Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-01-31 / 5. szám
•:____ ■ \TERVEZET íi közoktatási intézményeiről és a hitoktatásról Zsinati Híradó 1993. január 31. v máját, továbbá a feladatok megosztását (munkaköri leírások), 3. az intézmény munkarendjét, 4. a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, 5. a belső ellenőrzés rendjét, 6. az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendjét, 7. mindazokat a kérdéseket, amelynek meghatározását jogszabály írja elő. 29. § Az intézmény belső rendjének szabályozására házirendet kell készíteni. A házirendet a nevelőtestület a diákönkormányzat és a szülők bevonásával véleményezi, s azt az óvodai bizottság/ igazgatótanács hagyja jóvá. (A továbbiakban igazgatótanács.) 30. § A nevelési-oktatási intézmény évente köteles elkészíteni az intézmény költségvetését és munkarendjét. Az éves munkarendet az igazgatótanács hagyja jóvá, az éves költségvetést az igazgatótanács véleményezése után VII. FEJEZET a fenntartó egyházi önkormányzati testület hagyja jóvá. 31. § Az intézmény köteles vezetni a számára előirt statisztikai nyilvántartásokat valamint a tanulói nyilvántartásokat, s azokat a fenntartó rendelkezésére bocsátani. A nevelési-oktatási intézmény köteles a tanulók munkáját és a saját értékelő tevékenységét a jogszabályok szerint dokumentálni. Az evangélikus közoktatási intézmények igazgatása 32. § Az intézmény hivatalos szervei: az intézményvezető, igazgató és a nevelőtestület. Az intézmény egyházi irányító és támogató szervezete: a fenntartó önkormányzati testület által megválasztott óvodai bizottság/igazgatótanács. Az evangélikus nevelési-oktatási intézmény élén felelős vezető (igazgató, óvodavezető stb.) áll. 33. § A nevelési-oktatási intézmény vezetője 1. Az intézményvezetői munkakör nyilvános pályázat útján tölthető be. (A pályázati eljárás részletes szabályzatát e törvény melléklete tartalmazza) 2. Az intézményvezetői megbízás feltételei :- A pályázó evangélikus vallású pedagógus, konfirmált, egyházának hűséges tagja, aki munkáját hosszabb ideje kiemelkedően végzi, erkölcsileg feddhetetlen, magánélete rendezett.- Képesítése megfelel az általa vezetett intézményben a szaktárgyában a legmagasabb évfolyamra előírt képesítési feltételeknek.- Legalább tízéves, pedagógusi munkakörben szerzett gyakorlat. 3. A vezetői megbízás határozott időre (4-6 tanévre) szól, eredményes tevékenység esetén megújítható. 4. Az intézményvezető kinevezésével az intézmény határozatlan időre alkalmazott kinevezett, rendes pedagógusa lesz. 5. Az intézményvezető az első megbízás áFk'álmaból hivatali esküt tesz. 34. § Az intézményvezető felelőssége és hatásköre : 1. Az intézményvezető felelőssége, hogy az általa vezetett intézmény a Magyar Köztársaság Alkotmányának, a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állam törvényeinek és erkölcsi értékrendjének szellemében működjék. 2. Az intézmény vezetője felelősséggel tartozik az intézmény működésére vonatkozó törvényes előírások, rendeletek megtartásáért, az iskolai ügykezelés pontosságáért. 3. Felelősséggel tartozik az intézmény vagyonának gondos kezeléséért, az intézmény rendelkezésére bocsátott működési költségek célszerű és takarékos felhasználásáért. 4. Felelősséggel tartozik intézményének rendjéért, a növendékek keresztyén szellemű neveléséért. 5. felel a pedagógiai tevékenység (nevelés-oktatás) szakszerűségéért, az elfogadott pedagógiai program és tanterv megvalósításáért. 6. Felügyeli a pedagógusok tevékenységét. Dönt a pedagógiai munka szakszerűségét segítő külső pedagógiai szolgáltatások (felügyelet, továbbképzés) igénybevételéről. 7. Az intézményvezető az intézmény dolgozóinak közvetlen felettese, meghatározza a szükséges munkaköröket, elkészíti az intézmény éves munkaerőgazdálkodási tervét, szervezi és irányítja az iskolában folyó munkát, kidolgozza az intézmény szervezeti és működési szabályzatát. 8. Az intézményvezető a döntést kívánó ügyeket előkészíti az igazgatótanács, illetve a nevelőtestület felé. 9. Az intézményvezető munkáltatói jogkört gyakorol az intézmény dolgozói felett, s egyben az intézmény dolgozóinak elsőfokú hatósága. 10. Az intézményvezető a fenntartónak tartozik felelősséggel. 35. § Az intézményvezető helyettesét(eit) az igazgatótanács egyetértésével, a nevelőtestület meghallgatásával választja és bízza meg. 1. A vezetöhelyettesek megbízása határozott időre, a vezetői megbízás időtartamára 'sz'of,' alkalmasság esetén megújítható. 2. A vezetőhelyettesek megbízása az igazgató megbízásának megszűnése esetén- a .vezetési munka folyamatossága érdekében - egy tanévre meghoszszabbitható. 3. Az intézményvezető munkaköri leírásban rögzíti azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket helyettesére(circ) átruház. 36. § A nevelőtestület 1. Az evangélikus nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete önkormányzati testület. Szavazati joggal bíró tagjai:- azok az aktív, pedagógus munkakörben alkalmazott személyek, akik 12 hónapnál hosszabb szerződéssel, legalább 51%-os munkaidejű alkalmazásban állnak,- az intézményben evangélikus hitoktatást végző személyek (lelkészek, hitoktatók, hittantanárok),- az intézmény gazdasági vezetője. 2. A nevelőtestület döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. 3. A nevelőtestület jogai:- az intézmény pedagógiai programjának kidolgozása,- a helyi tanterv kidolgozása, illetve választása,- az éves munkaterv, a tanév helyi munkarendjének véleményezése,- az intézmény házirendjének kidolgozása,- a tanulók féléves és éves munkájának, előmenetelének értékelése,- az iskolában vagy mellette működő diákönkormányzat, diákszervezet segítése,- az igazgatótanácsba, illetve más szervezetbe delegált tagok megválasztása,- az igazgatói és pedagógus pályázatok, az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint az éves költségvetése véleményezése,- az intézmény egész munkáját érintő programmódosítás, fejlesztés kezdeményezése,- döntés a tanulók jutalmazása, segélyezése (ideértve a különféle szociális és tanulmányi jogon odaítélt kedvezményeket) elveiről, felosztásának feltételeiről,- döntés a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben,- a tanulók (pótló, osztályozó, érettségi) vizsgára bocsátása,- a nevelőtestület joga továbbá, hogy érdemi információkat kapjon és testületi véleményt alkosson az iskola belső életét és külső kapcsolatait érintő minden fontos kérdésben. 37. § Az igazgatótanács 1. Az intézmények mellett az egyházi iskolai törvény által biztosított jogkörrel óvodai bizottság, illetve igazgatótanács működik (továbbiakban igazgatótanács). 2. Az igazgatótanács az evangélikus nevelési-oktatási intézményt közvetlenül irányító és segítő választott testület. Tevékenységével elősegíti az intézmény rendeltetésszerű működését, gyakorolja a ráruházott jogokat, közvetítő szerepet tölt be az intézmény, a felhasználók (szülök, tanulók) és a fenntartó között. 3. Az igazgatótanácsot a fenntartó egyházi önkormányzati testület hozza létre. Tagjait felkérés után határozott időre (4-6 évre) megválasztja. 4. Az igazgatótanács tagjai:- a fenntartó egyházi önkormányzati testület két választott képviselője (az egyik választott képviselő lelkész),- az intézmény vezetője, két főállású, evangélikus, a nevelőtestület által választott pedagógus,- a közvetlen felettes egyházi önkormányzati testület képviselője,- a vonzáskörzetbe tartozó egyházmegyék vagy gyülekezetek képviselője,- az intézményt képviselő egy-két szülő az állami, helyi önkormányzat képviselője. Tagok lehetnek még:- az intézmény volt növendékei,- más, az intézmény tevékenységét hathatósan segítő személy (pl. alapítványi képviselő, jogász, építész stb.). 5. Az igazgatótanács megalakulása után elkészíti ügyrendjét, megválasztja az elnököt (az intézmény vezetője és két pedagógusa nem lehet az igazgatótanács elnöke). Az ügyrendet a fenntartó egyházi önkormányzati testület hagyja jóvá. 38. § Az igazgatótanács az intézmény közvetlen segítésére intézőbizottságot hozhat létre.- Az intézőbizottság feladata az igazgatótanács ülései között közvetlen operatív feladatok ellátása.- Az intézőbizottság jogosítványait, feladatait az igazgatótanács határozza meg, és a fenntartó egyházi önkormányzati testület hagyja jóvá.- Az intézőbizottság tagjai: a fenntartó egyházi önkormányzati testület vezető lelkésze, felügyelője, az intézmény vezetője (speciális témák esetén az igazgatótanács tagjaiból szakértő bevonása). 39. § Az igazgatótanács feladatai és hatásköre:- Gyakorolja.a fenntartó által ráruházott jogokat az intézmény felett.- Az intézményvezető megbízásánál javaslattevő jogköre van.- Gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője felett, és annak elsőfokú fegyelmi hatósága.- Jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, munkarendjét, házirendjét.- Jóváhagyja az intézmény éves - az országos egyházi gazdasági vezetéssel egyeztetett - költségvetését, költségfelhasználását.- Az intézmény személyi ügyeiben (álláshelyek, pályázatok kiírása, elbírálása, kinevezések, bérügyek stb.) egyetértési jogköre van.- Figyelemmel kíséri az intézményben folyó munkát, különös tekintettel az egyházi nevelés helyzetére.- Segíti az intézményt az igényes nevelő-oktató munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében, hozzárendeli a megfelelő pénzeszközöket.- Kezdeményezi az intézményi struktúra átalakítását, fejlesztését, ehhez megteremti a feltételeket.- Képviseli az intézmény érdekeit a fenntartó egyházi önkormányzat és a főhatóság előtt.- Támogatja az intézmény kapcsolatainak kialakítását.- Másodfokon dönt az intézmény dolgozóinak fegyelmi ügyeiben.- Kivizsgálja az intézményvezetői vagy nevelőtestületi döntésekkel kapcsolatos panaszokat, és állást foglal ezekkel kapcsolatban. 40. § Az e törvényben nem szabályozott, az evangélikus nevelési-oktatási intézményeket érintő kérdésekben a Munka Törvénykönyve és a közoktatást érintő törvények és rendeletek érvényesek. Az intézményvezetői pályázati eljárás szabályai a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiben I. A pályázat kiírása 1. Az intézményvezetői nyilvános pályázat kiírása, az intézményvezető megválasztása az intézményt fenntartó egyházi önkormányzati testület feladata és hatásköre. 2. A pályázati eljárást a fenntartó által megbízott óvodai bizottság, illetőleg igazgatótanács (a továbbiakban igazgatótanács) bonyolítja le. 3. Az intézményvezetői állásra vonatkozó pályázati felhívást közzé kell tenni a Művelődési Közlönyben, az evangélikus egyházi, valamint a világi sajtóban. 4. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:- a munkahely és a munkakör pontos megjelölését-az állás betöltésének feltételeit (ld. egyházi közoktatási Aörypny 3.3. § ,2,.bekezdés),,- az áliás betöltéséhez kapcsolódó juttatásokat- a megbízás kezdő időpontját,- a pályázat benyújtásának helyét és határidejét. 5. A pályázat benyújtására meghatározott idő 30 napnál rövidebb idő nem lehet. 6. A pályázat kiírójának biztosítania kell, hogy a pályázat iránt érdeklődök a pályázat elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, betekintést nyerhessenek az intézmény munkájába. II. A pályázat tartalma A pályázatnak tartalmaznia kell:- a pályázó szakmai életrajzát,- a pályázó legmagasabb iskolai végzettségét igazoló okiratot vagy annak hitelesített másolatát,- az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai programot- szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket- lelkészi ajánlást. Melléklet III. A pályázat elbírálása 1. A pályáztató igazgatótanács a pályázatok beérkezése után megvizsgálja, hogy a pályázó megfelel-e az adott intézménytípusra előírt képesítési és egyéb feltételeknek. 2. Pedagógiai szempontból minősíti a pályázat szakmai és fejlesztési elképzeléseit. 3. Személyesen meghallgatja a pályázókat. 4. A pályázatokat átadja véleményezésre az intézmény nevelőtestületének. A nevelőtestület véleményezési jogkörét az alábbiak szerint gyakorolja:- Az igazgatótanács pedagógus tagjai gondoskodnak arról, hogy a nevelőtestület a pályázatot /kát/ megismerje és értékelje.- Az igazgatótanács összehívja a nevelőtestületi értekezletet, ahová meghívja a pályázót /kát/ személyes meghallgatásra.- A nevelőtestület személyenkénti titkos szavazással nyilvánítja véleményét a pályázó /k/ személyével kapcsolatban, az eredményt jegyzőkönyvbe foglalja és továbbítja az igazgatótanácsnak.- A pályázó/k/nak el kell érni az érvényes szavazatok legalább 50%-át + egy szavazatot. Több jelölt esetén abszolút többség kívánatos. 5. Az igazgatótanács az előzetes vizsgálat, valamint a nevelőtestület véleményét fegyelembe véve, alakítja ki állásfoglalását, és dönt az intézményvezető személyéről és megbízásáról. IV. Sikertelen pályázati eljárás esetén a pályázatot meg kell ismételni. A pályázati eljárás idejére az intézmény vezetését az illetékes egyházi önkormányzati testület által megbízott vezető látja el. A meglepetések ülésszaka. Ezt a címet is adhatnánk a Zsinat immáron hetedik ülésszakának. Örvendetes, hogy többségében kellemesek voltak a meglepetések. Am ahogy az életben lenni szokott, a fények mellől nem hiányoztak az árnyak sem. De menjünk sorjában. Az ülésszak legkellemesebb meglepetése kétségkívül a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiről és a hitoktatásról szóló törvénytervezet sikeres általános vitája volt. Ily módon a február 20-21-i nyolcadik ülésszakon sor kerülhet a részletes vitára és a törvény elfogadására. Ennek fontossága nem hangsúlyozható eléggé, hiszen Istennek hála, evangélikus óvodák, általános iskolák, középiskolák működnek, ugyanakkor a jelenleg érvényben lévő törvénykönyvben nincs iskolatörvény, hiszen az elmúlt négy évtizedben megfosztanunk az ifjúság oktatásának a lehetőségétől. Áthidalható lenne ideig-óráig a helyzet szabályrendelettel, szabályzatokkal, állami törvények értelemszerű alkalmazásával, de nem szorul bizonyításra, hogy mindenkinek - tanárnak, diáknak, szülőnek, gyülekezetnek, lelkésznek, iskolának, egyháznak - az a jó, ha meghatározott törvényes alapja, kerete van az egészséges működésnek. Beigazolódott az a vélekedés, hogy a sikeres zsinati törvényalkotás sem ördöngösség, a titok a jó bizottsági előkészítő munka.- A túlzottan egyházias, értsd papos stílusról szinte észre sem vettük, ahogy áttértünk a normális hétköznapi beszédre - valahogy így fogalmazott mosolyogva, derűt keltve dr. Szabó Lajos, a kitűnő munkát végzett bizottság elnöke. Bizony, a stílus is fontos. Az iskolatörvény vitatásakor szembesült a Zsinat először olyan kérdéssel, amelyben társadalmi, egyházon kívüli tényezők is meghatározóak. Négy évtized után akár a szóhasználatokat is meg kell tanulni, ha a társadalmi élet egy területén otthonosan, netán alkotóan kívánunk mozogni. A bizottság okosan járt el. Bevonta a munkába a működő evangélikus oktatási intézmények vezetőit, munkatársaikat és néhányukat a Zsinatra is meghívta. A Zsinat rugalmasságát mutatja, hogy bár az ügyrend erre nem ad módot, elfogadva a bizottság javaslatát, szót adott Jancsóné Cserháti Johanna (Győri EvangéZsinati meglepetések likus Általános Iskola), dr. Lamperth Gyula (Soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium) és Schulek Mátyás (Deák téri Evangélikus Gimnázium) pedagógusoknak, igazgatóknak, akik nem zsinati tagok, de a bizottságban, a törvény szövegének megfogalmazásában és a szerkesztésben is részt vettek. Felszólalásaik segítették a tájékozódást azok számára is, akik távolabb élnek ettől a területtől. Hozzáértő lelkészek nélkül nem lehet jó egyházi iskolatörvényt csinálni. De pedagógusok , jogászok, közgazdászok... nélkül sem. A közös munka jó ízéről győződhettek meg a bizottsági tagok és közvetíteni tudták az egészséges atmoszférát a Zsinat számára is. Az előterjesztők óvatosan úgy fogalmaztak, hogy az egyházi iskola pedagógusai nem lehetnek hátrányban az önkormányzati, vagy egyéb iskola tanáraihoz képest. Épp az ülésszak előtt jelentették be, hogy a Kormány előterjeszti a közalkalmazotti törvény módosítását, többek között kiterjesztését az egyházi iskolákban dolgozókra is. Egyházunk szakértői is ezt szorgalmazták, elégedettek'lehetünk. Bízvást reméljük, hogy a Parlament megszavazza a módosítást és így egyértelműbbé válhat az egyházi törvény szövege is. Érdekes, korunk jellemzője, hogy váratlan nagy vita robbant ki a hitoktatás kérdéséről. Feltehetőleg félreértés is volt emögött. A szöveg közreadása révén mindenki ellenőrizheti, hogy mind az általános rendelkezések között, mind magában az ezzel foglalkozó V. fejezetben jól meghatározott a hitoktatás területe. A vitát az váltotta ki, hogy valóban talán túl erősen kapott hangot az a sajnos jogos félelem, nehogy a kötelező hitoktatással egyházellenességet gerjesszünk. Úgy vélem, a törvény szelleme, szövege jó, nem ad okot ilyen félelemre, ha mégis jönne támadás, ezt vállalni kell, hiszen miért csinálnánk egyházi iskolát, ha ott nem evidencia a hitoktatás. Más kérdés, hogy azokon a településeken, ahol netán az egyetlen iskola az evangélikus, az alkotmány szellemében a nem evangélikus tanulóknak nem kötelező a hittan (pl. Bonyhád). Hasonló a helyzet a jelenlegi átmeneti helyzetben azokban az iskolákban, ahol még több olyan évjárat van, akik nem egyházi iskolába iratkoztak be. Mindez nem jelenthet gondot. A jövőt építjük. Nehéz eldönteni, milyen előjelű meglepetés volt, hogy a Zsinat elfogadta a III. sz. Struktúra Bizottság, huszonegy aláírással megerősített javaslatát és úgy döntött, hogy a Zsinati törvény általános vitájának lezárása után a részletes vitát elhalasztja és csak az új egyházszervezetet meghatározó döntés után tér vissza a Zsinati törvényhez. Minden törvényalkotás gondja, hogy a törvények összefüggnek, de nyilvánvalóan nem hozhatók meg egyszerre (más kérdés az életbeléptetés). Többnyire nézőpont kérdése, melyik sorrend a logikus. Jelen határozat érdekessége, hogy a Zsinat kezdetekor az úgynevezett kétlépcsős zsinat hívei éppen csak a zsinati törvény megalkotását várták a Zsinattól, ezt követően a Zsinat feloszlatta volna magát és az új törvény alapján ült volna össze az új Zsinat. Akkor elhárították azt az érvet, hogy jó zsinati törvény csak a jogalkotás későbbi szakaszában hozható. Most, többen a korábbi két lépcső prominens hívei közül is, a halasztást támogatták. Bizonyosan nem kell korábbi véleményük megváltozását jelenti ez, egyszerűen az élet tovább lépett, ma a szakmaifeladat, a jó törvényalkotás került előtérbe. Az egyházpolitikai, az egyházi reformmal kapcsolatos véleménykülönbségek más témáknál fognak jelentkezni. A szervezeti - a bennük rejlő személyi - változások vitájakor biztosan. Az eddigiek alapján elmondható, hogy a Zsinat egyik igen hasznos, értékes munkát végző csapata a jegyzői kar. A három lelkész- Bálint László, Bencze Imre, Piri Magdolna -és a három nem lelkész - Benczúr László, Koczor Zoltán, dr. Smidéliusz László - jegyző kiválóan segíti az elnököket, otthonosak az ügyrendben, gördülékennyé teszik a lebonyolítást és nem utolsósorban kitűnő jegyzőkönyveket készítenek. Ez ellen biztos tiltakoznának, mert nem a teljes hanganyagot dolgozzák fel - persze az is rendelkezésre áll -, hanem az ülés szerkezetét, határozatait adják vissza. A jegyzői kar több javaslattal élt, amelyek lényege a hatékonyabb munka. Az egyik gond a határozatképesség. Ehhez legalább kétharmados jelenlét kell. Ezt igencsak veszélyezteti, ha az ülésszak egészéről hiányzók helyett a zsinati gazda nem tud póttagot behívni, mert időben nem jelzik a távollétet. A jegyzők javaslata, legkésőbb három héttel az ülésszak előtt jelezze, aki nem tud részt venni. Hasonlóan fontos a másik javaslat, a póttagok folyamatos tájékoztatása. Hiszen nehéz beugrani egy ülésre az előzmények ismerete nélkül. A jegyzőkönyv megküldése a póttagoknak f mellékelve az előterjesztéseket) segítséget jelent a jövőben, de igazán az lenne a fontos, ha az egyházmegyei zsinati tagok testvéri kapcsolatban törődnének azzal, hogy a póttagok is tájékozottak legyenek. Arról már nem is szólva, hogy jó lenne, ha nemcsak a Zsinati Híradó tájékoztatná az egyház népét a Zsinatról, hanem egy vagy több egyházmegye visszatérne a zsinati fórumok gyakorlatához. Az első napi ülés utáni bizakodó hangulatot, amely jószerével az iskolatörvénynek volt köszönhető, másnap mérsékelte, hogy ismét kísértett a topogó zsinat. Végül így is sikerült elfogadni az Egyházközségről szóló törvényi fejezetet és megkezdeni az Egyházközség önkormányzati szerveinek a tárgyalását (ezt követi majd a tisztségviselőkről szóló tervezet). Ismételten abból adódik a topogás, hogy - bár erre már határozat van - kevesen tesznek előzetes írásbeli javaslatot szövegmódosításra, hanem a plenáris ülésen vitatják a szöveget. Még inkább késleltető, ha részletes vitában újra indul az általános vita, már elfogadott elvek kérdőjeleződnek meg ismételten. Bizonyos, hogy mindebben az az őszinte igyekezet nyilvánul meg, hogy minél jobbak legyenek a törvények. Mégis, közel két év tapasztalatai alapján immár elvárható, hogy felgyorsul a ritmus. Persze ezt legjobban az segíti elő, ha a bizottságok olyan törvénytervezeteket készítenek, amelyek akár azonnal elfogadhatók. A Zsinat először élte át ezt a jó élményt az iskolatörvény kapcsán. Van remény. Dr. Frenkl Róbert
