Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)
1994-03-06 / 10. szám
Evangélikus Elet 1994. március | FIATALOKNAK A fi JÍ*lS GYERMEKEKNEK Szeretek ajándékot kapni. Nem azért, mert szükségem van rá. Nem azért, mert nem tudnék élni nélküle, hanem azért, mert nélkülük nem tudnék élni, akik az ajándékot adják. Szükségem van arra, hogy gondoljanak rám, hogy szeressenek. Nélküled nem tudnék élni, Uram. Ajándékaid arról szólnak, hogy gondolsz rám, szeretsz engem. Taníts ajándékaidon keresztül arra, hogy én is gondoljak másokra, szeressek másokat. Hogy könnyebb legyen velem az életük, hogy ajándékot adhassak nekik. KISISKOLÁSOK BIBLIÁJA FERI BÁCSI JÁTÉÍLA A farizeus és a vámszedő Két ember megy föl a templomba. Az egyik farizeus, a másik vámszedő. A farizeus előre megy, és így beszél: „Istenéin, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan gonosz, mint a többi ember. Mindent megteszek érted. Nem úgy, mint például ez a hátul álló vámszedő.” A vámszedő pedig csak ennyit mond: „Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek.” Jézus azt mondja: „A vámszedő imádsága ér el Istenhez.” Mit gondoltok, miért? Képforgató Gondoltunk egy bibliai történetre, melynek egy-egy jellemző képét nyolc egyforma darabra vágtuk szét. A négy képből így 32 darabot kaptunk. Hétről-hétre közzéteszünk ' nyolc részletet, képenként kettőt-kettőt, persze alaposan összekeverve. A feladat: minél kevesebb darabkából felismerni, hogy mit ábrázolnak a képek, és melyik történethez kapcsolódnak. Segítségként azt eláruljuk, hogy mind a négy történet valamelyik evangéliumban olvasható. Ha csak egyre is rájöttél, már akkor is érdemes elküldeni a megfejtést, mert a pontokba az is beleszámít, hogy milyen gyorsan jössz rá az egyes történetekre. így az újság megjelenését követő keddig postára adott válaszok több pontot érnek, mint amik ez után kerülnek beküldésre. A „Gondoltam egy bibliai történetre” című játék a harmadik fordulóval a végéhez ért, de azt hiszem ezt Ti magatok is észrevettétek. A megfejtők nevét és pontszámát eddig hiába kerestétek az újság hasábjain. íme, most itt vannak: 12 pontot ért el: ülés Adél (Egyházasdengeleg) 11 pontos lett: Kollár Gábor és Tamás (Duna egy háza) 10 pontos: Bánki Renáta (Inota) 6 pontos: Tóth Kálmán és Katalin (Budapest) Mindannyiótoknak gratulálunk! Volt a megfejtők között olyan, aki azt irta, tetszik neki ez a játék. Ennek bevallom nagyon örültem, és ezen felbátorodva azt terveztem, hogy néhány hónap múlva újra „gondolok egy bibliai történetre”, amit majd természetesen ismét kitalálhattok. Kérlek Benneteket, hogy a beküldési határidőt pontosan tartsátok be, tehát minden játék megfejtését a lap megjelenése utáni keddig adjátok postára! Ez azért fontos, mert igaz, hogy legtöbben csak vasárnap juttok az újsághoz, de akik postai úton előfizetik, azok már van, hogy szerdán megkapják. Á 6 . 5 i ✓ ) ^ / ír PRÓBÁLD MEG! Melyik úton induljak? Böske szeretné megtalálni a buszmegállót, de falusi lány lévén nem ismeri az utat. Kérlek, segíts neki, hogy még a busz érkezése előtt odataláljon! A gyerekrovat készítői stábjának címe: Koczor Tamás, 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. A játékot a kővetkező cámíre küldjétek: Cselovszky Ferenc, 7064 Gyünk, Petőfi u. 359. Lángok Az öngyilkosság „természetes szelekció”. Ezt a megállapítást hallottam a minap, és teljesen meghökkentem. Ilyen elv alapján az euthanázia is elfogadható, sőt, szükségszerű. Hol élünk? Honnan vannak ilyen gondolatok? Hol fertőződtünk meg ennyire? A romlás már az alapoknál is jelentkezik? Az öngyilkosság - szerintem - a maga nemében „elfogadható”. Vannak bizonyos esetek, amikor a környezet is titokban számít rá, és a halálhírre rögtön megkérdezi: „öngyilkos lett?” Miért ilyenkor kérdezzük? Lélekben már hamarabb megtörténik a borzalom! Miért zárkózunk el? Figyelni kellene egy „Átlagpolgár” napját, gondolatait, cselekvését. A kötelező tevékenységen kívül (mármint a munkán kívül, amit a saját személye miatt végez) hány percet tölt el mások bajával, akárcsak meghallgatás szinten, és mennyit a maga gondjával? Elképesztő eredmények jönnének ki! Néha gyújtsuk meg figyelmünk pici gyertyáját, kérem! A nem-törődés, elzárkózás az élőknek jár. És a halál után reflektorfénybe kerül az illető. „Sima” haláleset, már sajnos mindennapos közvetlen környezetünkben is, nem kap, akkora szerepet, az nem SZENZÁCIÓ. Rohanunk, és nincs időnk megállni. Nem búcsúzni kell. Hiszen találkozunk! A búcsúzás az élők önzése. Sajnál- tatjuk magunkat, mint ahogy az állatok is nyalogatják a maras helyét. Persze, ezt nem lehet mondani egy anyának, aki egyik percről a másikra elveszti 18 eves fiát... A halált sem megindokolni, sem megmagyarázni, sem megérteni nem lehet. Érezni mindenki fogja - de ez más kérdés. Egyedül csak elfogadni lehet a halált, más lehetőség úgysincs. És vigasztalásul marad a temetés, a „búcsúzás”... De jó lenne, ha mindenki ismerné ezt a mondatot: „...és add vigasztalásodat a gyászolóknak...”! Ebben benne van, hogy kérjük a vigasztalást, de tudjuk, hogy Isten nem büntetésül rótta ránk szerettünk halálát. Valami van mögötte, remélem, érzed... ígéretet kaptunk - találkozunk. És az öngyilkosoknál mi a helyzet? Talán a halál módjától függ a viszontlátás? Ezt nem lehet elfogadni ! Szenvedéseiért megkapta, amire vágyott. Megnyugodott. Annak ellenere, hogy magától dobta el azt, ami isteni eredetű. És nincs jogunk ítélni felette. Sem életünk, sem más tettei felett. Porszemek vagyunk. Hogyan érhetjük el, hogy ne ítéljünk, hogy ne kelljen ítélnünk? Egyszerű. Csak egy pici lángot kellene felszítani... Sz. E. NAGYHETI IFJÚSÁGI KONFERENCIA Az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia 35. nagyheti találkozójára ezidén a bajorországi RHÖN hegyvidéken fekvő Bischofsheim városka közelében levő konferenciai telepen kerül sor (ez Fulda városától keletre fekszik) március 27-től április 2-ig. A konferencia Jézus követésének különféle megvalósulásával foglalkozik különböző alkalmain. Lesznek kulturális programok és tervbe van véve egy •kirándulás is. A nagyheti találkozóra főként 16 és 35 év közötti fiatalokat várnak. A résztvevőket arra kérjük, hogy lehetőleg március 26-án, szombaton érkezzenek meg es szombaton április 2-án ér véget a konferencia, de húsvét reggeléig az épületben lehet maradni. Felvilágosításokkal szolgál és a jelentkezéseket fogadja: Elisabeth Szúnyog, Brühlstrasse 4. D-70563 Stuttgart, Németország. Végső órák... Az öregedés természetes folyamat. Ám egy idősödő ember lélekben nem múlik. Lelekbeli képességei még teljesen érintetlenek, És a környezet megnyilvánulása: „Jaj, de megöregedtél!” Ekkor kell szembesülnie azzal, hogy a külseje már más. Ő magát mindig másnak látta, mint ami a tükörből rátekintett. És most kezd azzá válni, amit pesszimista hangulataiban belül érzett. Gyengül, öregszik. De belül még teljesen ép. Emlékezik a csalódottság érzésére, a legteljesebb örömére, a nélkülözésre, és van, aki a monoton-remegtető búgásra, a bombázók hangjaira. Ezek még megvannak, és senki sem,veszi el őket. A környezete azt hiszi, már elhagyta. És ezt hangosan a tudomására hozza. Ekkor kezd el öregedni belül az ember. A külső leromlás magával hozza a környezet véleményét, az pedig a belső pusztulást. De ezek nincsenek életkorhoz, időhöz kötve. Emlékszem idős nagymamámra, aki régóta beteg volt, az unokáit már összekeverte saját gyermekeivel. (Hisz mind az övéi voltak...) 1991-ben megszületett negyedik dédunokája, de ő ekkor már a külvilág szemében messze járt. Valójában ránk vigyázott. Látogatóba elhozták a „Negyediket” - ahogy magunk közt neveztük. Vasárnap délután volt. Mindenki otthon, Nagyi már napok óta nem jelzett. Nem reagált... De én tudom, mert tudni akarom, belül látta és érezte, hogy ott van a legkisebb, akit úgy várt. Aki megérkezett. És ő is megérkezett... Oda ment, ahol otthon volt, férjéhez és három halott kisgyermekéhez. Akik nem éltek meg a 10 éves kort. A környezet reagálása: már felesleges volt elhozni a picit. De páran tudtuk: nem a környzet véleménye a lényeges, Nagyi mindig velünk van. És vár minket. Vigyáz ránk onnan belülről-fentről. Nagyon sokan várnak... Sz. E. PAUL ROTH Görbe utakon Atyám, nehéz visszafordulni, ha tíz rossz lépést tettem. Nehéz bármit is visszavonni, ha ostoba dolgokat mondtam. Nehéz változtatnom a gondolkodásomon, visszafordulnom, bocsánatot kémem: Akkor be kellene vallanom, hogy ez az én akaratom volt, az én utam, nem a Te akaratod, a Te utad. Meg kellene magam aláznom, újra kezdenem. Atyám, kis gyöngeségekkel kezdődött, gyakran csak félénken és tétován. De aztán jött lépés lépés után. Kezdetben alig állt ellen a lelkiismeret: „Ez biztosan nem lehet rossz.” így hát bukdácsoltam megint és megint, rászoktattam magam. És aztán jött a gyávaság, hogy már így is, úgy is késő. Atyám, bocsásd meg nekem, tartóztasson föl szelíd erőszakod! Adj bátorságot és alázatot, hogy megforduljak. Segítsd első lépteimet, mint egy gyermekét. Tedd egyenessé görbe útjaimat, hogy többé ne botladozzam, el ne bukjam, add tudnom, Atyám: Te vagy itt mellettem; biztos az út. ms 400 EVE Palestrina halála A 16. század egyik legnagyobb zeneszerzője Giovanni Pierluigi da Palestrina 1594 februárjában halt meg Rómában. Nevét születési helyéről vette, s azóta a kis helység neve és a nagy muzsikus neve egybecsendül. Élete java részét Rómában töltötte. Előbb a gyermekkar vezetését bízták reá (magister, puerorum), de később oly nagy megbecsülés övezte,* hogy családos ember létére, felvették a six tusi kápolna 32 tagból álló kollégiumába, amelyet tulajdonképpen egyházi férfiak, papok részére alapítottak. Az 1563-ban végétért tridenti zsinat egyebek között elrendelte, hogy a templomi énekben és orgonajátékban kerülni kell mindenféle léha és érzéki dolgot. A katolikus egyházi zene hivatalos mintaképévé tették ekkor Palestrina stílusát, mert többszólamú műveit nagyfokú mértéktartás és nyugodt ívelésű kompozíció jellemezte. Szinte a 18. század közepéig Palestrina szelleme irányította a római egyház zenéjét. Középkorba nyúló gyökerei összekötötték a gregoriánnal, de külön törvényszerűség kötötte a dallamok ívelését, s az egyes szólamok belső mozgását is. Közel száz misét, több mint 300 motettát, kötetekre való himnuszt szerzett, de nem idegenkedett a világi madrigáloktól sem. Báthori István, aki erdélyi fejedelemként a lengyel trónon is uralkodott, egyik unokaöccsét, Andrást a jezsuitáknál neveltette, majd 1584-ben megbízatásokkal Rómába küldte, ahol a bíborosi méltóságot is elnyerte. Ő ekkor találkozott és ismerkedett meg Palest- rinával és a római zenei élet más kiválóságaival. Palestrina tisztelete jeléül neki ajánlotta ötszólamú motettáit tartalmazó gyűjteményét, amelyben egy kétrészes motetta a „Báthoriak dicsérete" címet viselte. Egy esztendő múlva a medgyesi (Erdély) országgyűlés ünnepélyes megnyitója alkalmával magyar énekesek szólaltatták meg a pápai énekkar zeneszerzőjének művét. A 16. század a zenetörténetben a reneszánsz zene fénykorát és a barokk muzsika kibontakozását jelentette. Hatása azonban túlszárnyalt Itálián és a felekezeti határokon. Ez az egyetemes értékű kincs, amit Palestrina alkotása jelentett a világnak, valamiképpen evangélikus egyházi zenénket is formálta, gazdagította, s a kórusművek egyházi és világi énekkaraink műsorán ma is szerepelnek. Méltó hát emlékeznünk nekünk is Palestrinára. Beocze Imre MEGJELENT: Magyar katolikus lexikon 1. kötet (A-Bor) Több mint tízéves várakozás és előkészület után a Szent István Társulat gondozásában kézbe vehettük a Magyar Katolikus Lexikon első kötetét. Az esztétikus, művészien megtervezett kiadvány szinte tiszteletet parancsol. Mintha sejtetni akarná, hogy abenne foglalt veretes igazságok a legfontosabbak az ember szápiára. A tíz kötetre tervezett lexikon első kötete 58, 948 oldalon látott napvilágot. Úgy gondolom, a magyar katolikus könyvkiadás történetében egyetlen kiadvány összeállításán sem dolgozotlilyen rangos szerzői gárda, mint a most megjelenő lexikonon. Egyházi és világi tudósok egész sora - több mint másfélszáz tekintélyes szakember - munkáját dicséri az első kötet. A sorozat főszerkesztője Diós István, szerkesztője Viczián János, lektora pedig Gál Ferenc. A kötet viszonylag gazdagon illusztrált. Betűtípusa harmonizál a borítóval. A két ív színes tábla művészien kivitelezett. A szövegközi ábrák fekete-fehérek. A vonalas ábrázolások lenyomata tiszta, tpvábbi fel- használásra alkalmasak, de a fotók helyenként bizony sajnálatosan gyengék. Ez nem csupán a felvételre, vagy nyomdatechnikai okokra vezethető vissza, de szerepet játszik ebben a gyengécske papírminőség is. A papírminőség pedig az elérhető árat magyarázza. Manapság, amikor a kutató megszokta, hogy szaklexikonokat forgat, nehéz feladat általános lexikon vagy enciklopédia szerkesztése. Kiadványunk - ahogyan azt a címe is sejteti - általános áttekintést akar adni a katolicizmusról, kiegészítve persze a magyar adatokkal. A szerkesztés nagy kérdése - s ennek eldöntése mindig szubjektív - jelen esetben is felvetődött: adott kereten belül milyen személyeket, témákat, kérdéseket és milyen mélységben kell tárgyalni? A szerkesztők mindig az olvasó, a felhasználó fejével gondolkodnak. Állandóan kérdés marad, hogy egy modern szaklexikon szókészlete (pl. a Liturgikus Lexikoné), szerepeljen-e egy általános vallási lexikonban? Szükséges-e mégcsak érintőlegesen is világi ügyek kérdésével foglalkozni - mint ahogyan az a jelen esetben is megtörtént ha azoknak nincs vallási vonatkozásuk? (Pl.: abszolutizmus, akvarell, alany, bankjegynyomda, bányász, bányavárosok, bolygók, beglerbég stb. A példaként kiragadott kérdésekben ugyanis az olvasó nem valószínű, hogy a Magyar Katolikus Lexikon után fog nyúlni.) A témakör merészebb leszűkítése sok előnnyel járhatott volna. SZABÓ FERENC De Profundis Most a mélységből kiáltok Feléd halálfélelemben szorongat az éjben nagy vizek suttognak örvénylik a „semmi sodra” Légy nekem égő Nap élő Vízforrás légy szerető Atyám (ami vagy) ments meg a pusztulástól add, hogy a hiábavalóságtól kínlódó szívem élvezze újra Békéd örömét mit a világ nem adhat add valami jelét a virradatnak! Fontos módszertani probléma a jó áttekinthetőség. A különösen sok adatot tartalmazó témák tekintetében lényeges ez. A Magyar Katolikus Lexikon nagyszerűen felsorolja a kiadvány elején pl. a szerzetesrendek magyar- és latin nevét, rövidítésüket stb. A hazai és külföldi püspökségek, a plébániák, a vármegyék (ha már ezek is szóba kerültek) esetében is hasznosabb lett volna a fenti módszert követni. A Magyar Katolikus Lexikon hatalmas és merész vállalkozás. A benne összegyűjtött tudásanyag mindennapi életünket támogatja.'Manapság, amikor egyre gyakrabban kerülnek reflektorfénybe egyházi témák, kiválóan szolgálhatja ez a lexikon a plébániák, a könyvtárak, az oktatási intézmények, a tanárok és diákok munkáját. Váijuk a további kötetek mielőbbi megjelenését. Az első kötet ára: 2500 Ft. Antalóczi Lajos
