Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1996-09-01 / 35. szám
Evangélikus Elet 61. ÉVFOLYAM 35. SZÁM 1996. SZEPTEMBER 1. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI TIZENHARMADIK VASÁRNAP ___ qrszaq EV ANGÉLIKUS —HETILAP ARA: 35 FT A hegyen épült város és a gyertyatartóba tett gyertya a nevelői példaadás jézusi parancsa Bánk József A TARTALOMBÓL— AZ ANGYALFÖLDI EVANGÉLIKUS TEMPLOM A BIBLIA ÉS A FOLKLÓR KÁRPÁT-MEDENCEI MELANKÓLIA, VAGY HUNGAROPESSZIMIZMUS Sopron, városháza: az iskolatanácskozás színhelye HOGYAN TALÁLKOZOTT A MAGYARSÁG AZ EVANGÉLIUMMAL? A Ttanoszciusz-kegyességben Valóban lehet beszélni Tranosz- cius-kegyességről. Ez a szláv nyelvű énekeskönyv, mely nevét szerzőjétől, a lengyel származású csehszlovák evangélikus lelkésztől, Tra- novskytól (latinosán Tranoscius) nyerte, a délalföldi szlovák evangélikus gyülekezeteknek immár 360 éve az egyetlen közkedvelt, megbecsült lelki forrása, amelyet magukkal hoztak a letelepedéskor előbbi lakóhelyükről. 60 évvel ezelőtt Vietórisz József magyar nyelvre is átültette, de azt tudtommal csak Medgyesegyházán használták gyülekezeti énekeskönyvként. Ezek az énekek élesztették a vallásos buzgalmat, fokozták az áhítatot, hiszen nemcsak vasár- és ünnepnap vették elő, hanem naponta reggel és este, étkezés előtt és után, örömben és bánatban, mert minden alkalommal találtak benne megfelelő éneket s nagy becsben volt a könyv az egész család előtt. A legtöbb helyen több példány volt belőle, ezt ajándékozták esküvőkön a fiataloknak, az el- rongyolódástól rézveretes kötések védték és sokan kívülről tudták a legtöbb énekét. Bár terjedelme idők során a háromszorosára növekedett, megmaradt az eredeti bibliai közelségben, „annak igazságát hirdeti, annak ismeretét feltételezi, annak szövegét követi” - állapította meg Vietórisz 1935-ben. Az ószövetség történetei és zsoltárai, az újszövetség példázatai és hitbeli tapasztalatai s mindkettőnek erkölcsi értékei Istenhez emelik a hivatását betölteni óhajtó ember lelkét. Keletkezésére történelmi adottságaink adnak magyarázatot. A magyarországi evangélikus egyház kezdettől három nyelvű. A reformáció tanítására - érthetően - elsősorban az itt élő német’nemzetiségűek figyeltek fel, akik zömmel az akkori felvidéki bányavárosokban és az erdélyi részeken éltek. A Felvidéken, tehát a mai Szlovákiában a velük és körülöttük élő szlovák és magyar nyelvűek is korán felismerték ennek értékeit. Az 1545. évi erdődi zsinaton már az Ágostai Hitvallás alapjára helyezkednek és 1549-ben Stöckel Lénárt bártfai tanító elkészíti ennek nyomán az Ötvárosi Hitvallást Lőcse, Bártfa, Epeijes, Kisszeben és Kassa számára. 1610-ben a zsolnai zsinat is elkötelezte magát az Ágostai Hitvallás mellett és megerősítette a wittenbergi agenda szerinti istentiszteleti rendet. Ezt az evangélium alapján való kibontakozást akasztotta meg az 1618-ban megindult háború. Ezt az ellenreformációs törekvések miatt a csehek robbantották ki, akik 1620-ban a fehérhegyi csatában véglegesnek tűnő vereséget szenvedtek. Száműzetések, üldözések napirenden vannak. így kényszerül vándorútra többször is Tfanovsky György cseh-morva lelkész és kerül végül a történelmi Magyarországra, előbb Árva várába, majd 1631- ben Liptószentmiklósra. itt Isten iránti hálából és a reábízott nép buzgó szolgálatából erősített a hitben és az evangéliumi tanításban, ahogy azt többek között a wittenbergi egyetem hallgatójaként is szívébe írta Isten Széntlelke. A lutheri hit védelmére állította össze az énekeskönyvet, amely istentiszteleti célokat szolgált egyúttal, helyettesítette a szertartáskönyvet (agendát), az istentisztelet rendje szerint csoportosította az énekeket. 414 éneket tartalmazott az első kiadás, abból 248 a lutheri irányú cseh énekek gyűjteménye, de azokon is javított, változtatott tartalmilag, ha ellenkeztek a tiszta bibliai tanítással. Luthertól 29 éneket fordított le, más német szerzőktől 32-t, latinból (óegyházi) 8-at, maga is írt 90 önálló éneket, fordításokkal, átdolgozásokkal együtt 159 éneket szerzett. Tartalmi szempontból Krisztus áll az összegyűjtött énekek középpontjában. „Bölcs és szerencsés lépés - írja egyik méltatója Beblavy professzor -, hogy Ttanovsky a tiszta tanítást egyházi énekek formájában adta elő, így azt eleink legkönnyebben felfoghatták, megszerették és megőrizték. Az üldözések idején, a pietiz- mus és racionalizmus idején ennek a könyvnek az érdeme, hogy az azt használó nép megmaradt az evangélikus lutheri jellegnél és kevésbé hatottak a tiszta tanítást sorvasztó egyéni és világias gondolatok. Ttanovsky meggyőződése volt, hogy az éneknek is hitvallásnak kell lennie: „ lé vagy a Krisztus, az élő Isten Fia!” A központ: a bűnös ember megigazulása Isten kegyelméből a Jézus Krisztus érdeméért való hit által. Ebből fakad az üdvösség bizonyossága, az öröm és a hála ezért a kegyelemért, ahogy azt Luther kifejezte a 476-os énekben (magyar könyvünkben 318-as) „Jer, örvendjühk keresztyének...” Valaki verses, énekes Bibliának nevezte ezt az énekeskönyvet. Kiváló tankönyv ma is a keresztyén életfolytatásban, persze a szülők, nagyszülők hívő életpéldáján keresztül, akik maguk is használják. A családi kegyesség pótolhatatlan forrása. Kifejezi a hitet, vigasztalja a szomorkodókat, reménységet ad az Istenben bízóknak, erősíti a gyengéket. „Kétszer imádkozik, aki énekel" - mondja a szerző az Előszóban. - ,A vallásos éneklés mennyei munka, angyali munka, amely itt kezdődik és beteljesedik ott a mennyben, az örökkévalóságban. ” Kovács Pál GONDOLATOK AZ ISKOLAÉV KEZDETÉN lyainak száma, szépen növekednek a falak az Aszódon épülő új gimnázium épületén. Bonyhádon elkészült az új kollégium. Tudomásul kell azonban vennünk azt is, hogy figyelembe véve gazdasági és ingatlankárpótlási helyzetünket, egy ideig további gyarapodásra nem sok a kilátásunk. A meglévőket azonban tovább kell fejlesztenünk, elsősorban is minőségi szinten. Pedagógusaink jól tudják, hogy szakmai szinten „hol szorít a cipő”, mit kell javítani, jobbítani. Itt elsősorban az oktatás feladatainak jobb elvégzésére, módszerbeli újításokra kell gondolnunk. Ezt bizonyára el is fogják végezni. De a minőségi fejlesztésnek még jobban ki kell terjednie a nevelés területére! Az egyházi iskola a nevelésben spirituális és erkölcsi értékeket kell, hogy felmutasson, közvetítsen. Meg kell néznünk, hogyan áll gimnáziumi hitoktatásunk ügye? Hetedik éve varrnak gimnáziumaink és hitoktatunk állami középiskolákban is és még nem született meg egyetlen évfolyam számára sem stabil, „hivatalos” hittankönyv, amit kézbe adhatnánk. A spirituális nevelésben segítséget adnak a nyári táborok is és ezt nem szabad lebecsülnünk. A váraljai Szélrózsa tábor értéke a nagy létszám mellett még az is volt, hogy az ország egész területéről, sőt határokon ' túlról is összehozta a fiatalokat. Mindezek mellett vagy ellenére még sokat kell tennünk a spiritua- litás erősítésében, hiszen valljuk azt, hogy az erkölcsi értékek sem valósulhatnak meg - csupán elméleti „értékek” maradnak - spirituális háttér nélkül. A keresztyén ember élete - akár fiatal, diák, akár felnőtt, hivatásában élő ember - hitből való élet! Jól ismerjük Eötvös Loránd meghatározását és sokat emlegetjük is: „Egy iskola értékét tanárainak személyisége adja meg.” Ennek alapján azonban nem csak a tanár egyéni, magas szintű tudományos munkájára gondolunk, hanem arra is, milyen a tanár és diákja között a kapcsolat. A tanár-diák viszonyulásra igen találóan jegyezte meg a pannonhalmi főapát egy soproni tanácskozáson: olyan kell legyen, mint a „Mester és tanítványainak” kapcsolata. Pásztori és pásztoroló. Á fegyelmezés kérdése is jobban megoldódik, ha az nem külső fenyítésekkel történik, hanem a belső diktálja. Milyen ifjúságot nevelünk? Milyen jövő nemzedék kerül ki majd egyházi iskoláinkból? Mi csak óhajainkat tudjuk felvázolni, imádsá- gos kérésként Isten elé vinni a megoldást. Legyenek elkötelezett emberek, gondolkodó fők, felelős emberek, bárhova állítja őket Isten életükben. Legyen stabil világnézetük és annak alapján stabil magatartásuk. Legyenek jó magyarok és legyen nemzettudatuk, találják meg identitásukat. Sok ez? vagy kevés? Nem tudom. Csak azt, hogy az új tanév új lendületű kezdésénél ezek megvalósulásáért kell könyörögnünk, és mindent megtennünk. Tóth-Szöllős Mihály Ezeréves a magyar iskolázás Szeptember elején nagyobb figyelemmel fordulunk az iskoláink felé. Korábban ilyenkor a gyülekezeti munka indítására gondoltunk, a nyári pihenések után az intenzívebb programok, szolgálatok tervezésére. A rendszerváltás óta azonban szeptemberi dolgaink közé az iskolák gondja is feliratkozott. Ebben a tanévben ismét adhatunk hírt gyarapodásról. Orosházán a gyülekezet teljesen birtokba vette általános iskoláját. Sopronban általános iskolával és második középiskolával — gimnázium és egészségügyi szakközépiskolával - gyarapodott iskoláink száma, és Nyíregyházán is indul az általános iskolai oktatás. A többi helyen is erősödés, izmosodás mutatkozik: kiépül a győri gimnázium osztáTÚRMEZEI ERZSÉBET: A titokarcú ifjúság (Kepler és tanítványa - Meditációk Farkas András Tíagédia-illusztrációjához) Mester és tanítvány! Hosszan nézem. Bár így állana mestere előtt minden tanítvány! Ilyen szavára szomjasan, tettre és indulásra készen! S ez a tanítvány az ifjúság! Előttünk áll izmosán, ruganyosán, tettrekészen, mint aki győzni indul s győzni fog. De arcát nem látni ezen a képen... mert ezer arca van, s mindegyik ismeretlen. Az ifjúság: titok! Vagy azért nem látni az arcát, hogy lássunk benne mai arcokat, amint kérdőn mai Keplerek szemébe néznek? Hónuk alatt a tegnap tudománya. És előttük? Holnapjukban talán csak Madách eszkimója didereg! Mit feleltek nekik, mit felelhettek, mai Keplerek?! Titokarcú, ezerkérdésű, orgonalelkű ifjúság! Sorakoznak lelkében a sípok, Mesterkézre vár! S ha mesterkézre talál, zengni fog! Szeretetről, életről, békességről! Végetér minden disszonancia, ha új éneket játszik rajta érte átszegezett kezével Isten Fia! 1988 Tudományos tanácskozást tartott a Magyarok Világszövetsége Veszprém megyei szervezetének rendezésében, a Sopron Városi Önkormányzat és dr. Gimesi Szabolcs polgármester fővédnöksége mellett a fenti címmel, a Városháza dísztermében. Az előző napokban hasonló tanácskozás volt Pápán is. Az MVSZ megyei elnöke, Kövy Zsolt ny. igazgató és dr. Lampért Gyula líceumi igazgató vezették a programot. Az előadásokban a három történelmi keresztyén egyház iskolaügyét mérték fel. Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szólt a katolikus iskolákról, a Pannonhalmához kötődő ezeréves évforduló jogán. Az egyházi iskolák modelljének meghatározását két szóban foglalta össze: a személyekre nézünk! Evangélikus középiskoláink szerepét elemezte a történelmi Magyarországon dr. Fabiny Tibor professzor, megállapítva, hogy a lutheri reformáció Melanchthon elve alapján mindig azt tartotta, hogy „alapos klasszikus műveltség kell” az életben, hivatásban való megállásra és ezt történelmünk evangélikus nagyjai igazolták is. Dr. Barcza József kutató professzor a református kollégiumok szellemiségéről szólt, kiemelve, hogy azokban a közös protestáns örökséget mindig ápolták és a magyar sorskérdésekre választ adtak diákjaiknak. Az egyházi iskolák szerepét a nemzeti oktatásban dr. Szíj Rezső egyetemi tanár mutatta be. A hangsúlyos az egyházi iskolákban (Folytatás a 3. oldalon) TELEFONSZÁM-VÁLTOZÁSOK AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ ÜLLŐI ÜTI KÖZPONTJÁBAN 1996. szeptember 19-26. között az alábbi telefonszámokat kapcsolják be: Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Iroda Központ, éjjel fax: 117-1637 Építési és Egyházművészeti Osztály: Ingatlanügyek: Kórházmissziói Szolgálat: Jogtanácsos: Evangélikus Egyetemi és Főiskolai Gyülekezet: Ifjúsági Osztály: Evangélizációs és Missziói Iroda: Média Osztály: Dr. Inotayné Lukáts Judit Heljrich Péter és Veperdi Zoltán Fodor Viktor Pétemé Benedek Agnes Dr. Novobátzkyné dr. Nagy Paula Pángyánszky Agnes Csoszánszky Márta Marton Tamás Gáncs Péter Bencze Imre Nagy László 117-5567 Gazdasági és Pénzügyi Osztály: Szemerei Zoltán Csoszánszky Károlyné 117-6413 Kendek Györgyné Menus Józsefié Peskó Zsuzsanna 117-2007 Pénztár Károlyi Rita 117-5564 Zsinati iroda: Dr. Koczor Miklós Boros Miklós 117-5290 Országos Evangélikus Könyvtár 117-2532 Országos Evangélikus Levéltár Magyarországi Evangélikus Egyház 117-1826 Sajtóosztálya: 117-5478,117-1108 MEVISZ: 117-1671 Nyugdíjas Egyházi Alkalmazottak Otthona: 117-2533 Józsefvárosi Evangélikus Gyülekezet 117-1803 Az Evangélikus Teológiai Akadémia telefonszámai is ugyanakkor változnak meg: (1141 Budapest völgyi köz 3.): 363-6451, 363-7454, 383-4537 A Balassagyarmati Evangélikus Szeretetotthon telefonszáma szeptember 16-tól: 06 (35) 301-135
