Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1996-05-12 / 19. szám
(Folytatás az 1. oldalról) lamilyen más módszerrel, mondjuk a korábbi presbi tórium mandátumának meghosszabbításával kell ki böjtölni” a végleges törvényalkotási szabályozás adta strukturális átalakulást egyházunkban. Ez évben az Északi Egyházkerület is választani kényszerül A viták eredménye az a józan döntés volt hoev mindenfajta meggondolás és praktikus hasznossági javaslat ellenére is a törvényeket be kell tartam ameddig azok érvényben vannak. Formai hibát követtünk volna el, ha a korábbi, diktatórikus egyházvezetési módszerek példájára „felülről”, meghosszabbítással adtunk volna még 1-2 vagy több évet a régi presbitériumnak. Különben az is biztosítja a munka folyamatosságát, hogy a mostani, presbitériumunkban itt köszönthetjük azokat a testvéreket, akik az előző testületnek is tagjai voltak. Ma még nehéz lenne megjósolni, hogy a zsinat reménység szerint bekövetkező 1997. júniusi befejezése után mikor léphetnek életbe az új strukturális törvények, hiszen egy dolog a törvények megalkotása és kihirdetése es más dolog, sokszor elhúzódó folyamat azok életbe léptetése. így pl. a teológiai képzés ötről hat évre szóló kiterjesztése és a segédlelkészi első évnek mint lelkészjelölti hatodik évnek a bevezetése most kapott törvényi rendezést, de először csak 2000- ben lesz érvényesíthető. A presbitériumok és a közgyűlések jogosítványainak a megállapításakor minden fokon, így az egyház- község, az egyházmegye és kerület szintjén a zsinati döntések a közgyűlések szerepének megerősítéséről döntöttek, amint az a régebbi, főleg az 1936-os törvényekben is megvolt. Az elmúlt évek azonban azt mutatták, hogy jelentősebb lett minden egyházkormányzási szinten, de egyházon kívül is egyesületeknél vagy szervezeteknél a kisebb, de szakértő testületek szerepe, és háttérbe szorultak a közgyűlések. Sohasem titkoltam azt a meggyőződésemet, hogy a közgyűlési adminisztrációs formát a mai életkörülmények között meghaladottnak tartom és a szakértői presbiteri vezetést érzem korszerűnek és hatásosnak... Ne értsük félre! A közgyűlésekre szükség van mint ciklikus általános választói fórumokra, de közgyűlés kezébe és döntési jogkörébe adni az egyes anyagi és adminisztratív kérdéseket, ez nem vezet máshová, mint legjobb esetben is formalitásba, rossz esetben pedig ez manipulálási lehetőséget jelent... Bizonyos változások elrendeléséről a kerület egyházmegyéi tekintetében az elmúlt hónapokban igen gyorsan kellett intézkednünk. A Csongrád-Szolnoki Egyházmegye esperese, Halasy Endre szentesi és tiszaföldvári lelkész 1995. december 12-én 67 éves korában elhunyt. Az egyházmegyében így összesen két szolgáló lelkész maradt, Thkács János lelkész Hódmezővásárhelyen és Tóth Attila lelkész Szegeden, ugyanis Bácsi János szolnoki lelkész az esztendő fordulóján Dunaegyházára távozott. Az esperes és szinte lelkész nélkül maradt egyházmegyét a szomszédos egyházmegyék között osztottuk föl helyettesítési és felügyeleti szempontból ideiglenesen, és váijuk a zsinat döntését a területi beosztás megváltozásáról... A püspök jelentése ezután néhány fontos és megoldást igénylő kérdést sorolt elő: A lelkészhiány változatlanul az első a nehézségeink között Ezt nem befolyásolja az a tény sem, hogy nem minden korábbi anyagyülekezetünk tud ma egy lelkészt eltartani és nem is mindegyik igényli a rendszeres szolgálatot... BESZÁMOLÓ, ÉRTÉKELŐ ÜLÉS A DÉLI EGYHÁZKERÜLETBEN Evangélikus Élet 1996. május 12. Ugyancsak akad olyan társult egyházközség, ame- lyik beleegyezett a társulásba, de nem kívánja az anyagi terheket arányosan viselni. Amikor pedig mégis ezt követeli az anyaegyházközség, akkor közlik, menjen csak minden másodul héten a lelkész, ne minden vasárnap. Az ilyen kérések a gyülekezetek leépítéséhez vezetnek... Tfeológiánk fejlesztése most az elkövetkező évek prioritása lesz és még gyülekezeti lelkészek feláldozá- sa árán is erősíteni _kelí a Teológia tanári karát, hogy segítsük a képzést. így került „feláldozásra” dr. Szabó Lajos Budapest-Zugló lelkésze és felesége, akik a gyülekezeti szolgálatból a Teológiára kerültek főállásban. Mellékállásban is több gyülekezeti lelkészt foglalkoztat a lelkészképzés... Gyülekezeteink közül sokak emlékeztek arra, hogy most volt ötven esztendeje a németek kitelepítésének es az ún. szlovák lakosságcserének. Ma már kimond- hatjuk, hogy a második világháború után, a felhalmozódott nemzetiségi feszültségek és politikai ellentétek okozta helyzetben mindkét kitelepítési akció az etnikai tisztogatás kategóriájába tartozott. Február 27-én volt ötven éve, hogy létrejött az 1946. XV. törvény akkori és később évtizedekig hangoztatott magyarázatok szerint a győztes hatalmak Postdamban megkötött egyezsége előírásai alapján. Ma már tudjuk, hogy a kitelepítéseket és az etnikai tisztogatást Benes csehszlovák politikus javasolta és nem a potsdami egyezmény. Evangélikus egyházunk számos gyülekezete vált áldozattá. Ez ma azt jelenti, hogy az 1946-ban kitelepítettek templomait bontanunk kell. Az elmúlt hetekben látogattuk végig a Gyönkhöz tartozó Udvari és a Dombóvárhoz tartozó Szabadi, Gerényes és Ág templomait. Szabadi egykori templomát ma földgyaluval lehet eltüntetni, mert teljesen összeomlott és helyén egy kupac szemét és gaz éktelenkedik. Úgy látszik, a faluban nem ismerik a baltát vagy a csákányt, és ötven év alatt nem akadt senki, aki az egyház és az önkormányzat részéről bármit is hajlandó lett volna tenni a megmentése ügyében... 2000-ben lesz ezeréves a magyar keresztyénség. Erre az ünnepre a magyar egyházak fölajánlották ökumenikus kezdeményezéssel, hogy addig minden magyar templomot renoválunk. Sajnos, nálunk ehhez a felajánláshoz hozzátartozik a bontás is. Álljon itt mégis néhány számadat e községekben föllelhető hívekről. Az 1949-ben közzétett utolsó hivatalos vallási adatokat is rögzítő népszámlálás szerint Udvariban 109, Szabadiban 68, Gerényesen 56 és Ágon 91 evangélikust tartottak számon. Mára mindegyik helyen 5-15 időskorú evangélikus maradt. Kérem a Presbitériumot, hogy az egyházkerület részéről mind a négy helyen a templomok bontását hagyja jóvá és hozzon erről határozatot. A megmentett harangok közül egy Dunaújvárosban, egy-egy pedig később Balatonbogláron és Balatonfüreden az épülő új templomokban szolgálhat... A magyar-szlovák kapcsolatokra vissza kell térnem annyiban, hogy 1996. február 10-13. között Táborsz- ky László esperessel együtt Pozsonyban jártunk Filo egyetemes püspök meghívására. Prédikáltunk magyar, és szlovák istentiszteleten, intézményeket látogattunk és egyházközi tárgyalásokat folytattunk. Olyan keretegyezményt írtunk alá szándéknyilatkozat formájában, amelyik előremutató a két egyház és vele a két nép kapcsolatában. Ezt a keretegyezményt az Országos Presbitérium ülésének kell május 10-én jóváhagyni. Ide tartozik az az esemény, hogy április 24-én Tótkomlós város a település megalakulásának 250. évfordulóját ünnepli. Erre az eseményre a szlovák kormány emlékművet ajándékozott a városnak és ez Wal- laszky Pál evangélikus lelkészt, a neves irodalomtörténészt (Conspectus..., 1785) ábrázolja. Az ünnepre eljön a szlovák kormány és a szlovákiai egyház képviselete is. Iskolával vagy iskolákkal rendelkező gyülekezete- ink,„átvilágítása” a következő, amiről beszámolok. Úgy látszik, hogy ebben az esztendőben, ha nem kapunk más támogatást, iskoláink miatt hozzá kell nyúlnunk azokhoz az összegekhez, amelyek nem intézményi, hanem tatarozási és hitéleti támogatási célokra szolgáltak eddig. A református és a katolikus egyház erre már korábban rákényszerült. Számunkra eddig a visszakapott iskolák száma és a fokozatosság nem jelentett külön terheket anyagilag, mert igen körültekintően jártunk el, gondos anyagi tervezéssel. Más egyházak véleménye szerint „ti nem nyertétek túl magatokat iskolákkal”. Nagy jelentőségű volt, hogy az elmúlt három évben a bajor testvéregyház segítségével számolhattunk, és ez például több más akció mellett három év alatt kereken 100 gépkocsi szolgálatba állítását jelentette, szórványoktól kezdve az intézményeken keresztül a püspöki hivatalokig és az országos egyházi munkaágakig. Örömmel szólok terveinkről a közeljövőt illetően. A Vizafogó utcában Budapesten középiskolai kollégiumból főiskolás Luther Otthonná átszervezett diákotthon mellett Szegeden és Pécsett kívánunk a közeljövőben főiskolás kollégiumot indítani. Pécsett egy örökség, Szegeden pedig a korábbi iskola épülete segít célunk megvalósításában... Az előzőkben már kitértem az iskolákkal kapcsolatosan arra, hogy bizonyos államminisztériumi szerződések be nem tartása iskoláinkat nehéz helyzetbe hozta. Március 20-án a négy történelmi iskolafenntartó felekezet vezetői találkoztak a Parlamentben Horn Gyula miniszterelnökkel. Ezen a találkozáson ígéretet kaptunk az ingatlan-kárpótlási ügyek rendezésének gyorsítására. A természetben visszakért ingatlanokat 2001-ig kapjuk vissza, a pénzbeli kárpótlás pedig 2011-ig tolódik ki. A Miniszterelnöki Hivatalhoz került egyházi ügyintézést Platthy Iván címzetes államtitkár irányítja. Ugyancsak várható, hogy a közoktatási szerződések ügyében a kormányfő intézkedni fog. Fontosnak tartjuk, hogy a közeljövőben törvényjavaslat készül, és talán még a nyári szünet előtt a parlament elé kerül az egyházak anyagi támogatásának kérdéseiről. Az oktatási és szociális területen megállapított fejkvóták természetesen a megfelelő minisztérium költségvetésében a mindenkor bevallott létszám szerint kerülnek kifizetésre. E törvényjavaslatban azonban az egyházak általános anyagi támogatása, az ún. hitéleti támogatás kérdései kerülnek elő. Az előkészületek szerint az egyházak képviselőit is bevonják a bizottsági előkészítő tárgyalásokba. A missziói és evangelizációs munkáról is szólt a jelen- ,,Jtés. Bizonyos, hogy gyülekezeteink megújulása nem az ingatlantörvény végrehajtásától vagy intézmények felállításától függ. A struktúrák, az mtézmények segíthetik a spirituális munkát. A missziói bizottság javaslatára a következő tervet terjesztem a Presbitérium elé a missziói és evangelizációs munka szervezéséről... Egyházunkban is vannak olyanok, akik azt mondják, hogy ha valamilyen felhívás az ún. „hivatalos” egyháztól jön, az mar gyanús, az nem lehet igazán evangelizációs vagy missziós indítású. Kérdezem, miért ne lehetne a püspöki körlevelek kötelezése szerinti evangelizáció és az elrendelt missziós alkalmak sorozata Istentől áldott, és miért csak az ún. „egyesületi” hit lenne hiteles? Hasonló helyzetben vagyunk sokszor a lelkészi munkaközösségi alkalmakkal. Mivel egyházi előírás és kötelező, ezért nem jó többeknek, nelyette inkább egyesületi jelleggel szerveznék meg. Bizonyára a gondolkodás mélyén a korábbi évtizedek rossz tapasztalataira épülő bizalmatlansági reakciók formálják a magatartást. Viszont 6-8 év gyakorlata már elegendő lehetett volna arra, hogy megcáfolja a félelmeket és a bizalmatlanságot. Újonnan - induló presbitériumunk egyik feladata, hogy oszlassa a régi beidegződéseket, építse a bizalmat és készséget az együttmunkálkodásra. Az új missziói zsinati törvény és egyházunk helyzete megkívánja, hogy országosan jobb szervezettségű legyen az evangélizáció és a misszió. A Missziói Bizottság javaslatára más szolgálatainak meghagyása mellett Gáncs Péter nagytarcsai lelkészt bíznánk meg kerületi és országos missziói lelkészként felelősnek. A megbízást az Országos Presbitériumnak is jóvá kell hagynia, és egyelőre egy évre szólna... Az oktatási intézmények munkájában van olyan jelenség, amely miatt aggódunk. Intézményeink felügyelete nem teljesen megoldott. így fordulhatott elő az utóbbi időben, hogy több intézménynél is anyagigazdasági természetű panaszok jelentkeztek, és ezek munkajogi és bírósági pereket eredményeztek. A zsinati törvényalkotás meg nem tudott kellő módon figyelni ezekre a tényekre, és ezért fordulhat elő például, hogy egy óvodai vagy általános iskolai vezetőnek jelenleg még nagyobb a fegyelmi hatalma, mint egy esperesnek vagy püspöknek. Egyházi intézményeink, iskoláink alkalmazottai nem tartoznak az egyházi bíróságok hatásköre alá, ami tarthatatlan. Hiszen azok az iskolai tanárok, akik nem állnak be az egyházi hit- és erkölcsi nevelés vonalába, visszahúzó erőt képviselnek. A másik kérdés az iskolákkal kapcsolatban, menynyire tudnak az evangélikus értelmiségi rétegek nevelésében segíteni. Tehát nem mindegy számunkra, hogy az egyes iskolákban mennyi az evangélikus tanulók részaránya. Iskoláink feladata, hogy pozitív diszkriminációt alkalmazzanak az evangélikus tanulók irányába, amint ezt a többi felekezeti intézmények is teszik. Tüdőm, ez nem mindenütt lehetséges, hiszen pl. az „egy iskola, egy város” helyzetben, mint Bonyhad, ez másképpen jelentkezik, mint Budapesten... Javasolnunk kell a zsinati törvényalkotásnak, vizsgálja felül a bírósági törvény érvényességét, és az oktatási törvényben hozzon oíyan változtatásokat, amelyek biztosítják az egyes mtézmények anyagi természetű ügyeinek folyamatos felülvizsgálatát a megfelelő számvevőszékek működésével. A jelentések alapján folytatott vita és tárgyalás után a presbitérium határozatokat hozott. Ezeket a határozatokat egy következő számunkban tesszük közzé. Az Északi Egyházkerület közgyűlésének beszámolóját kővetkező számunkban közöljük. KÜLMISSZIÓI KÖRKÉP A dél-koreai egyház a kommunizmusnak köszönheti felvirágzását. Nem hangzik ez hihetetlenül? Isten bármit felhasználhat munkájában... Az 50-es években Dél-Korea vezetői felismerték, hogy a keresztyén értékek és világnézet szöges ellentétben állnak a kommunizmus egyre teijedő ideológiájával. Ezért engedélyeztek teljes vallás- szabadságot, eszközként használva fel a keresztyénséget a nem kívánatos eszmék terjedése ellen. Ma a Föld 20 legnagyobb gyülekezete közül 10 Dél-Korea fővárosában, Szöulban található. Az ország XX. századi történelme sok megpróbáltatást jelentett a népnek. Ä japán elnyomás (1910—45) és az orosz befolyás (1945-48) évei után a koreai háború (1950-53) szörnyűségei következtek. Különösen nagy veszélyt jelentett e háború a keresztyéneknek, hiszen állandó üldöztetésnek voltak kitéve. Sokan mártírhalált haltak, de akik életben maradtak, és minden szenvedés ellenére kitartottak, a háború utáni egyház építői lettek. Dél-Koreában ma 4000 gyülekezet és 100 missziós társaság van, akik 1996-ban több mint 4000 misszionáriust küldenek szerte a világba, Isten igéjének örömüzenetével. Az egyház vezetői mégis úgy érzik, most a válság éveit élik. Egy teológus szerint nincs arra garancia, hogy Isten továbbra is használni tudja a koreai egyházat, hacsak bűnbánattal és alázattal újra oda nem járulnak a Mindenható színe elé. Az üldöztetés és szenvedés, ami a század közepének egyházépítőit erőssé és elkötelezetté tette, a mai nemzedék életéből hiányzik. Nem emlékeznek a háború borzalmaira, a gazdasági fejlődés Jólét vagy misszió? és a jóléti társadalom kényelmének eredménye, hogy nem látják, Istenre minden embernek szüksége van. Az egyház vezetői szeretnék, ha 2000-re a lakosság fele hitvalló keresztyén lenne. Ennek érdekében új evangelizációs programon dolgoznak. Először is az elkötelezett keresztyének képzésére, tanítvánnyá való nevelésére fordítanak gondot. Világosan látják, hogy az egyház jövője a szolgálattól, a missziótól függ. A Krisztus által elénk adott missziói parancs nem változott az évezredek alatt. Mások Istenhez vezetése az az út, ahol áldást és növekedést nyerhetünk. Horváth Tünde PÁLYÁZATI KIÍRÁS Az Ökumenikus Tanulmányi Központ az alábbi pályázatot hirdeti meg: 1. A pályázat témája: „Az Öku- menizmus alakulása a római katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat óta” (Figyelembe veendők: A II. Vatikáni Zsinat Ökumenikus határozatai, összehasonlítva a korábbi római katolikus hivatalos állásponttal. A pápák megnyilatkozásai, XXIII. János, VI. Pál, I. János Pál, II. János Pál enciklikái, apostoli levelei és más dokumentumai; Keresztény Egység Pápai Tanácsa állásfoglalásai; az Ökumenikus Direktórium - 1993; a jelentősebb dialógusok eredményei; mértékadó ortodox, protestáns, római katolikus teológusok témával kapcsolatos megnyilatkozásai.) 2. A kézirat szabvány gépeléssel nem lehet több 50 oldalnál, nem lehet kevesebb 20 oldalnál. 3. Beküldési határidő: 1997. április 30. 4. A pályázat beküldendő jeligével az Ökumenikus Thnulmányi Központ címére (Bp. 1114 Bocskai út 15.). 5. A beküldött pályázatokat ökumenikus bizottság bírálja el 1997. június 30-ig. 6. Pályadíjak: I. díj 50000,- Ft; II. díj 30000,- Ft; III. díj 20000,- Ft. 7. A díjnyertes tanulmányok közlési jogát az Ökumenikus Thnulmányi Központ fenntartja. HETI KÖNYVAJÁNLATUNK Rogate vasárnapjának hetében imakönyveket, elmélkedéseket ajánlunk: Ferenczy Erzsébet: Uram, taníts minket imádkozni! Imádságoskönyv gyermekeknek és szüleiknek 184,- Ft Ferenczy Zoltán: Gyógyíts meg, Istenem Imádságoskönyv betegeknek 49,-Ft Piper-Bodrog: Betegágyon Betegeknek, rokonoknak, ápolóknak 110,- Ft Cserháti-Balikó: A megrepedt nádat nem töri el Betegeknek otthon és kórházban 230,- Ft Görög Tibor: Imakönyv Istenről, Bibliáról 86,- Ft Witte-Szabó: Jer örvendjünk, keresztyének! Luther írásaiból, mindennapi áhítatra 529,- Ft A könyvek megrendelhetők a Sajtóosztályon, levélben, telefonon, megvásárolhatók személyesen a Könyvesboltunkban. (1085 Üllői út 24.) Kiadványonként 5 példányon felüli rendelésnél 10%-os kedvezményt adunk. Parlamenti bizottság látogatása Erőspusztán Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallási bizottsága Gellért Kiss Gábor bizottsági elnök vezetésével, és több bizottsági tag részvételével 1996. április 4-én kihelyezett ülést tartott Erőspusztán azzal a céllal, hogy a résztvevők megismerkedjenek a Szeretetszolgálat munkájával és helyszíni tapasztalatokat szerezzenek. A parlamenti bizottság első ízben keresett fel olyan nem kormányzati szervezetet, amely évek óta folyamatosan foglalkozik a menekült-ellátással. A bizottság megtekintette az otthont és elismeréssel szólt az ott folyó menekültügyi munkáról. A Szeretetszolgálat a menedékesek részére - a Menekültügyi és Migrációs Hivatal támogatásával - március elején indította hat hónapos, hazatelepülésre felkészítő programját. A résztvevők szakelőadóktól megfelelő szintű szakmai ismeretet - a nők szabás-varrást, a férfiak építőipari tudnivalókat (kőműves munka, ács és tetőfedés, villanyszerelés) - sajátíthatnak el. Egyúttal állattenyésztési, valamint növénytermesztési ismereteket is kapnak. Azok pedig, akik más országba távoznak, nyelvi ismeretek elsajátításával kapnak segítséget a beilleszkedéshez. A látogatóknak Lehel László lelkész-igazgató és Kováts Béla, az otthon vezetője mutatta be az épületet és annak lakóit, akiknek sorsát és életlehetőségeit a bizottsági tagok kötetlen beszélgetések során ismerték meg. MEGHÍVÓ a TESTVÉRI SZÓ 10. évfordulóján rendezett emléknapra A Deák téri Evangélikus Gimnázium dísztermében 1996. május 18-án, szombaton a Testvéri Szó Közösségi Mozgalom a következő program szerint ünnepi alkalmat szervez: 9.30 Hálaadó úrvacsorái istentisztelet a Deák téri templomban (Zászkaliczky Péter) 10.15 Az alapdokumentumok ismertetése (Ittzés Nóra) 10.30 A Testvéri Szó irat egyháztörténeti hatása több szemlélet szerint. Korreferens jellegű előadók után hozzászólások (Fasang Árpád, Dr. Frenkl Róbert, Thumay Béla) 12.15 Ebédszünet, beszélgetések 13.00 Mai testvéri szavunk egyházunk jövőjéről. Előadás felkért hozzászólókkal és megbeszéléssel (dr. Koczor Zoltán) 16.00 Befejező istentisztelet (Zászkaliczky Pál) ORSZÁGOS KÖRZETI LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉGI KONFERENCIA Kelet-Békés, Nyugat-Békés, Bács-Kiskun, Pest megye és Csongrád-Szolnoki Egyházmegyék lelkészei számára, Orosháza, május 11-én. Program: 10.00 nyitó áhítat: Ribár János esperes 1030 előadás: Luther ökumenikus jelentősége a 2000. év küszöbén: D. dr. Harmati Béla püspök 12.00 Fórum: Benkő Pál és dr. Valentinyi Károly egyházmegyei felügyelő 13.00 ebéd 14.00 előadás: egyházunk jövőjének spirituális és gazdasági kérdései: D. Szebik Imre püspök 15.45 záró áhítat: Győri Gábor igazgató lelkész A keresztény történelmi egyházak vezetőinek és a büntetésvégrehajtás országos parancsnokának csúcsértékezlete a börtönpasztoráció ügyében Április 15-én a Magyar Katolikus Püspöki Kar konferenciatermében dr. Majzik Mátyás ny. bv. alezredes a katolikus börtön- lelkipásztori szolgálat megbízott vezetőjének, a Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorá- ciós Társaság ügyvezető elnökének elnöklésével tartotta a védnöki és elnöki konferenciáját a Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaság. Jelen voltak katolikus, református és evangélikus egyházak vezetői, püspökök és dr. Tkri Ferenc altábornagy, a Büntetésvégrehajtási Testület országos parancsnoka, dr. Bartha Tibor református lelkész, a református börtönmisszió lelkésze. A résztvevők megtárgyalták és értékelték a börtönpasztoráció ötéves tevékenységét, a tapasztalatokat, és egyhangúan elismerték a Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaság konkrét, tényszerű, folyamatosan működő és ellenőrizhető eredményeit. Egybehangzóan hangsúlyozták a börtönpasztoráció jelentőségét úgy is, mint Jézus Krisztus nyomatékos elvárását, úgy is, mint az egyházainknak egyik kiemelkedően fontos tevékenységét. Dr. Thri Ferenc altábornagy a Társaságnak a börtönökben kifejtett, jól érzékelhető pozitív hatását méltatta. Valamennyi magas rangú résztvevő a Társaság további támogatására kötelezte el magát.
