Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)
1994-06-19 / 25. szám
Evangélikus Elet 59. ÉVFOLYAM 25. SZÁM 1994. JÚNIUS 19. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 3. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 25 Ft Nincs félelmetesebb sors, mint a nagyvilágban egyedül élni Kierkegaard ~ A TARTALOMBÓL „AZ EGYHÁZ MINT DIAKÓNIA” GYÜLEKEZETEKBŐL JELENTIK A KONFIRMÁCIÓRÓL PRO MEMÓRIÁM KUTAS KÁLMÁN Az új zombai templom Az Országos Presbitérium 1994. április 26-i ülésének határozatai 1. Határozat a rehabilitáció vonatkozásában Az Országos Presbitérium a rehabilitáció ügyére tekintve, megállapította, hogy D. Ordass Lajos püspök, és vele kapcsolatban joghátrányt szenvedett néhány személy rehabilitálása és megkövetése megtörtént. Az Országos Presbitérium a rehabilitációval a továbbiakban nem kíván foglalkozni, ezért felkéri a zsinatot, hogy törvény megalkotásával tegye lehetővé a folyamat rendezett jogi feltételek közötti befejezését. 2. Határozat a Fasori Gimnázium igazgatói tisztségének betöltésére Az Országos Presbitérium felhatalmazza az Országos Elnökséget, hogy amennyiben dr. Vajda Ferenc megbízott igazgató pályázatát a Fasori Gimnázium igazgatói tisztségére a tanári kar és az Igazgató Tanács egyaránt elfogadja, úgy azt az Országos Presbitérium ismételt összehívása nélkül, annak nevében elfogadhatja. 3. Határozat az Aszódi Evangélikus Gimnázium újraindítására Az Országos Presbitérium elhatározta az 1948-ban a Bányai Egyházkerület tulajdonából államosított Aszódi Evangélikus Gimnázium újraindítását, oly módon, hogy az a régi épületben kezdi meg működését mindaddig, amíg az ingatlan-visszaigénylés során az Országgyűlés által biztosított 570 millió forintból fel nem épül az új evangélikus gimnázium. Az Országos Presbitérium megbízza Dr. Roncz Bélát, az Egri Tanárképző Főiskola docensét, hogy az újraindítandó Aszódi Evangélikus Gimnázium szervezéssel megbízott igazgatói teendőit lássa el. Az Országos Presbitérium az Aszódi Evangélikus Gimnázium Igazgató Tanácsa tagjai sorába megválasztotta dr. Harmati Béla püspök-elnököt, Szemerei Zoltán pénzügyi főosztályvezetőt, dr. Roncz Béla megbízott igazgatót, Koncz István és Detre Zoltán osztályfőnököket, Mekis Ádám acsai lelkészt, Dudás János vácegresi felügyelőt, Baranyai Tamás espereshelyettest, dr. Smidéliusz László egyházmegyei felügyelőt, dr. Hajdy László közjegyzőt, Detre János esperes-lelkészt, Fischlné dr. Horváth Anna aszódi felügyelőt. 4. Határozat a Deák téri Gimnáziummal kapcsolatban Az Országos Presbitérium megerősítette a Deák téri Evangélikus Gimnázium Igazgató Tanácsának döntését, mely szerint a megüresedett helyre a szülők közül Fiel Editet, tagjai sorába felvette. Az Országos Presbitérium elfogadta a Deák téri Evangélikus Gimnázium Igazgató Tanácsának javaslatát és ennek alapján megbízta Bízikné Plagányi Erzsébet és Sólyom Éva Deák téri presbitereket, valamint Kertész Géza Bp. Józsefvárosi lelkészt, hogy az Iskolaszékben az iskolafenntartót képviselje. 5. Határozat a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium igazgatói tisztségének betöltésére Az Országos Presbitérium dr. Nánay Lászlónak, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium szervező igazgatójának megbízását egy évvel meghosszabbította. 6. A Piliscsabai Bétel Missziói Otthon Igazgató Tanácsának megválasztása Az Országos Presbitérium a Piliscsabai Bétel Misz- sziói Otthon Igazgató Tanácsa elnöki tisztében megerősítette Bolla Árpád esperest, továbbá a tagok sorába megválasztotta Csizmazia Sándor, dr. Gadó Pál, ifj. Kendek György, dr. Koczor Miklós, Missura Tibor, Mocsári Dezső, Pintér Győző, Széli Bulcsú, Thurnay Béla és Túrmezei Erzsébet testvéreket. Az Igazgató Tanács nem lelkészi vezetőjének elfogadta Pintér Győző megválasztását. Az Országos Presbitérium tudomásul vette, hogy a Piliscsabai Bétel Missziói Otthon Igazgató Tanácsa Számvizsgáló Bizottságot hozott létre az Otthon pénzügyi ellenőrzésére, melynek tagjai Csonka Géza, Kontár Ferencné és Kovács Józsefné. 7. Határozat a tábori püspök személyének elfogadására Az Országos Presbitérium jóváhagyólag elfogadta Takaró Károly gyáli református lelkész tábori püspökké való kinevezését, és tudomásul vette, hogy hat évre ő lesz a protestáns katonai lelkészi szolgálat vezetője. Az Országos Presbitérium elfogadta Szalay Tamás cinkotai evangélikus lelkész kinevezését a tábori püspök mellé rendelt irodavezetői tisztségre. 8. Határozat anyagi ügyekben Az Országos Presbitérium az Evangéükus Országos Egyház és intézményei 1993. évi zárszámadását és 1994. évi költségvetését elfogadta. Az Országos Presbitérium hozzájárult ahhoz, hogy a világi gyakorlatnak megfelelően a pénzügyi tervek a továbbiakban ezer forintra kerekítve szerepeltessék a számadatokat. Az Országos Presbitérium úgy határozott, hogy a gyülekezetek által végeztetett, nem közvetlenül a hitéleti tevékenységhez kapcsolódó munkákra alkalmazott dolgozók esetében a társadalombiztosítási járuléknak az Országos Egyház részéről történő támogatása 1994. évben már csak 50% legyen, jövőre pedig ez a támogatás megszűnik. Az 1994. január 1. utáni igényeknél szintén nincs ilyen támogatás. 9. Határozat az Országos Presbitérium Felhívásának közzétételére Az Országos Presbitérium a választások közeledtével Felhívással fordult a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyülekezeteihez. Elrendelte a Felhívásnak a megküldését valamennyi gyülekezetünk számára, és annak a vasárnapi főistentiszteleten való felolvasását. 10. Határozat „Szabályrendeletek” megalkotásáról Az Országós Presbitérium a szükséges formai módosításokkal elfogadta és életbe léptette „A Magyar- országi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeinek gazdasági és szakmai felügyeletéről” valamint a „Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Nevelési- és Oktatási Bizottságának feladatairól” szóló szabályrendeleteket. 11. Határozat a „Hang” c. ifjúsági lap megalapításáról Az Országos Presbitérium elfogadta, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház Ifjúsági Bizottsága révén társalapítóként részt vesz a MEVISZ-szel közösen a „HANG” című ifjúsági lap létrehozásában és fenntartásában. Ezzel együtt tudomásul vette Koczor Zoltán, Marton Tamás, dr. Szabóné Mátrai Mariann, Szeverényi János és Thurnay Béla megválasztását a szerkesztő bizottságba. 12. Határozat bizottság kiküldéséről Az Országos Presbitérium elhatározta egy legalább három, de legfeljebb öt főből álló bizottság kiküldését, amelynek tagjait az Országos Elnökség kéri föl. A Bizottság feladata, hogy az Országos Presbitérium munkájának korszerűbbé tételéhez szükséges ügyrendet dolgozzon ki, és azt a következő ülésen terjessze elő. 13. Határozat Segélyezési Bizottság kiküldéséről Az Országos Presbitérium úgy határozott, hogy az Európai Egyházak Lelkészi Segély összegének évenkénti elosztására bizottságot hoz létre, amelynek tagjai sorába dr. Harmati Béla püspök-elnök, Szebik Imre püspök, dr. Frenkl Róbert országos felügyelő, Szemerei Zoltán, Benczúr László, Takács né Kovácsházi Zelma, Kendeh Györgyné, Csizmazia Sándor, dr. Szabóné Mátrai Marianna és Szabó Ferencné testvéreinket kiküldte. Isten az Ur mindenek felett! Templomszentelés Zombán Néhány héttel ezelőtt - pünkösdi számunkban - hírt adtunk Orosháza 250 éves jubileumáról. Zombáról indultak el azok a családok, akik megalapították a várost. Pünkösd ünnepén Zombára látogathattunk el kedves meghívásra, mert új templomot építettek a zombai evangélikusok. A község története hazai történelmünk egyik jellemzője. A 18. század elején a Dunántúl nyugati széléről jöttek evangélikus telepesek. Mivel szabad vallásgyakorlatukat korlátozták, tovább indultak és akkor alapították meg az Alföldön Orosháza városát. A kevés ott maradt evangélikus hosszú évtizedeken át nem járhatott templomba, egykori templomuk helyén ma emlékmű jelzi annak létét. 1947-ben, a nagy telepítések korában, amikor németeket és szolovákokat telepítettek ki országunkból, Szlovákiából magyar telepesek érkeztek ide. Alsószeliből jöttek, evangélikusok voltak. Velük jött tanítójuk: Boros Béla is, aki áldott munkát végzett, amennyiben a felvidéki evangélikusokat és reformátusokat, valamint a helyben élő kevés evangélikus családot összefogta és 1948 nyarán gyülekezetté szervezte úgy, hogy 80-90 fővel megalakult a kétyi evangélikus egyházközség fiókgyülekezete. Első lelkipásztoruk Andor ka Sándor kétyi lelkész volt, aki az új templom szentelésén nagy örömmel vett részt. Pünkösd ünnepén testvéri találkozó, egész napos ünneplés keretében volt az új templom felszentelése. Történetéről a gyülekezet felügyelője a közgyűlésen számolt be. Hazalátogattak az egykor Qrosh^?á- ra települt rokonok és családtagok. Elkísérte őket Pintér János esperes és Ribár János lelkészük is. Rajtuk kívül Németországból is jöttek, valamint a környék gyülekezeteiből, különösen is a szekszárdi anyagyülekezetből. A templomot ifj. Benczúr László Ybl-díjas építészmérnök tervezte. Mint a képen is látható, félkör alakú hajója azt fejezi ki, hogy Isten sátora gyűjti egybe Isten gyermekeit maga köré, így a közösséget Istennel és egymással is ábrázolja. A felszentelés szolgálatát dr. Harmati Béla püspök ifj. Hafen- scher Károly esperessel és Lackner Aladár gyönki lelkésszel együtt végezte. Az igehirdetés alapigéje Jn 4,24 verse volt. A templom Isten vonzásköre. A középpont az az Isten, akinek igéje, szentségei hívogatnak őhozzá. Itt Istenre és egymásra nézhetünk. Ez a vonzáskör a lélek és igazság vonzásköre. A Lélek közösséget akar munkálni. Pünkösd azt mutatta: az emberek megértik egymást. A megértés nemcsak a nyelv, de a szív kérdése is. Ma „sivatagosodik” a világ, a beszéd, az élet, terjed a gyűlölet, a meg nem értés, a szeretetlenség. Az egyház ma kertet épít, hogy a jó fa jó gyümölcsöt teremjen - fejezte be igehirdetését a püspök. A templom építésének történetét Pintér György felügyelő foglalta össze röviden. Szólt az alsósze- liek érkezéséről, kiemelte Boros Az Evangélikus Teológiai Akadémia 1994. június 23-án, csütörtökön 15.30 órakor tartja TANÉVZÁRÓ ISTENTISZTELETÉT ÉS ÜNNEPI ÜLÉSÉT a Budapest-Zuglói evangélikus templomban ' (Budapest XIV., Lőcsei út 32.) Az istentisztelet igehirdetői szolgálatát DR. FABINV TIBOR teológiai tanár végzi. Ünnepi alkalmunkra szeretettel meghívjuk. Dr. Reuss András dékán Béla tanító szervező munkáját és Andorka Sándor akkori kétyi lelkész pásztoroló szolgálatát. A megalakult fiókgyülekezet istentiszteleteit majd 35 évig különböző iskolákban, kultúrtermekben tartotta, de igen nagy volt a vágy a szívekben egy saját templom iránt. Mindezeket a helyeket lassan kinőtték, mert örvendetesen nőtt a templomlátogatók száma. 1990- ben lett a gyülekezet gondozó lelkésze ifj. Hafenscher Károly szekszárdi lelkész, esperes. Felerősödött a templom utáni vágy és 1992 tavaszán már úgy határozott a közgyűlés, hogy templomot építenek. A templom helyének keresésében és megtalálásában nagy segítséget jelentett a helyi önkormányzat, Szulimán Ferenc polgár- mester és dr. Fábián László jegyző hozzáállása. A terület, melyen ma a templom áll, statikai megerősítésre szorult, teljes földcserét kellett elvégezni. 1992-ben kezdték ezt a földmunkát - saját erővel, majd 1993 tavaszán folytatták. Az építés feladatát pályázat útján a zombai szövetkezet építő brigádja nyerte el. Június 8-án kezdtek hozzá és három nap alatt álltak a templom falai. Mindez természetesen csak úgy történhetett, hogy a gyülekezet és a falu apraja-nagyja két kézi munkájával segített. Őszre már tető alá került az épület. Ez év tavaszán folytatták a belső munkákat, melyben helybeli iparosok adománya, társadalmi munkája is beleépült a templomba. A templom padlófűtéssel működik. Kiemelte a beszámoló, hogy a község lakói „felekezeti hovatartozás nélkül jöttek és saját idejüket és erejüket nem kímélve kivették részüket ebből a munkából”. A társadalmi munka értéke kb. 2 millió forint volt. Az egész építkezés 8 millióba került, ebből még másfél millió a tartozásuk. A beszámoló az ön- kormányzatnak, a társadalmi munkásoknak és a gyülekezet lelkészének mondott köszönetét. Ifj. Hafenscher Károly esperes szerint az elvégzett munka beszél legjobban arról, ami Zombán történt. Bizonyságot tett arról, hogy Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz, miatta érdemes vándorolni és templomot építeni. Beleépült a templomba szív és lélek, anyag és idő, de ennek akkor volt értelme, ha jobb, több és igényesebb lesz az életünk. Benczúr László építész elmondta, hogy építő és a gyülekezet megtette a magáét, részesei vagyunk a befejezett munkának és most folytatódik tovább a lelki építési munka. Pintér János orosházi esperes, gyülekezete üdvözletét adta át. A csodákat véghez vivő Isten erősítse, táplálja a zombaiakat, hogy soha ne veszítsék el reménységüket. Szulimán Ferenc polgármester az építés szépségének nevezte az összefogást. Dr. Gulyás Mihály orosházi polgármester a testvéri szeretetről beszélt és gyertyatartót ajándékozott a templom oltárára. Karlheinz Ulrich a bajor testvér- egyház diakóniája nevében, Heinrich Reitinger a bajorországi magyar kulturális szervezet nevében szólt. Mint kitelepítettek, sorstársak vagyunk, most együtt örülünk veletek. Szilvási Géza református lelkész és Antal Géza katolikus plébános egy-egy igével köszöntött, Andorka Sándor ay. lelkész megemlékezett a kezdetről és elmondta: álmokat láttunk egykor és az álom megvalósult. Végül dr. Hafenscher Károly, a helyi lelkész édesapja köszöntött Ezékiel 37. fejezete alapján, a Lélek megelevenítő munkájára irányítva az ünneplők figyelmét. Nyugat-Dunántúl-Zomba-Oros- háza, Alsószeli-Zomba. Ezek földrajzi nevek csupán. De ezen a pünkösdön nekünk, akik Zombán ünnepeltünk, szemléletesen beszélt Isten munkájáról, aki a ,crté ", népek életét kormányozza. Ő az Úr! Tóth-Szöllős Mihály i
