Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-10-24 / 43. szám

Zsinati Híradó 1993. október 24. JAVASLAT AZ I. TÖRVÉNY TERVEZETÉHEZ (Foytatás az előző oldalról) 21. § 18. § Az egyházi iskolák és kollégiu­mok az egyházi élet alapját és szín­vonalát szolgálják. Fenntartásuk, magas nevelési-oktatási szintjük biztosítása közben alapvető egyházi érdek az igényes hitoktatás, a lelki élet sokoldalú, pedagógiai szolgála­ta. 19. § Az egyház számol azzal, hogy a törvénytelenségeket bíráskodás út­ján fékezze meg s állítsa helyre szol­gálatának törvényes rendjét. Az egyház bírói hatalmának lelki olda­lát is meg kell erősíteni. A bírásko­dásban a bírói függetlenség elvének fokozott érvényesülésére van szük­ség. Az egyház minden önálló tagja az egyházi szervek jogsértő intézke­dései ellen a felettes szervekhez, köztük az egyházi bírósághoz pa­nasszal fordulhat. Változat: ... szabályozását. Az egyházi gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb adatokat minden szinten nyilvánosságra kell hozni. 23. § országi és külföldi egyházakkal, va­lamint nemzetközi egyházi szerve­zetekkel, köztük elsősorban a Lut­heránus Világszövetséggel és az Egyházak Világtanácsával. Az egyház feladatának tekinti az egyházi zene rendszeres művelését, a kántori szolgálat színvonalas megalapozását, széles körű fejlesz­tését. Az egyházi médiák korszerű kialakítása és a gyűjtemények fenn­tartása, fejlesztése is fontos egyházi feladat. Változat:... meg kell erősíteni a Lelkészi Becsületszók újjászervezé­sével. A bíráskodásban a bírói... Az egyház tagjai egyházi célú egyesületet alkothatnak. Az egye­sület alapszabályát a működés he­lye szerint illetékes egyházkor­mányzati testületnek a működés megkezdése előtt jóváhagyás végett be kell mutatni. Az egyházi felügye­let szabályozását rögzíteni kell. Az egyház megállapodás szerint köl­csönös előnyök alapján együttmű­ködhet az egyháztól Függetlenül be­jegyzett egyesületekkel is. 25. § A Magyarországi Evangélikus Egyház az országban működő egy­házak felé az egyenjogúság és viszo­nosság elvéhez ragaszkodik. 26. § 22. § 24. § 20. § A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényhozó szerve a zsinat. Minden egyházkormányzati foko­zatot szabályrendelet-alkotási jog illet meg a legközelebbi felsőbb ha­tóság jóváhagyása mellett. Az egyháznak, mint önálló jogi személynek gazdálkodási kötele­zettségét ellenőrzötten kell biztosí­tania. Háztartásának törvényes rendjéhez tartozik, hogy hozzájáru­lásokat, adományokat gyűjthet, se­gélyeket használhat fel. Megbízha­tó alapokra kell helyeznie alkalma­zottai nyugdíjügyének szabályozá­sát. A Magyarországi Evangélikus Egyházat a Jézus Krisztusba vetett hitbeli közösség révén testvéri kap­csolat köti össze a többi keresztény egyházzal. A más országokban levő evangélikus egyházakkal a hitvallás azonossága, a lelki közösség, illetve a múltba gyökerező történelmi kap­csolatok fűzik össze. Ökumenikus kapcsolatokat tart fenn a magyar-Az egyház az állammal való vi­szony kialakításánál nem törekszik politikai hatalomra, csupán azok­nak a feltételeknek megteremtését és további fenntartását igényli, amelyek mellett szabadon működ­het. 1. sz. Bizottság (Előterjesztette: dr. Koczor Miklós, a bizottság elnöke). A tervezet ezen szövegét a zsinati tagok előre megkapták hozzászó­lás. javaslattétel végett. Egy javas­lat érkezett be írásban az ülésszak kezdetéig. Ennek szövegét is közzé­­t esszük. Javaslat az 1. számú bizottság által beterjesztett I. Törvény szövegének az alábbiak szerinti módosítására I. Törvény A Magyarországi Evangélikus Egyház működésének alapelvei vagy A Magyarországi Evangélikus Egyházról általában 1. A Magyarországi Evangéli­kus Egyház az egy, szent, egye­temes. apostoli, keresztyén anya­­szentegyház része, mely a Szent­írás, az egyetemes hitvallások (az Apostoli, a Niceai és az Athanasiusi Hitvallás) és a re­formáció lutheri irányzatának hitvallásai (az Ágostai Hitvallás és Védőirata, a Kis- és Nagyká­té, a Schmalkaldeni Cikkek és az Egyezségi Irat) tanítása alapján vallja meg hitét a Szentháromság Istenben, és végzi szolgálatát Magyarországon. Az egyházközség a tagjairól nyilvántartást vezet. Az egyházi élet minden területén a nők a férfiakkal azonos jogo­kat élveznek. 7. Az egyház tagjainak joga és kötelessége, hogy képességük és elhívásuk mértéke szerint az egy­ház szolgálatában részt vállalja­nak. Ennek elősegítésére a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház feladatának tekinti azt is, hogy tagjait evangélikus szellemben nevelje, őket az egyházi szolgá­latra felkészítse és kiképezze. 13. A Magyarországi Evangé­likus Egyház a hitvallás azonos­ságának alapján szószéki- és ol­tárközösségben van a más orszá­gok evangélikus egyházaival, a Lutheránus Világszövetség tag­egyházaival. vezetékkel, elsősorban a Ma­gyarországi Egyházak Ökumeni­kus Tanácsa és az Egyházak Vi­lágtanácsa tagegyházaivalr * Sólyom Jenő Zászkaliczky Péter 2. A Magyarországi Evangéli­kus Egyház Jézus Krisztustól rendelt küldetésének tekinti, hogy Isten igéjét tisztán és iga­zán hirdesse, a szentségeket Krisztus rendelése szerint szol­gáltassa ki, és ennek gyümölcse­ként a szeretetet Jézus Krisztus tanítása és példája szerint gya­korolja. 8. Minden egyházközségi tag, aki az egyházi törvényekben megfogalmazott feltételeknek megfelel, jogosult a Magyaror­szági Evangélikus Egyház kor­mányzásában részt venni. Az egyház jogi hatalma az összes jogosult egyháztag közakaratán alapszik. 14. A Magyarországi Evangé­likus Egyházat a Jézus Krisztus­ba vetett hitbeli közösség révén testvéri kapcsolat köti össze a többi keresztyén egyházzal. Öku­menikus kapcsolatokat tart fenn a magyarországi és külföldi egy­házakkal, valamint egyházi szer­zi törvénytervezetei a zsinat első olvasatban megtárgyalta. A ké­szülő törvény címéül a zsinat a benyújtott javaslat másodiknak írt címét szavazta meg: A Ma­gyarországi Evangélikus Egyház­ról általában. Az I. sz. bizottságnak azzal adta vissza, hogy az általános vi­tában jelzett szempontok szerint dolgozzák át. Javaslat az Egyházi Törvények II. Törvény 116. § (1) b) 5. pontjának módosítására Javasoljuk, hogy az Egyházi Törvények II. Törvény 116. § (1) b) 5. pontja: (1) A zsinat tagjai: b) választás alapján: 5. a Budapesti Evangélikus Gim­názium kél tanára. a következőképpen módosul­jon: 5. a Magyarországi Evangéli­kus Egyház közoktatási intéz­ményeinek négy főállású, evan­gélikus tanára. INDOKLÁS: A zsinat az első ülésszakán, 1991. június 9-én módosította az Egyházi Törvények II. Tör­vény 116. § (1) b) pontját, kiegé­szítve azt a Budapesti Evangéli­kus Gimnázium tanáraira vo­natkozó 5. ponttal. Egy évvel később, az újabb iskolák indulása idején felme­rült, hogy nem kellene-e módo­sítani a törvényt, képviseletet biztosítandó a többi iskola szá­mára is. 1992. augusztus 28-án a zsinat elfogadott egy, az egy­házi iskolák zsinati képviseleté­vel kapcsolatos előterjesztést. Ennek lényege az volt, hogy az akkori helyzetben nem látszott indokoltnak a törvény módosí­tása. A kiépülés fázisában lévő, még kevés evangélikus tanárt alkalmazó iskolák esetén nem tűnt méltánytalannak, ha nem kapnak közvetlen képviseletet. Ugyanakkor a zsinat elfogadta az iskolatörvénnyel foglalkozó bizottság javaslatát, hogy az akkor működő gimnáziumok, iskolák igazgatóit hívják meg a bizottság üléseire. ' "A zsinat elnökségé,' Iégúlób-' bi, szeptember elejei ülésén, úgy érezte, hogy most indokolt a korábbi döntés felülvizsgálata. Kettőnket kért meg arra, hogy - konzultációk után - terjesz­­szünk javaslatot a zsinat elé. Két ok miatt kerül újra elő ez a kérdés: 1. Az elmúlt egy év alatt az evangélikus egyházi iskolák lét­számban és szellemiekben is megerősödtek. Jelenleg már hat gimnázium, egy gimnáziumi ta­gozat és két általános iskola működik. Ha nem is teljes mindegyik, az evangélikus ta­nárok létszáma jelentősen meg­nőtt. A fasori gimnázium mo­nopolhelyzete megszűnt. Ez önmagában még nem in­dokolna módosítást most. Vár­hatnánk a zsinati törvény meg­alkotásáig, ahogyan azt tavaly elképzeltük. A mostani lépés legfőbb indoka a második ok. 2. A Budapesti Evangélikus Gimnázium két megválasztott zsinati tagja és póttagja közül - lemondások illetve nyugdíjba­­vonulás miatt - már csak egy zsinati tag maradt. Mindenkép­pen új választást kell kiírni. Eb­ben az esetben viszont már sem­mi sem indokolja, hogy csak a Budapesti Evangélikus Gimná­zium tanárai közül lehessen vá­lasztani. A módosítás egyik célja tehát az, hogy a választhatósági kört kiterjessze az összes evangéli­kus iskola evangélikus taná­raira. Másrészt jogosnak látszik az az igény, hogy az eddigi két ta­nár helyett négy zsinati tag ke­rüljön be. Ezzel növekedne a teljes létszám, a paritás is to­vább sérülne (eddig sem volt teljes a páratlan összlétszám miatt), de néhány aktív egyház­tag tanár részvétele segíthetné a zsinati munkát. A zsinat a javaslatot azzal a változtatással fogadta el, hogy a „tanár” szó helyére a „peda­gógus” szót tette, mert nemcsak középiskoláink, de alsóbb fo­­kúak is vannak, sőt óvodák is. A törvény új szövege tehát a következő: 5. a Magyarországi Evangéli­­. kus .Egyház közoktatási intéz­ményeinek négy főállású, evan­gélikus pedagógusa. A zsinat felkérte a zsinat ok­tatási bizottságát, hogy a tör­vény végrehajtásának részleteit munkálja ki, a következő ülés­szakon terjessze elő és akkor dönt a zsinat a további zsinati tagok megválasztásának kiírá­sáról és a lebonyolításról. A fenti törvény szövegét kü­lönben a zsinat az ügyrendje szerinti minősített (kétharma­dos) többséggel hozta meg, mi­vel ez a jelenleg érvényben lévő 1966-os Egyházi Törvény része. Lelkészi szolgálat 3. Ezen küldetés betöltéséért minden egyháztagnak és egyházi tisztségviselőnek felelősséget kell vállalnia. Az egyház rendje és törvényei is e küldetés betöltését szolgálják. 9. A Magyarországi Evangéli­kus Egyház önkormányzattal rendelkezik, melynek jogforrásai az évszázados joggyakorlat és a Magyar Köztársaság vonatkozó törvényei. A Magyarországi Evangélikus Egyház önálló jogi személy, az egyházat érintő ügyekben - a törvény keretei kö­zött - önállóan intézkedik. 4. A Magyarországi Evangéli­kus Egyház egyházközségekből épül fel, amelyek - a törvények által biztosított keretek között - sajátos felelősséggel élnek. Az egyházközségek egyházmegyét, az egyházmegyék egyházkerüle­tet, az egyházkerületek pedig or­szágos egyházat alkotnak. 5. A Magyarországi Evangéli­kus Egyház tagja az a magyar állampolgár és az a Magyaror­szágon élő személy, aki a ke­­resztségben részesült, az evangé­likus egyháznak a Szentíráson alapuló hitvallásos tanítását el­fogadja, vallja és képességei sze­rint megtartani igyekszik. 10. Önálló jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkez­nek az egyházközségek is. Az egyházi szolgálat végzésére a Magyarországi Evangélikus Egy­ház egyéb, önálló jogi személyi­ségű testületeket és intézménye­ket is létrehozhat, de a Magyar­­országi Evangélikus Egyház egy egységes egészet alkot. 11. A Magyarországi Evangé­likus Egyház - a törvényesség fokozottabb érvényesülése érde­kében, a törvényben rögzített célszerű mértékig - az egyház­kormányzást, a törvényhozást és a bíráskodást elválasztja egy­mástól. 6. Az egyháztagság rendesen egyházközségi tagságban valósul meg. Az egyházközség tagja az az cgyháztag, aki annak a gyüle­kezeti életében és fenntartásában lelki, szellemi és anyagi erejéhez képest részt vesz, és általában az egyházközség területén lakik. 12. A Magyarországi Evangé­likus Egyház kormányzatában, törvényhozásában és bíráskodá­sában az egyházi szervek össze­tételénél a paritás elve, vagyis a lelkészi és nemlelkészi elem egyenjogú részvétele érvényesül. Közömbös, netán érdektelen kérdés nincs a zsinaton. Pozitív ér­telemben azonban tehető különb­ség a témák között. A jövő század egyháztörténész kutatói jól nyo­mon követhetik majd ezt. Elég lesz meghallgatniok az egy-egy ülésről készült hangszalagot, regisztrálni, mely kérdésekhez szóltak hozzá a legtöbben. A lelkészi szolgálat érthetően ezek közé tartozik. Középpontjá­ban áll a egyház életének. Különö­sen nagy vitát váltott ki a gyüleke­zeti lelkészi állás betöltésének, il­letve megszüntetétésének a kérdé­se. Előbbinél a mai gyakorlat - a lelkész meghívása a nyugdijbavo­­nulásig érvényes - mellett a zsinati bizottság javaslata lehetővé teszi a meghatározott időre szóló megál­lapodást. Módosító indítvány ja­vasolta az erre vonatkozó monda­tot törölni. A zsinat végül szoros szavazással a bizottsági javaslatot fogadta el, amely tehát lehetőséget ad a gyülekezeteknek, illetve a lel­készeknek arra, hogy meghatáro­zott időtartamban rögzítsék a lel­kész meghívásának érvényességét. A megszüntetési lehetőségek kö­zött szerepelt a felmondás a gyüle­kezet részéről. A bizottsági javas­lat előterjesztője azzal érvelt, hogy nincs másról szó, mint a világi munkajogi gyakorlat beemeléséről az egyházi jogba. Ezen pont ellenzői pedig főként arra hivatkoztak, hogy bármennyi a párhuzamosság az egyházi, a lel­készi szolgálat és a világi munka­végzés között, jelentősek a különb­ségek. Felesleges feszültségekhez vezethetne ez a lehetőség, nem a javaslattevők által kívánt célt ér­nénk el általa. A lelkészi munka' javítása, problémák kezelése más módszerekkel is megoldható. Végül a zsinat szoros szavazás­sal elvetette a felmondás lehetősé­gét. A zsinat eddigi munkájában a legtöbbet vállaló 3. sz. Struktúra Bizottság tagjait rosszul érintette a szavazás. Úgy vélték a törvény bel­ső logikája szenvedett csorbát. Va­lójában az a tény, hogy a zsinat módositott az előterjesztésen, nö­veli a nagy többséggel elfogadott további pontok súlyát. Arról nem is szólva, hogy a teljes törvények elfogadása után úgynevezett nor­makontroll érvényesül, - ebben nagy szerepet vállalt dr. Horváth József győri zsinati tag, köztársa­sági megbízott - szükség esetén módosító indítvány kerül a zsinat elé. Feltehetőleg ez a sors vár az ép­pen ezen az ülésszakon elfogadott törvénycikkelyre, mely püspöki engedélyhez köti a lelkészek házas­ságát és egyéb vonatkozásban házastárs vallása - is szabályozza azt. Ilyen gyakorlat természetesen érvényesíthető az egyházon belül, de ez az anyakönyvvezetöket nem köti. Más kérdés, hogy egyáltalán helyes-e e téren jogi szabályozás. Az eddig elfogadott egyetlen tel­jes törvény, az ún. iskolatörvény visszhangja kedvező. Mádl Ferenc művelődési és közoktatási minisz­ter megköszönte a törvény meg­küldését és csak néhány apró pon­tosítást javasolt a Közoktatási Törvény és az egyházi törvény kö­zötti összhang érdekében. Frcnkl Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom