Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-10-24 / 43. szám

Zsina ti„ Híradó Az Evangélikus Elet 58. évfolyama 'C'CÜYVAS. számának zsinati melléklete 1993. OKTOBER 24. A ZSINAT TIZEDIK ÜLÉSSZAKA: OKTOBER 8-10. EZ TÖRTÉNT A 10. ÜLÉSSZAKON 1993. október 8-9-10-én háromnapos ülésszakon volt együtt a Zsinat a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban. Pénteken 10 órakor áhítattal kezdődött az együttlét. Dr. Török Gábor tartotta Jób 1,6-12 alapján. A zsinati ülésszak megalakulása, távollévők bejelentése, az őket helyettesítő póttagok bemutatása után megállapították a határozatképességet, a pontos napirendet és az egyes ülések időbeosztását. Tizenöt ülésre oszlott az ülésszak, melynek elnökei: dr. Reuss András, dr. Sólyom Jenő, dr. Andorka Rudolf, Szebik Imre és dr. Frenkl Róbert voltak, egymást váltva. Hosszabb időt jelent mindig a jegyzőkönyv elfogadása. Az előző ülésszak jegyzőkönyvét előzete­sen megkapják a zsinati tagok, már otthon tanulmányozhatják és előadhatják kifogásaikat, elvégzik a kiigazításokat. Az ülésszak napirendjén a következő témák szerepeltek: Az 1. sz. Bizottság előterjesztésében tárgyalták az I. törvény tervezetét, mely a Magyar­országi Evangélikus Egyház szervezetének alapelveit tartalmazta. Dr. Koczor Miklós ismer­tette. A 3. sz. Bizottság előterjesztésében folytatták az egyházi szolgálatról szóló törvénytervezet részletes vitáját. (Az előterjesztést megosztva végezte Zászkaliczky Péter, Bence Imre és Sztruhár András zsinati bizottsági tag.) A 7. sz. Bizottság feladatáról beszámolt dr. Munta\g Andor a bizottság elnöke. A törvényjavaslat címe: Felkészítés az egyházi szolgálatra. A 9. sz. Bizottság feladata: Az egyházi szeretetszolgálat és intézményei c. törvény egész kérdés­köre. Ennek koncepciójáról beszámolt Sárkány Tibor, a bizottság elnöke. A fennmaradó időben a zsinat foglalkozott a szakbizottságok témafelméréseinek helyzetével, zsinati bizottságok összetételének kiegészítésével, levelek meghallgatásával. Végül megállapították all. ülésszak napirendjét. All. ülésszak 1994. január 7-8-án lesz. A zsinati ülésszak megnyitó áhítata Jób 1,6-12 JAVASLAT AZ I. TÖRVÉNY TERVEZETÉHEZ I. Törvény A Magyarországi Evangélikus Egyház szervezetének alapelvei Változat: A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényeinek alapelvei Kedves Testvéreim! Jól ismert sorok ezek. jól ismert történetet hallottunk. Azt hiszem, mindnyájunknak a megkísértés és a helytállás próbatétele jut eszünkbe erről a történetről. Ugyanakkor na­gyon gazdag ez a bibliai történet, több szövete van és egészen másról van szó benne. Rögtön az elején ész­revehető, hogy csupán megkísérlés­nek nem lehet felfogni, hiszen fordí­tott megkísérlésről van szó. Nem arról, hogy nincs semmid, kövess el bűnt is, ezért megjutamazlak. Ha­nem éppen fordítva. Jóbnak minde­ne megvan. A megkísértés az, hogy el kell venni tőle és akkor már nem fog áldani. Nagyon csábító a lehe­tőség, hogy ezt egy különleges per­nek, eljárásnak fogjuk fel, ahol a Sátán a közvádló. Ezt mondja az Úrnak: Megáldottad öt, de ha ezt a visszájára fordítod, bizony megta­gad téged. Folytassuk le a bizonyítási eljá­rást. Meglepő módon az Úr ebbe belemegy és úgy megy bele, hogy végig Jób mellett áll. Lemond „bí­rói" hivataláról, nem ő fog ítélkezni Jób felett; ezt másra bízza. Ismert a történet folytatása. Jóbot a csa­pások után barátai keresik fel. A barátok először vigasztalni jöt­tek, de Jób panasz szavaira ellene fordulnak. Védik a törvényt. Azt a törvényt, mely apáik életét és az övéket szabályozta, -s ez emberileg logikus. A bűnt büntetni kell, a jó­tett jutalmat érdemel. Büntetést kaptál Jób az Úrtól? Kell, hogy va­lami vétked legyen. Jób tagadja, Is­tenhez fordul, - nem ellene. Mondhatjuk, - mindez régen tör­tént, az Ószövetségben, Krisztus előtt. De, ha megnézzük a barátok gondolatait, hogy a barátok által képviselt törvény mit jelent, rá kell döbbennünk, hogy ezek a törvé­­nyéJciraJapelvek szabályozzák mai modérh életünket is. Két gondolatj két alapelv tisztán kimutatható a barátok álláspontjában. Nevezete­sen: nincs büntetés bűn nélkül. A modern büntetőjog így fogalmaz: nincs bűncselekmény törvény nél­kül. Ezt kiegészítő gondolat: nincs büntetés sem törvény nélkül. Min­den modern állam büntetőjoga, - a miénk is - mai napig ezen az alapon áll. A másik ebből logikusan követ­kezik, aki Isten törvényét megtart­ja, annál kell, hogy meg legyen a jutalma. A törvény mindenkire, még a törvényhozóra is vonatkozik, - ez is egy régi gondolat. Gondoljunk a francia felvilágosodásra. A legelső követelésük az volt - szemben a kö­zépkor joggyakorlatával, hogy a törvény magát a királyt is kötelezi. Ezek emberi törvények, emberek közötti alkalmazásra születtek. Nem szabad azonban emberi gon­dolatainkat Istenre kivetíteni. A történet befejezése világosan mutatja ezt. A barátok formailag, beszédükben nem vétettek a törvény ellen, nem vétettek Isten ellen. Isten mégis azt mondja róluk - bűnösök. Csak Jób miatt bocsát meg nekik. Mi az igazság ? Mi a Jób igazsá­ga? Mire mutat végső soron ez a történet ? Jób egy dolgot fedez fel, amit a barátok nem fedeznek fel, amit a törvény lélektelen, mechani­kus alkalmazása nem is tesz lehető­vé, - és ez nem más, mint a szeretet. Kedves Testvéreim! Zsinatunk törvényalkotó zsinat. Törvényeket kell alkotnunk. Vitatkozunk, véd­jük a magunk igazát. Ez a törvény viszont arról is szól, hogy két dolog közül nem szükségképpen csak az egyik lehet igaz. Hiszen Jób igazsá­ga Isten igazsága. Amen. dr. Török Gábor ti § A Magyarországi Ágostai Hit­vallású Evangélikus Keresztény Egyház, - hivatalosan: Magyaror­szági Evangélikus Egyház - a Ma­gyarországon közös vallásgyakor­lat végett jogilag szervezett evangé­likusok közössége, Jézus Krisztus anyaszentegyházának része. Változat: A Magyarországi Evangélikus Egyház - teljes nevén Magyarországi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház - a Magyarországon közös vallás­gyakorlat... 2-§ A Magyarországi Evangélikus Egyház Jézus Krisztustól rendelt küldetésének, szolgálatának tekin­ti, hogy Isten igéjét tisztán és igazán hirdesse, a szentségeket Krisztus rendelése szerint szolgáltassa ki és ennek gyümölcseként a szeretetct Krisztus tanítása és példája szerint gyakorolja. Törvényeivel ehhez biz­tosít jogi keretet. 3.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház tagja az a magyar állam­polgár és az a Magyarországon élő személy, aki keresztségben része­sült, az evangélikus egyháznak a Szentíráson alapuló hitvallásos ta­nítását elfogadja, vallja és képessé­gei szerint megtartani igyekszik. 4- § Az egyháztagság rendesen egy­házközségi tagságban valósul meg. Az egyházközség tagja az az egy­háztag, aki annak gyülekezeti életé­ben és fenntartásában lelki, szellemi és anyagi erejéhez képest részt vesz, és általában az egyházközség terü­letén lakik. Az egyházközség a tagjairól nyil­vántartást vezet. 5- § Minden egyházközségi tag, aki az egyházi törvényekben megfo­galmazott feltételeknek megfelel, jogosult a Magyarországi Evan­gélikus Egyház kormányzásában részt venni, i 6. § A Magyarországi Evangélikus Egyház szervezete részben zsinat­­presbiteri, részben képviseleti alap­elveken épül fel négyfokú egyház­kormányzat kiépítésével. Eszerint az egyház alapintézménye az egy­házközség. Áz egyházközségek egyházmegyét, az egyházmegyék egyházkerületet, az egyházkerüle­tek pedig országos egyházat alkot­nak. Az egyház jogi hatalma az egyházkormányzati szervek, a zsi­nat és az egyházi bíróságok között oszlanak meg és az összes jogosult egyháztag közakaratán alapul. 7-§ A Magyarországi Evangélikus Egyház a hatalmi ágakat a törvé­nyesség fokozottabb érvényesülése érdekében a törvényben rögzített célszerű mértékig egymástól elvá­lasztja. 8. § Az evangélikus egyház kormány­zatában, törvényhozásában és bí­ráskodásában az egyházi szervek összetételénél a paritás elve, vagyis a lelkészi és nemlelkészi elem egy­forma részvétele érvényesül. Ugyancsak azonos jogokat élvez­nek a nők a férfiakkal az egyházi élet minden vonatkozásában. 9-§ A Magyarországi Evangélikus Egyházat az évszázados joggyakor­lat, a lelkiismereti és vallásszabad­ságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény értelmé­ben önkormányzat illeti meg. A val­lást és egyházat érintő ügyekben tehát minden önkormányzati szerv - a törvény keretei között - önál­lóan intézkedik. A felsőbb egyházi hatóságok kötelesek az alsóbb fokú egyházi hatóságok jogkörének ép­ségben tartásán őrködni. 10. § Egyházi tisztségre csak olyan tiszta erkölcsű egyháztagot lehet megválasztani, aki a tisztséghez szükséges feltételeknek megfelel és az egyházhoz tartozással járó hűség s kötelesség követelményeit nem szegte meg. 1L§ A Magyarországi Evangélikus Egyházban az igehirdetésre, a szentségek kiszolgáltatására és meghatározott egyházi szolgálatok­ra - rögzített feltételek teljesítése esetében - lelkészeket kell felavat­ni. A felavatott lelkészi minőség el­vesztésének feltételeit is meg kell határozni. 12. § Az egyházi tisztségekre történő választás általában meghatározott időtartamra szól, kivéve, ha az egy­házi törvény ettől eltérően rendelke­zik. Változat: ...választás általában hatévi időtartamra szól, kivéve... 13. § A tisztségviselőket és alkalma­zottakat megválasztásuk előtt jo­gaikról, kötelességeikről, intézke­dési körükről kimutathatóan fel kell világosítani. Működésüket rendszeresen értékelni kell. A hiva­tali ténykedésük során szándékosan vagy vétkes gondatlanságból oko­zott kárt megtéríteni tartoznak. 14. § Minden egyházkormányzati foko­zaton évente legalább egy ízben, sza­bályszerűen meghirdetett közgyűlést kell tartani. A közgyűlések nyilváno­sak s azokon a többség törvényesen megnyilvánult akarata dönt. Szemé­lyes és anyagi természetű ügyekben, valamint választásoknál titkos sza­vazást kell elrendelni. 15. § A Magyarországi Evangélikus Egyház feladatának tekinti, hogy az egyház tagjait, munkásait, gyü­lekezeteit és testületéit rendszeresen felkészítse és kiképezze az egyházi szolgálatra. 16. § Az egyház missziói szolgálatát minden hívőtől elvárja. Ennek érde­kében létre kell hozni gyülekezeti és országos missziói intézményeket. A belmissziói feladatok elsődleges­sége mellett a külmisszió ápolására is súlyt kell helyezni. Változat: ...hívőtől elvárja. A hitet ébresztő igehirdetöi szolgá­lathoz létre kell hozni gyülekezetek közötti s országos intézményeket is. Környezetünk hitetlensége, kö­zönye sürgeti a belmissziói szolgá­lat létesítményeit. A belmissziói feladatok elsődlegessége mellett a külmissziói szolgálat s az ehhez kapcsolódó szervezetek működése is képezze egyházunk feladatát. 17. § Az egyház intézményes szeretet­szolgálatához megfelelő belső szer­vezetet, alkalmasan felszerelt léte­sítményrendszert kell létrehozni, s ezt rendszeresen kell fejleszteni. Fo­lyamatosan kell megoldani az idős, az egyházi szolgálatból kiöregedet­tek s az egyházi szolgálat közben tartósan megbetegedettek szüksé­ges ellátását is. (Folytatás a következő oldalon) KOMMÜNIKÉ A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata 1993. október 8-9-10- én tartotta 10. ülésszakát a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban. Tárgyalták az I. törvényt, mely a Magyarországi Evangélikus Egy­házról általában szól. Folytatták az egyházi szolgálatról szóló törvény részletes vitáját. Elfogadta a zsinat az egyház munkásairól és a lelkészi szolgálatról szóló fejezeteket. Foglalkozott még a zsinat első olvasásban az egyházi szolgálatra való felkészítésről, valamint a szeretetszolgálatról és intézményeiről szóló törvénytervezetekkel. A zsinat következő ülésszakát 1994. január 7-8-án tartja. Budapest, 1993. október 9. A KÖVETKEZŐ (11.) ÜLÉSSZAK NAPIRENDJE Az I. törvény tervezetének részletes vitája A II. törvény tervezetének folytatólagos részletes vitája A törvénykönyv szerkezetének vitája A szeretetszolgálatról szóló törvénytervezet részletes vitája Felkészítés az egyházi szolgálatra c. törvénytervezet vitája A 6. sz. bizottság jelentése a pedagógusok zsinati tagjainak választása ügyében Missziói bizottság törvénytervezetének első olvasata Bíráskodásról szóló törvény tervezete Szociáletikai nyilatkozat szövegének véglegesítése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom