Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-09-01 / 35. szám

Evangélikus Elet 61. ÉVFOLYAM 35. SZÁM 1996. SZEPTEMBER 1. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI TIZENHARMADIK VASÁRNAP ___ qrszaq EV ANGÉLIKUS —HETILAP ARA: 35 FT A hegyen épült város és a gyertyatartóba tett gyertya a nevelői példaadás jézusi parancsa Bánk József A TARTALOMBÓL— AZ ANGYALFÖLDI EVANGÉLIKUS TEMPLOM A BIBLIA ÉS A FOLKLÓR KÁRPÁT-MEDENCEI MELANKÓLIA, VAGY HUNGAROPESSZIMIZMUS Sopron, városháza: az iskola­tanácskozás színhelye HOGYAN TALÁLKOZOTT A MAGYARSÁG AZ EVANGÉLIUMMAL? A Ttanoszciusz-kegyességben Valóban lehet beszélni Tranosz- cius-kegyességről. Ez a szláv nyel­vű énekeskönyv, mely nevét szer­zőjétől, a lengyel származású cseh­szlovák evangélikus lelkésztől, Tra- novskytól (latinosán Tranoscius) nyerte, a délalföldi szlovák evan­gélikus gyülekezeteknek immár 360 éve az egyetlen közkedvelt, megbecsült lelki forrása, amelyet magukkal hoztak a letelepedéskor előbbi lakóhelyükről. 60 évvel ez­előtt Vietórisz József magyar nyelv­re is átültette, de azt tudtommal csak Medgyesegyházán használták gyülekezeti énekeskönyvként. Ezek az énekek élesztették a vallásos buzgalmat, fokozták az áhítatot, hiszen nemcsak vasár- és ünnepnap vették elő, hanem na­ponta reggel és este, étkezés előtt és után, örömben és bánatban, mert minden alkalommal találtak benne megfelelő éneket s nagy becsben volt a könyv az egész csa­lád előtt. A legtöbb helyen több példány volt belőle, ezt ajándékoz­ták esküvőkön a fiataloknak, az el- rongyolódástól rézveretes kötések védték és sokan kívülről tudták a legtöbb énekét. Bár terjedelme idők során a háromszorosára nö­vekedett, megmaradt az eredeti bibliai közelségben, „annak igazsá­gát hirdeti, annak ismeretét felté­telezi, annak szövegét követi” - ál­lapította meg Vietórisz 1935-ben. Az ószövetség történetei és zsol­tárai, az újszövetség példázatai és hitbeli tapasztalatai s mindkettő­nek erkölcsi értékei Istenhez eme­lik a hivatását betölteni óhajtó em­ber lelkét. Keletkezésére történelmi adott­ságaink adnak magyarázatot. A magyarországi evangélikus egyház kezdettől három nyelvű. A refor­máció tanítására - érthetően - el­sősorban az itt élő német’nemzeti­ségűek figyeltek fel, akik zömmel az akkori felvidéki bányavárosok­ban és az erdélyi részeken éltek. A Felvidéken, tehát a mai Szlová­kiában a velük és körülöttük élő szlovák és magyar nyelvűek is ko­rán felismerték ennek értékeit. Az 1545. évi erdődi zsinaton már az Ágostai Hitvallás alapjára helyez­kednek és 1549-ben Stöckel Lénárt bártfai tanító elkészíti ennek nyo­mán az Ötvárosi Hitvallást Lőcse, Bártfa, Epeijes, Kisszeben és Kas­sa számára. 1610-ben a zsolnai zsi­nat is elkötelezte magát az Ágostai Hitvallás mellett és megerősítette a wittenbergi agenda szerinti is­tentiszteleti rendet. Ezt az evangélium alapján való kibontakozást akasztotta meg az 1618-ban megindult háború. Ezt az ellenreformációs törekvések miatt a csehek robbantották ki, akik 1620-ban a fehérhegyi csatában véglegesnek tűnő vereséget szen­vedtek. Száműzetések, üldözések napirenden vannak. így kényszerül vándorútra többször is Tfanovsky György cseh-morva lelkész és kerül végül a történelmi Magyarország­ra, előbb Árva várába, majd 1631- ben Liptószentmiklósra. itt Isten iránti hálából és a reábízott nép buzgó szolgálatából erősített a hit­ben és az evangéliumi tanításban, ahogy azt többek között a witten­bergi egyetem hallgatójaként is szí­vébe írta Isten Széntlelke. A lutheri hit védelmére állította össze az énekeskönyvet, amely is­tentiszteleti célokat szolgált egyút­tal, helyettesítette a szertartás­könyvet (agendát), az istentisztelet rendje szerint csoportosította az énekeket. 414 éneket tartalmazott az első kiadás, abból 248 a lutheri irányú cseh énekek gyűjteménye, de azokon is javított, változtatott tartalmilag, ha ellenkeztek a tiszta bibliai tanítással. Luthertól 29 éneket fordított le, más német szerzőktől 32-t, latinból (óegyházi) 8-at, maga is írt 90 önálló éne­ket, fordításokkal, átdolgozások­kal együtt 159 éneket szerzett. Tartalmi szempontból Krisztus áll az összegyűjtött énekek közép­pontjában. „Bölcs és szerencsés lé­pés - írja egyik méltatója Beblavy professzor -, hogy Ttanovsky a tiszta tanítást egyházi énekek for­májában adta elő, így azt eleink legkönnyebben felfoghatták, meg­szerették és megőrizték. Az üldözések idején, a pietiz- mus és racionalizmus idején ennek a könyvnek az érdeme, hogy az azt használó nép megmaradt az evan­gélikus lutheri jellegnél és kevésbé hatottak a tiszta tanítást sorvasztó egyéni és világias gondolatok. Ttanovsky meggyőződése volt, hogy az éneknek is hitvallásnak kell lennie: „ lé vagy a Krisztus, az élő Isten Fia!” A központ: a bűnös ember megigazulása Isten kegyel­méből a Jézus Krisztus érdeméért való hit által. Ebből fakad az üd­vösség bizonyossága, az öröm és a hála ezért a kegyelemért, ahogy azt Luther kifejezte a 476-os ének­ben (magyar könyvünkben 318-as) „Jer, örvendjühk keresztyének...” Valaki verses, énekes Bibliának ne­vezte ezt az énekeskönyvet. Kiváló tankönyv ma is a keresz­tyén életfolytatásban, persze a szü­lők, nagyszülők hívő életpéldáján keresztül, akik maguk is használ­ják. A családi kegyesség pótolha­tatlan forrása. Kifejezi a hitet, vi­gasztalja a szomorkodókat, re­ménységet ad az Istenben bízók­nak, erősíti a gyengéket. „Kétszer imádkozik, aki énekel" - mondja a szerző az Előszóban. - ,A vallásos éneklés mennyei mun­ka, angyali munka, amely itt kezdő­dik és beteljesedik ott a mennyben, az örökkévalóságban. ” Kovács Pál GONDOLATOK AZ ISKOLAÉV KEZDETÉN lyainak száma, szépen növekednek a falak az Aszódon épülő új gim­názium épületén. Bonyhádon el­készült az új kollégium. Tudomá­sul kell azonban vennünk azt is, hogy figyelembe véve gazdasági és ingatlankárpótlási helyzetünket, egy ideig további gyarapodásra nem sok a kilátásunk. A meglévőket azonban tovább kell fejlesztenünk, elsősorban is minőségi szinten. Pedagógusaink jól tudják, hogy szakmai szinten „hol szorít a cipő”, mit kell javíta­ni, jobbítani. Itt elsősorban az ok­tatás feladatainak jobb elvégzésé­re, módszerbeli újításokra kell gondolnunk. Ezt bizonyára el is fogják végezni. De a minőségi fej­lesztésnek még jobban ki kell ter­jednie a nevelés területére! Az egyházi iskola a nevelésben spirituális és erkölcsi értékeket kell, hogy felmutasson, közvetítsen. Meg kell néznünk, hogyan áll gim­náziumi hitoktatásunk ügye? Hete­dik éve varrnak gimnáziumaink és hitoktatunk állami középiskolák­ban is és még nem született meg egyetlen évfolyam számára sem stabil, „hivatalos” hittankönyv, amit kézbe adhatnánk. A spirituá­lis nevelésben segítséget adnak a nyári táborok is és ezt nem szabad lebecsülnünk. A váraljai Szélrózsa tábor értéke a nagy létszám mel­lett még az is volt, hogy az ország egész területéről, sőt határokon ' túlról is összehozta a fiatalokat. Mindezek mellett vagy ellenére még sokat kell tennünk a spiritua- litás erősítésében, hiszen valljuk azt, hogy az erkölcsi értékek sem valósulhatnak meg - csupán elmé­leti „értékek” maradnak - spiritu­ális háttér nélkül. A keresztyén ember élete - akár fiatal, diák, akár felnőtt, hivatásában élő em­ber - hitből való élet! Jól ismerjük Eötvös Loránd meghatározását és sokat emleget­jük is: „Egy iskola értékét tanárai­nak személyisége adja meg.” En­nek alapján azonban nem csak a tanár egyéni, magas szintű tudo­mányos munkájára gondolunk, ha­nem arra is, milyen a tanár és diák­ja között a kapcsolat. A tanár-diák viszonyulásra igen találóan jegyez­te meg a pannonhalmi főapát egy soproni tanácskozáson: olyan kell legyen, mint a „Mester és tanítvá­nyainak” kapcsolata. Pásztori és pásztoroló. Á fegyelmezés kérdése is jobban megoldódik, ha az nem külső fenyítésekkel történik, ha­nem a belső diktálja. Milyen ifjúságot nevelünk? Mi­lyen jövő nemzedék kerül ki majd egyházi iskoláinkból? Mi csak óha­jainkat tudjuk felvázolni, imádsá- gos kérésként Isten elé vinni a megoldást. Legyenek elkötelezett emberek, gondolkodó fők, felelős emberek, bárhova állítja őket Is­ten életükben. Legyen stabil világ­nézetük és annak alapján stabil magatartásuk. Legyenek jó ma­gyarok és legyen nemzettudatuk, találják meg identitásukat. Sok ez? vagy kevés? Nem tu­dom. Csak azt, hogy az új tanév új lendületű kezdésénél ezek megva­lósulásáért kell könyörögnünk, és mindent megtennünk. Tóth-Szöllős Mihály Ezeréves a magyar iskolázás Szeptember elején nagyobb fi­gyelemmel fordulunk az iskoláink felé. Korábban ilyenkor a gyüleke­zeti munka indítására gondoltunk, a nyári pihenések után az intenzí­vebb programok, szolgálatok ter­vezésére. A rendszerváltás óta azonban szeptemberi dolgaink kö­zé az iskolák gondja is feliratko­zott. Ebben a tanévben ismét adha­tunk hírt gyarapodásról. Oroshá­zán a gyülekezet teljesen birtokba vette általános iskoláját. Sopron­ban általános iskolával és második középiskolával — gimnázium és egészségügyi szakközépiskolával - gyarapodott iskoláink száma, és Nyíregyházán is indul az általános iskolai oktatás. A többi helyen is erősödés, izmosodás mutatkozik: kiépül a győri gimnázium osztá­TÚRMEZEI ERZSÉBET: A titokarcú ifjúság (Kepler és tanítványa - Meditációk Farkas András Tíagédia-illusztrációjához) Mester és tanítvány! Hosszan nézem. Bár így állana mestere előtt minden tanítvány! Ilyen szavára szomjasan, tettre és indulásra készen! S ez a tanítvány az ifjúság! Előttünk áll izmosán, ruganyosán, tettrekészen, mint aki győzni indul s győzni fog. De arcát nem látni ezen a képen... mert ezer arca van, s mindegyik ismeretlen. Az ifjúság: titok! Vagy azért nem látni az arcát, hogy lássunk benne mai arcokat, amint kérdőn mai Keplerek szemébe néznek? Hónuk alatt a tegnap tudománya. És előttük? Holnapjukban talán csak Madách eszkimója didereg! Mit feleltek nekik, mit felelhettek, mai Keplerek?! Titokarcú, ezerkérdésű, orgonalelkű ifjúság! Sorakoznak lelkében a sípok, Mesterkézre vár! S ha mesterkézre talál, zengni fog! Szeretetről, életről, békességről! Végetér minden disszonancia, ha új éneket játszik rajta érte átszegezett kezével Isten Fia! 1988 Tudományos tanácskozást tar­tott a Magyarok Világszövetsége Veszprém megyei szervezetének rendezésében, a Sopron Városi Önkormányzat és dr. Gimesi Sza­bolcs polgármester fővédnöksége mellett a fenti címmel, a Városhá­za dísztermében. Az előző napok­ban hasonló tanácskozás volt Pá­pán is. Az MVSZ megyei elnöke, Kövy Zsolt ny. igazgató és dr. Lampért Gyula líceumi igazgató vezették a programot. Az előadásokban a három törté­nelmi keresztyén egyház iskola­ügyét mérték fel. Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szólt a katolikus iskolákról, a Pannonhal­mához kötődő ezeréves évforduló jogán. Az egyházi iskolák modell­jének meghatározását két szóban foglalta össze: a személyekre né­zünk! Evangélikus középiskoláink sze­repét elemezte a történelmi Ma­gyarországon dr. Fabiny Tibor pro­fesszor, megállapítva, hogy a lu­theri reformáció Melanchthon el­ve alapján mindig azt tartotta, hogy „alapos klasszikus műveltség kell” az életben, hivatásban való megállásra és ezt történelmünk evangélikus nagyjai igazolták is. Dr. Barcza József kutató professzor a református kollégiumok szelle­miségéről szólt, kiemelve, hogy azokban a közös protestáns örök­séget mindig ápolták és a magyar sorskérdésekre választ adtak diák­jaiknak. Az egyházi iskolák szerepét a nemzeti oktatásban dr. Szíj Rezső egyetemi tanár mutatta be. A hangsúlyos az egyházi iskolákban (Folytatás a 3. oldalon) TELEFONSZÁM-VÁLTOZÁSOK AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ ÜLLŐI ÜTI KÖZPONTJÁBAN 1996. szeptember 19-26. között az alábbi telefonszámokat kapcsolják be: Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Iroda Központ, éjjel fax: 117-1637 Építési és Egyházművészeti Osztály: Ingatlanügyek: Kórházmissziói Szolgálat: Jogtanácsos: Evangélikus Egyetemi és Főiskolai Gyülekezet: Ifjúsági Osztály: Evangélizációs és Missziói Iroda: Média Osztály: Dr. Inotayné Lukáts Judit Heljrich Péter és Veperdi Zoltán Fodor Viktor Pétemé Benedek Agnes Dr. Novobátzkyné dr. Nagy Paula Pángyánszky Agnes Csoszánszky Márta Marton Tamás Gáncs Péter Bencze Imre Nagy László 117-5567 Gazdasági és Pénzügyi Osztály: Szemerei Zoltán Csoszánszky Károlyné 117-6413 Kendek Györgyné Menus Józsefié Peskó Zsuzsanna 117-2007 Pénztár Károlyi Rita 117-5564 Zsinati iroda: Dr. Koczor Miklós Boros Miklós 117-5290 Országos Evangélikus Könyvtár 117-2532 Országos Evangélikus Levéltár Magyarországi Evangélikus Egyház 117-1826 Sajtóosztálya: 117-5478,117-1108 MEVISZ: 117-1671 Nyugdíjas Egyházi Alkalmazottak Otthona: 117-2533 Józsefvárosi Evangélikus Gyülekezet 117-1803 Az Evangélikus Teológiai Akadémia telefonszámai is ugyanakkor változnak meg: (1141 Budapest völgyi köz 3.): 363-6451, 363-7454, 383-4537 A Balassagyarmati Evangélikus Szeretetotthon telefonszáma szeptember 16-tól: 06 (35) 301-135

Next

/
Oldalképek
Tartalom