - amennyiben ez csak lehetséges - lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók szerény ösztöndíjban részesülhetnek. Elegendő hely esetén a hittantanár szak nappali hallgatói is kaphatnak elhelyezést a Teológus Otthonban.

A felvételi vizsgát alkalmassági vizsga előzi meg, amelyre április közepén kerül sor. Az alkalmassági vizsga területe: beszéd-, ének- és kommunikációs készség.

A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részére egymást követő napokon kerül sor, melynek (várhatóan június végi) időpontjáról a jelentkezők értesítést kapnak. Az időpont módosítására nincs lehetőség.

A felvételi vizsga anyaga:

1. Magyar nyelv,

2. az Evangélikus Enekeskönyv páratlan számú énekverses rendjeiben (1,3,5, 7,9,11) található énekversek éneklése könyv nélkül,

3. általános bibliaismeret (az iskolai hittankönyvek alapján)

4. Luther: Kiskáté,

5. Prőhle Károly „Az evangélium igazsága” c. és

6. Sólyom Jenő „Hazai egyháztörténet” c. hittankönyv.

Az említett kiadványok beszerezhetők a lelkészi hivatalokban és az Evangélikus Sajtóosztályon (1085 Budapest, ÜUŐi út 24. Tfelefon: 117-5478,117-1108).

A felvételi kérelmek elbírálásánál figyelembe vesszük a jelentkezők latin, valamely modem nyelvből tett érettségijét, ül. áüami vizsgáját.

Dr. Reuss András rektor