Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-02-09 / 6. szám

57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1992. FEBRUÁR 9. VÍZKERESZT UTÁNI UTOLSÓ VASÁRNAP ÁRA: 12 Ft Semmi sem olyan kemény és szilárd, hogy a szeretet tüzében meg ne lágyulna Augustinus A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ VEZETÉSÉVEL TÖRTÉNT TÁRGYALÁS EREDMÉNYE: RÉSZLEGES MEGÁLLAPODÁS A TARTALOMBÓL HÁLAADÁS A NÓGRÁDI VÁR TÖVÉBEN GÁNCS-EMLÉKTÁBLA A SZÉKESFEHÉRVÁRI TEMPLOMBAN NEM TUDTAM, HOGY ELŐDEIM NYOMÁN JÁROK . Hálaadásból merített erő Sürget az idő - sürget a munka. Az Országos Espe- resi Értekezlet ezért ült össze szinte az év első napjai­ban és nem később, hogy rendszerezze a múltat és nekiiramodjon egyházunk közössége a jövőnek, az 1992 év feladatainak. Amiért hálát kell adnunk. Nem lehet hálaadás nél­kül megállni az év fordulásánál. Sokban gyarapod­tunk. Diakóniai intézményeink sora bővül, folyik az építkezés Nyíregyházán és Kiskőrösön. Iskolák és óvodák nyílnak meg és nagy erőfeszítéssel folyik az ifjúság nevelése, a hitoktatás és erősödik az ifjúsági egyesületek munkája is. Külmissziói Egyesület alakult újjá és új jelenség, hogy üresen maradt parókiákból egyházmegyei otthonok születnek ifjúsági, gyülekeze­ti konferenciák papné és lelkészevangélizációk számá­ra. A zsinat - ha nem is látványos nagy eredmények­kel, de - gondos munkával végzi az új törvények alapozását. Hálát adhatunk azért, hogy nő az érdek­lődés az egyház szolgálata iránt és mindig újabb terü­letek nyílnak meg lelkészi- és szeretetszolgálatunk előtt. Két világra szóló esemény volt a pápalátogatás és az évfordulón megrendezett Taize-i összejövetel Budapesten. Mindezen eseményekért és azok megma­radó következményeiért igazán adhatunk hálát, mert csak ezután léphetünk tovább az új feladatok felé. Aminek neki kell feszülnünk. Mindjárt az év elején súlyos problémát okozott a rádiós istentiszteletek kér­dése. Fel kell készülnünk az Európai Protestáns Nagygyűlésre, melyet március 24-30 között Budapes­ten tartanak. Célja ennek a találkozónak, hogy meg­mutassa Európa protestáns oldalát. Fel kell készül­nünk az új iskolák szervezésére. A Deák téren 8 osztá­lyos gimnáziumot akartunk elindítani, de úgy látszik a felkavart állapotok miatt, hogy 12 osztályos iskola lesz. Nyíregyházán megindul a tanítás a gimnázium­ban. Májusban országos presbiteri választások lesz­nek. Ezeket egyházmegyénként jelölések előzik meg és ebben az espereseknek nagy feladatuk van. Ezzel a választással együtt eltűnik az utolsó olyan testüle­tünk, melyet még a pártállami időkben választottak meg. Ugyancsak hatalmas munkát kíván az egyházi in­gatlanok visszaadásának ügye, mely sok utánjárást, bizonylatok beszerzését igényli. Nem kis feladat gaz­dasági-gazdálkodási feladataink helyes intézése. A hitoktatás feladata - mivel ezt nemcsak a lelkészek, de világiak is végzik, mint jó segítők - elénk tűzi a hitoktatók, hittanárok képzésének, továbbképzésé­nek megszervezését, melyet a Teológiai Akadémia végez. Minden feladatra áll az a követelmény, hogy mun­kánk minőségi legyen. Mindenben. A gyülekezeti élet­ben ugyanúgy, mint az egyházmegyében és az egyház­kormányzat felsőbb fokain. Ez jelenti azt is, hogy rendet és törvényességet tartsunk minden szinten. Le­gyenek munkatervek, tartsanak presbiteri üléseket, készüljön lelkészi jelentés és azt ismerje a gyülekezet. A kettős elnökséget szigorúan tartsák meg, mert ahol csak az elnökség egyik tagja hív össze gyűlést és hozat határozatokat, azok érvénytelenek. Érőfeszítéseket kell tenni, hogy sem teológiai, sem erkölcsi tekintet­ben ne zuhanjanak szakadékba lelkészcsaládok vagy gyülekezeti presbiterek, tisztségviselők. A jövőre kell gondolnunk. A XXI. század felé me­gyünk. Nem lehet megmaradni alacsony technikai szinten. Számítógépek, kommunikációs eszközök nél­kül elképzelhetetlen a jövő. Természetesen nem ezek oldják meg szolgálatunk kérdéseit, de ezek lehetnek jó segítőink, hogy fel ne őrlődjünk a munkában. Egy­házunk a fasori gimnázium taneszközeit felhasználva tanfolyamot készít elő ezek használatának megtanu­lására. A hálás szív erőt kap új munkára. Hálaadásunk erőforrás lehet az előttünk álló úton. BIBLIAOSZTÁS A MENEKÜLTTÁBOROKBAN Január 25-én, szombaton de. 10 órakor Vésén az evangélikus templomban, du. 4 órakor a mohácsi református templomban ökumenikus istentiszteleten dr. Harmati Béla püspök a Magyar Bibliatanács elnöke és Tarr Kálmán református lelkész, az MBT titkára horvát és magyar nyelvű bibliákat osztottak az MBT ajándékaképpen a horvátországi menekülteknek. A Magyarországi egyházak és a Magyar Rádió és a Televízió vezetői között az elmúlt hetekben országos problémává dagadt, levélváltásokból eredő nézetelté­résről kötelességünknek tartjuk olvasóinkat pontosan és tárgyilagosan tájékoztatni. Múlt számunkban köz­zétettünk két nyilatkozatot, melyeket a magyarorszá­gi történelmi egyházak vezetői január 15-én intéztek a rádió ill. a televízió elnökeihez. Ezeknek előzménye az a tény volt, melyet olvasóink is megismerhettek, hogy t.i. a január 6-i műsorstruktúra változtatás so­rán az egyházi adások a Kossuth rádió URH sávjára szorultak ki. Az egyházak vezetői ez ellen emelték fel szavukat és kérték a tárgyalásokat a kérdés rendezésé­ről. A két nyilatkozatra a két szervezet elnöke az MTI útján levélben válaszolt. Levelüket szó szerint közöl­jük, ahogy az az MTI kiadásában megjelent. „A Magyar Rádió elnöke, illetve a Magyar Televízió vezetősége kedden nyilatkozatot juttatott el az MTI-hez, külön-külön reagálva a magyar történelmi egyházak sajtó­ban megjelent, a médiumok vallási műsorait, illetve adáside­jét bíráló észrevételeire. A Magyar Rádió elnöke, Gombár Csaba egyebek között azt javasolja, hogy a Kossuth URH-án pénteken és szomba­ton elhangzó vallási félórák maradjanak változatlanok. El­sősorban azért, mert e csatornát sohasem tekintették a réteg- műsorok sávjának, oda olyan jellegű műsorok kerültek, amelyek a legszélesebb érdeklődést szolgálják. Gombár Csa­ba emlékeztet: épp az URH-sáv tette lehetővé, hogy a köz- szolgálati műsorok bővüljenek, s a vallási műsorok számára is négyszer annyi idő jusson. A rádió elnökének meggyőző­dése szerint a sáv minőségénél fogva jobb vételt nyújt, egyéb­iránt pedig a magyar háztartások mintegy 70%-aban van URH adás vételére alkalmas készülék - vélelmezi statisztikai adatokra alapozva. Gombár Csaba az egyházak figyelmébe ajánlja, hogy a Hitélet c. hazai és nemzetközi vallási krónika hétfőtől péntekig azonos időben hangzik el a Kossuth közép- hullámú adón. Személy szerint sajnálná, ha ezt az érintettek nem tekintenék egyházi műsornak. Az elnök levelében, ame­lyet megküldött a köztársasági elnöknek, a miniszterelnök­nek s a parlament elnökének, a helyzet kulcsaként említi a moratórium mielőbbi feloldását, amely valamennyi fél szá­mára kedvezőbb helyzetet teremtene. Levele végén bizalmat kér a Magyar Rádió iránt azzal, hogy március második felében, az új műsorstruktúra tapasztalatainak birtokában elvégezhető a szükséges korrekció. A Bányai Gábor által aláírt MTV levél leszögezi: az MTV kész a további megbeszélésekre, az elképzelések egymáshoz igazítására, ez azonban nem jelentheti, hogy például a mű­sorstruktúrát illetően nem dönthetne önállóan. Az tény, hogy néhány vallási műsor adásideje változott, ám a televízió ugyanannyi műsorpercet sugároz mint korábban. A feleke­zeti műsorok aránya egyébiránt jóval meghaladja a német, az osztrák vagy a spanyol közszolgálati televízióban lévő arányokat. Bányai Gábor szerint az uj műsorszerkezet egyál­talán nem ártalmas a befogadók szempontjából, a nézettségi index ismeretében a TV kész az újbóli átgondolásra, miként természetesnek tartja, hogy az egyházi műsorok készítésének anyagi költségeit, tárgyi feltételeit a TV biztosítsa. A helyzet rendezéséhez a televízióról szóló törvény mielőbbi meghoza­talára lenne szükség.” (MTI) Ez a válasz nem elégítette ki az egyházak vezetőit, ezért született meg a második közös nyilatkozat. Most is két nyilatkozatot küldtek el, külön a Rádió és külön a Televízió elnökének. NYILATKOZAT 1992. január 15-én megfogalmazott nyilatkoza­tunkra a Magyar Rádió elnökének az MTI által 1992. január 21-én nyilvánosságra hozott válasza újbóli kö­zös nyilatkozat meghozatalát tette szükségessé. A Magyar Rádió elnöke válaszának ismeretében a következőket nyilvánítjuk ki: 1. A Magyar Rádió elnöke noha átmenetileg rá- kényszerítette az egyházakra a jelenlegi műsorstruk­túrát - azok megkérdezése nélkül -, a magyarországi egyházak vezetői nem fogadják el azt a három hóna­pos „türelmi idő” javaslatot, miszerint március máso­dik felében tárgyalja újra az ügyet, mert- az egyház kérésének indoka elsősorban elvi jelle­gű: a vallás egyetemes és történelmi jellege miatt;- ugyanakkor az egyházak készek arra, hogy - ha kell - a Kárpát-medence magyarajkú hívői aláírásai­nak százezreivel dokumentálják kérésük jogosságát. 2. Az URH sáv a Magyar Rádió elnöke által jelzett célt, tudniillik a „legszélesebb érdeklődés” kielégítését- technikailag nem tudja megvalósítani (a műsorvé­tel-lehetőség éppen nem széles, hanem szűk);- tartalmilag nem tudja kielégíteni (körzeti stúdiók, kisebbségi adások...). 3. Semmi indoka nincs annak, hogy a Magyar Rá­dió elnöke az URH-t a vallási műsorok sávjának predesztinálja - immáron az egyházak kifejezett és egységes tiltakozása ellenére. 4. A „Hitéletet” mint fölkínált vallási műsort nem tekintjük egyházi műsornak, mert nélkülöz mindenfé­le hivatalos egyházi szerkesztői közreműködést. 5. A Magyar Rádió elnöke a kért bizalmat maga nyirbálja meg, amikor nyilatkozatunkra érdemben nem válaszol, következésképpen egyre kisebb biza­lommal tekinthetünk a párbeszéd ilyen időhúzó for­májának eredményessége felé. 6. A legfontosabb kérésről, a 2 x 60 perces istentisz­telet közvetítéséről - a Kossuth Rádió középhullámú sávján - említés sem történik. Ha elfogadja az Elnök Úr a kérést, miért nem közli velünk, ha nem, miért hallgatja el előlünk? 7. Nyilatkozatunk politikai vetülete nem egyházi ügy. A mi feladatunk az, hogy egy demokratikus jogállamban a hívő emberek vallási, lelki igényeit a közszolgálati médiák által is kielégítsük. Mindazonál­tal kéréseinket Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök egyértelműen és kifeje­zetten támogatják számos más társadalmi szervezettel együtt. Elfogadhatatlan számunkra az ilyen sértő ér­tetlenség a Magyar Rádió vezetője részéről. 8. E nyilatkozat aláírói a Magyar Rádió elnökétől azonnali - a legelső lehetséges egyeztetett időpont­ban - tárgyalást kérnek. Budapest, 1992. január 23. Mi, a magyarországi egyházak vezetői hiába tettük közzé 1992. január 15-én megfogalmazott nyilatkoza­tunkat, a Magyar Televízió elnökének az MTI által 1992. január 21-én nyilvánosságra hozott válasza új­bóli közös nyilatkozat meghozatalát tette szüksé­gessé. A Magyar Televízió elnöke válaszának ismeretében a következőket nyilvánítjuk ki: 1. Ellentmondásosnak tartjuk az Elnök Úr „kész­ségkinyilvánítását” a „megbeszélésekre, az elképzelé­sek egymáshoz igazítására", amikor egyidejűleg leszö­gezi: „a műsorstruktúrát illetően önállóan dönt”. Pontosan azt kértük, hogy ne döntsön önállóan - meghosszabbítván 40 év rossz gyakorlatát -, hanem végre üljön le egyeztetni, tárgyalni azonnal, a legelső lehetséges időpontban. 2. „Tény”-ként állapítja meg azt, amit mi nyilatko­zatunkban már közöltünk vele: „a műsor adásideje megváltozott”. Az Elnök Úr lényegében itt sem vála­szolt, mert megkerülte az új tényt: az egyházak szá­mára ez a „megváltoztatott műsor-adásidő” elfogad­hatatlan. Hivatkozási alapját az „ugyanannyi” mű­sorpercre vonatkozólag: „mint korábban”, elvileg vi­tatjuk. Ugyan miért megingathatatlan etalon a most éppen kétesztendős, 1990. január 23-i Nemeskürthy István TV-elnök és a vallásfelekezetek közötti ideigle­nes és átmeneti megegyezés? Hiszen még a Németh- kormány alatt,a rendszerváltás előtt írták alá! 3. Az Elnök Úr állításával ellentétben nem „néhány vallási műsor adásideje változott”,, hanem az összes heti műsoré: mind a 4 katolikus műsort, a protestáns gyerekhittant és az izraelita „Utódok reménysége” című adást oly hátrányosan változtatták meg, hogy gyakorlatilag az időbeli hozzáférhetetlenség miatt el­veszett a TV-néző számára. (A 10 perces „Katolikus krónika” a szerződésben elő­irányzott 18.00—19.30 idősávból kikerülve tavaly 17.50- kor indult, az új struktúrában 16.35-17.20 között ingado­zik. Az „Engedjétek hozzám” katolikus gyerekhittan csü­törtök 19.00-ról vasárnap alternatív ebédidőre, a pénteki „Maradjatok meg szeretetemben” ifjúsági, felnőtt katoli­kus adás 19.00-ról 16.35-17.00-ra, a szombati „Jó reggelt adj, Istenem” protestáns gyermekhittan 9.05-ről 7.55-re, az izraelita „Utódok reménysége” a minden második ked­di 18.45-ről 17.-00-ra változott. Hasonlóképpen ingadozik a vasárnapi „így szól az Úr” katolikus bibliamagyarázat és a protestáns ^Örömhír” adás is. 4. Az Elnök Űr szerint az MTV felekezeti műsor­aránya .Jóval meghaladja a német, osztrák, vagy spa­nyol közszolgálati TV műsorarányokat”. Ez szerin­tünk helytelen állítás, cáfoljuk is majd, egy a napok­ban közzéteendő részletes dokumentációval. Addig is előzetesként: (A német ZDF nemzeti televízió heti vallásos műsora 1990- ben: 30 perc vallásos krónika + 50 perc istentiszteleti közvetítés élőben (összesen 80 perc!) + évi 10-szer 45 perc „élet-tanácsadás” + 13x45 perces vallásos játékfilm + 12 x ünnepnapi meditációs közvetítés + vallásos gyerek­filmek a gyermekszerkesztőségtől. A francia „Antenne-2" minden vasárnap 180 percet (há­rom órát!) szentel vallási műsorok számara. Az MTVl és az MTV2 összes heti vallásos műsora ezzel szemben (25 perc katolikus, 20 perc protestáns, 7,5 perc izraelita) összesen 52,5 perc (azaz: ötvenkettő és fél perc!) 5. „Az új műsorszerkezet nem ártalmas a befoga­dóknak” - írja az Elnök Úr. Valóban, az így peremre szorított műsorok ártalmatlanok, azaz használhatat­lanok, mert az adásidő miatt elérhetetlenek. 6. Kéréseinket nemcsak a „nézettségi index” isme­retében kívánjuk megtárgyalni, hanem egy számunk­ra fontosabb elvi síkon, a vallások egyetemes, történel­mi jellege miatt. 7. Nyilatkozatunk politikai vetülete nem egyházi ügy. A mi feladatunk az, hogy egy demokratikus jogállamban a hívő emberek vallási, lelki igényeit a közszolgálati médiák által is kielégítsük. Mindazonáltal kéréseinket Göncz Árpád köztársa­sági elnök és Antall József miniszterelnök egyértel­műen és kifejezetten támogatják, számos más társa­dalmi szervezettel együtt. Elfogadhatatlan számunkra az ilyen sértő értetlenség a Magyar Televízió vezetője részéről. 8. E nyilatkozat aláírói a Magyar Televízió elnöké­től azonnali - a legelső lehetséges egyeztetett időpont­ban - tárgyalást kérnek. Budapest, 1992. január 23. Dr. Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke., Dr. Harmati Béla püspök-elnök, Ma­gyarországi Evangélikus Egyház; Dr. Heckker Frigyes me­todista szuperintendens; Bencze Márton, a Magyarországi Unitárius Egyház helyettes püspöke, egyházfő, Dr. Hegedűs Lóránt püspök, a Magyar Református Egyház Zsinatának elnöke; Dr. Viczián Janos baptista egyházelnök, a Magya­rországi Ökumenikus Tanács elnöke; Zoltai Gusztáv, a Ma­gyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója; Landeszman György, budapesti vezető főrabbi. A nyilatkozat vétele után a Rádió elnöke január 28-ára, a Televízió vezetése január 29-ére hívta meg az egyházak veze­tőit. A Rádióban lezajlott tanácskozás részleges eredménnyel zárult, mely azért örvendetes, hogy elmozdult a kérdés a holpontról és reményteljes a jövő alakulása szempontjából. Pozitív vonása volt a tanácskozásnak, hogy a jövőben rend­szeres konzultációk lesznek a Rádió és az egyházak vezetői között. Tehát nincs egyszer s mindenkorra elintézve a közvetí­tések ügye. Öröm az, hogy a vasárnapi istentisztelet közvetíté­sének dolgában a rádió engedékenyebb lett és március 29-étől kezdve a vasárnapi istentiszteletek a Kossuth középhullámon és az URH-sávon egyaránt közvetítésre kerülnek. Közösen szükségesnek tartják, hogy a készülő média-törvény mielőbb parlamenti jóváhagyásra kerüljön, mert a végleges megállapo­dásnak csak az lehet alapja. A megbeszélés végén a tárgyaló felek Közleményt adtak ki, melyben elhatárolták magukat pártok kezdeményezéseitől. Itt nem politikai dologról van szó, hanem műsoridőkről és hullámhosszokról. KÖZLEMÉNY A Magyar Rádió elnöke és munkatársai és a Törté­nelmi Egyházak és Felekeztek valamint a magyarorszá­gi zsidóság képviselői megbeszélést folytattak a vallási műsorok sugárzásáról. A tanácskozás során megállapították: 1. Mind a Magyar Rádió mind a Magyarországi Egyházak és Felekezetek törekvése arra irányul, hogy közös munkájukkal az egész nemzet javát szolgálják. 2. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a vallási műsorok - felekezeti hovatartozás nélkül - az egyete­mes emberi értékeket szolgálják, és hozzájárulnak a társadalom erkölcsi felemelkedéséhez. 3. A résztvevők megegyeztek abban, hogy e tárgya­lásokat a jövőben rendszeres konzultációk fogják kö­vetni. 4. Szükségesnek tartják, hogy a készülő rádió- és televízió törvényt a Parlament mielőbb meghozza. A végleges megállapodás e törvény alapján születhet meg. 5. A Magyar Rádió 1992. március 29-étől az isten­tiszteleteket a Kossuth rádió középhullámú sávján egyaránt közvetíteni fogja minden vasárnap délelőtt 10.05-től 11.00 óráig. Az egyházak vezetői azt kérték, hogy vasárnap délelőttönként a középhullámú és ultrarövidhullámú sáv szétválasztásával - egyidejűleg - mind római ka­tolikus mind protestáns istentisztelet közvetítésére nyíljék lehetőség. A rádió elnöke erre a kérdésre a közvetkező tárgyaláson fog választ adni. Az egyházak azon kérését, hogy hét közben 4 x 30 perc vallási műsor legyen, a Magyar Rádió jelenleg nem tudja teljesíteni, azonban a vallásos félórák szá­mát havonta egy 30 perces középhullámú sugárzással a Magyar Rádió kibővíti. Ebben az időpontban a Kossuth Rádión zsidó vallási félórát fog sugározni (pénteken 11.05-11.35 között). A keresztyén egyhá­zaknak heti 2 x 30 perc áll rendelkezésükre az ultrarö­vid hullámú sávban. 6. A jelenlévők elhatárolják magukat attól, hogy e tárgyalások pártpolitikai érdekeket szolgáljanak. 7. Megállapodnak abban, hogy tárgyalásaikat március első hetében folytatják. Budapest, 1992. január 28. A közlemény aláírták: Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke, dr. Seregély István, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, dr. Hegedűs Lóránt, a Magyar Református Egyház Zsinatának elnöke, Tóth-Szöllős Mihály, a Magyarországi Evangélikus Egyház megbízottja, Bartók Béla, az Unitárius Egyház főgondnoka, Győri Kornél, a Magyarországi Baptis­ta Egyház főtitkára, Zoltai Gusztáv, a Magyarorszagi Zsidó Hitközségek Szövetségének igazgatója, Landeszman György főrabbi. Az egyházak képviselői hamarosan elvégzik a be­osztás szükséges egyeztetését és annak eredményeit is közreadják majd. A Televízió vezetősége január 29-ére hívta meg az egyházak vezetőit. Ezen a megbeszélésen is született megállapodás a két fél között. NYILATKOZAT A Magyar Televízió és a magyarországi történelmi egyházak vezetői 1992. január 29-én tartott tanácsko­zásuk során megállapították: 1. Mind a Magyar Televízió, mind a magyarországi egyházak és felekezetek közös munkájukkal népünk erkölcsi és kulturális felemelkedését kívánják szolgál­ni. 2. A résztvevők megállapodnak abban, hogy feb­ruár második felében folytatják a műsorokról való konkrét megbeszéléseket. 3. Szükségesnek tartják mindkét oldalról a Rádió és Televízió Törvénynek mielőbbi megalkotását, a végső megállapodás ennek alapján történhet meg. 4. A Magyar Televízió ajánlatában havonta egy istentisztelet közvetítését vállalja és évi három ünnepi alkalmat. A hét közbeni műsorok az 1990-ben történt megállapodástól elcsúsztak ugyan, de a Televízió azo­kat állandó, és a korábbiakhoz közelítő időpontok­ban sugározza. 5. A jelenlévők sajnálatosnak tartják az ez ügyben történt szélsőséges pártpolitikai megnyilvánulásokat, amelyektől elhatárolják magukat. Budapest, 1992. január 29. Bányai Gábor MTV h.elnök, Lukács László a Magyar Kato­likus Püspöki Kar elnöke megbízásából, Ablonczy Zsolt a Magyar Református Egyház Zsinatának elnöke megbízásá­ból, Nagy László a Magyar Evangélikus Egyház püspökel­nöke megbízásából, Bartók Béla az Unitárius Egyház fő- gondnoka, Győri Kornél a Magyarországi Baptista Egyház főtitkára, Landeszman György főrabbi Tóth-Szöllös Mihály . ........ mi nwii—r Hiwi ni' hu ~ iríiniiri ninr r ír is u :iü i íhíéí:#.. m \ r?\ Ml'i1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom