Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-07-24 / 30. szám

Evangélikus Elet 1994. július 24. E3 JÍ*ÍS GYERMEKEKNEK Jt JL FIATALOK N A K Csodálatos dolog a gitár! Csak néhány húr, és egy fadoboz. De ha egy hozzáértő kezébe kerül, remek hangszer lesz belőle. Amikor az ujjak a húrokba kapnak, s szól a dal, a vigasztaló, a lelkesítő, a közösséget kovácsoló, a magasba ragadó. Aki szomorú volt, lehet, mosolyogni kezd. Az önfeledt mulató talán elgondolkodik. Csodálatos dolog a gitár! Bár első pillantásra csak húrok, és egy fadoboz, mégis örömet, áldást hozhat az embereknek. Hadd legyek hangszered, Istenem! Hogy értő ujjaid játsszanak életemen éneket, és áldássá válhassak társaim között! BARANGOLÁS BIBLIAI TÁJAKON Salamon csarnoka o Q l9 / , IL' " u Salamon fia! csarnoka w Jeruzsálem b Jézus korában tmpíon U tér megadok egy újabb mássalhangzót, amely a kere­sett igében szerepel. Négy hét alatt négy mással­hangzót közöltem. Azt hiszem, ennyiből rá lehet jönni, hogy melyik mondatról van szó. A mondat következő, ABC sorrendben a negyedik mással­hangzója az „m”. Ez az utolsó betű, amit megmon­dok, a többire nektek kell rájönnötök! Azok, akik rábukkantak a helyes megfejtésre, most is plusz kérdésre is válaszolhatnak, s így gya­rapíthatják pontjaikat. Beküldendő5, a keresett mondat, és az, hogy hol van megírva! A plusz kérdés: Hol található ez a mondat (kis különbséggel) Lukács evangéliumában? Kérlek Benneteket, hogy megfejtéseiteket a lap dátumát követő keddig adjátok postára! Mai állomásunk is Heródes építő munkájának eredménye. A Salamon oszlopcsarnoka, hasonlóan a Betesda tavát körülvevő oszlopcsarnokhoz, fedett, kifelé zárt épület, amelynek azonban a belső tér felé eső falát oszlopok helyettesítették. A Salamon csar­noka az egész templomteret körülvette. A pogányok udvarára a templomon kívülről, az oszlopcsarnok alatt átvezető alagutakon lehetett bejutni. A csarnok nevét az első jeruzsálemi templom építőjéről, Dávid király fiáról és utódáról, Salamon királyról kapta. Az akkori templomépítésről a Királyok első könyve ír, a 6. részben. Kezdetben a jeruzsálemi keresztyének gyü­lekező helyéül is szolgált, amint arról az Apostolok Cselekedeteiben, az 5. részben olvashatunk. Amikor egyszer Jézus a templomszentelés ünnepén a templomban, a Salamon csarnokában járt, körül­vették őt, és így szóltak hozzá: „Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan!” Jézus így válaszolt: „Megmondtam nektek, de nem hisztek. A cselekede­tek, amelyeket én teszek az én Atyám nevében, tanús­kodnak mellettem, de ti nem hisztek, mert nem az én juhaim közül valók vagytok.” Akkor köveket hoztak, hogy megkövezzék őt, és el akarták fogni, de Jézus kiszabadította magát kezük közül, és elment a Jordá­non túlra. FERI BÁCSI JÁTÉKAI „Hol van megírva?” A gyermekrovat készítői stábjának címe: Ebben a játékban egy ismert mondatot kell meg- Cselovszky Ferenc, 7064 Gyönk, Petőfi u. 359. találnod. Máté evangéliumából. Minden téglalap a keresett mondat egy-egy betűjét jelöli. Hetente __________________________________________ KIHEZ MEHETNÉK? Ettől fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé. Jézus ekkor megkérdezte a tizenkettőtől: „ Vajon ti is el akartok menni?" Simon Péter így felelt: „Uram, kihez mehetnénk? Örök élet beszéde van nálad!" Jn 6,66-68 Vajon te is el akarsz menni? Magamra hagysz, mint a többiek? Egyedül kell virrasztanom a hegyen, gyötrődnöm a halál csendjében, a kísértés éjszakáján? Egyedül kell indul­nom az utolsó nagy útra, aminek végén a kereszt magasodik ÉRTED? Egyedül maradok a kínok között az élet és halál határán. Egyedül maradok. Bár körülöttem gyúnyolódók hada, egész Jeruzsálem ott van a kereszt tövében. Várnak valamire. Sokan vesznek körül, mégis egyedül vagyok. Nem veszik észre, hogy bűneik súlyától - és a te bűneidtől - roskad a vállam. A magasból lenézek rájuk, és rád - Atyám, bocsáss meg nekik! Egyedül vagyok. Magasan, ahol a föld és ég kettéválik egymástól - a halál és ÉLET határán. Atyám, még Te is elhagysz engem? Nem, Te nem hagy1 hatsz el soha, hiszen Teérted és értük teszem ezt! Te akartad, hogy így legyen. Elvégzem, amit rám bíztál! A Te kezedbe teszem lel kémét. Elhagytalak. És elhagylak azóta is, annyiszor. Mert nem értettem, és most sem vagyok képes megérteni, hogy miért tetted ezt. És hogy Te soha nem hagysz el engem. Messze járok tőled, és még én vádollak azzal, hogy elfelejtettél, hogy nem figyelsz, nem hallgatsz rám. Messze magasan vagy, nem ér fel hozzád a szavam, a kiáltásom. Pedig én, magam rejtő­zöm el előled. A hétköznapok szürke forgatagában, apró- cseprő dolgaim között, amik csak az én szememben tűnnek mérhetetlenül nagy gondnak, tehernek, mert nem teszem le Eléd őket, és önigazságom spanyolfala mögé rejtőzöm. Nem veszem észre, hogy Te itt vagy - egészen közel -, kinyújtod a kezed felém. Hozzád mehetek, mert Te szeretsz így, bűnö­sen is, vakon, süketen, némán lázadón. Látod, azt hittem megvagyok nélküled is. Az élet szép, és erős vagyok elhordozni azt is, ami nehéz. Amikor a legbizto­sabbnak éreztem magam a dolgomban, amikor nevetséges és szánalmas önbizalommal el tudtam magammal hitetni, hogy a legfontosabb ÉN vagyok, valójában akkor volt a legége­tőbb a magányom. És lehet, hogy emberek irigykedve néztek rám, ünnepeltek, mint egy hőst, mégis egyedül voltam, nyo­morultan, végtelenül egyedül. Amikor rádöbbentem erre, egyből Téged vádoltalak: elhagytál! Uram, láttasd meg velem, hogy nincs senkim rajtad kívül, csak Te, egyedül, és neked is fontos vagyok, hiszen az életed­del fizettél az enyémért. Uram, kihez mehetnék máshoz? Nézd, feléd indulok, hozzád igyekszem, és nálad akarok maradni. Hiszen az Örök Élet beszéde van nálad. Az egyedüli cél felé rajtad keresztül vezet az út. És hiszem, és tudom, hogy Te vagy az ÉLET. Az igazi, győzedelmes. Én megsértettem az életet. Az enyémet és a másokét a bűneimmel. Haragommal, önzésemmel sebeztem és öltem. Uram. Aztán mindezt letagadtam. Bujdosóként éltem, mert elűztél bűneim miatt, de jeled volt rajtam, mert azt akartad. Istenem, hogy visszataláljak hozzád. Megkerestél, így talál­tam rád. Halálod árán élettel ajándékoztál meg, hogy ne lássak halált soha. Mert Te vagy az ÉLET. De Te vagy, Uram, hiszem és tudom, az Út is, amely egyedül járható. Es Te vagy, Uram, a Fény is, amely bevilágitja sötét életemet, új látást, biztos ösvényt rajzol lábaim elé. A Te Fényedből oszthatok fényt másoknak. Te vagy a Kút, amely az ÉLŐ VÍZ forrását rejti, és szomjamat oltja vigasztaló szavával. Te vagy, Uram, Krisztusom, kihez mehetnék máshoz, mint Tehozzád? Fogadj magadhoz kegyelmesen! VGy. Uram, kihez mehetnénk? Örök élet beszéde van nálad! És mi hisszük és tudjuk, hogy Te vagy: az Élet, az Ut, a Fény, a Kút, a Krisztus, az (Jr! Én Uram, én Istenem, tiéd az életem. Én Uram, én Istenem, tiéd az életem! SZENT-GÁLY KATA: Imádság-töredékek ki vagyok én hogy szeretsz engem hogy megajándékozol irgalmad bőségével és időt adsz a bűnbánatra még ki vagyok én hogy szeretsz engem hogy leveszed a terhet rólam és visszafogadsz bizalmadba is de ki vagy Te hogy szeretsz engem élj bennem, Uram és tarts engem magadban mindörökké jelentsd ki magadat szívemnek mint ahogyan szívesen beszélnek titkaikról az igaz barátok s az igazán szeretők csak el nem engedni a Kezet mely vezet és átvezet mindenen de mindig az Ö akarata szerint melyben az öröm megfér a fájdalommal csak el nem engedni a Kezet csak megmaradni az állandó igen-ben ÖT VÁROS A BIBLIÁBAN 4 1 1 | f ■ ? 1» 14 ti. '3 fh 1S~ 16 y nt fi ; I u. 44 TC, zs a' ** int 32, 33 JA 3C 36 31 3«* Vo bJ Ll “ hh íré S7 CL Sh 53" S6 5? Sí F? * r á *3 Í4 VÍZSZINTES: I. Bűnös lesi vér városok. 7. Kötőszó. 9. „Küldött” (mennyei). 15. „Súg” mássalhangzói. 17. ... TE­KEL (Egy kéz a falra írta). 21. A test betegség elleni küzdel­mének jele. 25. ... magvából az ígéret (Édenben az Úrtól). 33. Táplálék (köret). 37. Régészek itt találtak egy nagyon szép női szobrot (Vénusz). 41. A Bibliában gyakran előfor­duló szó (értelme: lásd). 43. „Muhi” magánhangzói. 45. Erdély egyik folyója. 50. ... - Kaszdim. 53. Karib-tenger egyik szigete. 57. A filiszteusok ide hurcolták el a Frigy­ládát. 62. „Kevés” ellentéte. FÜGGŐLEGES: 1. Zsidókkal keveredett nép lakta hely. 2. Megtért rabszolga. 5. Gabonaörlő hely. 6. Névutó. 7. Értel­mi képesség. 11. „Gén” mássalhangzói. 12. Amerikai Egye­tem első és utolsó betűje. 27. A tű teszi. 28. Sémita. 30. Mózest (kicsi testét) ringatta. 39. Bevásárlóhely betűi kever­ve. 45. ... és okozat összefüggenek. Vera néni Az 5. Budapesti Bach-hét élményei (1994. május 30.-június 5., Deák tér) l\.ülönös örömünkre szolgált, hogy az 5. Budapesti Bach- hét nyitóhangversenyén 1994. május 30-án, hétfőn este egy messziről érkezett szólistát üdvözölhettünk Karlstein As- keland fiatal norvég orgonaművészben, aki otthoni tanul­mányai után Németországban bővítette tudását és ma egy norvég evangélikus gyülekezet orgonistája. Hangversenye igen nagy élményt jelentett, egyrészt elmélyedt tudást, stílusismeretet, szuggesztivitást sugárzó játéka, másrészt maga a műsorválasztás. A néhány jól ismert Bach-darab mellett (pl. C-dúr tokkáta) a nagyon ritkán hallható, ún. „lipcsei korátok"-ból hallhattunk néhányat. A „lipcsei ko­rátok" -jóllehet Bach weimari korszakában keletkeztek, de Lipcsében nyerték el végső formájukat - az evangélikus istentisztelet leggyakrabban használt énekeinek feldolgo­zásai, Bach legérettebb művei közé tartoznak. A lutheri teológia és Bach zenéje szoros összetartozását sugárzó darabok méltó módon nyitották meg az 5. Buda­pesti Bach-hetet.-Z. T. * A második estén, május 31-én, J. S. Bach hangszeres kamarazenéjéből hallhattunk válogatást. Pertis Zsuzsa (csembaló) és Kertész István (hegedű) kamaraestjén két csembaló partita és két hegedű-csembaló szonáta hangzott el avatott művészek kiváló tolmácsolásá­ban. J. S. Bach 1731-ben nyomatta ki Op. 1. megjelöléssel azt a gyűjteményt, melynek keletkezésében szerepet játsz­hatott elődjének, Johann Kuhnaunak sikeres táncsorozata, az ugyanilyen címmel megjelent Partiták (1689 és 1692). Táncdarabok templomban? Meghökkentő lehet annak, aki még nem gondolt arra, hogy a passiók és a bibliai textusokra komponált szakrális művek szerzője ugyanaz a J. S. Bach, aki ezeket az életörömöt sugárzó játékos darabokat, vagy hevesen száguldó és vakmerő ugrásokkal haladó zenei folyamatokat megalkotta. A köztudatban halkhangú instrumentumként ismert csembaló szóliszt ikusan és a hozzátársult hegedűhanggal együttesen is ékesszólással bizonyította kifejezőerejét. Ezen az esten is megbizonyosodhattunk arról az áldásról, amit a zenén keresztül a zenélő művész és a zene hallgatója egyaránt kaphat. Június 1-jén, a Bach-hét harmadik hangversenyén Zá- dori Mária tizennégy vallásos dalt énekelt a Deák téri evangélikus templomban. Partnere az orgona-pozitívnál Zászkaliczky Tamás volt, aki a dalok között 4 korálfeldol- gozást is megszólaltatott, különösen kontemplativ módon. E vallásos dalok (Geistliche Lieder) esetében sajátosan kiemeli a kíséret fontosságát az a körülmény, hogy - három dal kivételével - maguk a dallamok nem Bachtól származnak, a kíséretet azonban - számozott basszus for­májában - minden esetben ő írta. E kompozíciókban a Mindenhatóban bízó, esendő lélek fohászkodik Teremtőjé­hez és Megváltójához. Zádori Mária csengő, éteri tisztaságú hangján tökélete­sen közvetítette e spirituális bensőségességet. A kifejezés természetességét nem fedte el semmiféle külsődleges ma- nir, az előadók mindvégig a szöveg jelentésére, a dallam­rajz maradéktalan kibontására összpontosítottak. Aki a nyüzsgő, hétköznapi város szivében e hangver­senyt meghallgatta, másfél órányi békét kaphatott - egy cseppnyi örökkévalóságot.-G. Z. * Csütörtökön, a negyedik estén, a Debreceni Kodály Kórus előadásában szólaltak meg Bach művei. Elsőként a BWV 93 sz. kantáta (Wer nur den lieben Gott lässt wal­ten), amely énekeskönyvünk 331. sz. énekének feldolgozá­sa. A szólóhangokra és négyszólamú vegyeskarra írt mű zenekari kíséretét a Debreceni Bach Collegium együttese játszotta (művészeti vezetőjük Nagy Csaba). A nyitótétel zenekari bevezetőjét követően fúga-témaként jelenik meg a koráldallam és a verssorokat zenekari közjáték különíti el. Basszus recitativóval, majd tenor áriával folytatódik a mű, azután a szoprán és alt duettjét kísérve, a vonóskarban hangzik fel a koráldallam, majd a continuo szólamában imitációs módon jelenik meg ismét. A következő tételben a dallam arioso részbe épül és a dallamsorok változó hang­nemben szólalnak meg. A záró koráit megelőző szoprán ária oboa kísérete az eredeti koráldallamot díszítő moz­gással veszi körül. A kórus és a teljes zenekari együttes szólaltatja meg zárótételként a 7. énekverset, méltó keret­be foglalva az Istenben bízó, hivő lélek sóvárgását és meg­győződését. A szólókat a Debreceni Kodály Kórus tagjai: Bota Henriette szoprán, Pók Ibolya alt, Marosvári Péter tenor és Gerzsenyi Csaba basszus énekelték igen kifejező módon a dallam és a szöveg egymást erősítő értelmezésével, a korái szövegének mondanivalóját hangsúlyokkal és dina­mikai eszközökkel kiemelve. A műsor második felében - az igehirdetést követően - az énekkar két kórussá különült, hogy a nagy mester kettős kórusra írt motettáit szólaltassa meg. Először a 2. sz. motetta „Der Geist hilft unsere Schwachheit auf, azután az 5. sz. „Komm, Jesu, komm", majd a 4. sz. „Fürchte dich nicht, ich bin bei dir", méltó befejezésül pedig az Istent magasztaló hatalmas himnusz, az 1. sz. „Singet dem Herrn ein neues Lied?’ hangzott el a mindvé­gig nagyon kiegyenlítetten és szép hangszínnel „muzsiká­ló" kórus előadásában Kamp Salamon vezényletével, aki mind a kantáta, mind a motetták vonatkozásában nagy­szerű tempóválasztással, remek dinamikát alkalmazva emelte ki a témák belépését a különböző szólamokban, csillogtatva ezáltal a kórus valóban hivatásos kvalitásait. A következő estén, pénteken - a múlt évi első alkalmat követően - Kemenes András zongoraművész tolmácsolásá­ban hallgathatta az igen szép számú közönség a Wohltem­periertes Klavier újabb 16 prelúdiumát és fúgáját. Nem valószínű, hogy jelenleg itthon hallható az egymást kroma­tikus rendben követő prelúdiumok és az azonos hangnemű hozzájuk tartozó fúgák ihletettebb előadása. Kiváló érzék­kel választott tempóival, a fúga-témáknak a különböző szólamokban árnyalt dinamikájú és rendkívül pregnáns indításával az előadó művész prról tanúskodott, hogy a halhatatlan óriás alkotóművészeiének olyan gyöngysze­meit élvezhettük, amelyek azóta is generációk számára a tökéletesség normájául szolgálnak. Kemenes András ismételten bizonyságot adta tökéletes technikájának, rendkívül elmélyült értelmezési készségé­nek. Lágy billentése, göngyözö futamai, agogikai megol­dásai, valamint pillérszerű zengő akkordjai játékának hall­gatóit valódi ünnepi pillanatok részeseivé tették. Az utolsó előtti estén, szombaton, ismét valódi, különle­ges csemegének örvendhetett a zeneszeretők népes tábora. Eredeti barokk hangszeren, egy a XVIII. sz. elején olasz mester által készített viola da gamba-n szólaltatta meg Jozé Vázquez gambaművész Dohozy Borbála csembaló­művésznő közreműködésével a G-dúr, a D-dúr és g-moll hangnemben írt három, ún. „gamba"-szonátát. A műsor zárószámaként feltüntetett g-moll szonátát megelőzően - az igehirdetés után - Dobozy művésznő újabb örömöt szerzett a jelenlévőknek a Kromatikus fantá­zia és fúga előadásával, amely ragyogó technikájáról, nagyszerű tempóérzékéről és választékos frazeálási kész­ségéről tanúskodott. A gambaművész, Jozé Vázquez nálunk kevésbé ismert, Európa hangversenytermeiben azonban gyakran koncerte­zik. Spanyol származású, jelenleg főként Franciaország­ban és Ausztriában tartózkodik. Játékában csodálatos fi­nomság, egyszerűség? ugyanakkor a barokk díszítőelemek alkalmazásának tökéletes kivitele gyönyörködtetett. Kü­lönös értéke volt előadásuknak az, hogy összeszokottságuk bizonyságaként a zárlatokat megelőző trillákat tökélete­sen azonos intenzitással és dinamikával, teljesen „együtt lélegezve" indították, lassították és így jutottak el a záró­akkordhoz. Az 5. Budapesti Bach-hét hangversenyeinek méltó befe­jezéséül vasárnap este a 90 éves jubileumát ünneplő Luthe- ránia énekkar adta elő J. S. Bach „ Wir loben dich" kezde­tű kantátáját és a Magnificatot. Erről az alkalomról la­punk előző számában emlékeztünk meg. Hangverseny-sorozatunkon örömmel tapasztaltuk, hogy estéről estére csaknem mindig megteltek hallgatóság­gal templomunk padjai, hogy elmerüljenek az áhítatos csendben elhangzó csodálatos muzsikában, amelyet min­den alkalommal néhány perces elmélyedésre, lelki önvizs­gálatra késztető igehirdetés szakított csak meg, amikor is Bálint László óbudai lelkész tolmácsolta Isten üzenetét Pál Galáciabeliekhez irt levele 5. fejezetének 22. verse alapján. Köszönjük a Pesti Evangélikus Egyház Deák téri gyüle­kezetének, hogy 5. alkalommal adott otthont egy teljes héten át az „ötödik evangélista", J. S. Bach művészetének, mely egyetlen célt szolgál: Isten dicsőítését.-L. Á.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom