Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1996-08-25 / 34. szám
Evangélikus 61. ÉVFOLYAM 34. SZÁM 1996. AUGUSZTUS 25. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI TIZENKETTEDIK VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ARA: 35 FT Az ítélkezés vakká tesz, de a szeretet látóvá. Bonhoeffer A TARTALOMBÓL BUDAPESTI EVANGÉLIKUS TEMPLOMOK EMLÉKMŰAVATÁS GERÉNYESEN LELKÉSZIKTATÁSOK A VIHARSAROKBAN ITT A NYÁR! NYARALJUNK!? ELIDEGENEDÉS VAGY ÚJ ETIKA? A minap hallottuk a híradásokból, hogy Angliában háromezer „lefagyasztott” embriót akarnak elpusztítani. Tálán többen nem is sejtettük, hogy van ilyen - nagyon is megkérdőjelezhető - lehetőség az ember kezében. Milyen dermesztőén fantasztikus helyzeteket produkál a hideg értelem, az Isten nélküli „tudás”. A felelőtlen emberi manipuláció következtében ezeknek az embrióknak megfoganásuk óta nem volt kihez, mihez odasimulni. Elidegenedve, megfagyva tárolták őket öt évig, és most anyagiakra hivatkozva kivégzik őket. Van-e ennél nagyobb magány? Az emberi elidegenedésnek, elhidegülésnek az oka, hogy az ember elidegenedik Istentől, az Élet forrásától. Tlidjuk, hogy Magyarországon az utóbbi évtizedekben több millió magzat nem születhetett meg. „Elidegenítették” őket az élettől. Nem magányosságra teremtett minket az Úr. Szeretetből szeretetkapcsolat- ra álmodott és teremtett minket. Elengedni kezeket büntetlenül nem lehet. Az ember magányossá, védtelenné válik, amikor elidegenedik, eltávolodik Örök Társától. Ennek következtében meghasad az ember ember közötti kapcsolat is. Káin története is ezt példázza. A következmény pedig a szétesés és a félelem. Hazánkban súlyos gond a magány és a félelem. „Akkor sokan eltántorodnak, elárulják és meggyülö- lik egymást... .Mivelpedig megsokasodik a gonoszság a szeretet sokakban meghidegül. ” (Mt 24 10-12) „Azt pedig tudd meg hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek. Az emberek ugyanis magukat fogják szeretni, pénz- sóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségieknek, féktelenek, jóra nem hajlandók" (2Tim 3, 1-3). Mint látjuk nem egy mai magyarországi szociológiai felmérés eredményét írtuk le, hanem az apostol 2000 évvel ezelőtti próféciáját. Sajnos a prófécia és a mai valóság közel került egymáshoz. DE NEM KELL ENNEK ÍGY LENNI ES ÍGY MARADNI! Ma is csak a radikális megtérés segít. Szokták mondani, hogy olyan vezetése van egy országnak, amilyet megérdemel. A történelem tanúsága szerint minden kultúra, birodalom és ország összeomlott, amely nem számolt Istennel és az Ő törvényével. Magyarországnak az élő Istennel számoló, az Igét mécsesként előltartó vezetőkre van szüksége! Akik éneklik: „Isten áldd meg a magyart!” - tudják-e kihez kiáltanak? Valóban kell-e még a magyarnak Isten? Vagy áldás Isten nélkül? Az pedig hogyan lehetséges? A magyarságnak meg kell térnie, mert különben belepusztul az istentelenségébe, közöttük társadalmi, politikai vezetőknek is, de az egyháznak is, hogy SÓ, KOVÁSZ és VILÁGOSSÁG legyen. Legfőképpen pedig Krisztussal együtt kenyérré és áldozattá kell lenni. Szeverényi János MEGHÍVÓ 1996. augusztus 25-én, vasárnap de. 10 órakor hálaadó ünnepen emlékszik a szombathelyi gyülekezet templomának centenáriumára. Az istentiszteleten D. Szebik Imre püspök szolgál. Utána ünnepi közgyűlésen emlékeznek meg a gyülekezet és a templom történetéről. Kiállításon mutatják be emlékeiket Szeretettel váiják az érdeklődőket. MEGHÍVÓ 1996. augusztus 25-én, de 10 órakor a kaposvári gyülekezet templomában ünnepi istentisztelet lesz, mely után felszentelik az éj Gyülekezeti Házat és lel- készlakást. Az istentiszteleti és felszentelő szolgálatot D. dr. Harmati Béla püspök végzi. Szeretettel hívják az érdeklődőket HOGYAN TALÁLKOZOTT A MAGYARSÁG AZ EVANGÉLIUMMAL A reformáció után: az evangéliumi kegyesség üldözésekor Kegyetlen kor volt az ellenreformáció kora egyházunk tapasztalata szerint. A kegyelmes Isten azonban mégsem hallgatott el, a hirdetett igében és a kiosztott szentségeiben jelenlévő Úr nem hagyta el népét. Nem dicsekvéssel, de hálaadással állapíthatjuk meg, hogy népünk találkozott az aktuális isteni segítséggel, amire valóban égetően rászorult. Az Úr valóságos jelenlétére és látogatására volt a válasz az egyházi ének, a zene, a könyvnyomtatás segítségével terjesztett Biblia-részek vagy az egész Szentírás, a leírt prédikációk sora és a magyar kultúrában és műveltségben fellelhető sokféle visszhang. A valós történelmi helyzetben időszerűen szólalt meg az igehirdetés, gyakran vigasztaló szóként. A még Wittenbergben tanult nemzedéket követő nemzedékek prédikátorai bátran vállalták a nehéz sorsot. Lelkészek, tanárok, tekintélyes nemesek, jelentős városi polgárok álltak ki hitükért, sokszor kockázatot vállalva. Egyre inkább értem, hogy eleink miért nem törődtek sokat az új egyházszervezeti kérdésekkel, hanem az élő hitet teremtő és megtartó evangélium-hirdetés állt egyházi életük középpontjában. Az élő hit és a hitből való élet jellemezte az evangéliumi kereszténységet ebben a nehéz időben is. Az evangélium hallható és látható formájával együtt a tanítás is elsőbbséget élvezett. Gyermekek és felnőttek tanítása (!) természetes módon tartozott az evangéliumi kereszténységhez. A prédikátorok Isten irgalmát, érthetetlen szeretetét hirdető evangéliummal vigasztalják a nagyon megpróbált népet, az egymással is viaskodó nemzetet. Nem hallgat el a bűnbánatra hívás sem: vétkek és mulasztások következményeként, isteni büntetésként értékelik a nehéz történelmi helyzetet és egyértelműen fogadják és fogadtatják el az egyház mindenkori jelét, a keresztet, de ez nem passzív belenyugvást jelentett, hanem bizalomra bátorítást és jó reménységet: mégis Jézus Krisztus az Úr! Minden látszat és minden tapasztalat ellenére is az egyház Ura bűnön, szakadásokon, halálon győztes Úr! Az evangélium hirdetése nem maradt befelé fordulásra biztató üzenet csupán, hanem életes, szolgálatra bátorító, egységet kereső mondanivaló lett. Ami engem izgat ma az üldözések korából, az kettő: 1. Más volt a helyzet ebben a korszakban az ország három különböző részében - a Habsburg-ura- lom alatti országrészben - a török hódoltság alatti területen (még a törökök visszavonulása, és az országrész elnéptelenedése és betelepítése korában is) — és megint más Erdélyben, ahol nemcsak szabad vallás- gyakorlatot biztosítottak a történelmi három, később négy felekezetnek, hanem a protestantizmus szinte államvallássá lett. 2. A másik felderítetlen, izgató pont: a római restauráció, ellenreformáció manapság egyre inkább a római egyház megújulása címszó alatt szerepel mai római egyháztörténeti könyvekben (Szilas László, Szántó Konrád, Rónay László). Ma rómaiak már a reformációt megelőző kort értékelve, nyíltan beszélnek a középkori egyház hiányosságairól, sőt bűnéiről, egyházi korrupcióról, a bürokratizmus diadaláról és hamis tanítások beszüremkedésé- ről. Másfelől elismerik a protestantizmus értékeit, jó szolgálatát. Ha Luther teológiáját túlzottan egyoldalúnak is tekintik, a Szentírásban a neki megfelelő részek előnyberészesítését emlegetik, ha Kálvin isten- tiszteleti gyakorlatát túlságosan leegyszerűsítettnek is tartják, a Mohács utáni tragikus helyzetben a protestáns prédikátorok szolgálata szerintük is jelentős volt. A könyvnyomtatás használatát, a bibliafordítási kísérleteket, iskolák alapítását, a műveltség terjesztését nem vitatják. Sőt, kihívásnak érzik a római katolikus egyház számára, serkentésnek a megújulásra. A protestantizmus fantasztikus térnyerése ma már leplezetlen titok a rómaiak számára is, ugyanakkor a külföldi római katolikus egyház segítségül hívása (olasz, spanyol, dél-német) szinte természetes jelenség. Enélkül nem állhatott volna talpra a padlóra került, számában nagyon megfogyatkozó római egyház. Pázmányig nem is volt egységes koncepció a reformáció hatásának ellensúlyozására. Telegdy Miklós buz- gósága, az első magyar nyelvű katolikus katekizmus, áz egyetlen római nyomda felállítása, kollégium szervezése nem volt elegendő. Csak Pázmány fordított az arányokon és irányokon. A Biharban született kálvinista Pázmány még Kolozsvárott reformátusként iratkozott be a jezsuiták kollégiumába. Az 1570-ben született Pázmány Péter csak 1584-ben tért át római hitre. Bécs, Krakkó, Róma, Graz életállomások után kerül haza. A nemzetközi környezetben is magyar maradt, magyar teológiát művelt magas szinten, majd itthon magyarul prédikál kitűnően, és tősgyökeres magyar nyelven. Nemcsak azt akarja menteni, ami még menthető, hanem egyháza hű szolgájaként ki akarja vezetni népét a védekezés állapotából. A kitűnő szervező másokat is munkára buzdít: Káldi Györggyel elkészíttette az első teljes magyar nyelvű római katolikus bibliafordítást, lefordította Kempis Tamás Krisztus követése című könyvét és többek között, egy valóban mély tartalmú imádságos könyvet szerkesztett. Közben minden eszközt felhasznál, hogy a kialakult felekezeti számarányokat visszafordítsa. Ehhez a Habsburgok és a nemesek segítségét is igénybe veszi. Sajnos, az ellenreformáció erősebb és csendesebb kora sem állt csupán hitvitákból, hanem erőszakos, világi hatalmat is igénybevevő reka- tolizálásból. Akármeddig is tartott a hitüldözés kora - 1690-ig, I. Lipótig, vagy 1781-ig, II Józsefig -, szerintem a tragédia egyértelműen az, hogy a kereszténységnek e két nagy ága alapjában véve meg volt győződve, hogy jót akar, az igaz egyházat védelmezi és közben kora politikai és hatalmi érdekeitől nem függetlenül szembekerült egymással. Az ország állapotának, a nemesség nagy része rekatolizálásának megfelelően tűzzel-vas- sal folytatott küzdelemben kegyetlen vallási harc folyt. Csak az Úristen hosszútűrése és irgalma miatt maradhatott meg ebben a küzdelemben a protestáns kereszténység Magyarországon. Ma jószándék, türelem, megértés szükséges, hogy a valóban véres ellenreformáció és protestáns-üldözés mögött is meglássuk azt, ami közös kincs: Krisztus evangéliumát. Stílszerűen egy Pázmány imádsággal zárom soraimat: „Jaj! - mely mocskosnak látszik a mi tisztaságunk, - mely haragosnak a mi szelídségünk, - mely felfuvalkodottnak a mi alázatosságunk, - mely kegyetlennek a mi irgalmasságunk, - mely gyarlónak a mi erősségünk, ha a Krisztus tükörébe nézünk!” (Pázmány összes munkái, VI. 84.). Vértörvényszékek, megaláztatások, gályarabság, diszkrimináció évtizedeiben, évszázadaiban mégis megmaradt az evangéliumi kereszténység. Ma már csak két kérésünk lehet: Urunk, könyörülj rajtunk, mindnyájunkon! - Soha többé vallásüldözést keresztények között! Dr. Hafenscher Károly ELJEGYEZLEK MAGAMNAK... Péter Attila lelkészavatása Fancsalon Lelkészi pályára elhivatást kapni Isten különös kegyelmének ajándéka. Ő adja, függetlenül attól, hogy az elhívott honnan származik, milyen környezetből jön. Mégis mindig örülünk az egyházban, ha apáról fiúra száll át az elhívás, ha a stafétabotot az édesapa kezéből veszi át fia. Ezért örült a hatalmas gyülekezet is, július utolsó vasárnapján együtt a lelkészcsaláddal, mert Péter Jenő, a lelkész édesapa 30 éven át szolgálva Fancsalon, most 6a lelkésszé avatásán adta tovább a stafétabotot. A felavatandó lelkészjelöltek „előélete” mindig meglátszik az avatási szertartás alkalmával. Aszerint, hogy a teológia melyik szeletével barátkoztak meg és foglalkoztak tüzetesebben, maguk választják, kérik az avatási szolgálathoz professzorukat. Péter Attila az ószövetségi teológia tudományát szerette meg, így az avatási szertartáson a tanszék egy éve megválasztott professzorát, Jutta Hausmann professzorasszonyt kérte a liturgikus szolgálatban való segítésre. D. Szebik Imre püspök is ószövetségi textust választott alapigéjéül: Hós 2,21-22 verseit. Az igehirdetés elején megemlékezett az édesapa 30 éves hűséges, fáradságot nem kímélő, gyülekezetei és szórványt építő és megtartó szolgálatáról. Most a fiú ugyanazt a szent igát veszi magára, és ugyanazt a szent igét veszi ajkára. Isten pedig megajándékoz az igazság, az irgalom és a hit ajándékával, hogy legyőzze alkalmatlanságunkat. A lelkészi szolgálat mindig küzdelmes harc, mert mindig újra „mai hit” kell. Isten megajándékoz hittel, hogy hűséges légy a szolgálatban. Á hűség mindig igent mondás Isten akaratára. Belerendülhetünk Isten hűségébe. Ajándék az igazságosság is. Hogy jobb legyen a javak elosztása. Ebben a betegesen önző európai társadalomban Isten nehéz időn át előre akar vinni a jobb, az igazabb felé. Végül irgalmassággal ajándékoz meg Isten, hogy irgalmatlan korunkban tudjunk mégis irgalmasságot gyakorolni. Csak az irgalmasságnak van jövője! A liturgiában magyar nyelven vett részt a professzorasszony, meghatódottan az édesapa, amikor áldást mondott a fia indulására. Nagy számban jöttek lelkésztársak is, különösen az édesapa volt évfolyam- társai közül. A gyülekezet fiataljai, presbiterek és tisztségviselők kívántak az induláshoz erőt és áldást. A családban van még „lelkésztárs” a feleség, Pétemé Benedek Ágnes, aki az áldást mondók között vett részt a szertartásban. A lelkészházaspár ezután Budapesten folytatja szolgálatát, a férj a rákoskeresztúri gyülekezetben segédlelkészként, a feleség tovább folytatja kórházlelkészi munkáját. Isten eljegyezte őket erre a szolgálatra, ígéri és adja erejét, szeretetét, igazságát és irgalmasságát, hogy jól végezzék azt. Tóth-Szöllős Mihály TANÉVNYITÓ ISTENTISZTELETEK EVANGÉLIKUS ISKOLÁINKBAN BONYHÁD A Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium új kollégiumának felszentelését a tanévnyitás alkalmával D. dr. Harmati Béla püspök végzi augusztus 31-én, szombaton du. 4 órakor, a gimnázium kertjében. OROSHÁZA Az Orosházi Evangélikus Általános Iskola ünnepi átvétele, tanévnyitó istentisztelete és pedagógusainak eskütétele augusztus 31-én, szombaton du. 3 órakor lesz az evangélikus templomban. Igét hirdet: Káposzta Lqjos esperes, püspökhelyettes. SOPRON A Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum), az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola és a Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola közös tanévnyitó isten- tiszteletét D. Szebik Imre püspök szolgálatával szeptember 1-jén, vasárnap du. 4 órakor tartja az evangélikus templomban. ASZÓD Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium szeptember 1-jén, vasárnap du. 2 órakor. Igét hirdet: Baranyai lámás espereshelyettes. BÉKÉSCSABA Evangélikus Gimnázium szeptember 1-jén, vasárnap de. 10 órakor. Igét hirdet: Táborszky László esperes. BUDAPEST Deák téri Evangélikus Gimnázium szeptember 1- jén, vasárnap du. 4 órakor. Igét hirdet: Zászkaliczky Péter igazgató-lelkész. Evangélikus Gimnázium (Fasor) szeptember 2-án, hétfőn, de. 8 órakor. Igét hirdet: Szirmai Zoltán esperes. GYŐR Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, szeptember 1-jén du. 5 órakor. Igét hirdet: Lackner Pál igazgató-lelkész. NYÍREGYHÁZA Kossuth Lqjos Evangélikus Gimnázium szeptember 1-jén, vasárnap du. 5 órakor. Igét hirdet: Bozo- rády Zoltán esperes Evangélikus Általános Iskola, szeptember 1-jén du. 6 órakor. Igét hirdet: Laborczi Géza igazgatólelkész.
