Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1996-04-14 / 15. szám
Evangélikus Élet 1996. április 14. *[n) |jtfr GYERMEKEKNEK Jj( Gárdonyi Géza, az „Egri csillagok” és több más híres regény írója mondta egyszer: )rA boldogtalanság felé azok haladnak a legbiztosabb úton, akik a boldogságot hajszolják. ” Persze, mindenki szeretne boldog lenni. Én is nagyon szeretnék. Olykor mások boldogtalansága árán is. Juttasd ilyenkor eszembe, Uram, hogy „aki boldogít mást, boldog csak az lehet”! TEMPLOMI SÉTA - KICSINYEKNEK Noé és a galamb A templomok kapcsán gyakran találkozunk galambokkal. Egyrészt élő, eleven madarakkal, melyek a torony párkányán csapdos- nak szárnyaikkal. De én most nem ezekre gondolok elsősorban. Inkább a jelképes galamb ábrázolásokra. Ismeritek Noé és az özönvíz történetét? Mikor már Noé nagyon unta, hogy hónapok óta a bárkában csücsül, és ide-oda hánykódik a hullámokon, kiengedett egy galambot. A madár visszatért, csőrében egy zöld ágacskával. Erről tudta Noé, hogy a szárazföld ismét előbukkant a tengerből. Máskülönben honnan hozta volna a galamb az ágat? Ezért Noé nagyon megörült, és hálát adott Istennek a szabadításért. Egy másik alkalommal a pünkösdi történetben találkozunk a galambbal. Pünkösd Húsvét után következő nagy egyházi ünnep. Pünkösdkor küldte el Jézus tanítványaihoz a Szentlelket. A bibliai elbeszélés szerint tűzben és szélrohamban érkezett. A tanítványok alaposan megváltoztak a Szentlélek hatására. Már nem féltek Jézusról beszélni az embereknek. Az utcákon is Jézusról meséltek a hallgatóiknak. Még azok is megértették őket, akik egyébként másik országból jöttek, és nem értették a nyelvüket. Még azok is odafigyeltek rájuk, akik nemrég még Jézus megfeszítését helyeselték. így hatott a Szentlélek. A tanítványokat megszabadította a félelemtől, az embereknek pedig megnyitotta a fülét és a szívét. A Szentjeiket általában galamb képével ábrázolják. Ennek is megtalálhatjuk az okát a Bibliában. Amikor Jézus megkeresztelkedett, Isten elküldte a Szentlelket, akit Jézus galamb formájában látott Ieszállni. Azt kérditek, hogy vajon ma is jelen van-e köztünk a Szentlélek? Egészen biztosan. Mindaz, amit Jézusról tudunk, ré- ges-régen történt. Mégis beszélünk róla, istentiszteletre járunk és megkereszteljük a gyerekeket. Tudjátok jól, milyen hamar elfelejtenek az emberek dolgokat. Jézust mégsem felejtjük el. Mindig voltak olyan emberek, akik beszéltek róla, s ma is vannak ilyenek. Látni nem látjuk ugyan a Szentlelket, de a művét, a hatását azt érzékeljük. Rá emlékeztet templomainkban a galamb képe. A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyünk, Petőfi u. 359. FERI BÁCSI JÁTÉKAI Hol járunk? Talán a televízióból, a „Mindent vagy semmit” című vetélkedőből ismeritek ezt a játékot. Olyan dolgokat közlök, melyek mind egy bizonyos bibliai helyszínre utalnak. A ti feladatotok lesz hétről hétre kitalálni, hogy vajon melyik ez a helyszín. Nos hát tudod-e, hogy ma hol járunk? Az Olajfák hegyén, a Kedron patakon túl található ez I a hely, ahol Jézus az utolsó vacsorát követően tartózkodott tanítványai kíséretében. A jóllakott tanítványok hamar elálmosodtak. A békés hely véres jelenetek színterévé vált. Először Jézus vére csöppent itt a földre, majd egy Málkus nevű emberé. Megfejtéseiteket a lap dátumát követő keddig adjátok postára! JÁTÉKTÁR Minden résztvevő választ magának egy állatnevet, amit egy kívülálló titkosan felír egy lapra - ügyelve arra, hogy minden név csak egyszer szerepeljen. Az így készült listát azután felolvassák, hogy mindenki tudja, milyen állatnevek szerepelnek a játékban. Ezután a játékosok számától függően egyenlő nagyságú csoportok alakulnak, kettő vagy akár több, akik megpróbálják a többi csoport tagjairól kitalálni, mely állatnév tartozik hozzá. Ha valakit eltalálnak, a „kilőtt” névért a helyesen tippelő csoport pontot kap, az illető pedig kimarad a játékból. Jó „célzás” után a kérdezés joga megmarad a csapatnál, téves próbálkozás esetén viszont a kérdezés joga arra a csoportra száll, amelyikre a hibás lövést leadták. Az a csoport nyer, amelyik a legtöbb találatot eléri, vagy ahol a legtöbben megőrzik nevük „titkát”. Humorzsák Egy híres prédikátor egy alkalommal egy utcai kockakövet vitt fel a szószékre és a Biblia mellé tette. Kíváncsian várta mindenki, hogy milyen példához vagy hasonlathoz kell a kő. Egyszer csak egy ,„Amen ”-nel befejeződött a prédikáció.-És a kő? - kérdezte meg egy bátor hívő.-Ja? - mondja az atya. - Az csak a figyelem fenntartásához kellett. * A falu lelkésze híres hosszú beszédeiről. A híveket a beszéd vége általában már mély álomban találja, de a papot ez sem zavarja. Egy alkalommal azonban bosszankodva állapítja meg hogy az emberek már a beszéd elején hortyognak. Hirtelen befejezi hát a prédiká- . dót. így:- Ne gondoljátok, kedves testvéreim, hogy nem tudnék még többet is beszélni. Tudnék én akár estig is. De olyan bűnösök vagytok, hogy nem érdeműtek meg a jó kis szunyókálást. Az operaénekesi pályától az IKON-festésig Zsedényi Lilla negyedik kiállítása ,Az boldog, akit nyájas istene Keggyel vezérel a saját úton. ” Kazinczy Ferenc A Kazinczy említette saját út néha csak kacskaringókkal érhető el: több rövidebb, hosszabb útból torkollik az egyenesbe, az igazi útba. így lehetett valahogy Zsedényi Lilla is. Nemcsak rajta múlott, hogy az a saját út, mely örömét, a munka örömét, szépségét hozta el, várakoztatott magára. (De ez az elmúlt évtizedekben nem egyedülálló történet!) Miskolci gimnazista korában még másképp gondolta élete alakulását: operaénekesnek készült. A középiskola befejezése után Budapesten felvételt nyert az Állami Konzervatóriumba, operaénekesi szakra, de tanulmányait. - magántanulóként - Luigi Remzi olasz mesternél fejezte be. 1962- ben szerzett működési engedélyt, mint opera- és hangversenyénekes. A Nemzetközi Koncertiroda révén 1968-ban Németországa, Rendsburgba szerződött. Családi körülményei hazaszólították, itthon azonban az Operában nem kapott szerződést. Miután a festészet is vonzotta, az Iparművészeti Vállalatnál helyezkedett el, mint kézifestő. Különféle részlegekben sok mindennel megismerkedett, a kendőfestéstől kezdve a portréfestésig. Ezzel a Gobelin HTSZ-nél foglalkozott, majd a fára festés technikáját sajátította el a Nemes és Rost cégnél. Nyugdíjba vonulása után, német nyelvtudása révén, a Magyar Televíziónál helyezkedett el. A hatévi íróasztali munka távol állt művészi elgondolásaitól Új területre vágyott, ismét festéssel kezdett foglalkozni Az ikonfestést autodidakta módon kezdve, az aranytechnikáig fejlesztette tovább. Az aranytechnikát Jónás Ilona iparművésztől tanulta. Az ikonfestészet történetének megismerésével jutott el a művészi színvonalig. Első kiállítása két évvel ezelőtt volt a budapesti Szeleczky- villában. Tavaly novemberben a sárospataki Makovecz-kul- túrházban; idén januárban a tiszaújvárosi közönség elé kerültek művei nagy erkölcsi és anyagi sikerrel. A negyedik kiállítás Óbudán, az EL KALÁSZI Galériában (IIL, Dereglye u. 1.) április 3-ig tekinthető meg. Korábban tojástemperával készültek az ikonok, később olajjal. Zsedényi Lilla mindkettővel dolgozik, de főképpen olajjal. Az ikon a pravoszláv egyházban elterjedt, bizánci eredetű vallásos festmény. Fára festették, néha fémborítással, rendszeresen ezüsttel díszítették Máriát és az angyalokat általában arany háttérrel ábrázolták A legrégibb példányokat a 6-7. századból a Kijevi Múzeumban őrzik A bizánci művészetben főleg a 10. századtól volt jelentős szerepe. Ezeket a táblaképeket eredetileg az írástudatlanok részére készítették Jézus és a szentek életét így mondták el a gyülekezetnek A legnevesebb orosz festőművészek foglalkoztak ikonfestéssel. Zsedényi Lilla kitűnő átérzéssel, a századok ikonművészetének megértésével készíti képeit fára, dongára. Görög, bolgár, orosz, szerb művészek munkái vezetnek vissza a századok előtti ikonfestők misztikus vallási világába... Kiállított művei azt mutatják, hogy a művésznő megtalálta „saját” útját. Sebeiken Pálma F I A T A L O K N A K Hogyan ünnepelt az evangélikus egyház a honfoglalás 1000. évfordulóján. Hazánk fennállásának ezredéves emlékünnepe alkalmából Sárkány Sámuel bányakerületi püspök főpásztori levelet intézett az hívekhez. Orosházán az egyháztanács döntése alapján a főpásztori levelet 1896. március 22-én a templomban, a szószékről is felolvasták. Ugyanekkor Békés vármegye kir. tanfelügyelője a mil- lénium iskolai megünneplésének tárgyában intézett az egyházakhoz átiratot. Az egyháztanács hazafias kötelességének tartotta a magasztos ünnepnek iskoláiban való megtartását. Az ünnep idejét május 9-ére tűzték ki s úgy határoztak, hogy hálaadó istentisztelet után az ünnepélyt az egyes iskolákban tartják meg. Az egyház» mint iskola fenntartó, presbiterei által minden iskolában képviseltette magát. A május 9-i délutáni gyermekmajális költségeinek fedezésére 50 forintot szavazott meg az egyháztanács. Az iskolákat nemzeti zászókkal díszítették fel. Május 10-ére ünnepi istentisztelet tartását határozták el. Az ünnepre Sántha Károly sárszentlőrinci lelkész ez alkalomra írt énekéből 3000 példányt rendelt az egyház. (A kinyomtatott példányok április közepén meg is érkeztek.) Á kétnapos ünnep első napján, május 9-én az iskolai ünnepélyeket megelőzőleg az iskolás gyermekek nemzeti zászlók alatt, tanítóik vezetése mellett a templomba vonultak istentiszteletre, mely alkalommal Veres József lelkész buzgó imában adott hálát a népek Urának „azon kegyelméért, mellyel hazánkat egy ezredéven át s annak kebelében evangéliumi egyházunkat is évszázadokon át oltalmazta." Egyházzene Az istentisztelet után a növendékek iskoláikba vonultak ahol, hazafias dalok éneklésével és lelkesítő költemények szavalásával ünnepelték meg a nagy nemzeti ünnepet. Ugyanaz nap délután a növendékek - a többi felekezet tanulóival együtt - tavaszi mulatságot tartottak, mely alkalommal az evangélikus egyház a maga növendékeit süteményekkel vendégelte meg. Május 10-én — húsvét utáni ötödik vasárnapon — került sor a templomban az ünnepélyes istentiszteletre a hatóságok és egyletek jelenlétében, s az egyház híveinek tömeges részvétele mellett. A nagy templom egészen megtelt, sokan helyszűke miatt kintrekedtek az utcán. Az istentiszteleten Sántha Károly jubileumi énekét énekelték a hívek. Egy erre az alkalomra szervezett dalkar pedig a Himnuszt énekelte, melyet a közönség állva hallgatott végig. Az oltár előtt Veres József imát, a szószéken Harsányi Sándor lelkész hazafias beszédet mondott, melyben az ősök erényére rámutatva, a jelen és a jövő nemzedék kötelességeire is utalt. Az esemény óta egy évszázad telt el, s most hazánk fennállásának újabb ünnepe, a millecentenáriumi ünnepségsorozat részesei lehetünk. Harsányi Sándor lelkész száz éve elmondott prédikációénak befejező gondolatait olvasva, úgy tűnik, a ma emnere számára is megőrizte mondanivalóját:,„A jelen és jövő nemzedék az, aki kötelességeinek teljesítésére hivatva van, s Isten oltalmazó kegyelme mellett, a haza fennállását újabb századokra remélhetjük. ” Verasztó Antal icsit másképp Az egyházzene legtöbbünk számára a vasárnapi orgonaszót, a gyülekezeti énekeket, a kórus szolgálatát jelenti. Az „éneklőnek” nevezett evangélikus egyházban azonban sokkal több lehetőség van arra, hogy a zene megszólaljon az istentiszteleten, vagy a gyülekezeti élet más alkalmain. Idén nyáron ötödszörre gyűlünk össze Kismá- nyokon, az egész országból érkezett fúvósok, hogy tíz napon keresztül fújjuk fából és rézből készült „csöveinket” a régi parókia épületének és udvarának minden szegletében. Kismányok Tolna megyei kis település Bonyhád közelében, ahol az elhagyott parókiát alakítja át az egyházmegye konferencia- és táborhellyé. A dombok között megbújó kis sváb falu ad otthont kezdetektől a Mevisz és az Országos Egyház által rendezett és Johann Gyula által szervezett, vezetett fúvóstábomak. Az elmúlt négy év során állandósult a tábor július végi időpontja és - másfél hetes időtartama mellett - a belső tartalom is. Sokat tanultunk Fóttól és más konferenciáktól, de a fúvóstábor azért sajátos arculatot alakított ki. Napjainkat áhítatok keretezik. Reggel a bibliakörök valamelyike dolgozza fel az előző napon megbeszélt textust zenével, dramatizálással, vagy más közös, a hagyományostól eltérő igehirdetéssel. Este a tábor lelkésze - az első évben Gerőfi Gyuláné Brebovszky Éva, az elmúlt három évben Kertész Géza - szolgált általában a 17-es liturgia szerint, a templomban. Az áhítat után mutatjuk be egymásnak azokat a darabokat, amelyeket a délelőtti és délutáni fúvósmunka során tanultunk. A tíz nap folyamán a legkülönbözőbb kamara- együttesek alakulnak és próbálnak együtt. A zenei munkát tanárok vezetik. A rézfúvósokat Haga Kálmán és Maronics Zsolt irányítják, a fafúvósokkal az elmúlt években többen is foglalkoztak. Az ország egész területéről, egymástól nagyon különböző zenészek gyűlnek itt össze. Az általános iskolástól az egyetemistáig, a profi muzsikustól a szinte teljesen kezdőig mindenkinek megvan a maga helye és feladata. Tíz nap alatt valódi közösség formálódik a nagyjából harminc résztvevő között. Az elmúlt négy év alatt a fúvóstábor lassan hagyománnyá vált. Remélem, hogy az idén, immár ötödik alkalommal régi és új résztvevők együtt fogják tovább vinni ezt a hagyományt. Kertész Botond A MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG ebben az esztendőben is felajánlja Cserkészparkját egyházi rendezvények, iskolai kirándulások, majálisok és táborozások számára. A Cserkészpark megközelítése: a Moszkva térről az 56-os busszal vagy villamossal a Balázs vendéglőig. Onnan a 63-as áthúzott, vagy a 164-es busszal a Fekete fej utcáig, az Ady- szoborig. A Fekete fej utcán a főváros közigazgatási határa mentén a lovasiskola végéig kell haladni. Ott jobbra fordulva az egysávos, aszfaltozott úton a vadvédelmi kerítés mellett érünk a Cserkészparkba. Az út időtartama kb. 40 perc. A gondnok és családja egész évben kint lakik. A szállásdíjak a vendégek részére az alábbiak: egynapos látogatás, kirándulás 50,- Ft. Szállás saját vagy bérelt sátorban 100,- Ft. A helyszínen bérelhető 8 személyes M63-as típusú katonai sátor 500,- Ft alkalmanként. Szállás a házakban emeletes, pokróccal letakart matracos ágyakon (ez esetben hozni kell a hálózsákot) nyári időszakban 300,- Ft. Ágynemű bérleti díja egy főre 1-7 napra 400,- Ft. Jelentkezni a Magyar Cserkészszövetség címén: 1519 Bp. Pf. 398. kell. Ajánlatos előzetesen tájékozódni a Cserkész- park parancsnokánál, Sütő Istvánnál a lakásán 18-66-058-as számon í. ^irri 11 lg \ \(nl/ Ps \ \ / *p?p 1 Bfi / / Sir i „Énekeljetek új éneket az Urnák, énekelj az Úrnak te egész Föld. ” (Zsolt 96,1) Ezzel a jeligével rendezték meg március 9-én az egyházi gimnáziumok hangversenyét a Zeneakadémián Liszt Ferenc halálának 110., születésének 185. évfordulója tiszteletére. Az ökumené jegyében pódiumra lépő együttesek csodálatos zenei élményben részesítették a művészet templomát zsúfolásig megtöltő hallgatóságot. - Képességeiktől figgetlenül - a kimunkált, mélyen átélt éneklés és muzsikálás jellemezte produkciójukat. - A hangverseny alaphangulatát biztosította Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzőnk ünnepi köszöntője, melyet bátor hitvallással, lelket ébresztő szavakkal mondott el. Isten hozta Önöket ide, hiszen igazak Ady sorai, hogy „Az Isten van valamiképpen minden gondolat alján!" Most, itt - bizonyosan. Azt még tetézi is egy magyar géniusz földi útjának KEZDETÉT és VEGÉT keretező ünnepi évforduló: Liszt Ferenc szellemét ránk vetítő szent alkalma is! - Kimondom, mert eddig sem tagadtam: nekem Liszt, Bartók és Kodály a magyar zenei háromságot jelenti! - akik nem hiányoznak (nem kis örömünkre) e hangverseny műsoráról sem. Van mának szóló „üzenetük”, és „érintésük”. Ma a kultúra építése amúgyis - bátran ki kell mondanunk - rombolásba csapott át. Lelkünk vesztét ne kövesse népünk veszte. Hallgassunk végre hát gyógyító zenét. A szent Isten csodái mindig csendben mentek véghez. Hiszem, tudom, hogy a kevesek, de kiválasztottak hite, ha lassan is, de többet tehet értünk politikusoknál és hadvezéreknél. Sokkal inkább énekelve is imádkozzunk, bátrabban fohászkodjunk, mint hadakozzunk! Jó volt együtt lenni a zenei gyülekezetben. Előadók és hallgatók, szülők, tanárok és fiatalok a legőszintébb ökumené jegyében ünnepelhettünk közös Urunk dicsőségére. Mindegyik kórus önmagát adta, s törekedett az alkotó művész telkével azonosulni, mondandóját a legtisztábban tolmácsolni. A műsort Lukin László tanár élményt nyújtó lelkesedéssel, felkészültséggel vezette. Köszönetét mondunk a Fővárosi Pedagógiai Intézetnek, hogy vállalta a hangverseny megrendezését, valamint a Budapest Banknak és a Fővárosi Önkormányzat Zenei Alapjának az anyagi támogatásért. A hangversenyen az alábbi kórusok énekeltek: Deák téri Evangélikus Gimnázium kórusa és kamara- együttese (v. Bence Gábor) Piarista Katolikus Fiúgimnázium diákkórusa (v. Király Miklós) Patrona Hungáriáé Katolikus Leánygimnázium kórusa (v. Csillag Gabriella) Baár Madas Református Gimnázium vegyeskara (v. Bódis Tamás; Arany János) Budapesti Evangélikus Gimnázium kórusa és zenekara (v. Jancsovics Antal) Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola „Jubilate" leánykara (v. ifi. Sapszon Ferenc) Debreceni Református Kollégiumi Kántus (v. Berkesi Sándor; Kurgyis András) Az egyesített kórust Jancsovics Antal vezényelte. Nagy Kálmán Pál apostol levelei 1996. március 16-án, egy szép szombat este, meglehetősen nagy létszámú közönség előtt lépett fel Gryllus Dániel és együttese, hogy Pál apostol leveleinek hatására ihletett verseket énekhanggal, hegedűvel és szintetizátorral adjanak elő. A budavári sorozat ezzel az előadással a 6. részéhez ért, azonban Gryllus Dániel bevezetőjében elmondta, hogy az elmúlt 4-5 év alatt ez a 115. előadása ennek a műsornak. Az igazán tartalmasverseket Sumonyi Zoltánnal költötték és zenésítet- ték meg. Bevezetőképpen a templom lelkésze, Balicza Iván mondott néhány szót arról az emberről, akiről ez az este szólt. A tarzuszi Pál hellenista körből származott, apja jómódú római állampolgár volt. Ez az indulás meghatározta egész további életét is. A kor egyik leghíresebb tanítójának, Gamálielnek iskolájába járt. Méltán írhatta a Filippiben élőknek, hogy volna mivel dicsekednie „e test szerint” de ő csak azzal dicsekedett, hogy találkozott a feltámadott élő Krisztussal. Ez a döntő pillanat tette őt „egy ügyű" emberré, aki teljes életét csak a missziónak és az evangélium örömhírének xréntihZ. A kellemes zenei élményt Halmos Béla és Sárközy Marcell szolgáltatta. A zeneszámok közt Jankovich Marcell mondott mindig ismertetést a soron következőpáli levélről, így állt össze szerves egységet képezve a teológiai ismeret és a Biblia által ihletett zene. Köszönet érte a művészeknek és az Önkormányzatnak is, mely anyagi segítségével lehetővé tette ennek a koncertsorozatnak a létrejöttét. (B. ZS.) i
