Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-01-31 / 5. szám
.V.'.VX U-S. . Zsinati Híradó 1993. januAr 31. I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § A Magyarországi Evangélikus Egyház az évszázados gyakorlatnak és hívei igényének megfelelően az állami közoktatási törvényben felsorolt közoktatási intézményeket alapíthat és tarthat fenn. 2. § Az evangélikus egyház közoktatási intézményei: 1. óvodák 2. alapfokú nevelési-oktatási intézmények 3. középfokú oktatási intézmények 4. speciális nevelési-oktatási intézmények. diákotthonok 3. § A) Az evangélikus egyház által fenntartott közoktatási intézmények a mindenkor érvényes állami közoktatási törvény szellemében működnek, az országosan elfogadott tantervek és ajánlások alapján alakítják ki sajátos nevelési-oktatási programjukat. Az evangélikus közoktatási intézmények célja az, hogy a tanulókat a magyar haza és az evangélikus egyház öntudatos és hű tagjaivá nevelje, és az egyes intézménytípusok speciális oktatási célkitűzéseinek megfelelően képezze ki. B) Az evangélikus egyház közoktatási intézményeinek célja az, hogy evangélikus tanulóit a mindenkor érvényes állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási célkitűzéseknek megfelelően oktassa, és az evangélikus egyház öntudatos és hű tagjaivá nevelje. A más felekezetű tanulókat a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, a történeti egyházak segítségével neveli. Az evangélikus egyházi nevelés érdekében az evangélikus tanulóknak a hitoktatás kötelező. 4.§ Az evangélikus közoktatási intézmények - az állami közoktatási törvénynyel és az egyházi törvénnyel összhangban lévő - tantervét, pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, fegyelmi szabályzatát az illetékes óvodai bizottság ill. igazgatótanács fogadja el. Az Országos Presbitérium a fenti szabályzatok felett törvényességi felügyeletet gyakorol. II. FEJEZET Közoktatási intézmények alapítása, megszűnése, 5. § Bármelyik evangélikus önkormányzati testület joga, hogy közoktatási intézményt alapítson és tartson fenn azzal a feltétellel, hogy a megalapítandó intézmény szervezete az egyházi és állami törvényeknek megfelel, rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. működését az illetékes egyházi és állami önkormányzati testületek engedélyezik, és az alapító önkormányzati testület az intézmény fenntartásával járó kötelezettségének eleget tud tenni. Az evangélikus nevelési-oktatási intézmények anyagilag nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint az azonos feladatkört ellátó, azonos képesítést nyújtó állami, illetve önkormányzati intézmények. r . „ M Óvodát, alsófokú nevelési-oktatási intézmény alapítását a közvetlen felettes egyházi hatóságok, középfokú és speciális nevelési-oktatási intézmény, diákotthon alapítását az Országos Presbitérium hagyja jóvá. 7.§ Közoktatási intézményeket az egyházi önkormányzati szervek közösen, egycatengedése sült erővel is alapíthatnak és tarthatnak fenn. A fenntartó testületek az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben rögzítik. Ezen szerződések érvényességéhez a közvetlenül szerződő felek fölött álló egyházi önkormányzati testület, valamint az Országos Presbitérium jóváhagyása is szükséges. Közoktatási intézmények felállítása érdekében az evangélikus egyház önkormányzati testületéi más egyházzal, állami és világi hatósággal, jogi és magánszeméllyel is köthetnek szerződést. Az ilyen szerződések a fentebb jelzett felsőbb hatóságok jóváhagyásával válnak "érvényessé. IzfitßJ'Jov "■ 8-§ Az evangélikus egyház bármelyik önkormányzati testületé működésképtelenség esetén a felettes hatóságnál kezdeményezheti az intézmény működésének beszüntetését, teljes vagy részleges átadását, más intézményhez csatlakozását. Az e §-ban szabályozott esetekben a szerződést csak a felettes önkormányzati testületek, presbitériumok tudtával és jóváhagyásával lehet megkötni. III. FEJEZET Az evangélikus közoktatási intézmények irányítása és felügyelete 9. § Az evangélikus közoktatási intézményt fenntartó egyházi önkormányzati testületek az intézmény működtetésére, a nevelési-oktatási kérdésekre vonatkozó hatáskörüket presbitériumaikon keresztül, felettes hatóságukat pedig a fokozatosan felette álló egyházi önkormányzati testületek gyakorolják. TÖRVÉNY a Magyarországi Evangélikus Egyház' 10. § Minden közoktatási intézményt fenntartó egyházi önkormányzati testület bizottságot szervez - óvodák esetében óvodai bizottságot, alsó- és középfokú oktatási intézmények esetében igazgatótanácsot -, hogy azon keresztül gyakorolja fenntartói jogait és kötelezettségeit az intézmény irányításával, ellenőrzésével kapcsolatban. A bizottságok szervezeti felépítését, feladat- és hatáskörét e törvény VII. fejezetének 36-39. §-a szabályozza. 11. § Az evangélikus közoktatási intézmények szakmai és gazdasági felügyeletének rendjét az országos presbitérium rendeletben szabályozza. 12. § Az Országos Presbitérium az evangélikus közoktatási intézmények feletti főhatósági feladatait (felügyelet, ellenőrzés) az Országos Nevelési-Oktatási Bizottság bevonásával gyakorolja. Az országos bizottság tagjait az Országos Közgyűlés választja, ügyelve arra, hogy a bizottságban minden intézménytípus képviselve legyen. Az országos bizottság ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az Országos Presbitérium rendeletben a hatáskörébe utal. IV. FEJEZET A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések 13. § A főállású pedagógusokat nyilvános pályázat alapján - a tantestület véleményének meghallgatásával - az illető intézményt irányító óvodai bizottság/ igazgatótanács választja, és az intézmény vezetője bízza meg. 14. § A) Pedagógusnak elsősorban evangélikus vallású, elkötelezett keresztyén, erkölcsileg feddhetetlen, egyházához hü jelöltet lehet megválasztani, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik, és a munkakörével járó kötelezettségek ellátására alkalmas. B) Pedagógusnak evangélikus vallású, elkötelezett keresztyén, erkölcsileg feddhetetlen', egyházához hü jelöltet lehet megválasztani, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik, és a munkakörével járó kötelezettségek ellátására alkalmas. Amennyiben a pályázat alkalmával nincs megfelelő evangélikus jelentkező, úgy megfelelő minősítésű, más vallású pedagógus is felvehető. A pedagógus hivatali és magánéletében egyházához és a magyar hazához való hűségével, feddhetetlen életmódjával, vallásának gyakorlásával és rendezett családi életével mutasson példát tanítványainak és környezetének. 1.5. § 1 'Áz evangélikus nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörben főfoglalkozású, határozatlan időre kinevezett, rendes, határozott időre megbízott helyettes, illetve óraadó munkaviszony létesíthető. A pedagógust evangélikus nevelésioktatási intézménybe első alkalommal határozott időre, egy- maximum két tanév időtartamára lehet megbízni. Alkalmasság esetén munkaviszonyát a munkáltató - új pályázat benyújtása nélkül véglegesíti. A) A pedagógusok kinevezésük alkalmával esküt tenni kötelesek. B) A pedagógusok kinevezésük alkalmával nyilatkozat aláírására kötelezhetők. Az eskü/nyilatkozat szövegét országos szintű szabályrendelet határozza meg. 16. § Az evangélikus nevelési-oktatási intézményben működő pedagógusok illetménye nem lehet kevesebb az állami, önkormányzati intézményben alkalmazott, azonos végzettségű és szolgálati idejű pedagógusénál. A pedagógusok és az evangélikus nevelési-oktatási intézményben alkalmazott összes dolgozó jogviszonyát a Munka Törvénykönyve, valamint az egyház és az állam megállapodása alapján egyéb jogszabályok rendelkezései szerint munkaszerződésben kell rögzíteni. Az intézmények dolgozóinak előmenetelénél. munkaidő-beszámításnál figyelembe kell venni az előző - végzettségének megfelelő - közalkalmazotti vagy más egyházi intézményben eltöltött munkaviszonyát. 17. § Az egyes intézménytípusokra előírt képesítési feltételeket a mindenkor érvényben lévő közoktatási törvény írja elő. A hitoktatók, hittantanárok képesítési feltételeit e törvény V. fejezetének 22. §-a tartalmazza. 18. § A pedagógusok jogai és kötelességei 1. A pedagógusok joga, hogy;- az iskolában elfogadott tanterv és pedagógiai program alapján megválassza a tananyagot, a tanítás módszereit és eszközeit,- egyházi, szakmai testületek, egyesületek, érdekvédelmi szervezetek, kamarák tagja legyen/képviselöként részt vegyen a helyi, regionális és országos egyházi és közoktatással foglalkozó testületek munkájában. A pedagógus a nevelő és oktató munkájával .kapcsolatos tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatokat ellátó személy. A pedagógusnak joga és egyben kötelessége, hogy irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse tudásukat, részt vegyen szervezett továbbképzéseken. A pedagógus kötelessége, hogy:- a rábízott tanítványokat keresztyéni szellemben nevelje, fejlődésüket figyelemmel kísérje és elősegítse, ismereteiket gyarapítsa, pozitív erkölcsi vonásaikat fejlessze, értékes jellembeli tulajdonságaikát erősítse, készítse fel őket önálló és humánus keresztyén életre,- tiszteletben tartsa az általános emberi jogokat, beleértve a gyermekek jogait és a személyiséghez fűződő jogokat,- az egyházi előírásokat, az intézmény tanulmányi és munkarendjét megtartsa,- szakmai és pedagógiai felkészültségét állandóan fejlessze. A pedagógusok munkájára vonatkozó részletesebb rendelkezéseket a2 adott intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. V. FEJEZET A hitoktatásról 19. § A Magyarországi Evangélikus Egyháznak Jézus Krisztus missziói parancsa alapján joga és kötelessége a hitoktatói szolgálat végzése. Ezt a szolgálatát- az evangélikus közoktatási intézményekben az evangélikus tanulók számára a tanrendbe beépítve, kötelező jelleggel (a más vallású tanulókat a történeti egyházak segítségével - azonos feltételek között),- minden olyan állami és egyéb (magán, alapítványi, más felekezetű stb.) nevelési-oktatási intézményben, ahol azt az intézmény vagy a tanulók és a szülők igénylik,- a gyülekezetekben végzi. 20. § Az intézményi hitoktatás megszervezése és rendjének kialakítása az illetékes egyházi önkormányzati szerv és az érintett intézmény feladata. 21. § Az evangélikus hitoktatás tantervéről, tankönyveiről és taneszközeiről valamint a hitoktatás szakmai felügyeletérőla Magyarországi Evangélikus Egyház gondoskodik. 22. § A Magyarországi Evangélikus Egyházban hitoktatást végezhet:- lelkészi diplomával rendelkező személy minden intézménytípusban,- óvodában és alsófokú nevelési-oktatási intézményben hitoktatói,- középfokú intézményekben hittantanári képesítéssel rendelkező személy, i - a gyülekezeti hitoktatást a fentieken 1 kívül minden olyan gyülekezeti tag végezheti, akit erre a lelkész a gyülekezettel egyetértésben felhatalmaz, $' aki az evangélikus egyház által szabályrendelettel elfogadott képesítéssel rendelkezik. 23. § A hitoktató végezheti feladatát ellen- . szolgáltatás nélkül, másod vagy mellékállásban, valamint főállásban. Az egyházközség, valamint az egyházi közoktatási intézmények szükség szerint hitoktatói vagy hittantanári állást szervezhetnek. Az állás betöltéséről, illetve a megbízás megszüntetéséről a gyülekezeti lelkész választására, illetőleg a pedagógusok alkalmazására vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. A főállású hitoktató, illetőleg hittantanár feladata a hitoktatás önálló ellátása, együttműködés a gyülekezeti lelkésszel, illetve az intézmény nevelőtestületével (a tanulók látogatása, lelkigondozása. a nevelőtestület pasztorálása, ifjúsági istentiszteletek tartása, tanévnyitó és záró istentiszteletek szervezése, konfirmációi előkészítés, ifjúsági szervezetek patronálása, templomi ünnepélyek, az ifjúság keresztyén nevelése). 24. § A hitoktatás költségeit a Magyarországi Evangélikus Egyház, a gyülekezet, az iskolafenntartó illetve az állam viseli a mindenkor érvényes megállapodás szerint. VI. FEJEZET Az evangélikus közoktatási intézmények működésére vonatkozó általános szabályok 25. § Az evangélikus nevelési-oktatási intézmény önálló intézményként vagy másik evangélikus intézmény szervezetéhez tartozva, illetőleg szervezetileg öszszevonva működhet. 26. § Az evangélikus nevelési-oktatási intézmény önálló jogi személy, amely az állam és a fenntartó egyházi önkormányzat által működésre juttatott, valamint az egyéb forrásokból származó anyagi eszközökkel - a fenntartó által elfogadott költségvetés keretében - önálló felelősséggel, elszámolási kötelezettséggel gazdálkodik. 27. § Az evangélikus nevelési-oktatási intézmények az állami oktatási rendelkezéseket elfogadva alakítják ki sajátos munkarendjüket az egyházi törvények alapján, a fenntartó egyházi önkormányzati szervek irányításával, .felügyeletével és ellenőrzésével. 28. § Az evangélikus nevelési-oktatási intézmények működési rendjére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetője készíti el, s a fenntartó óvodai bizottság, igazgatótanács/presbitérium jóváhagyásával válik érvényessé. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni: 1. az intézmény jpgállását, irányítását, gazdálkodási rendjét, szervezeti felépítését (önálló, részben önálló, több intézményt működtet stb.), 2. a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét és for-Magyar-történelem-pedagógia szakos tanár vagyok. 1992. július 16-ától a Győri Evangélikus Általános Iskola és Óvoda megbízott igazgatójaként dolgozom. Iskolánk az ország első, eddig egyetlen evangélikus általános iskolája. Saját munkámon keresztül tapasztalom, mennyire szükséges az evangélikus intézmények és egyházi vezetés számára is egy - közmegegyezéssel elfogadott törvény. Az egyház számára fontos mert: - szabályozza az intézmények alapításával, fenntartásával, működtetésével kapcsolatos kérdéseket, Akik a törvénytervezet megalkotásában segítettek- tisztázza az intézmények belső felépítését, feladatait, hatáskörét, helyére teszi a hitoktatás kérdéseit is. Az intézmények számára szükséges, mert- segít meghatározni az intézmény helyét, szerepét az egyházon belül,- az intézményvezető, nevelőtestület és az egyes pedagógus számára megfogalmazva a jogokat, kötelezettségeket,- szabályozza a külső és belső kapcsolatrendszert, munkáltatói feladatokat, ajánlásokat fogalmaz meg a belső szervezeti felépítésre. Hangsúlyt kívánunk helyezni arra, hogy az intézmények belső autonómiáját megfelelő egyházi irányítás mellett is biztosítsa a törvény. Az a reménységünk, hogy a közeljövőben elfogadásra kerülő egyházi közoktatási törvény megfelel majd a fenti elvárásoknak, segíti a már működő intézmények munkáját, s megkönnyíti a jövőben induló intézmények szerveződését. Jancsó Kálmánná A készülő törvényt (A Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiről és a hitoktatásról) több oldalról szeretném szemügyre venni. A legfontosabb, hogy a szabályok ill. törvények nélküli élet ill. intézményműködtetés veszélyes, de legalábbis kockázatos. A legkisebb rendellenesség is megoldhatatlan problémát jelenthet. Bonyolítja még a jelen helyzetet, hogy az állami közoktatási törvény sincs készen. Szükséges a törvény a jó rend érdekében! Igénylik a törvényi rendezettséget egyházunk közoktatási intézményeiben dolgozók is. Hisz közülük csak páran rendelkeznek saját tapasztalatokkal korábbról, így szeretnék világosan látni helyzetüket, kötelességeiket és jogaikat, röviden szólva pontosan látni és tudni szeretnék tevékenységük keretét. Szükséges a törvény a biztonságérzés érdekében! A másik oldal, amelyet említeni szeretnék az, hogy az újjászülető evangélikus iskola (óvoda)-hálózat munkájával és annak törvényi rendezettségével - a törvény mielőbbi megalkotásával és életbeléptetésével - remélhetően pezsdítöen hat az egész egyházban, konkrétan talán a zsinat munkájára is jó hatású lesz. A gyülekezetekkel karöltve működő iskolák friss lendülettel nevelhetik és nevelik a jövendő felnőtt egyház tagjait. Erősödhet a hit és bizalom Isten újító kegyelmében, látva az utánunk jövő nemzedéket. Harmadik szempontként a törvényelőkészítő zsinati bizottság meghívott tagjaként azt szeretném mondani, hogy ott érzem legjobban a felelősséget, ahol a pedagógusok kötelességeiről írtunk. Ezt érzem legfontosabbnak. Ha saját magunkkal szemben igényesek vagyunk, próbálunk krisztusi módon élni, akkor hiszem, hogy nem lesz baj a gyerekekkel. Nem baj talán az sem, ha a törvény külön nem foglalkozik a tanulás kötelességeivel. Megemlítem, hogy evangélikus intézményeink a magyar közoktatási rendszer részeként működnek, így természetes, hogy az Országgyűlés által alkotott törvények ránk is vonatkoznak és most előterjesztett törvény több helyen kapcsolódást mutat a készülő állami törvénnyel. Mint a zsinaton is mondtam; két iskola jobban hasonlít egymásra, mint pl. egy gyülekezetre. Végül fontosnak tartom azt, hogy az örvendetesen szaporodó evangélikus közoktatási intézmények egymás közötti egészségtelen rivalizálását akadályozza a törvényi szabályozás, megteremti viszont az egészséges - azonos feltételekkel folyó - versengés kereteit. Dr. Lampérth Gyula Egyházunk Közoktatási Törvényének előkészítő munkálataiba 1992 őszén kapcsolódtam be. Frenkl Róbert országos felügyelő felkérésére tagja lettem az Országos Oktatási-Nevelési Bizottságnak, amely más - közoktatási intézményeinket érintő - feladatai mellett szorosan együttműködve dolgozik a 6. számú - Közoktatási Törvényt előkészítő - zsinati bizottsággal. Több mint három évtizedes általános- és középiskolai pedagógiai gyakorlatomat és tapasztalataimat igyekezem egyházunk érdekében hasznosítani. A törvény előkészítésében elsősorban az a szerepem, hogy az állami Oktatási Törvény, illetve tervezet, a Közalkalmazotti Törvény és a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel a készülő egyházi Közoktatási Törvényünk összhangban legyen. Mindehhez fel tudom még használni a pedagógus érdekvédelemben szerzett bő tapasztalataimat is. Csorba István
