Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-04-14 / 15. szám

Evangélikus Elet 61. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 1996. ÁPRILIS 14. HÚSVÉT UTÁNI ELSŐ VASÁRNAP ___ ORSZÁG EV ANGÉLIKUS — HETILAP ARA:35 FT Átlátsz, tudom, a bűnösök cifra gyolcsán, erény rongyán, bátorság mentebőrén, mégis mindent levetkeztem Uram, s elődbe küldöm lelkem, szűzi pőrén József Attila A TARTALOMBÓL „ÉN VOLTAM AZ ELVESZETT... ” KISEBBSÉGEK ÉS EGYHÁZAK VIGYÁZAT!!! SZCIENTOLÓGIAÜ! ORDASS-EMLÉKTÁBLA A BONYHÁDI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUMBAN Rendkívüli vizek „Isten patakja tele van vízzel” (Zsolt 65,10). Őselem. Már a teremtés hajnala előtt, a mélység fölötti sötét­ben „Isten Lelke lebegett a vizek fölött. ” Ézsaiási szim­bolikus ígéret: „Patakok erednek a pusztában, tóvá lesz a délibáb, víz fakad a szikkadt földön.” Hajókat hordozó erő a víz, szennyet old, szomjat olt, cseppenként követ is kiváj, felduzzasztva áramot termel, esőként életet teremt, testünk túlnyomó ré­szének alapanyaga. Goethe a lélek párhuzamosát lát­ja benne: Az ember lelke akár a víz: az égből hull le, az égbe hág föl, alászáll újra, a föld lehúzza, örök e kör. Assisi Ferenc fohászában: ,,Áldott légy, Uram, víz testvérünkért: mily hasznos, egyszerű, értékes, tiszta.” Életjelkép a víz. Dávid király így kezdi egyik zsoltárát: Miként szarvas eped * patak friss vizére, lelkem úgy vágyódik hozzád, Istenem. Eletvíz ez, egyetlen hiteles, tiszta forrása az élő Is­ten, akit nem pótolnak holmi repedező ciszternák, melyek nem tartják a vizet - amint Jeremiás megjegy­zi. A nem álló, hanem mozgó, eleven vizet a héber szóhasználat élő víznek nevezte. Jézus pedig, miután meghirdette: iyAki szomjas, jöjjön hozzám, és igyék!”, azt is mondta: >yAki hisz énbennem, annak belsejéből élővíz-folyók fakadnak!” Ez lélegzetelállítóan nagy ígéret - vennénk csak komolyan, meglátnánk, mi lesz belőle: olyan áldás, amely sokkal különb, mint ami­lyennek el tudnánk képzelni. A jókor jött esőt is szokták áldásnak nevezni. Ha lelki alvásunkból akar fölserkenteni életünk Gazdája, akár hideg zuhanyt is bocsáthat ránk igéjében, vagy más formában. Ha azt gondoljuk, hogy ez csak másra fér rá, kimaradunk az ébredésből. Álljunk csak oda a zuhany alá - de esernyő nélkül! Friss, új élet támad­hat ebből bennünk és körülöttünk. Az első zsoltár így jellemzi azt, akinek kapcsolata van a Mindenhatóval: „Olyan, mint a folyópartra ülte­tett fa: gyümölcsét meghozza idején, levele nem hervad, s amit csak tesz, siker kíséri. ” Hatalmas Urunk, aki a keresztség szent­ségében magadénak fogadtál minket, kö­szönjük, hogy fel akarod pezsdíteni sze­mélyes és közösségi életünket. Kérünk Jézus Krisztus által: kelts bennünk igaz vágyako­zást követésedre, újíts meg naponta hálás engedelmességre irántad, és formálj minket alkalmas eszközeiddé, hogy meglássék raj­tunk szent kezed nyoma. Amen. Dr. Bodrog Miklós MEGHÍVÓ A Magyarországi Evangélikus Egyház 1996. április 20-án, szombaton 10-16 óra között rendezi meg az evangélikus közpépiskolákban tam'tó pedagógusok I. országos konferenciáját Színhely: Budapesti Evangélikus Gimnázium (Fasor) Budapest, VII. Városligeti fasor 17-21. Előadók: dr. Harmati Béla püspök, (Jeliért Kis Gábor, az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnöke dr. Gyapay Gábor ny. igazgató, Dóba László, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke, dr. Frenkl Róbert országos felügyelő, D. Szebik Imre püspök. Délután szekcióülések tantárgycsoportonként. A gyermek nem kis felnőtt. A gyermekek a társada­lomban meghatározó csoportként vannak jelen. Nem mond ellent ennek, hogy a gyermekek életét a növe­kedés, érés, a felnőtté válás, a humán szocializáció fo­lyamatai jellemzik. Ezeket egyszerűen ismerni kell ahhoz, hogy a gyermek, a serdülő, az ifjú korosztályo­kat meg tudjuk érteni, képesek legyünk problémáik rendezésére, gondjaik megoldására. A gyermekügy egyike azon témáknak, amelyek a társadalom számos területét, a kormányzati munka, a közigazgatás több ágát érintik. így a problémakeze­lés, a megoldáskeresés csak akkor lehet sikeres, ha összetett, több szektort érintő a megközelítés. Ez a felismerés vezette a Magyar Gyermekorvosok Társaságát, amikor a közelmúltban másfél napos konferenciát rendezett >yA gyermekekért, a 21. száza­dért” címmel. Klasszikus igehely, amikor Jézus Krisztus magához hívja a gyermekeket és elutasítja azokat, akik ezt meggátolnák. „Engedjétek hozzám jönni a kisgyer­mekeket...” A Szentírás, ha tetszik, a teológia erősíti meg ily módon a gyermekek önálló lény voltát, a ve­lük való sajátos foglalkozás szükségességét. A konferencia szervezői is igényelték ezen gondol­kodás megjelenését, illetve a tájékozódást, elsősorban arról, hogyan vesznek részt a történelmi egyházak a gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi és szociális munkában. „Segítő kezek” címet viselte a konferencia záróblokkja, amelyben az egyházak mellett a gyer­mekvédelemben működő főbb civil szervezetek - Gyermekbarátok mozgalma, Gyermekvédő Liga, Te­lepülési Gyermekönkormányzatokat Segítők Egyesü­lete - kaptak szót. A római katolikus egyház képviseletében Keszthelyi Ferenc megyés püspök, Bíró László segédpüspök és Virányi Ottó kanonok vett részt az eseményen. Refor­mátus részről Márkus Mihály püspök, míg az evangé­likus egyház képviseletében magam szóltam. Berend Ivánné igazgató, az izraelita felekezet képviselője­ként, főként mint pedagógus közelített a témához. A keresztény egyházak, előzetes egyeztetés nélkül is, összecsengően, igen széles, missziói perspektívá­ban ismertették gyermekmunkájukat. Nem szűkítet­ték le a konkrét egészségügyi és szociális intézmé­nyekről szóló tájékoztatásra mondanivalójukat, ha­nem a fogyatékos, a sérült gyermekekkel foglalkozást a gyülekezeti munka, az egyház missziói és diakóniai tevékenysége egészében, az egészséges gyermekekre irányuló figyelem - beleértve az iskolákat, a kollégiu­mokat - alapján ismertették. Szóba került a hitokta­tás jelentősége, a gyermekek és családok körében végzett munka, a házasság-pasztoráció. Nyilvánvalóvá válhatott a konferencia résztvevői számára, hogy igen kedvezőtlen egészségügyi mutató­inkban, többek között a gyermekekkel, a gyermek­egészségüggyel, a szociális szférával kapcsolatos gon­dokban az egyházak aktivitásának elmúlt fél évszá­zadbeli korlátozása is közvetlen és közvetett szerepet játszik. Mindez nem csökkenti az egyházak mai fele­AZ ÉSZAKI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ- KERÜLET 1996. április 25-én, csütörtökön, de. 10 órakor tartja közgyűlését a budavári evangé­likus templomban. (Budapest, Bécsi kapu tér) A közgyűlés előtti istentiszteleten igét hirdet Bozorády Zoltán nyíregyházi esperes A közgyűlésen püspöki jelentés hangzik el, valamint az egyházkerület tisztségviselőinek megválasztására kerül sor. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az Egyházkerület Elnöksége „Mint újszülött csecsemők...” A húsvét utáni idő vasárnapjai­nak introitusza (bevezető igéje) kez­dődik e szavakkal. A latin biblia szövege alapján szoktuk Quasi modo geniti vasárnapnak is nevezni. Olvasásakor felmerül az ember­ben Nikodémus kérdése: „Hogyan születhetik az ember, ami­kor vén?” (Jn 3,4) A Lélektől va­ló újjászületés titka és csodája tárul fel húsvét után a feltámadás örömét ünneplő vasárnapok sorában. Ezen a vasárnapon - melyet fehér vasár­napnak is neveztek - először jelen­tek meg a gyülekezetben a fehér ru­hába öltözött megkereszteltek Ez az ige fogadta őket - és minket is ma -, mert szükségünk van reá, hogy fi­gyelmeztessen újjászületésünkre, de arra is, hogy *„hamisítatlan tejjel”, a tiszta igével táplálkoz­zunk, mert csak az tart meg a hit­ben, azon növekedhetünk üdvösség­re. Ez a vasárnap egyszerre mutat Is­ten-gyermeki életünkre, a Szentlélek elengedhetetlen munkájára, az ige szorgalmas olvasására és tanulásá­ra, a hitben való megmaradásra. Miközben a gyermekség állapotára gondolunk, jó, ha magunkat is gyer­mekeknek tartjuk - Isten gyermekei­nek A feltámadott Jézus élteti erejé­vel az Atya gyermekeit, saját testvé­reit, hogy „ha Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok és ígéret szerint örökösök.” (Gál 3,29) GYERMEKEINKÉRT lősségét. Állam, társadalom, egyházak együtt kell te­gyenek, többek között a gyermekekért. Nemcsak a konferencia ezen részét, hanem az egész programot és a vitákat áthatotta a felelős, segí­tő gondolkodás. Egymás informálása a különböző te­rületekről és az együttes megoldáskeresés. Az első blokkban a gyermekorvosok felelősségéről, a gyermekgyógyászatról, a gyermekellátásról, beleért­ve a kiemelt szintű ellátást igénylő gyermekcsoporto­kat, esett szó. A következő két ülésen „A hatalom felelőssége a gyermekekért” igen izgalmas kérdéskör került megvi­tatásra. Az első körben az emberi jogok - gyermeki jogok - a beteg gyermek jogai; a második körben a „mennyire lyukas a szociális háló” problémacsomag képezte a vita tárgyát. Ezt követték a gyermekvédelem mai nehézségei címet viselő előadások, majd a már ismertetett „Segítő ke­zek a társadalomban” blokk zárta a nívós alkalmat. Államtitkárok, országgyűlési képviselők, országos tisztifőorvos, állampolgári jogok biztosa, főorvosok, egyetemi tanárok részvétele azt eredményezte, hogy a szakértelemmel, a tenniakarással és a cselekvés vala­mely lehetőségével egyaránt bírók, az ügyben érintet­tek, érdekeltek, benne és érte élők különböző néző­pontú eszmecseréje nemcsak magas színvonalú volt, hanem a résztvevők számára izgalmas, értékes, hasz­nos és a megoldásokat tekintve is ígéretes. Igazolva az interszektorális találkozások szükségességét. Az egyházi munkásoknak is tudniuk kell a remél­hetőleg most már valóban megszülető, pontosabban elfogadásra kerülő, a gyermekek védelméről szóló törvényről. Hazánkban is megdöbbentően magas - ha ebben becslés szerint nem is vagyunk világelsők, csak átlagosak, de az elmúlt évek társadalmi-gazda- sági-politikai változásai növelték a veszélyt - a gyer­mekek sérelmére elkövetett, fizikai, lelki, szexuális erőszakban megnyilvánuló bűncselekmények száma. Igen nagy a gyermekek veszélyeztetettsége testi-lelki szükségleteik elhanyagolása miatt szüleik, környeze­tük részéről. A konferencia záródokumentumot fogadott el, a résztvevők hét kérdésre anonim módon adott egyön­tetű válasza alapján, a gyermekegészségügyről, szer­vezeti, tartalmi kérdéseiről. Önáltatás lenne úgy vélni, hogy az egyházakhoz kö­tődő családokban minden rendben van, hogy nem fordul elő az a gondolkodás: ,^4z én gyermekem, azt csinálok vele, amit akarok ” A családi élet értékeinek a helyreállítása a közgondolkodásban nem lehet teljes a gyermekek jogainak, kívánatos testi-lelki körülmé­nyeiknek biztosítása nélkül. A gyermekek védelméről szóló törvény életbe lépé­se jó alkalmat kínál majd arra, hogy egészségügy, ok­tatásügy, belügy, igazságügy, civil szervezetek, egyhá­zak megvitassák teendőiket az optimális végrehajtás­ban. A konferencia megrendezéséért köszönet illeti a Magyar Gyermekorvosok Társaságát, személy szerint is a főrendező dr. Békeffi Dezső tatabányai főorvost, főtitkárhelyettest. Az ügy fontosságát fejezte ki Hóm Gyula miniszterelnöknek - ő volt a konferencia fő­védnöke - a résztvevőkhöz intézett levele. Frenkl Róbert MILLECENTENÁRIUM PANNONHALMA Március közepén országszerte megkezdődtek a millecentenáriumi ünnep­ségek Egyházi vonatkozásban az első lépést Pannonhalma tette meg, érthe­tő okokból. Alapítói 996-ban jöttek el Prága mellől Géza fejedelem bizton­ságosabb udvarába, hogy elhozzák a magyar népnek a kereszténység öröm­üzenetét, a latin kereszténységet. A Szent Hegyen (Mons Sacer) épült fel a századok folyamán az az épületegyüttes, mely építészetileg szerves egység, bár minden évszázad adott hozzá bővítést. Pannonhalma közössége, a bencés rend mutatkozik be most az országnak. A múltat mutatják, de szeretnének erőt meríteni a jövőre - mondta Várszegi Ásztrik főapát azon a sajtótájékoztatón, melyen a pannonhalmi milleniu- mi eseményeket ismertette. Em­lékezésükkel békésebb, kiegyen­súlyozottabb, nem egymásra mu­togató Magyarországot szeretné­nek építeni. Az emlékév rendez­vényeit ízléses, szép programfü­zetben adták közre. Szavai sze­rint diákokhoz, hívekhez, Krisz­tus nevét vallókhoz, protestán­sokhoz és ortodoxokhoz igyekez­nek szólni. A programból kiemelkedik a pápalátogatás eseménye, erről még közelebbi tájékoztatást fog­nak adni. Szeptember 14-én lesz „A keresztény egység napja”, öku­menikus istentisztelettel, konfe­renciával. Október 4-6 között a Konrad Adenauer Stiftung szerve­zésében lesz tudományos konfe­rencia, melyben a környező orszá­gok képviseletében egyházi, állami és kulturális élet képviselői vesz­nek részt. Március 21-én nyitották meg Pannonhalmán a millenniumi évet és a „Mons Sacer - Pannonhalma 1000 éve” kiállítást (november 11- ig lesz nyitva!), melyet Takács Imre művészettörténész rendezett. Pannonhalma látképe Ugyanakkor szentelte fel Várszegi Asztrik főapát a bazilika bronzból készült új főkapuját, mellyel a ju­bileum megünneplésének méltó emlékét állították fel. Ősbemuta­tót is tartottak: erre az alkalomra írta Orbán György, a Zeneakadé­mia tanára Pannonhalmi miséjét. A főapátság jubileumához tar­tozik még az 1000 éves magyar is­kola jubileumi emlékezése is. En­nek részleteire még majd visszaté­rünk. tszm *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom