Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-05-12 / 19. szám

Evangélikus Élet 1996. május 12. Eg |fe GYERMEKEKNEK Jg, A FIATALOK N A K INGRID SJÖSTRAND: Láttad Láttad már két fiú arcát, mikor biciklivel gurulnak le a lejtőn? Az első arcán ez van: már? Nézzétek, mit tudok én! A másik arcán: Mama, segíts! De nem nyúlhat a fékhez, ha nem fékez az első... MISSZIÓRÓL - DIÓHÉJBAN Kedves Gyerekek! Immár harmadik alkalommal írok nektek arról, hogy mit is jelentenek ezek a szavak: misszió, vagy küímisszió. Ha elolvassátok ezeket az írásokat, megta­nulhattok pár új és érdekes dolgot. Ha egy kis biblia- kutató munkát is végeztek, felelhettek a kérdésekre. Ha pedig be is külditek, megpályázhatjátok vele az Al­bertibe tervezett külmisszioi gyermektábor egyik he­lyét június 30-tól július 6-ig. A sorozat öt részből áll, így a pályázatnak is öt ,fordulója van. Beküldési határidő: május 31. Mind az öt szám megfejtése beküldhető egyszerre. Részletes tájékoz­tatót a Missziói Magazinban találtok. Szeretettél várja leveleiteket: Bencze Ágnes néni, 1205 Budapest, Mikszáth u. 7. A tanítás a küímisszió szolgálatában Amikor elolvastátok a missziói parancsot Márk evangéliumából, láthattátok, hogy Jézus határozott akarata a jó hír - evangélium - hirdetése minden te­remtménynek. . Képzeljétek el, hogy a dzsungel közepén áll egy fe­hér ember, aki bőségesen reggelizett, rendes ruhája van, és Jézusról szól a köré sereglő bennszülötteknek. Közben nem veszi észre, hogy azok éhesek, vagy szomjaznak és talán betegek. A „szónoklat” után ki­osztja a magával hozott papírlapokat, melyen egy kis rész olvasható a Bibliából. De ki tudja azt elolvasni? Igaz, lefordították a bennszülöttek nyelvére, csak őket nem tanították meg még írni és olvasni! Ezt még elképzelni sem szabad! Misszionárius így nem viselkedhet! Az ige hirdetéséhez nemcsak a pré­dikációt, hanem a tanítást és gyógyítást felhasználja eszközül a misszió. Ma beszéljünk a tanításról. Molnár Mária magyar misszionárius (1886-1943) még egyedül került Pápua Uj-Guinea Mánusz szigeté­re. Kis házacskában élt egyedül, és először a gyerme­keket hívogatta magához énekléssel, játékkal. Őket kezdte el tanítani, elsősorban Jézus szeretetéről be­szélt nekik. - De ez már 70 éve történt. Ma a missziói központok iskolákat tartanak fenn, és nemcsak ími-olvasni tanítanak, hanem szakmát ad­nak a fiatalok kezébe, sőt segítik őket, hogy egyete­met, főiskolát végezhessenek. Ebben az évben dr. Bálint Zoltán mérnök, felesé­gével, Beával, gyerekeivel, Anikóval és Marcival uta­zik ki Pápua Uj-Guineába, hogy segítsen repülőgép­leszálló pályákat, hidakat, utakat építeni. Munkája közben lehetősége nyílik arra, hogy Isten szeretetéről beszéljen munkatársainak. Az ilyen misszionáriuso­kat sátorkészítő-misszionáriusoknak nevezzük. Kérdések: 1. Hány nyelvre fordították már le a Biblia valamelyik részét? 2. Hol találod meg Pápua Uj-Guineát a térképen? 3. Ki volt ott magyar misszionárius? 4. Kiről nevezik a világi foglalkozást is folytató misszio­náriusokat „sátorkészítő’’ misszionáriusnak? Olvasd el: ApCsel 18. fejezetét! Humorzsák A misszionáriusnál jelentkezik egy kannibál azzal, hogy megtért, megbánta bűneit és gyónni szeretne.- Rendben van, fiam - mondja az atya -, de előbb menj haza, és békülj ki az összes ellenségeddel- Hát épp ez az- panaszolja a kannibál -, már nin­csen egy ellenségem sem, mert mindet megettem. * A gyülekezet a templomban a Miatyán kot imádkozzam Mikor a „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” kérését mondják, nagyot fohászkodik a szegényem­ben- Holnap, Istenkém, holnap add meg! Ma mind a hét gyerekem oda van, ki-ki a keresztapjánál töri a kukori­cát! A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyönk, Petőfi u. 359. Néhány gondolat a megbocsátásról A húsvét utáni időszakban csak azon gondolkodhatunk, mit jelent nekünk az, hogy Krisztussal va­gyunk. Jézus feltámadt, a tanítvá­nyokkal élt negyven napig, és ve­lünk él az idők végezetéig. Ez a tőlünk elvehetetlen kincs csak a kegyelem által jöhetett létre. Hallgassuk most meg Győr Sán­dor könyve alapján, hogy gyere­kek mit mondanak a megbocsá­tásról. A szám a gyerekek életko­rát jelenti. És ne feledjük el, hogy a legfontosabb mégsem az, hogy mi megbocsátunk, hanem, hogy Isten adta nekünk bocsánatát Krisztusban. Mit jelent a megbocsátás? Ha rosszat csinálunk, mellőzik a büntetést. (Gyurka, 9) A megbo­csátás az, hogy a rossz emlékeket kitöröljük a szívünkből és soha többé nem szedjük elő. (Gábor, 11) A megbocsátás egy terhet vesz le annak az embernek a válláról, aki vétett. Mert, ha nem érezné a megbocsátást, örök lelkifurdalása lenne. (Kati, 14) Akivel barátkozunk, azzal ne le­gyünk haragban. (Anett, 11) Kibé­külünk valakivel, újra egyetértünk. Szerintem ez könnyű. (Kati, 12) A megbocsátás a szeretet egyik meg­nyilvánulása, a bántó viselkedés el­nézése. (Zsolt, 15) Mit jelent a megbocsátás? Örö­möt. (Thmás, 8) A megbocsátás a lelkiismeret tisztulását jelenti. (Gyöngyi, 13) Újuló szeretetet, a lelkiismeret-furdalás elmúlását je­lenti. (Szilvia, 12) Újra tiszta lesz a lelkünk. (János, 10) A megbocsátás azt jelenti, hogy az embernek megváltozik az élete. (Márta, 12) Azt jelenti, hogy Isten megbo­csátott. (Márk, 9) Szerinted mit nehéz megbocsáta­ni és miért? Miért kell egyáltalán összevesz­ni valakivel? (Magda, 13) A hazugság miatt, meg a becsa­pás miatt nehéz. És azért is, ha va­laki káromolja Istent. (Györgyi, 12) Szerintem azt nehéz megbo­csátani, ha valaki utál engem, vagy ha igazságtalanul büntetnek vagy ha valakit megaláznak előttem, akit szeretek. (Mariann, 13) (Gon­doljunk csak ennél a három dolog­nál a passiótörténetre!) Nehéz meg­bocsátani, ha valaki nagyon igaz­ságtalanul és szándékosan meg­bántott. Bocsánatot kérni pedig attól a legnehezebb, aki elvárja tő­lünk. (Barbara, 13) A hazugság, a A harag Hirtelen önti el az embert. Előtte feszültség. Aztán kitör. Mennydörgés. Vihar. Rosszabb, ha fojtva marad. Összegyü- lemlik, fojtogat. Ölni képes. A harag. Gyöngít. Érzelmeid feldúlja. Torzítja arcodat. Lelked nyugtalanságban háborog. Tested kezdi ki. Gyomor­ban, szívben, idegeidben. Haragod jégverés lehet mások szívén. Ostorcsapás az ar­cokon. Tüdőm, nem mindig tehetsz róla. Kitör belőled. Ma­gad is szégyelled. Rájössz hamar, hogy kár volt. Minek? Semmi sem változott. Te lettél rútabb, nyugtalan. A másik megkeményedett. A harag szakadékot robbant ember és ember között. Az irgalom és megbocsátás hídját pedig nehéz felépíteni. Na­gyon isteni tulajdonság. A harag mondja, nekem van igazam! Ha igen, mire mégy vele? Még a háborúkat is a „mi igazságunk” váltja ki. A há­ború harag. Meg nem fékezett indulat. És az eredmény? Ha­lottak, nyomorultak, romok és tönkrement sorsok. Szíved háborúja sem teremt életet. Vihar után szivárvány. Háború után a béke jön. Haragod szelídség váltsa fel. A szelídség miatt kellett a haragról szó- lanom. A szelídség öröm. Ha naponta robban haragod, na­ponta - ha kell óránként - a szelídség töltsön el. A szelídség erő, a szelídség szeretet önmagunk es a másik iránt. A sze­lídség jutalma pedig öröm. Mácz István Ten Sing-találkozó Szegeden Március 14-e és 17-e között Országos Ten Sing ifjúsági ta­lálkozó volt Szegeden. Akik ott voltunk, az Ortutay Kollégi­umban voltunk elszállásolva, közel száz fiatal. A magyaror­szági tensingesek mellett voltak még résztvevők Németor­szágból, Norvégiából (ez utóbbi a Ten Sing mozgalom szülő­hazája!) és Erdélyből. A találkozón mindannyian jól éreztük magunkat, az érdemi munka mellett barátságok is szövőd­tek. Sokat tanultunk egymástól, nagyon hasznos volt ez a né­hány nap. Nagy örömünket is szeretném továbbadni: 1997-ben, júli­kétszínűsködés, az árulkodás miatt nehéz megbocsátani. (Zsuzsa, 14) Minden bunt meg lehet bocsátani, de talán a hazugságot a legnehe­zebb. (Zsolt, 12) . Azért nehéz megbocsátani vala­kinek, mert úgy gondoljuk, hogy majd megint rosszat tesz nekünk. (Frigyes, 12) Nehéz megbocsátani, mert ha valaki egyszer nem mond igazat, akkor máskor sem fog. (Jóska, 11) Szerintem azért nehéz megbo­csátani, mert az emberben eleve benne van a gyűlölet. (Robi, 12) Az emberekben él egy olyasvalami, amit úgy hívnak: bosszú, megtorlás. Valahogy nem siklanak el a történ­tek felett, már bennük is a bosszú. És erre tanítják a gyermekeiket, akik majd erre tanítják később az ő gyermekeiket. (Kálmán, 13) A leg­több ok az emberi hiúság. Azt hisszük, megalázzuk magunkat, ha megbocsátunk. Pedig csupán test­vén kötelességünket teljesítjük, azt hajtjuk végre. (Mónika, 14) En speciei könnyen megbocsá­tok bárkinek. (Aliz, 11) Ha jogta­lanul bántanak meg, nehezebb megbocsátani. Viszont a megbo­csátás öröme mindennel felér. (Ju­dit, 12) n. d. us 31. augusztus 5. között Kiskőrösön rendezzük a KIÉ Eu­rópai Ihn Sing Fesztiválját, amelyre becslések szerint 2000-2500 fiatal várható Európa számos országából, talán még Japánból és Indiából is. Körmendi László EVANGÉLIUM SZÍNHÁZ BM Duna Palota Budapest V, Zrínyi u. 5. a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület és a Magyarok Világszövetsége védnöksége alatt 1996. május 18-án, szombat du. 1/2 4 órakor bemutatja SÍK SÁNDOR ISTVÁN KIRÁLY című drámáját 2 részben Szereplők' BITSKEY TIBOR Jászai-díjas, érdemes művész, SUNYOVSZKY SZILVIA Jászai-díjas, BÖLÖNI RÉKA SÁROSI GÁBOR, ANTAL ANETTA VÁRFI SÁNDOR, VARGA TAMAS, AMBRUS ANDRAS, IMRE ISTVÁN, VALKAY PÁL, VlZY GYÖRGY, BARACSI FERENC, HORVÁTH FE­RENC, MEDVE JÓZSEF, VARHEGYI GER­GELY, ERDÉLYI GYÖRGY, GALGOCZY IMRE, SZATHMÁRY LÁSZLÓ. Történik a székesfehérvári királyi palotában, 1038. augusztus 14-én. Díszlet- és jelmeztervező: Huros Anna Mária. Rendező: Udvaros Béla. További előadások: május 19., 25., 26., június 1., 2., du. 1/2 4-kor. Jegyek válthatók a Duna Palota jegypénztárában és a Színházak Központi Jegyirodájában (VI. And- rássy út 18.). Helyárak: 500 - 430 - 300 forint Lépesek a megbékélés felé Ez a címe annak a tanulmánykötetnek, ami a múlt év augusztus 21-27. között Kecskeméten tartott ökumeni­kus konferencia előadásait és dokumentumait foglalja egybe. A konferenciát a Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsa és a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia hívta össze. Részt vett rajta Közép- és Kelet- Európa szinte valamennyi országából 20 országból 140 küldött, sőt még a tengerentúlról, Japánból és az észak­amerikai Egyesült Államokból is jöttek olyan egyházi emberek, akik felelősséget éreznek a világ népeinek meg­békéléséért. Egy héten át folyt a tanácskozás a ke­resztyén hit és az emberi ellenségeskedés kérdéseiről Erről a konferenciáról az Evangélikus Élet is hírt adott a múlt év augusztusi és szeptemberi száma­iban. Egy részletesebb beszámoló is megjelent a tanács­kozásokról és közölte lapunk a konferencia levelét, amit Közép-, Kelet- és Déucelet-Európa népeihez intézett az egész világ megbékélése érdekében, azt kérve minden­kitől hogy az egész emberiség jólétéért imádkozzunk és dolgozzunk A lap teljes terjedelmében hozta dr. Harma­ti Béla püspökünk igehirdetését, amit a megnyitó isten­tiszteleten mondott. Ezekre mind érdemes visszalapozni most újra, amikor kezünkbe vehetjük a most megjelent tanulmánykötetet, ami a Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsa kiadásában a közelmúltban látott napvilágot. A konferencia lelkiségét jól bemutatja a kö­tet első fejezete, amiben az elhangzott igehirdetések és bibliatanulmányok találhatók Elsőként olvashatjuk Harmati püspök igehirdetését, amelyet a Hegyi Beszéd­ből ismert mondatra épített fel „Hallottátok hogy meg­mondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellensége­det.” Az ugyancsak Máté evangéliumában található mondat azonban így igazít helyre: „ Közöttetek ne így legyen!” Ez a mondat cseng vissza a prédikáció­ban újra meg újra, s adja meg végső soron az eligazító üzenetet: ma a veszélyes vizeken hajózó egyház nem hagyhatja ott a hajót, nem menekülhet el, hanem jól kell kormányozni az egyház hajóját. Ez pedig azt jelenti, hogy „nem a nagyobb hatalom, nem az erőszak, nem a háború vagy a büntetés teremt emberi, humánus viszonyokat és környezetet, hanem a szeretet, ahogyan erre mesterünk példát hagyott”. Nagyszerű­en kapcsolódott ehhez a gondolathoz a következő na­pok bibliatanulmányainak témája és mondanivalója. Dr. Paolo Ricca olaszországi valdens professzor rámuta­tott arra, hogy a váratlanul kitört viharban az egyház népének az lehet a vigasztalása, hogy Jézus velünk van ezekben a nehéz időkben is, és célja a vihar lecsendesí­, ) * tése. Természetesen támad ránk a félelem ebben a hely­zetben, de Jézus azért van velünk, hogy fé­lelmünket hitre változtassa, és tovább segítse a meghasonlott testvéreket a teljes megbékélés­hez vezető útra. A továbbiakban következnek dr. Jakubinyi György ro­mániai (Gyulafehérvár) római katolikus érsek biblia­magyarázatai, amelyek a soron következő napokon hangzottak el. Ezek is az elsőségért, hatalomért versengő tanítványokat a megbocsátás, megengeszte- lődés és megbékélés útjára igyekeztek segíteni A záró igehirdetést Békés Gellért pannonhalmi bencés, vi­kárius főapát tartotta a kecskeméti református temp­lomban a közös bizonyságtétel erejéről. Hatalmas erővel hirdette, hogy a sokfelé szakadt keresz- tyénség számára a legmeggyőzőbb bizonyságtétel a szere­tet tanúságtétele. Meg kell értenünk Jézus szavát, szí­vünkbe kell zárni a krisztusi üzenetet. Az erőszak, a kegyetlenkedés, a háborúskodás, az el­lenségeskedés világában újra meghirdet­ni a jézusi szeretet evangéliumát, ez a fel­adatunk. Az igehirdetések és bibliatanulmányok során végigpil­lantva az a nagyszerű tapasztalatunk, hogy hallatlanbib- licitás, ökumenikus meggyőződés és messzemenő gyakor­latiasság jellemezte a konferencia igehirdetőit. Egyértel­műen csengett ki a megszólalók szavából az a mély fele­lősségtudat, ami az egyházak és a keresztyén emberek szá­mára indítást adhat a megbékélés útján való elindulásra. Az előadások sorában egy horvátországi, eszéki református teológiai professzor, Miroslav Volf, és egy boszniai származású római katolikus professzor, Marko Orsolic mutatták be a keresztyén hit és az em­beri ellenségeskedés szomorú példáit, az el­lenségkép és a Szentírás találkozásának és együttélésének szomorú tapasztalatát. Ha a Szent­írást nem globálisan és egyetemesen ér­telmezzük, akkor kölcsönösen szörnyű elidegenedések támadnak közöttünk, s természetesen ellenségképek is, s hi­tünkkel élünk vissza. Ezeket az előadásokat kö­vette dr. Alan Geyer washingtoni metodista professzor előadása, alá Pluralizmus és vallásszabad­ság címen a vallásszabadságnak hat változatát vázolta fel. A spirituális szabadság mellett beszélt a jogi, az em­beri jogok összességére vonatkozó, az egyházon belüli, az ökumenikus és az egyházak közötti szabadság kérdé­seiről. Általában a vallások közötti találkozás és párbe­széd kérdésével kapcsolatban megállapította, hogy azaz élet minden vonatkozására kiterjed, mindenütt lehetséges, ahol bármilyen külön­féle emberek élnek és működnek együtt, szeretnek, szenvednek és meghalnak. A konferencián jelenlévők esettanulmányokat végez- tekA Közép- és Kelet-Európai konfliktu­sok vallási vonatkozásai, A nacionaliz­mus kihívásai és Bosznia kérdésével kapcso­latban. Munkacsoportokban tárgyalták meg a naciona­lizmusból eredő konfliktusok és azok békés megoldásá­nak kérdését. A konferencia sajtónyilatkozattal és az egyházakhoz intézett levél kibocsátásával zárult. Min­den bizonnyal ez az együttlét is nagy lépés volt a megbé­kélés felé. Vető Béla „Lásd, eléd adtam ma az életet és a jót, de a halált és a rosszat is.” World Press Photo és Sajtófotó ’95 kiállítás a Nép­rajzi Múzeumban. Képek arról, ami az elmúlt évben a nagyvilágban és hazánkban történt, ami a hírekben szerepelt. Szépségről és iszonyatról. Az életről. És persze a halálról is, hiszen mára már a híradások leg­nagyobb része arról szól: kik, hol, miért és milyen kö­rülmények között haltak meg. S amit eddig hallot­tunk, azt most kinagyított fényképeken tanulmányoz­hatjuk, szemügyre véve a legkisebb részletet is. Példá­ul egy közúti baleset áldozatainak megégett vagy szét- roncsolódott testét. Itt a jeruzsálemt buszrobbantás utáni megdöbbentő kép, ott háborúban meggyilkol­tak tetemei, amott különböző népességtisztogatás ál­dozatai vannak hatalmas méretben közszemlére téve. Ecce homo! Aki még él, és aki már nem él. Aki öl, és akit ölnek. És mi, akik megnézzük ezeket a képe­ket, mert kell, hogy érezzük: még végigfut a hátunkon a hideg, még nem fásultunk el teljesen. Még összeszo­rul a szívünk az iszonyat láttán: még maradt bennünk emberség ebben a kegyetlen és rideg világban... De a tehetetlenség is belénk nyilall, s menekülni szeretnénk ezektől a borzalmaktól. Nem akarunk tu­domást venni háborúkról és öldöklésről, mert nekünk is megvan a mindennapi félelmünk a holnaptól, a má­sok baját már igazán nem tudjuk a váltunkra venni! Védekezni próbálunk, mert ezek a fotók bennünket is vádolnak, tőlünk' is számon kérik a keservüket. A ri­adt tekintetek segélykérést tükröznek, s mi - akik ak­kor, ott elkattintották fényképezőgépüket, és akik most a felvételeket nézzük - semmit sem tudunk ten­ni. Csak együttérezni. S talán elgondolkodni az élet­ről. Amelynek sokszor csak akkor fedezzük föl az ér­tékét, amikor a megsemmisülését látjuk. Élet. Amellyel élünk és visszaélünk. Amellyel ját­szadozunk. Próbálgatjuk: mennyit bír el. Alkohol, ci­garetta, drog. Ki ezzel, ki azzal, vagy akár mindegeik­kel próbálkozik. Olcsó és gyors megoldást keresve a feje fölött tornyosuló problémákra. Heccből vagy tényleg végső elkeseredettségében. Nem tudni, hogy az a lánv, aki az egyik fényképen látható, amint kábítószertől öntudatlanul fekszik a földön, miért nyúlt ehhez a gyilkos anyaghoz. Vajon rémálmai, vagy rózsaszínű látomásai vannak? S ha fölébred... de fölébred-e egyáltalán, vagy a - talán - túladagolt drog kioltja az életét? A kép előterében azonban más is látható: egy kéz, amely nyitott Bibliát tart. A képaláírás így szól: „Egy­házi személy Bibliából olvas föl drogtól eszméletlenül fekvő lánynak ” Első pillantásra bizonyára furcsának tűnik ez a „je­lenet”. Mégis hihetetlen mélysége van, mert a legna­gyobb reménységünkről tanúskodik. Arról, hogy az életnek még a legmélyebb és legsötétebb bugyraiban sem hagy magunkra bennünket Isten. Ha valaki nem figyel rá, nem tud, vagy nem akar tudni róla, Ő akkor is ott van minden pillanatban vele. Arról, hogy mindig van követe az emberhez: az az „egyházi személy”, aki­nek csak a keze látszik, Isten angyala (angelosz: kö­vet), aki által Isten Igéje szól, amely élő és ható! Még akkor is, ha az a lány nem hallja, mert nincsen öntu­datánál, ha a drog súlyos kómában tartja. A kábítószertől való súlyos függőségben él. Igazi megkötözöttség ez, hiszen az életének minden pilla­natát ez a függőség határozza meg. Emberileg talán reménytelen esetnek tekinthető, de Isten soha nem mond le semmiről, számára nincsen lehetetlen. O ak­kor is jelen van és sugározza szeretetét, ha mindez ér­telmetlennek látszik. Ez Isten hatalmas titka és erről vall az a fotó. A világon bárhol, bármilyen nyomorúság, fájdalom, tragédia is van, mindig ott van Isten is, hogy remény­telenségben remény legyen, hogy a megoldhatatlan- ban megoldást jelentsen. És mi, akik állandóan csak menekülünk előle, szüntelenül beleütközünk végte­len szeretetébe és irgalmába. „Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak? Ha a mennybe szállnék, ott vagy, ha a holtak hazájában feküdnék le, te ott is ott vagy. Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék, kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem. ” Zsolt 139,7-10 Sánta Anikó 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom