Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-06-02 / 22. szám

FIATALOKBA----K SZ ÉLRÓZSA TALÁLKOZÓ, Váralja, 1996. július 24-27. A választható programok ismertetése cjvungeuKus tuet 1996. junius 2. jfts_____ GY ERMEKEKNEK Egy patkószeg elveszett... a szeg miatt a patkó elveszett... a patkó miatt a ló elveszett... a ló miatt a lovas elveszett... a lovas miatt a csata elveszett... a csata miatt a háború elveszett... a háború miatt az ország elveszett... máskor verd be jobban a patkószeget! ISTEN PARANCSOLATAI Első parancsolat: „Ne legyen más Istened!” A Lidi baba Gyermek-bibliaórán történt. A tisztelendő bácsi az első parancsolatot tanította.- Gyerekek, nehogy azt gondoljátok - mondta -, hogy Istennek ez a parancsolata csak azokra vonatko­zik, akik nem keresztyének és más isteneket imádnak: faragott szobrokat, képeket, maguk csinálta bálvá­nyokat. Hiszen ilyen pogányokat mi lehet, nem is is­merünk. De még csak azt sem gondolhatjuk, hogy ez a parancsolat csak felnőttekre vonatkozik. Nekünk gyerekeknek is mondja Isten: Ne legyen más Istened! Ha valakinek Istene van, az azt jelenti, hogy hisz benne. A hit pedig azt jelenti: valamiben bizakodni, amit legnagyobb értéknek tartunk életünkben, ami­hez ragaszkodunk, ami'nélkül nem tudjuk elképzelni életünket, ami teljesen elfoglalja a szívünket. Van, aki a vagyonát tartja legfőbb értéknek, más az otthonát, tudását, szépségét. Még a mi életünkben is lehet olyasmi, amihez - ahogy mondják, „bálványozásig” ragaszkodunk, mindennél jobban, még Istennél is jobban. Tudnátok-e erre példát mondani a magatok életéből? A gyermek-bibliakörösök hosszú ideig csendben ültek. Majd Juliska, egy 10-12 év körüli kislány jelent­kezett, és a következőket mondta: Volt egy nagyon szép alvóbabám. Kék szeme, szőke haja és gyönyörű ruhája volt. Nagyon szerettem. Reg­gel iskolábamenetel előtt tőle búcsúztam el utoljára. Délben ő volt az első, akihez odaszaladtam. Este az ágyamba vettem és vele aludtam el. Úgy etettem, úgy beszéltem hozzá, mintha élő lett volna. Lassan kezd­tem mindennél jobban ragaszkodni hozzá. Most már tudom, ez volt a baj. Már anyának sem segítettem, ide a bibliakörbe sem jöttem olyan szívesen, sőt sokszor azért maradtam otthon, hogy vele játszhassak. Arra nem is mertem gondolni, mi lenne, ha egyszer valami baja történne. Pedig ez egyszer mégis •megtörtént.“ Valahogya Li— di baba egyszer Jancsinak, a kisöcsémnek a kezébe került. O meg híres arról, hogy mindent szétszed. Mi­re szüleim észrevették, már darabokra szedte szegény Lidikémet. Annyira bántott, hogy szinte belebeteged­tem. Sírtam, és napokig nem lehetett hozzám szólni. Most már persze belátom, hogy akkor életemet annyira a Lidi baba töltötte be, hogy az öcsémre, a szüléimre, de Istenre sem maradt sem időm, sem fi­gyelmem, sem szeretetem. Tényleg az istenem volt a baba. Azt gondolom, tisztelendő bácsi, hogy én ezzel vétkeztem az első parancsolat ellen.- Örülök, hogy te is belátod, nem volt helyes, ahogy mindenek felett a babádhoz ragaszkodtál. Örülök, hogy nem csak látod, de bánod is. Mert az Úr azt mondta, hogy aki megbánja vétkét, annak meg is bo- csáttatik az! J.G. Játéktár Ezt a játékot akkor érdekes játszani, ha jó sokan összegyűltök. Először is meg kell számolni, hányán vagytok. A jelenlevők számától függ, hogy hány egyenlő nagyságú csapatot lehet létrehozni. Az egy csapatba, azaz egy „családba” tartozó résztvevők még nem tudják, hogy összetartoznak. Hiszen ez a játék lényege, hogy kiderítsék. Az egymásra találás a következőképpen történik: Ha mondjuk 24 játékos van, akkor létre lehet hozni 6, egyenként 4-4 fős családot. A családok neveit cédu­lákra írjuk annyiszor, ahány tagjuk van. Fontos, hogy a nevek nagyon hasonló hangzásúak legyenek. (Pl. Halász, Kalász, Lovász, Kovász, Vadász, Kanász stb.) A cédulákat szétosztjuk, de még senki nem nézi meg a sajátját, amíg a résztvevők jól össze nem kevered­tek, és el nem hangzik a játék kezdetét jelentő jel. Ekkor mindenki elkezdi kiabálni a saját családja nevét. Akik egymásra találtak, azok megfogják egy­más kezét és tovább kiabálják a saját nevüket. A leg­gyorsabban összeálló család a nyertes. Humorzsák- Jó vásárt csináltam, eladtam az antikváriumban száz forintért egy régi kopottas Gutenberg-Bibliát.- Megőrültél? Hiszen az milliókat ér!- Ugyan már. Hisz össze is volt firkálva. Minden olda­lára ráírta a nevét valami Martin Luther. * Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, nem szükséges feltét­lenül fejlett technika. Pál apostolnak nem volt írógépe, Noénak nem volt komputere és Dávid edzői segítség nél­kül győzte le Góliátot. *-A rossz hittanjegyed egyáltalán nem tetszik nekem! - mondja a mama.- Nekem sem, anyukám. Örülök, hogy egyforma ízlé­sünk van. Jenő bácsi buzgón járt templomba, de legtöbbször elszundított. Most is így történt, az istentisztelet végén mégis nagy­képűen így szólt a lelkészhez:- Tisztelendő úr, nagyon szép volt a prédikáció, csak azt nem értem, hogy az ige felolvasása után mért mond­ta rögtön, hogy „ámen"! . pár?... ■ Melyik állat képében kísértetett meg az első ember­-A kígyó képében...- És mit mondott Isten a kígyónak?...- Megátkozta, hogy a hasán csússzon... és levágta a lábait! A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyönk, Petőfi u. 359. „ Valamikor kézen vezettél... ” Keresztúry Dezsőre emlékezem A magyar irodalomtörténet és költészet nagy öregje, Keresztúry Dezső, 92 éves korában áttette szék­helyét a mennyei Parnasszusba. Nemrég még a televízió­ban láttuk-hallottuk, amikor testben megtörve, de hal­latlan friss elmével irodalmi kitüntetést vett át. Egy ré­gebbi interjúban Nemes Nagy Ágnes még harangzúgás­ként beszélt róla. Ő csak tücsökciripelésként emlegette költészetét. Dicséretként értékelem ezt a meghatározást. Miért van, hogy vénülő fejjel is élesen emlékszem nyári estékre, amikor gyermekként nagyanyám csabai szőlejé­ben boldog álomba ringatott a harsány alkonyi tücsök­muzsika. „Esti imádsága" is ilyen éber altató. Pásztory Ditta zongoraművésznő, Bartók Béla özvegyének temetésén az egyházi szertartást én vé­geztem. A magyar kultúrvilág nevében Keresztúry Dezső búcsúzott tőle. A temetés után megszólított: „Emlékszel, hogy Sáfrán Györgyinél találkoztunk?” Hogyne emlékeztem volna! Pedig évekkel előbb tör­tént. Dr. Sáfrán Györgyi neves irodalomtörténész, Arany­kutató és Reményik-rajongó otthonába voltunk hivata­losak zárt körű baráti beszélgetésre, valóban csak néhányon. Először Viljo Tervonen finn barátunk vitte a szót, aki a magyar népdalok bűvöletében járt. Az­tán hamarosan Keresztúry Dezső vette át a szót, akiben a nemrég tisztéről leköszönt művelődésügyi miniszter vallott - tücsök-szóval - Isten-kereséséről, s azokról a percekről, amikor „a csendben szavad szólt csak, min­dennél szebben ”. Évekkel később jelent csak meg a tücsök-zenéjü „Es­ti imádsága": Ó, milyen vak homályba futnak kik nélküled hutainak útnak. A kezemet nézem: teszárad; szívem sívó homokkal árad. A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyönk, Petőfi u. 359. Valamikor kézen vezettél; szökni akartam, nem engedtél, csend volt szívemben és a csendben szavad szólt csak, mindennél szebben. Én Istenem, hívj vissza engem! Magam maradtam, eltévedtem. Légy bátorságom, bizodalmám; ó, légy úrrá megint lé rajtam! Koren Emil Mégis? Egy éve hunyt el Fischer Annie. Lassan megjelennek ki­adatlan felvételei, s rég hozzá nem férhető lemezei egy ré­sze is újra napvilágot lát. Idehaza elkezdődött a legendás Beethoven-felvételek kiadása. Fischer Annie a hetvenes évek második felétől hosszú éveken át dolgozott a har­minckét szonáta felvételén, el is készült mindegyikkel, mégsem engedte kiadni őket. Újra és újra javított, változ­tatott rajtuk, mígnem idővel csend borult a nagy vállalko­zásra. Részleteiben jóváhagyott egy-egy verziót, az egész kiadását azonban mégsem. Sose szerette a lemezfelvételt. A pillanat ihletése művészetének döntő mozzanata volt, s úgy tűnik, amennyire vonzotta a pillanat varázsának meg­ragadása, annyira taszította a múló pillanatban való meg­ragadás. Művészetében éppen az a csodálatos, hogy a kö­zönség - s ritkán a mikrofonok - előtt újra és újra vállalta a spontán szembenézés, a pillanatnyi értelmezés kockáza­tát. Repertoárja nem volt tág, mégis téved, aki statikusnak látja. Éppen ellenkezőleg, bár viszonylag kevés művet ját­szott, szeretett darabjait mindig újraértelmezte, újraélte. Schubert utolsó szonátája monumentális alkotás, ugyanakkor legjellemzőbb vonása éppen a végtelen egy­szerűség. Eggyé forrt benne az, amit jóval később - Va­riációk egy gyermekdalra című művében - Dohnányi Er­nő egymás után mutatott be: a nagyszabású és a gyerme­kien egyszerű. Fischer Annie kétszer is lemezre vette: 1960-ban Londonban, s 1968-ban Budapesten. A koráb­bi felvételt most az EMI egy négylemezes Fischer Annie- albumban újra kiadta. A londoni előadás tempói gyor­sabbak, a megközelítés könnyedebb, világosabb, spontá­nabb. A darab és Fischer Annie kapcsolatának egészen kivételes pillanatában született a budapesti felvétel. A A komolyzene fellegvára: A találkozón szeretnénk komolyzenei programokat szervezni, megjelenítve a magyar evangélikus ifjúság Uyen irányú tevékenységét. Az igényes zene az Isten igé­nyes szeretetének hirdetése, hallgatása, továbbadása, , megérzése is lehet. A találkozón rendelkezésünkre áll a Váralján lévő evangélikus templom, ahol koncerteket, szakmai megbe­széléseket tervezünk. Akikre számítunk: keresünk, hívunk és várunk kóruso­kat, énekeseket, hangszeres csoportokat és szólistákat - „amatőröket” és „profikat” egyaránt. Programlehetőségek: lehetőség nyílik önálló koncertre és összetett koncertprogramban való részvételre is. Igény és lehetőség szerint tartanánk kamaramuzsikálást, zenei pikniket, szakmai eszmecserét. így örülünk egyházi ihle­tésű darabnak éppúgy, mint „világi” kompozícióknak, maratoni műveknek, s néhány percnyi kicsiny darabok­nak, nagy mesterek műveinek vagy ismeretlen nagyok al­kotásainak - netán improvizációidnak. * Hangszerkínálat: ideiglenesen felállítunk egy elektroni­kus orgonát és egy pianínót. Egyéb hangszert ki-ki hoz­zon magával. Kérdések: A tervezett műsor szerzője, cí­me, hossza, műfaja, esetleges hangszerigény. Szervező: ifi. Hafenscher Károly, 1014 Budapest, Táncsics M. u. 28. Tél.: 06-1-202-00-85. Könnyűzene: Olyan zenészek, előadók, együttesek jelentkezését vár­juk elsősorban, akik a keresztyén könnyűzene műfaji meghatározásának kereteivel összhangban tudják zenei tevékenységüket. Azokat is szeretettel várjuk, akik klasszikus értelembe véve nem ezt a zénét játsszák ugyan, de ők maguk keresztyén fiatalok. Szeretnénk, ha profik és amatőrök, most indulók és már régen együttzenélők, fiatalabbak és idősebbek, ismerősök és még ismeretlenek megosztanák velünk azokat az „új énekeiket”, amelyek már valahol, valamikor Isten fénysugarait tükörcserép­ként tovább sugározták. Megpróbálunk mindenkinek se­gíteni abban, hogy a három nap alatt minél többet zenél­hessen, megmutathassa, amit hozott, és megtalálja a stí­lusának megfelelő előadási lehetőséget is (nagyszínpad, ldsszínpad, esti teaház, piac stb.) Kérdések: Az együttes neve, hangszeres felállása, hang­szerigény, a műsor hossza, stílusa, hol adnátok elő szíve­sen. Szervező: Smidéliusz Gábor 1147 Budapest., Lőcsei út 32. Tel.: 06-1-220-84-18. Színjátszás: Várjuk amatőr ifjúsági színjátszók, színjátszó csopor­tok jelentkezését, és minden egyéni indulót. Várunk min­den olyan produkciót, ami előadható, amivel örömöt le­hret szerezni másoknak, ami elgondolkodtat, ami bármi­lyen módon gazdagíthat. Lehet irodalmi műsor, színda­rab, vers, próza, pantomim, tánc, bab stb. A színpad adott, lesz valamilyen világítás- és hangtechnika is. Kérdések: Az előadás szerzője, címe; röviden témája, jellege; igények: helyszín, díszek, hangosítás, világítás. Szervező: Lupták György 6200 Kiskőrös, Luther tér 3/b. Tel.: 06-78-311-724. Képzőművésztelep: A képzőművészeti telep kreatív kiállítást jelent. Azt várjuk, hogy a különböző művészeti ágakban jtleskedők - rajzolók, festők, kisjátékkészítők, bábosok, szobrászok, hangszerkészítők - idehozzák alkotásaikat. Szeretnénk, ha nem csupán kész termékek bemutatója lenne ez a ki­választott terület, hanem a tanulásra is alkalmat teremte­ne. Várjuk azokat a mestereket, akik elég nyitott szívűek ahhoz, hogy mesterségbeli titkaikat feltárják és átadják a tanulni vágyóknak. Kérdések Bemutatott tárgy neve, mérete; tanítasz-e valamit; helyigény; milyen anyagot tudsz hozni, illetve nagyság és az egyszerűség, a részletek és az egész tekin­tetében egyaránt tökéletesnek tűnő felépítés és a sponta­neitás ritka egyensúlya bontakozik ki benne. Az ilyen ki­vételesen nagy alkotásokat nem ragadhatja meg az em­ber véglegesen, de olykor egészen közel férkőzhet hozzá­juk - s ez történt ekkor. A két előadás közötti különbség semmiképpen sem a jobb és rosszabb síkján mérhető. Amikor a budapesti felvétel készült, mintha sikerült vol­na a csaknem megragadhatatlan megragadása!" Mélyen, belül érezzük magunkat a műben, s mindent jelentőség- teljesnek látunk. A kezdőtétel finoman eltalált arányai­hoz, a második tétel időntúli énekléséhez hasonlót még nagy művészektől is csak ritkán hallani. Mindezzel azon­ban nem állítom, hogy a kevésbé súlyos londoni előadás akár csekély mértékben is alávalóbb volna. A pillanattal való játékot abban érezni jobban, lágy pianínóval, siető- sebb járásával a második tétel eleje abban sejtelmesebb. Schubertéhoz hasonlóan nagy és megközelíthetetlen darab Beethoven utolsó szonátája is. Már-már megszok­tam, hogy Várakozásaimat egyetlen előadás sem elégíti ki maradéktalanul, elsősorban az első tétel bizonyos szaka­szainak felépítését tekintve. Fischer Annie 1962-es EMI- felvétele az első, amelyből hiánytalanul vélem kihallani azt a feszültséget, amit ez a zene mindig is jelentett ne­kem: a végsőikig menő emberi küzdelem ábrázolását. A hosszan kitartott hangok és szünetek hatásosak, de nem teátrálisak, a zene továbbgyűrűzése nem jár a feszültség nemkívánatos gyengülésével. Hogy a pillanat ihlető ereje olykor mire képes, gyönyörűen mutatja a Patetikus szo­náta 1959-es felvétele is. Szinte egyetlen mozzanata sincs, amikor ne lengené körül valami egészen külöijtös, bána­tos, gondolkodó hangulat. Diszkrét árnyálmok, apró hangsúlyok színezik, szinte szavak vagy apró gesztusok, szavaknál is mélyebb információhordozók. Végsőt mondani arról, ami mindig új oldaláról mutat­kozik meg, ami mindig tartogat valami meglepetést, nem lehet. Nem csoda, hogy az idős művésznő nem tudott pon­tot tenni a Beethoven-ciklus végére. Egy életen keresztül kutatott művek sokszínűségét, sokoldalúságát nem lehet egyetlen foglalatba sűríteni. Amire éppen fény vetül, ész­revételért, kifejezésért kiált, és mindazt, ami addig volt, valamelyest megváltoztatja. A felidézett budapesti Schu­bert- és londoni Beethoven-felvételekkel Fischer Annie alighanem az elérhető közelség végső pontja közelében járt. A szonáta-összkiadás első lernet is elmélyült elő­anyagigény. Szervező: Koczor Tamás 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. Ibi.: 06-29-368-174. Lehetőségek piaca: A lehetőségek piacának valóban piacformája lesz, asz­talokból és paravánokból kialakított standok mögött ül­nek majd a bemutatkozók képviselői. A találkozó első három napján üzemel majd, előreláthatóan de. 11-től du. 6-ig. A bemutatkozás lehetséges módjai:- paravánokon fényképek, rajzok stb.-a nyári tábori műalkotás, egy fénymásolt ismertető, saját készítésű igéslap stb. az asztalokon _ 22 arrajárók bevonása játékba, tevékenységbe- beszélgetés, mesélés önmagátokról az arrajáróknak- házivideókból jól összevágott, maximum húszperces bemutatkozó anyag vetítése a videosátorban. Kérdések Mit tervez az ifjúság bemutatkozásképpen; hány paravánra, hány asztalra van szükség, milyen hosszú a videoanyag, ha van; melyik napon/napokon szeretnék fenntartani a standot. Mindenkit várunk, aki az Egyház­ban valamit kicsit másképp, kicsit jobban csinál, úgy, hogy azzal másoknak mintákat, ötleteket adhat. Szeret­nénk továbbá meghívni néhány olyan nem evangélikus, vagy nem egyházi szervezetet, amelynek nincs hazai egy­házi megfelelője, de szeretnénk, ha lenne, mint pl.: dro­gosok, alkoholisták, hajléktalanok közt végzett munka, rasszizmusellenes munka, környezetvédelem, hospice. Még érthetőbben: A Lehetőségek piacára nem szuper­gyülekezetek soha nem hallott nagy projektjeit várjuk, ide jelentkezhetnek azok a gyülekezeti ifjúsági körök, amelyeknek vannak ötleteik, van, amit szívesen megosz­tanának másokkal. Szervező: Andorka Eszter 1026 Buda­pest, Guyon köz 6. Tel.: 06-1-200-02-41. Sport és kirándulás Mozgás! - hangzik sokszor a sürgetés az élet különbö­ző területem. Ez a felszólítás mindaddig zavar bennün­ket, amíg nem belülről szól a biztatás, ha megszólal ez a belső hang, belső elhívás, akkor a mozgás fogalma meg­telik élettel, jókedvvel. A mozgás kapcsolatot, barátságot teremt. Önbizalmat, erőt és biztonságérzetet ad. Létre­jön az a közösség, amelyre Isten hívott el. Változatos, gazdag programra hívunk benneteket Váraljára. Vidám versenyekkel, sorsjátékokkal, futó-, ugró- és dobószá­mokkal készülünk. Az erősebbek sem maradnak lehető­ség nélkül: kötélhúzás és súlyemelés is lesz a választék­ban. A pingpongozok is csillogtathatják tudásukat a zöld asztaloknál. Ezekre a programokra, a kirándulásokra majd a helyszínen lehet jelentkezni. A sikeres szervezés érdekében azonban előzetes jelentkezést kérünk - fiú- és lánycsapatoktól egyaránt - kispályás labdarúgás, kosár­labda, kézilabda és röplabdabajnokságban való szerep­lésre, valamint tájfutásra. Komoly erőpróbát, de nagysze­rű élményt ígér a szép természeti környezetben megtar­tandó tájfutás 4-5 fős csapatok részére. Lehetnek vegyes csapatok is! A táv kb. 4 km, de közben állomásokkal tar­kítva, ahol pontozásos alapon szellemi és ügyességi fel­adatokat kell megoldani. Kisebb, 2-3 km-es távon is meg­rendezzük a versenyt. Kérdések Milyen versenyszámban indultok; a csapat átlagéletkora. Szervező: Szabó Vilmos Béla 7030 Paks, Kossuth u. 29. Tel.: 06-75-310-320. Minden programjelentkezésnél tüntessétek fel, hogy milyen más programra jelentkeztetek még! Hogy mindenki számára valódi élménnyé válhassék a találkozó, azt kérjük tőletek, akik „jelentkezőknek” érzi- tek magatokat mostantól fogva, már most úgy szervezzé­tek időtöket, hogy a találkozón végig együtt lehessetek, s a többi programon is részt tudjatok venni. Szeretettel vá­runk! A szervezők nevében: Ócsai Zoltán 7354 Váralja, Kossuth u. 117. Tel.: 06-74-459-231 adásokkal ajándékoz meg bennünket, századunk egyik nagy zongoraművészének szerencsére nem sikerült végsőt mondania: megmaradt a pillanat ihlető hatása alatt. He­lyesebben a pillanatok ihlető hatása alatt, hiszen a végső­kig menő küzdelemhez a részletekből való összeállítás ré­gebbi technikáját választotta, s a kibontakozást utóbb újabb és újabb változatokkal gazdagította-nehezítette. Egész attitűdjével azonban nem mondott ki mégis va­lami végsőt? A folyamatos változásról, a mindig új szem­besülés fontosságáról, a pillanat varázsáról, megfoghatat­lan jelenségek kimeríthetetlen kincseiről, kiszolgáltatott­ságról, hűségről és bizalomról? Zay Balázs EGYHÁZMEGYEI ZENEI TÁBOR SOPRON A Soproni Evangélikus Egyházközség az idei év­ben is megrendezi az EGYHÁZMEGYEI ZENEI TÁBORT. A tábor időpontja: 1996. július 1-7. A tábor július 1-jén (hétfőn) reggeli áhítattal kez­dődik (8.00 óra), és július 7-én (vasárnap) a 10.00 órakor kezdődő záróistentisztelet utáni közös ebéd­del fejeződik be. Jelentkezési határidő: 1996. június 15. A jelentkezés módja: írásban. Tartalmaznia kell a je­lentkező személyi adatait, esetleges zenei előképzett­ségének részletes ismertetését. A jelentkezők a tá­borról részletes ismertetőt kapnak június folyamán. A vidékiek a Hetvényi Lajos Evangélikus Líceumi Diákotthonban kapnak szállást és étkezést. A részvételi díj vidékiek számára 7000 Ft, amely magában foglalja a napi háromszori étkezés vala­mint az egy heti szállás költségét. A soproni vagy be­járó jelentkezőknek csak az ebéd költségét kell befi­zetniük, amely 910 Ft. Jelentkezni a soproni Lelkészi Hivatal címén- 9400 Sopron, Bünker J. R. köz 1., továbbá Weltler Sándor kUcészné vagy Wagner Szilárd egyházmegyei zenei előadónál lehet. K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom