Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-05-10 / 19. szám

Evangélikus Elet 1992. május 10. A PÁTENS TELJES VISSZAVONÁSA Templom nélküli város A levert forradalom és szabad­ságharc után Haynau táborszer­nagy, az önkényuralom teljhatal­mú hazai parancsnoka 1850. feb­ruár 10-én egy 9 pontból álló ren­delettel felfüggesztette egyházunk önkormányzatát, és rendeletéivel egy, az uralkodó által kormány­zott, kényszer-államegyházi forma megvalósítását erőltette. Az egyes rendeletek után állan­dó szervezettel is meg akarták szüntetni a protestáns autonómiát. Már 1850-ben készen volt szá­munkra a 101 szakaszból álló tör­vényjavaslat, amelynek a végrehaj­tását azonban 80 lelkész és tanár tiltakozása egyelőre visszatartotta. Módosított, rekatolizáló törek­vések is korán jelentkeztek: Thun osztrák közoktatásügyi miniszter már 1851-ben jelentette a császár­nak, hogy az egész oktatásügyet a római katolikus klérus szigorú fel­fogásának kell áthatnia. A sérel­mek orvoslását kérő, protestáns küldöttségeket nem bocsátották az uralkodó elé. 1855. augusztus 18-án Ferenc József IX. Piusszal megállapodást kötött, majd a hazai protestantiz­must is megkísérelte beállítani po­litikai céljai szolgálatába, a katoli­cizmus mögött, amolyan „másod- osztályú” államegyházi jelleggel. 1859. szeptember 10-én császári pátens (nyílt parancs) jelent meg, majd egy nappal később, ezt követ­te a végrehajtási utasítás. A pátens nyílt és durva beavatkozás volt a hazai protestáns egyházak törvé­nyalkotó és szervezeti ügyeibe. Még 1859. október 8-án újabb rendelet jelent meg, amely megtil­totta a régi egyházkerületek szerin­ti gyűlések megtartását. Ezután megindult az országos méretű tiltakozás. A tiszakerületi közgyűlés Késmárkról, 1859. szep­tember 29-én írásban kérte az ural­kodótól a pátens visszavonását. Vezetőink közül Zsedényi Ede felügyelőt és Máday Károly lel­készt perbefogták, börtönre ítél­ték. Végül 11 evangélikus egyház­megye szervezkedett a pátens sze­rint, és két ilyen egyházkerület is alakult: a pozsonyi és az újverbá- szi. AZ égyházi1 Sajtó általában pá­tens-ellenes volt Küzdőtt ellene, Pesti Napló, a Magyar Sajtó, és a Pester Lloyd is. A pátens-ellenes küzdelem egy­házunkban nem volt egységes, mert a gyülekezetek között sem volt egyetértés. Pl.: a pesti magyar és német egyházközség az auto­nóm egyházhoz tartozott, viszont a szlovák egyházközség a patentá- lis pozsonyi egyházkerülethez. 1867. május 15. Az 1860. május 15-i rendelet csak részben vonta vissza a pá­tenst, és az így szervezkedett egy­házmegyék, egyházkerületek fenn­maradtak a kiegyezésig. Az egyete­mes gyűlés többször is hiába kérte teljes visszavonását. Erre csak a kiegyezés után, Eötvös József mi­niszter közbenjárására került sor, 1867. május 15-én - 125 éve. Ez­után egyházunk pátens szerinti szervezetei is visszatértek régi he­lyükre. A kiegyezés után protestáns egy­házainkat esetenként a szabadelvű katolikus államférfiak is támogat­ták a teljes egyenjogúságért folyta­«...szerte az egész világba...M A Himalája magas vonulatai és a Gangesz medencéje között fekszik Nepál, ez a hazánk területénél másfél­szer nagyobb, de lakosságát, kultúrá­ját, természeti viszonyait tekintve oly különböző ázsiai ország. Kínával kö­zös határán emelkedik a 8848 m-es szé­dítő magasságba a föld legmagasabb hegycsúcsa a Csomolungma (Mont Everest). Nepál a bátor misszionáriusok szá­mára mindig is vonzó, erőpróbára hívó ország volt. Területén ugyanis tilos az evangélium hirdetése. A keresztyénsé- get elfogadót, a megkeresztelkedőt 3 év börtönbüntetés sújtja. Misszionáriusát pedig, aki a keresztelést végzi, akár 6 év is! De az evangélium kétélű kardja elöl egyetlen országot sem lehet teljesen el­zárni! 1954 és 1985 között mintegy 17 000 ember lett keresztyénné ebben a kemény hindu államban. Jézus Krisztus ott is gyökeresen átformálja azokat, akik Őt befogadják. így történt ez abban a faluközösségben is, melynek jelentős ré­sze keresztyénné lett. Nemcsak a falu lelki gazdagsága szembetűnő, a hindu közösségekkel szemben, hanem a fizikai fejlődés is, mely a megújult életű emberek szorgos munkájának az eredménye. * Kamata 11 éves volt, mikor boldog­talan házassága elkezdődött fétjével, Lakshmival. Mikor Lakshmi beteg lett, felesége elkísérte a távoli kórházba, s míg a gyógyulás hosszú heteit várta, mindkettőjüket meghívták egy keresz­tyén bibliaórára. S mire Lakshmi testi­leg felépült, lélekben is új ember lett. Azóta/ő és felesége a/kósház páciensei­nek és a hozzátartozóknak a közössé­gét vezetik, jóllehet, saját családjuk és falujuk kivetette őket, s minden lehet­séges hindu ceremóniát elvégeznek, hogy ártsanak nekik. Ok azonban boldogan vallják: „Az egész életünk megváltozott! Azelőtt annyi baj volt körülöttünk, de most boldogok vagyunk s megtaláltuk a bé­kességet!” • Adjunk hálát azért, hogy- Nepál történetében először kará­tott küzdelmükben. így azután elérhették a vallásfelekezetek vi­szonosságáról szóló, 1868:53. te. megszövegezését és elfogadását. Irányi Dániel már 1869-ben sür­gette a teljes és általános vallássza­badságot. Protestáns egyházaink számára azonban sem ekkor, sem pedig ez­után sem szűnt meg a „másodosz­tályú” államegyházak kísértése. Sajnos, nem is mindig tudtunk el­lenállni ennek a kísértésnek. Hosz- szú időnek kellett még eltelnie ah­hoz, hogy teljes közjogi egyenlő­ségre jussunk. Barcza Béla NEPÁL csony reggelén 6.30(!)-kor fél órás ke­resztyén műsort sugárztt a TV;- az evangélium erősebb mindennél;- vannak olyan elhivatott, bátor misz- szionáriusok, akik a büntetést is vállal­va hirdetik az igét. Kérjük Istent azért, hogy- döntse le a korlátokat a világ minden táján;- adjon igaz hitet, kitartást azoknak, akik elindultak az Ö útján;- kétkedéseinkben adjon reményt. Dr. Bálintné Kis Beáta AZ ORGANA TRANSSYLVANICA ALAPÍTVÁNY FELHÍVÁSA Egy évvel ezelőtt alakult és kezdte meg működését az ORGANA TRANSSYLVANICA ALAPÍT­VÁNY, azzal a céllal, hogy a kultúrtör­téneti erdélyi orgonák felújítását és ál­lagmegóvását, az erdélyi orgonaépítést támogassa. Létrejöttét a művelődési és a közélet számos kiváló személyisége segítette. Május elején lesz egy éve, hogy be­mutatkozó hangversenyünket tartot­tuk a Mátyás-templomban. Az eltelt egy év alatt újabb - kiürült - templo­mok ajtait és ablakait deszkázták be, utolsó védelemként. Orgonáik meg­mentésére, áthelyezésére kevés az em­beri és anyagi erő: az elvándorló kö­zösségek több száz éves hangszereit a végső pusztulás fenyegeti, amennyiben nem sikerül ezeket idejében élő gyüle­kezetek tulajdonába helyezni. Az eltelt egy év alatt három erdélyi fiatalember kezdhette meg külföldi ta­nulmányúit áz orgonajavító szakmá­ban. Ez a tény reményekre jogosít ben­nünket. A címünkre érkező, támoga­tást kérő levelek pedig azt jelzik: ala­pítványunkra mindinkább szükség van! Nem szövünk irreális terveket, hanem ott kívánunk segíteni, ahol arra a legnagyobb az igény. Alapítványunk bemutatkozásának egyéves évfordulóján, 1992. május 10- én vasárnap, este nyolc órakor újabb jótékonysági hangversenyt rendezünk a budapesti Mátyás-templomban, J. S. Bach műveiből. Orgonái: Trajtler Gá­bor (Deák tér), Hans Eckart Schlandt (Brassó) és Baróti István (Esztergom). Hangversenyünket egyszerre kérésnek és figyelmeztetésnek szánjuk. Kérésünk (minthogy nem kívánunk visszaélni gyülekezeteink áldozatkész­ségével): önkéntes áldozatvállalcís az er­délyi orgonák megmentéséért. Á figyelmeztetést maga a tragikus helyzet sóhajtja felénk: egy nagy múl­tú, keresztyén kultúra tárgyi jelképei fuldokolnak, veszítik el zengő hangju­kat, mellyel testvéri közösségeket hiva­tottak egyben tartani. Félő, hogy utol­só történelmi esélyünk - tehát köteles­ségünk - feltámasztani e múltat idéző s jövőnket predesztináló hangszereket. Az alapítvány Kuratóriuma NYILATKOZAT A Pest megyei Evangélikus Egyházmegye közgyűlése kéri az Egyház- kerület Elnökségét és mindazokat, akik az ügyben egyházi részről illeté­kesek, hogy minden törvényes eszközzel azon legyenek, hogy az aszódi gimnázium visszakerüljön egyházi tulajdonba. Az 1948-ban államosított gimnázium egyházunk két jelentős örökségét egyesíti és testesíti meg. Az ősi aszódi gimnáziumét, amelyben Petőfi Sándor diákoskodott, valamint a Selmecbányái gimnáziumét, amely a trianoni tragédia után Aszódon folytatta szolgálatát. Az egyházmegye nem mondhat le a leendő lelkészek és nem lelkészi egyházi vezetők utánpótlásának erről a bázisáról. Fenti Nyilatkozatot az egyházmegye 1992. március 21-én tanácskozó rendkívüli közgyűlése egyhangúan elfogadta és sajtóban való közzététe­lét javasolta. A vidi láda A Hajagos patak magaspartjának szélén húzódó Vid község ládájára a veszprémi vármegyeháza kis múzeumában bukkantam rá. Elmúlt századok megyei közigazgatásának elavult rekvizítumai vették körül: láncok, vasbilincsek, régi lőfegyverek, hajdú­uniformisok, kardok, alabárdok között kis asztalkán trónolt kiemelten, mégis szerényen, némán és mégis beszédesen. Két évszázad sok-sok évtizede megkop­tatta barna pácolását és kissé hiányossá tette eredeti­leg fehér színű feliratának betűit. 1797 Nemes Vidi Helység Ládája Készült... János Bíróságába Fedelén hatalmas tintafolt sötétlik arról tanúskod­va, hogy nemcsak a község pénzét foglalta magában valamikor a láda, hanem iratokat is. Olyan írásokat, amelyek családoknak vidi közbirtokos voltát igazol­ták. A török időkben a község teljesen elnéptelene­dett; 1589-től 1749-ig puszta, elhagyott faluhely, pré- dium volt, mint sok más települése háborúdúlta or­szágunknak. A hely területe alig múlta felül az 500 katasztrális holdat, mégis a vármegye egyik legtöbb kompossessort (közbirtokost) számoló közbirtoka alakult itt ki. Nemesi jellege az újratelepítés után is megmaradt. A vidi láda őrizte annak idején a vidi kisnemesek birtokhoz való jogát, rejtette igazságukat. Lelkemben régi-régi dallam zendül meg. Csángó ének egyik strófája. Kerek ötven esztendővel ezelőtt tanultam az első szárszói konferencián. Ládából és tartalmáról, ládába zárt igazságról szól ez a dal is. Igazságom el van zárva Román király ládájába. Ha valaki kiváltaná, Azt az Isten megáldaná. Mind a csángó énekes, mind a vidiek igazsága ládá­ba zárva. Pedig az igazság csak úgy ér valamit, ha nyilvánvalóvá válik. All ez a mi igazságunkra vonat­kozóan is. Isten szeretet. Irgalmával lehajolt a sokigazságú és éppen ezért boldogtalan emberhez. Szövetséget kötött vele s a szövetség ládájába belehelyeztette a tízparan­csolatot tartalmazó két kőtáblát, melyet ha az ember megtart, azaz Isten és embertársai iránti szeretetben jár, akkor nyeri el az annyira áhított boldogságot. Ez a két kőtábla a mi igazságunk, amely azonban el van tőlünk zárva, hiszen semmiféle jószándékkal, erőfeszí­téssel nem tudjuk megtartani a tízparancsolatot, be­tölteni az isteni törvényt, hogy igazságunkká legyen, amire aztán büszkén hivatkozhatnánk. Szívem megdobban. Az idézett népi ének arra utal, hogy az elzárt igazság kiváltható. A bánatos, koldus­szegény énekes nem tudja ezt megtenni, de valami gazdag ember képes lenne lepengetni a váltságdíjat. Hát nekünk akadt egy emberünk, az Emberfia Jézus Krisztus, aki Isten iránti engedelmességében és felénk sugárzó szeretetében késznek mutatkozott elzárt igaz­ságunk kiváltására. Szeretetben dúsgazdag lévén, sem volt könnyű számára a váltságdíj megfizetése: életével fizetett. Bűntelen életének igazságát nekünk adta Is­ten előtt is érvényes tulajdonul. Zeng az ének: ha valaki kiváltaná, azt az Isten megáldaná. Igazságunk kiváltóját megáldotta az Isten önmagát Va sárnap van, és mégsem hallasz sehonnan harangszót. Nem az au­tók búgása nyomja el. És laknak itt, nem is kevesen. Itt nem szól harang még virágvasámap sem! Mégis itt megyünk templomba. Nem gon­dolná senki a Munkás Művelődési Központba lépőkről, hogy Isten házába mennek, mi mégis tudjuk: ma is ő szól hozzánk. Istentisztelet van, mégsem hal­lasz orgonaszót. Még harmóniu- mot sem fújtat a kántor. Kántor sincs. Mégis istentisztelet van, s a lelkes gyülekezet együtt énekli: Ki­rályi zászló jár elöl... Mert éneklő gyülekezet van. Ünneplő gyüleke­zet. S az ünnep, mely minden gyü­lekezet hatévenként vissza-vissza- térő alkalma, most a dunaújváro­siak között - úgy érezzük - külön­legesebb, jelentősebb: presbitériu­mot iktatnak. A gyülekezet 14 tag­ja, akiket megválasztottunk, tud­ják: Reisch György lelkészünkkel együtt itt gyülekezet-szervező munkát vállaltak, itt templomépí­tő munkát vállalnak. Ehhez a ha­talmas, történelmet-társadalmat formáló feladathoz is hangzott Káposzta Lajos esperes igehirdeté­se (Jn 18.33-38): Jézus Krisztus igazsága mindenütt, minden kor­ban ugyanaz. Úrvacsoraosztás van, és még­sem látsz térdeplő embereket, mert térdeplő sincs. Mégis szól a bűnbo­csánat igéje, mely erőt ad ebben a templom nélküli városban, hogy kezdjünk, belevágjunk és imád­kozzunk. Imádkozzunk azért, hogy ha majd zúg a harang, szól az orgona, s térdeplő veszi körül az oltárt, legyen ember, aki megindul a harangszóra. Legyen fiatalság is, kinek hangja együtt szól az időseb­bekével. Legyen szív, mely a bűn­bocsánatra áhítozik. Ahogy az is­tentisztelet végén énekeltük: Igen Atyám, mert így kedves előtted... 1992. április 12-én Dunaújvá­rosban Káposzta Lajos esperes be­iktatta hivatalába Rapcsák Ká- rolyné dr. felügyelőt, Sztankovics Lászlóné pénztárost, Herman Já­nosáé gondnokot, Szántó Vilmosné jegyzőt, valamint dr. Baráth Ká­roly, Endreffy József, Fúrják Mi­hály, Jeszenszki Tiborné, Merczel Miklósné,, Miklán Imre, Mórocz Lajosné, Őri Zoltán, Sztankovics András, Tóth Ferenc presbitereket. Tóthné Bence Ágnes „Bölcs ember az, ki sziklára épít" A Szarvasi Ifjúsági Biblia Kör passiójátéka elítélteknek Fotó Mikuska Zoltán A szarvasi Újtemplom evangélikus gyülekezetének lelkésze, Deme Zoltán, éppen tíz esztendővel ezelőtt hívta életre az Ifjúsági Biblia Kört, mely az évek nehéz­ségei során szervezetté alakult, s felvették a Szikla ne­vet. Az elnevezés a Szarvasi Ifjúsági Keresztyén Lélek­mentő Alap rövidítése, s egyben Jézus Krisztus mondá­sára utal, miszerint „Bölcs ember az, aki sziklára épít”. Hisznek abban, hogy ők is erős sziklára építettek, hiszen szervezetük rendszeres, állandó tagja mintegy ötven-hatvan fiatalember, olyanok, kik a társadalom perifériájára szorultak: alkoholisták, kábítószeresek voltak régen, de olyan tagjuk is dolgozik közöttük, aki kétszer is öngyilkosságot követett el hajdanán. Ezek a fiatalok megtértek, s igaz, őszinte életet élnek. A napokban meglátogatták egyik volt társukat, ki rablás büntette miatt a Balassagyarmati Fegyház és Börtön elítéltje. S ha már az intézményben jártak, Az Evangélikus Lelki Segély Szolgálat legközelebbi csendeshetét Tápiószelén az evangéli­kus parókián (Rákóczi út 7.) tartja május 17-től 23-ig. Erre az alkalomra szeretettel hívjuk mind­azokat a testvéreket, akik különféle megkötözött- ségekből (alkohol- és drogfüggőség) szabadulni vágynak, és szabadulásukhoz segítséget szeretné­nek kapni. Készséggel igyekszünk segíteni a megté­rés és az új élet útjának megtalálásában. Az együtt- lét vasárnap délután kezdődik, és a zárónap déle­lőttjén fejeződik be. A csendeshetet a részvevőknek mindenképpen költségmentessé kívánjuk tenni, ezért kéijük a szolgálatért felelősséget érző testvé­reink adományait. Hálásan köszönjük a szolgálat céljára eddig küldött adományokat, s kérjük to­vábbra is testvéreink áldozatkészségét. Adományo­kat az Evangélikus Országos Egyház csekkszámlá­jára (51^-034725-1) vagy címére (1085 Budapest, üllői út 24.) postautalványon, a „Lelki Segély Szol­gálat céljára” megjelöléssel lehet küldeni. Csendes­hetünket egyházi szervek is támogatják, de szüksé­günk van testvéreink adományaira is. A minden kegyelem Ura áldásának reményében kéijük test­véreink áldozatkészségét és imádságát. feláldozó engedelmességéért. Felmagasztalta s a világ­mindenség urává tette, hogy nevére minden térd meg­hajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké (Fii 2,9-10). De megáldotta Isten azokat is, akiknek az igazságát Jézus kiváltotta. Hogy kik ezek a boldog áldáshordo­zók? Mi mindnyájan, akik nemcsak hallgatjuk, olvas­suk a megváltás igéjét, nemcsak megtartjuk emlékeze­tünkben, hanem meggyökerezni is engedjük a szí­vünkben, hogy a megváltás számunkra ne írott ma- laszt legyen csupán, hanem szilárd fundamentum, amelyre bízvást felépíthetjük életünket. Jézus, Megváltónk sírba szállt, Bűnünkért hullott vére, Ámde levert poklot, halált Harmadnap reggelére. (215. é.) Tavasz van s ez nemcsak a természet újraéledésé­nek, hanem a házépítések elkezdésének is ideje, mert aztán elmúlik a tavasz, elröppen a nyár, eltelik az ősz és a hideg tél még mindig fedél nélkül találja az építke­ző családot. Használjuk ki az időt új életünk építésére. Az alap már adva van: megváltott voltunk. Ne keres­sünk más fundamentumot, ne tágítsunk a meglévőtől. Jézus Krisztus megváltott minket a bűnnek, ördög­nek, halálnak a hatalmából. Ez az igazság a mi igazsá­gunk. Ha erre az alapra építünk, akkor a halált hozó tél sem bonthatja meg fejünk felett a tetőt és nem téphet ki minket Isten szeretetének melegéből. Közismert régi mondás: minden út Rómába vezet. Én ezt a szólást most így formálnám: minden, ami a világon van, Istenre mutat. Még a vidi láda is. Sághy Jenő előadták Jézus szenvedéstörténetét is. A börtön udva­rán mintegy százhúsz rab kísérte figyelemmel a Szikla harminc tagjának énekkari és énekbetétekkel gazdagí­tott jelmezes, modern passiótörténetét. Az előadás történelmi értékű, hiszen a gyarmati börtönben először került sor ilyen eseményre. Deme Zoltán örömének adott hangot, hogy megkeresésére a büntetés-végrehajtási intézmény parancsnoka kész­séggel hozzájárult mintegy háromnegyed órás áhíta­tukhoz. Palotás Iván ezredes-parancsnok gyermekkorában maga is szereplője volt egy passiójátéknak. Abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy ez a látogatás megnyugvást és lelki békességet adott nem csupán a húsvéti ünnepekre, hanem a hátralévő büntetés letöl­téséhez is az elítélteknek. Pótár-Bóta György, a huszonegy esztendős fiatal­ember 1989 óta volt tagja a szarvasi Ifjúsági Biblia Körnek. Bűnbe esett, rablás részese volt, s büntette után először Deme Zoltánhoz vezetett útja, hogy cse­lekedetét megbánja. Isten megbocsátott neki, de a büntetést nem kerülhette el. Múlt esztendő novembe­re óta tölti kétéves ítéletét a börtönben, várhatóan jövő májusában szabadul kedvezménnyel, hiszen jó magatartást tanúsít. A fiatalember rendszeresen imádkozik és levelet ír a Kör tagjainak. Elmondása szerint hitében megerősödött az idáig benntöltött idő alatt. „Istennek nagy ereje van - mondja -, tudom, hogy minden gonoszságtól és bűntől megszabadít, s ha letelik büntetésem, nem kerülök vissza sohasem ide - visszatérek a Körhöz.” Az előadás mellett evangéliumi kiadású könyveket ,és ^iteméqyeket ajándékoztak a Szarvasi Ifjúsági Bib­lia Kor fiataljai az elítélteknek. §z. N. ANYÁKAT KERESÜNK A KŐSZEGI SOS-GYERMEKFALUBA A jövő év tavaszán teljes egészében elkészül a harmadik magyar SOS Gyermekfalu Kőszegen. Várjuk olyan egyedülálló asszonyok, lányok jelentkezé­sét, akik szívesen választják hivatásul az SOS-anyasá- got, és szívesen élnek az SOS Gyermekfaluban. Az SOS- gyermekfalvakban - mint a világ majd 300 működő gyermekfalujában - egy-egy családi házban egy-egy anya 6-8 állami gondozott gyermeket nevel. Kőszegen 12 családi ház épül. Az anyák fizetést kapnak munkáju­kért, az összeg megállapítása függ életkortól, iskolai végzettségtől, a már munkában eltöltött évek és a nevelt gyermekek számától. 25 és 40 év közötti jelentkezőket várunk, hiszen életta­pasztalatukat tekintjük a sikeres nevelés egyik fő bizto­sítékának. Speciális szakképzettség nem követelmény, csak bármi­lyen középfokú végzettségről tanúskodó bizonyítvány. Előnyben részesítjük azokat, akiknek van pedagógiai, egészségügyi, gyermekgondozói szakismeretük. Az anya-jelöltek számára kb. 9 hónapos elméleti és gyakorlati képzést szervezünk, amely bentlakásos, és a gyermekfalu életének speciális ismereteit nyújtja. A tanfolyam idejére egyesületünk a jelölttel tanulmányi szerződést köt, és méltányos ösztöndíjban részesíti. A pályázatokat részletes, kézzel írott önéletrajz mellé­kelésével (amely eddigi munkahelyeinek felsorolását is tartalmazza) egyesületünk címére 1992. május 30-ig kérjük beküldeni. Az egyesület titkársága szívesen ad szóban, telefonon és levélben is felvilágosítást. Címünk: SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete, 1525 Budapest, postafiók 29. (Bp. I., Szentháromság tér 6.) Telefon: 17544-95 SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete Vezetősége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom