Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-10-03 / 40. szám
Evangélikus Élet 58. ÉVFOLYAM 40. SZÁM 1993. OKTÓBER 3. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 17. VASÁRNAP Bocsáss meg, ha bocsánatot vársz s ha azt akarod, hogy kiálló púposságodtól ___ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP eltekintsenek, jóakarattal az én szemölcsömet is nézd el. Horatius ÁRA: 18 Ft nDnMHRin A TARTALOMBÓL EGY BOLDOG NAP ALBERTIBEN „...AZ IGEN LEGYEN IGEN..: LEVELEK DANIABA I. LELKÉSZ-CSENDESNAPOK Jézus, Te égi szép, tündöklő fényű név- Tanulmányi konferencia lelkészeknek Békéscsabán -Két napon át sűrű programban volt része annak, aki ezen a konferencián megfordult, aki elfogadta a Norvég Egyházi Szolgálat Izráelnek nevű szervezet meghívását. Az ötödik ilyen jellegű tanulmányi konferencia volt ez, amit már hazánkban tartottak az Országos Lelkészi Munkaközösség keretében, de első a kelet-magyarországi lelkészeink számára, előzőleg ugyanis Budapesten, illetve Sopronban és Gyenesdiáson is tartottak hasonló együttlétet. A helyszín a békéscsabai Körösi Csorna Sándor főiskolának a témához és tartalomhoz méltó, gyönyörű tanácsterme. Az egész főiskolai épületegyüttes európai szintű, az angol College-okra emlékeztető Jézussal együtt a hajón...- Csendesnap a Pesti Egyházmegyében - gitárzenével -A szél még hűvösen fújt, de a mosolygó napsugár jó időt sejtetett. A dunai hajókat lágy hullámok ringatták a Vigadó téri kikötőben, amikor a Pesti Egyházmegye hívására megtöltöttük a „Nagymarost”. A 300 résztvevő - köztük 100 fiatal és gyerek - 11 gyülekezetből indult kora reggel, hogy fél 8-kor izgalommal vonulhasson végig a hajóhídon. Már a bejáratnál az esperes szíves köszöntése mellé igés lapokat osztogattak, nyakba akasztható névjeggyel láttak el, melyen a nap vezérigéje állt: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” (Mk 6,50). Sőt az egész napi programot is kézbe kaptuk és jól válogatott énekek gyűjteményét is. S bár a tájékoztató sok tételből állt, mégis teljesítettük és végig is énekeltük az énekeket a nap végére. Az egyházmegyei hajókirándulást új kezdeményezésként Havasi Kálmán lelkész - miszsziói előadó javasolta és Bolla Árpád esperes szívvel lélekkel magáévá tette. Győri János Sámuel pestszenterzsébeti lelkész gyülekezete, és családja segítségével a jó technikai felszereltséggel - hangszórók, videó - tökéletesen biztosította a résztvevők egységét, vezette az éneklést, szervezte a bibliai vetélkedőt. És elmondhatjuk, hogy bár zengett az ének, dübörögtek a hangszórók, mégis csendesnap volt ez a javából! Szólt az ige, a bizonyságtétel, a vers. De volt csend az imádkozás részére és jókedvű vetélkedő a vállalkozó szellemüeknek. Zuglói, gödöllői és kispesti csoport versenyzett egymással és fej-fej mellett értek célba. Jutott idő a barátkozásra, testvéri beszélgetésre és új ismeretségek kialakítására. A visegrádi séta alatt a Makovecz Sportcsarnokkal, a temetővel, a királyi palotával ismerkedtünk, de voltak, akik még a Fellegvárat is bevették egy gyors ostrommal. Sokakat csábított a csodálatos kilátás, a szép parkok, a jó levegő csendes szemlélődésre, beszélgetésre. A sportcsarnok ismertetését pestszentlőrinci presbiter testvérünk vállalta magára, és a palota szakszerű bemutatását is ö szervezte meg. így hallhattunk a római várrendszerről és beleélhettük magunkat a palota életébe Róbert Károly királyunktól egészen Mátyásig. A temetőben és a palotában emlékeztünk arra az evangélikus Schulek családra, mely Frigyest, Jánost és Tibort adta nekünk magyaroknak, nekünk evangélikusoknak. Frigyes a Halászbástya és a mai Mátyás templom alkotójaként ismert, János a kelenföldi templom és a sárospataki kollégium építésén túl a visegrádi palota helyének felfedezése és az ásatások megkezdése terén vált híressé, fia Tibor pedig sokat szenvedett lelkészünk neves egyháztörténész és hymnológus volt. Emlékük legyen áldott utódaikban is, akik ma is szolgálnak közöttünk. Áprily Lajosról sem feledkeztünk meg, a béke és csend költőjéről, aki erdélyi otthonához hasonlót talált Visegrádon, és itt is temették el feleségével együtt. Verse hangzott el a temetőben és a hajón is. Hárman szóltak a vezérigéről a kiránduló csapatnak. Széli Bulcsú a Jézus által tengerre kényszerített tanítványokkal kapcsolatban beszélt a kényszerítés fontosságáról, hiszen a tanítványokat a lelkes jóllakott, királyválasztó hangulatban levő tömegből vonta ki, hogy egyedül maradjanak, és Jézusban ne a testi jólétet biztosító Urat lássák, hanem Isten Fjét. Szabóné Mátrai Mariann a sportcsarnok tágas terét használhatta fel arra, hogy képzeletben viharos tengeren érezzük magunkat: sötétben, ellenszélben, magányban. Megtapasztalhattuk, hogy csipőre tett kézzel nem lehet ölelni, szeretni. De Jézus közeledik és vele együtt világossá, csendessé és közösségivé lehet az élet. Bolla Árpád esperes sok idézettel hozta közel hozzánk a történet befejezését: „Ekkor beszállt hozzájuk Jézus, és elült a szél.” Sajnos világunkban a „zaj az úr és a csend a vendég,” pedig fordítva kellene lennie. Ahhoz, hogy valami történjen velünk egyházunkban, csendre van szükségünk, jézusi csendre. Észrevette talán más is, hogy nemcsak mi ülünk itt, Jézus is itt van velünk! Elállt a szél, csöndben és reménységgel hajózhatunk tovább! Gyülekezeti beszámolókkal zárult az együttlét. Testvéreink elmondták, hogy a gyermek- és ifjúsági munka mindenütt folyik, és ahol hiányoznak is a fiatal felnőttek ma még, ott is élénkült a gyülekezeti élet. Amikor egy kedves testvér megköszönte a szervezők sok munkáját, kifejezte mindnyájunk reményé), hogy y sok fiytyl, lelkes szervező lelkész által egyházunkban is megindul az ébredés, és nem a Gonosz ellenszegben, hanem a Szentlélek erejével hajózhatunk előre! A kikötőben még felcsendült az ének: A Duna partján fúj a szél, újjá lett minden, arról beszél. Jézusról szól az énekem, míg Hozzá mennybe érkezem! Benc/.e lm ró ne A Protestáns Napok országos programtervezete 1993. október 22-31. ESEMÉNYEK HELYSZÍNEK IDŐPONTOK Kamalcson lelkész csendes napok zéró istentisztelete Budapest, MOM Művelődési Központ Okt. 22. du. 6 óra Templomi hangverseny Nagy István Zsolt zürichi zenetanár közreműködésével Gyula, Református Templom Okt. 23. du. S óra Előadás „A Dunaalmási Református Egyház 400 éves története" címmel Dunaalmás, Református Templom Okt. 24. de. Zenés áhitat Hódmezővásárhely, Új Templom előtt Okt. 24. du. 4 óra Tiszaladányi Jeremiad című dokumentumjáték előadása Dunavarsány, Petőfi Művelődési Ház Okt. 24. du.5 óra Máté János orgonahangversényc Budapest, Kálvin téri Református Templom Okt. 24. du. 6 óra Protestáns Színház évadnyitó előadása -Thornton Wilder: Hajszál híján Budapest, Duna Palota Okt. 24. du. 7 óra Kiállítás Mátyási Jánosról, és a XVIII. sz-i római katolikus és református viszonyról Izsák, Református Gyülekezeti Terem Oki. 24-31. Ének- és bibliaismereti vetélkedők Örbottyán, Református Egészségügyi Gyermekotthon Okt. 24-31. Kiállítás a Lónyai utcai Református Gimnázium történetéről Budapest, Ráday Kollégium Okt. 25-31. Gyülekezettörténeti kiállítás Sümeg, Protestáns Templom Okt. 27. du. 2 óra 30 Gyülckezettörténeti kiállítás Tapolca, Protestáns Templom Okt. 27. du. 4 óra 30 Vetélkedő, hangverseny, pedagógiai konferencia Mezőtúr, Református Gimnázium Okt. 27-29. du. Magyar Népfőiskolái Kollégium Fóruma Budapest, Ráday Kollégium Okt. 28. du. 4 óra Orgonaverseny J. S. Bach és Buxtehude műveiből fiatal orgonaművészeknek Szekszárd, Evangélikus Templom Okt. 28-30. Thcológiai Fórum a misszió és cvangcíizáció kérdéséről a harmadik évezred küszöbén Deák téri Evangélikus Gimnázium Okt. 29. de. 10 óra du. 4 óra lljsági kulturális hitmélyítö programok Kunszentmiklós, Baksay Sándor Református Gimnázium Okt. 29. de. 10-du. 3 óra Bíró Lajos orgonahangversenye Pápa, Evangélikus Templom Okt. 29. du. 5 óra Ifjúsági kulturális hitmélyítő, ügyességi programok Sárszcntmihály, volt Református Iskola Okt. 29-30. de. 10-du. 4 óra Németh László: A két Bolyai, a Protestáns Színház előadásában Debreceni Csokonai Színház Okt. 29-30. du. 7 óra Holland-Magyar presbiteri találkozó Gyula, Református Gyülekezeti Ház Okt. 30. de.10 óra A Magyar ökumenikus Szeretetszolgálat menekülttáborának megnyitója Dunavarsány, Eröspuszta Okt. 30. de. 11 óra Protestáns Nagygyűlés Budapest, Nemzeti Sportcsarnok Okt. 30. du. 3-5 óra Országos Reformációi Emlékünnepély Debrecen, Nagytemplom Okt. 31. du. 5 óra Előadás a missziói és diakóniai Budapcst-Kelcnföldi Református Okt. 31. munkánkról, zenés istentisztlet, szeretetvendégség Templom du.5 óra (Campus) tágas főiskolai terület külföldi vendégeink elismerését is kivívta. A résztvevők a kelet és nyugat békési, borsodi, hajdúszabolcsi, csongrádi egyházmegyéből jöttek öszsze. Szebik Imre püspök vezette a konferenciát magyar részről. Előadók: Helge Aarflol (Oslo), Torleif Elgvin (Oslo-Jeruzsálem) és Gunnar Rolf Heitmann (Oslo). Mindhárman a Norvég Egyházi Szolgálat részéről. A békéscsabai gyülekezetét és a két egyházmegye életét Táborszky László esperes, Aradi András és Kutyej Pál lelkészek mutatták be, míg a Magyarországi Évangélikus Egyház kapcsolatát a norvég szolgálattal Szebik Imre püspök ismertette. Bibliatanulmányt Hafenscher Károly tartott, bevezető áhítatot Ribár János. Pósfay György (Genf) és e sorok írója tolmácsolt. - Szeptember első napjaiban (1-3), a gyülekezeti munka és az iskolai feladatok indulásánál a jelenlevők bizonyos áldozatot hoztak a résztvétcl érdekében, de ezt bizonyosan nem bánták meg, fiatalok, idősek, férfiak és nők a lelkészi karból. A program gazdagított, több értelemben is. Együtt tanultunk és az új ismeretek fényessé tették Jézus nevét, aki nagyobb a szombatnál, templomnál. Tóránál s még a reform-mozgalomnak számító egykori qumrami közösségnél is. - Együtt nyertünk információt a norvég szolgálatról és a magyar evangélikus életről, a helyi és egyházmegyei örömökről és gondokról. Jézus neve így is fénylett, hiszen Ő nagyobb mai gondjainknál is és emberi teljesítményeinknél. - Együtt hallgattuk és olvastuk Isten igéjét, a Római levél 9-11. fejezete és az első korinthusi levél alapján. Együtt részesültünk úrvacsorában is. - Együtt lehettünk egyik este a helyi gyülekezet tagjaival a „kis” templomban, istentiszteleten. Nyelvi szempontból nem jelentettek különösebb nehézséget a németül, angolul, norvégul hangzó előadások, igehirdetések. A nemzetközi egyházi konferenciák mindig pünkösd jegyében folynak, ezért a soknyelvű gyülekezet tagjai megértik egymást. Sokat segítettek közös énekeink is a közösségformálásban. O. T. Moe éneke (389. Énekeskönyvünkben), D. K. Hansen éneke (387) éppen úgy ismerős volt, mint a kedvelt Grundtvig ének (288): Áll az Úristen temploma, vagy a Győzelmet vettél ó Feltámadott kezdetű, felekezetközien és nemzetközileg ismert bátorító himnusz. Luther énekei, a Gerhardt énekek, korálok, jól ismert esti gyülekezeti énekünk (120) mind, mind abban segített, hogy átéljük: egy nagy család tagjai vagyunk, közös drága énekkincsünk egy része. Az előadólc hangsúlyozták valamennyiünk felelősségét Izráelért. Az, hogy az egyház nem antiszemita, az még nem elég, de Isten előtt felelősséget kell vállalnia és szeretetet kell tanúsítania Jézus népe iránt. Ennek a sokszor oly nehéz feladatnak úgy tudunk csak eleget tenni, ha Jézus neve felragyog közöttünk, O segít világosan látni, Ő ad erőt a megoldásokhoz, hogy félelemmentesen, megtisztulva és megszentelve nem csupán foglalkozzunk egy kérdéssel, hanem szeretetben éljünk együtt az Ószövetség népével. Címünk valóban életté vált Békéscsabán: Jézus neve tündöklőit. Dr. Hafenscher Károly Jubileumi hálaadó istentisztelet Kölesden „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!” Zsolt 107,1 a V II. II . vjí v ''--t-jY Az idézett 107. Zsoltár 1. versének igazát az utóbbi időben hála Istennek egyre gyakrabban tapasztaljuk. Munkánkon, erőfeszítéseinken áldás van, láthatjuk azok eredményét, és ez örömmel tölt el bennünket. Ez az érzés tölthette el a kölesdi evangélikusok szívét is, amikor augusztus 28-án délután, felújított templomukba, ünnepi istentiszteletre gyülekeztek. Istennek ez a nagyon szép háza 1893-ban készült el, így az idén 100 éves. Ez az idő természetesen nem múlt el nyomtalanul, szükségessé vált az épület átfogó helyreállítása. Tekintettel arra, hogy a gyülekezet létszáma viszonylag alacsony, mindössze 160 fő, templomuk renoválását rövid idő alatt nem tudták volna megoldani, így ezekhez a munkákhoz jó előre, már 1980- ban hozzáfogtak. Ez idő alatt nagyon sok munkát végeztek el. 1980-81-ben megtörtént az épület belső festése, a padok mázolása, elkészült az oltárszőnyeg és a térdeplő, felszerelték a nagyharangot, megtörtént a harangok villamosítása és restauráltatták az oltárképet. 1985-87-ben felújították és felhangoltatták az orgonát, megerősítették a toronyszerkezetet, kijavították és befestették a toronysisakot. A leglátványosabb munkát 1990-ben végezték, amikor a templomot kívülről a toronytól a lábazatig újra bevakolták, a tetőt kijavították és átrakták, a csatornákat kicserélték, a támpilléreket pedig cserép helyett bádoggal vonták be. 1991-ben kijavították, illetve részben kicserélték a toronyfeljáró falépcsőt, megoldották a templom belső hangosítását és a padokra szivacspárnákat készítettek. 1992-ben kijavították, illetve részben kicserélték az oldalajtókat, valamint felújították az elavult elektromos hálózatot, az idén pedig a templom jobb megközelítése érdekében betonjárdát és lépcsőt készítettek és tereprendezést is végeztek. A templom renoválásával párhuzamosan folyt a lelkészlakás felújítása és átalakítása is. Sokat dolgoztak, aki pedig a felújított templomot is látta, az azt is elmondhatja, hogy szép és alapos munkát végeztek. Az anyagi dolgokról csak annyit említenék meg, hogy az elvégzett munka összes költsége hozzávetőleg 2,5 millió forint volt. Ennek felét a helyi gyülekezeti tagok fedezték. Nagyon sok társadalmi munkát végeztek. Jelentős volt az az összeg is, amely az elköltözött kölesdi evangélikusok adományaiból gyűlt össze. Az épületek mellett nagy figyelmet fordítottak gyülekezeti életükre is. Minden évben, augusztus utolsó vasárnapján szeretetvendégséggel egybekötött gyülekezeti napot rendeztek, s ezekre meghívták a Kölesdről elköltözött evangélikusokat is. Közülük nagyon sokan eljöttek ezekre az alkalmakra, sőt beszámolóikkal, bizonyságtételeikkel is erősítették a gyülekezetei, adományaikkal segítették munkájukat. A templom és a parókia felújítása befejeződött, így az idén augusztusban a templom 100 éves évfor- • dulóján ez a bizonyos gyülekezeti nap egy hálaadó istentisztelettel kezdődött. Erre az alkalomra meghívták dr. Harmati Béla püspököt, a Tolna-Baranyai Egyházmegye lelkészeit, és Ittzés István érdi lelkészt, mivel Érden sok hajdani kölesdi él. A püspök a meghívón szereplő Zsolt 107,1 alapján hirdette Isten igéjét. Prédikációjában több példán keresztül - amelyeket egyrészt a helyi gyülekezet, másrészt az egész egyház, illetve a saját életéből vett - igazolta, hogy Istennek hálát adhatunk, mert jó, mert örökké tart szeretete. Az istentisztelet után gyülekezeti közgyűlés következett, amelyen Szabó Pál lelkész beszámolt az elvégzett munkáról, majd köszöntések hangzottak el. Á közgyűlés után a kultúrházba vonultunk át, ahol jó hangulatú szeretetvendégségben részesítettek bennünket. A szervezők itt is kitettek magukért. A helyi fiatalok erre a napra Gyenesen megismert barátaikat is meghívták, közös énekkaruk az istentiszteleten is fellépett. Ők délután megnézték a falut, majd egy játékos vetélkedőt rendeztek, este pedig áhítattal zárták a napot. A hosszú, és sok fáradsággal járó munkálatoknak ez a nap méltó befejezése volt, amelyet sajnos már nem élt meg mindenki, aki itt dolgozott. A gyülekezet rájuk is tisztelettel emlékezik. Végül e sorok írója csak azt kívánja a kölesdi testvéreknek, hogy Isten áldja meg a munkájukat ezután is, hogy hálát tudjanak adni az Úrnak, mert érzik azt, hogy jó, mert örökké tart szeretete. F. M.
