Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1992-09-27 / 39. szám
Evangélikus Élet jgjjl szeptember 27. GYERMEKEKNEK CSODÁK A felhők keletkezése Lassan alkonyodott. Cirmi cica és Peti kutya is moccanás nélkül feküdtek a rozoga szekér alatt, amit még Mari néni nagyapja készített. Bámulták a lassan feljövő holdat, és valamin igen erősen törték a fejecskéjüket. Végül Cirmi cica felsóhajtott:- De szép csillagos éjszakánk lesz, nyoma sincs egy otromba felhőnek sem! Milyen hirtelen jött ez a mai zápor! Igaz, Peti kutya?- Igen, ez nyáron gyakran előfordul. Hallottam egyszer, hogy Tomi és Panni, amikor itt nyaraltak, az esőről beszélgettek.- Arra a két kis gyerekre gondolsz, akik annyit játszottak velünk? Na és mit mondtak róla?- Először ők is csodálkoztak, hogy miért rendel a jó Isten esőt a földre, hiszen akkor mindenki bőrig ázik, a bundánk - az embereknek persze a hajuk - csurom víz lesz és rögtön tüdőgyulladást, vagy mi a csudát kapnak!- Igaz is, ez egy jó kérdés, most sár van, még jó, hogy ide a szekér alá nem ver be az eső! így legalább nyugodtan pihenhetünk itt, nekem már csak egy kis meleg tejecske hiányzik!- No de Cirmi, te már megint a pocakodra gondolsz, bár egy kis friss tejecske, hm... nekem is jót tenne!. Egy kis ideig hallgattak, talán a gőzölgő tejre gondoltak mindketten.- Rájöttem! - kiáltott fel váratlanul Cirmi.- Mire? - vakkantott kelletlenül Peti kutya, akit éppen a legszebb, fejecskéről szóló álmából riasztottak fel.- Hát arra, hogy mi most miről is áhítozunk? A tejről. Tehát ez azt jelenti, hogy éhesek vagyunk - mondta Cirmi.- Nagy találmány! Ezt eddig is tudtam - fintorodon el Peti.- Ebből pedig az következik, hogy mindenki éhes és szomjas is, mert ha nem ennénk és nem innánk akkor nem is tudnánk élni. SZERETEM A GYERMEKEKET „Szeretem a gyermekeket - mondja az Isten - és azt akarom, hogy mindenki olyan legyen mint ők. Nem szeretem az öregeket, ha csak lélekben meg nem maradtak gyermekeknek. Ezért tehát mindörökre elrendelem, hogy országomat csak gyermekek lakják! Nyomorékok, púposak, ráncos arcúak, hófehér szakállú gyermekek, mindenféle, mindenfajta gyermekek tetszéstek szerint, de csak gyermekek. Ez a kívánságom; nincs mit vitázni fölötte. Másnak ott helye nem lehet!..." Michel Quoist PRÓBÁLD MEG! Lánc, lánc, eszterlánc Gyönyörű, változatos szí- szeválogatott, különböző nű és formájú nyakláncokat színű és formájú terméseket, készíthetsz magadnak mindenféle termésből, babból, makkból, kukoricából, száraz borsóból. Keríts magadnak egy varrótűt és egy 50-60 cm-es fonalat, amelyre felfűzöd a gondosan öszLEVÉL MELINDÁTÓL A dédnagyapa és mi „A jó Isten különös kegyelmével dicsekedhetek. El még a dédnagyapám, aki 90 éves. A szünidőben többször is meglátogattuk mi, a kisebb dédunokái és énekeltünk neki szép énekeket. Már ö nem bír templomba menni, de énekelni még most is tud, és szeret is régi énekeket kedvenc hangszerével kísérve. Itt küldök egy fényképet dédnagyapánkról, és akik énekelnek neki." Karaba Melinda, Ácsa- Jól van Cirmikém, egyéb megállapításod van-e még, mert ha nincs, akkor én befejezem a forralt tejről szóló álmomat!-Te csak ne fejezz be semmit, figyelj ide! Az állatok táplálkoznak, és a növények mit szeretnek a legjobban? A FRISS ESŐVIZET!- Tényleg! Az eső újjáéleszti a kiszáradt napraforgótáblát, feléleszti a virágokat a mezőn, lemossa a fák leveleiről a port, mennyi hasznos dolgot csinál! Akkor mégsem teremtette Isten hiába!?- Pontosan erre gondoltam én is! - mondta Cirmi. De ugyebár esőcsináló angyalok nincsenek?- Hát nem hinném, ugyanúgy, ahogy tejszínhabfújók sem! - helyeselt Peti.- Akkor meg, hogy kerül az eső a felhőkbe?- Amikor Panni és Tomi az esőről beszéltek, egy csuda érdekes dolgot mondtak. Éppen úgy, ahogy a tűzhelyen melegített víz is gőzölög...- Miért pont víz? Legyen tej, kérlek Peti! Legyen abban a fazékban tej! - vágott Peti szavába izgatottan Cirmi.- Ha mindig beleszólsz, nem tudom végigmondani! Tőlem lehet tej is, ha neked így jobban tetszik. Nos, éppúgy, ahogy a tej is gőzölög, a tengerek, tavak is párolognak, amikor melegen, süt a nap. Mert a nap felmelegíti vizeiket.- A Nap? - csodálkozott Cirmi.- Igen, a Nap. így az apró vízcseppekből álló pára felszáll jó magasra, egészen a felhőkig. De ott már hidegebb van, ezért a kis vízcseppek hamar megnőnek és a szoros összekapcsolódásban olyan nagyra híznak, hogy ismét leesnek a földre.- Akkor a felhők vízcseppekből állnak?- Igen, jó szorosan össze vannak ragasztódva.- Szerinted Peti, ha tejből lennének a tavak, tengerek, akkor tejcseppecskék hullanának az égből?- Nem hinném, mert mire kisütne a Nap, te már az összes tengert, folyót és patakot kiinnád 1 Ezen mind a ketten jót mulattak, és a nagy nevetés közepette majdnem beleestek egy tál frissen gőzölgő tejbe. Vajon hogy kerülhetett oda az a tál tejecske? Ki teljesítette a kis állatok kívánságát? Én tudom. Ugye, ti is tudjátok? A képen Vcrncr Ildikó cs Ágnes; a dédnagyapa, Szvctlik Ferenc, Karaba Melinda és Gábor JÁTÉK Betűkirakó Az alábbi betűkből ezen a héten olyan női neveket kell összerakni, amelyek a Bibliában megtalálhatók. A keresztek JOKER-ként használhatók fel. Próbáljatok meg minél többet írni. Egy névben csak annyi betűt szabad felhasználni, ahány szerepel a sorban, de az újabb névhez ismét az összes betű felhasználható. A pontokat a betűk alatt szereplő számok adják meg. ÉBTV + EEÉSRC + LMIIHÁ 214836894145263842 Beküldési határidő: október 5. A megfejtéseket a gyerek- rovat címére küldjétek! ^ Készítették: Antal Tünde, Dg Barbara, Krahulcsán Borbála, Sándor Éva, Koczor Tamás Cím: 2373 Dabas, Luther u. 14. Gárdonyi Zsolt orgonahangversenye A Deák téri orgonazenés áhítatok sorozatában au- jTÍ. gusztus 29-én Gárdonyi Zsolt szólaltatta meg az orgonát. A Gárdonyi név jól ismert egyházunkban. Az édesapa, Gárdonyi Zoltán zenetudós, Bach és Liszt-kutató, a budapesti Zeneakadémia professzora nemzedékek nevelője, példaképe volt. A harmincas években a soproni evangélikus tanítóképzőnek és egyben a teológiának is énektanára. Életének utolsó másfél évtizedét 1986- ban bekövetkezett haláláig Németországban töltötte. Orgonára írt művei nemcsak hazánkban, de külföldön is ismertek és népszerűek. Kóruskompozícióit a mi énekkaraink is szívesen éneklik. A fiú, Gárdonyi Zsolt zenei tanulmányait a budapesti Zeneakadémián kezdte, majd Németországban, a det- moldi Zeneakadémián nyerte el az orgonaművész és zeneszerző diplomát. Végzése óta neve és zenei munkássága egyre ismertebb. Apja nyomdokán haladva, több jeles zeneelméleti könyvet írt. 1975-től a würzbur- gi zeneművészeti főiskola zeneelmélet tanszékvezető tanára. Nemcsak mint teoretikust ismerik, hanem mint kiváló orgonistát és zeneszerzőt. Európa számos országában és Amerikában is koncertezett. Kompozícióit az orgonisták mind gyakrabban tűzik műsorukra. 1979-ben zeneszerzői munkásságáért a bajor állami díjjal tüntették ki. Ezzel dicsőséget szerzett a magyar névnek is. Nem csoda, ha a meghirdetett Deák téri alkalomra a szokásosnál jóval többen jöttek el. A művész műsorát Bach, Gárdonyi Zoltán és saját szerzeményeiből állította össze. A nyitó szám, Bach: H-moll prelúdiuma után a két Gárdonyi evangélikus korálfeldolgozásaiból hallottunk négy művet. Az Erős vár a mi Istenünk feldolgozása Gárdonyi Zoltán halála előtt irt utolsó műve. Saját kompozícióként Gárdonyi Zsolt a Tarts meg Urunk szent igédben témájára szerzett meditációját játszotta. E mű mondanivalója, hangulata jól illeszkedett az igehirdetéshez: könyörgés Istenhez segítségért a gyötrő, nehéz időkben. A modern zenei eszközök plasztikusan érzékeltették a könyörgés aktualitását. „„„UAt-ronoi art &nrns7Jirrúi nr pdesfinn ffryik Ippnagyobb műve volt. Partita az Ó.jöjj, teremtő Szentlélek kezdetű korái témájára. E művet méltán tartják a hatvanas évek legjobb magyar orgonakompozíciójának. Gárdonyi Zsolt hazalátogatott, de nem jött üres kézzel. Művészetével megajándékozott bennünket. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy amit itthonról vitt, a hazai hagyományt megőrizte, tovább gazdagította, s most e kincseket hazahozta, fényesebben, hitelesebben. Játékát megalapozott, komoly technikai felkészültség és biztonság jellemezte. Úgy kezelte a hangszert, mintha saját orgonáján játszott volna. A szép színek, meglepő, modern, de meggyőző hangkombinációk bizonyították, hogy messze nincs még kiaknázva minden lehetőség az orgona színeinek modern alkalmazására. Gárdonyi Zsolt nagy érdeme, hogy a modern hangvételű tételeket is közel tudta hozni hallgatóságához. A zenés áhítat után rokonok, régi barátok és ismerősök lelkesen köszönték meg a magas fokú művészi élményt. Mi ezúton köszönjük szolgálatát abban a reményben, hogy hazalátogatásai során lesz még módunk hallgatni őt a Deák téren. Trajtler Gábor Ruszoly József: Három borsodi örökhagyó Miskolc, 1992, 214 1. Felsőmagyarország Kiadó. Ruszoly József egyetemi tanár fenti munkájában Palóczy Lászlónak, Szemere Bertalannak és Zsedényi Bélának állít emléket. A Zsedényi Bélával foglalkozó közel száz oldalas rész először pályaképével, majd a közíróval, ezt követően védőiratával, végül különös rehabilitálásával foglalkozik és a két utolsó fejezettel kapcsolatban dokumentumokat is közöl. Zsedényi Béla arcképének a megrajzolásánál életének főbb állomásait sorolja fel, majd szakírói, publicisztikai tevékenységével, politikai és végül érintőlegesen egyházi szerepével foglalkozik. Az 1894-ben Aknasugatagon született Zsedényi végigharcolja az első világháborút és vitézségéért szá- mos kitüntetésben részesül. A csehek internálják állíI 0 K N K A szabadság útján folytatódik megkezdett sorozatunk. A rovat súlyosabb része azonban az az igehirdetés, amely a III. Gyenesi Ifjúsági Konferencián hangzott el Szántó Ildikó légrádi (Horvátország) tanár szívéből. Fogadjátok szeretettel. Ne rettentéssel...! lKir 19,11-14 Nem tudok erről a ma esti szövegről beszélni, hogy ne kapcsoljam össze tragikus jelenünkkel odahaza, Horvátországban. Horvátország, Anno Domini 1991. Bosznia-Hercegovina, Anno Domini 1992. Az Úr ezt mondta: „Jöjjetek ki és álljatok a hegyre az Úr színe elé!” És amikor elvonult az Úr, megkezdődött az, amire senki se mert még rá se gondolni. A háború szelei szaggatták a hegyeket és völgyeket. Ezután a gránátoktól megrendült otthonokból özönleni kezdett a menekültek áradata. Ezután tűz támadt és elnyelt falvakat, számtalan falut: Kijevo és Celije csak két elrettentő példa. De az Úr nem volt a szélben, a földrengésben, a tűzben. Az én otthonom egészben van és Istennek hála, falumban még egy fiatalembert sem temettünk el, aki a háborúban esett volna el. Mégis, életünk minden sarkába, minden zeg-zugában ott van a háború. Érezzük gennyes, véres leheletét, halljuk ziháló lélegzetét, fogai felénk is vicsorítanak. Az emberi félelem és szenvedés óceán-partján lakunk és lábainkat csapdos- sák a könnyhullámok, sírás viszhangja száll füleinkbe. „Meddig még, Uram? Miért engeded ezt meg, Uram?” - ismételgetem ezeket a kérdéseket. Miért keményítetted meg a világ szívét, azoknak a szívét, akik tehetnének valamit? Miért haltak meg Szarajevóban másfél hónappal ezelőtt a kenyérért várakozó nagyapók, unokák, édesanyák, miért halnak meg Szlavonszki Brodban majdnem mindennap tízéves gyerekek, miért tárnak fel szörnyű tömegsírokat? Hol lehet most Veszna barátnőm, akivel együtt jártunk egyetemre és aki Károlyvá- rosnak (Karlovac) abban a negyedében lakott, ahol ma már nincs ép épület? Hát nem rettentés ez? Hogyan gyógyulnak majd be a tátongó sebek, hogyan épülnek majd fel a megsemmisített városok, hogyan bocsátanak majd meg az összetört és eltiport emberi szivek? „Mit csinálsz itt, Illés?” - kérdezi Isten Illéstől a Hóreb hegyen. „Nagyon buzgólkodtam az Úrért, a Seregek Istenéért, mert Izráel fiai elhagyták szövetségedet, lerombolták oltáraidat, prófétáidat pedig fegyverrel ölték meg. Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni.” Nálunk is százával lettek lerombolva oltárok és templomok. Az imádság visszakerült az emberek ajkára, de nagyon sokan el is némultak. Mérhetetlen fájdalmuk közepette már nem tudnak erőt meríteni az imára, nincs már miről beszélgetniük Istennel. A szeretetet elnyomta a gyűlölet. A rettentés itt van, már nem kerülhetjük el, most már csak azt kérhetjük Istentől, hogy fejeződjön mindenütt be. Hallatsszon már a falevelek halk suhogása, a csend szava, a visszatérő szomszédok könnyek közti üdvözlése, a háztetőre visszatérő cserepek csörgése, a gyermekek kuncogása, a megelégedés zümmögése. Urunk, jöjj már irgalommal, életet hozva. A halál zivatara után jelenjen meg az élet szivárványa. Egész országom sóvárogva váija már a szabadság elérkezé- sét. De ez a szabadság nem csak a területek felszabadítását, az ostromgyűrűk felszaggatását jelentig hanem elsősorban az emberi szív felszabadulását. És ez most már nem csak? ránk, a háború sújtotta országokba lakókra vonatkozik, hanem mindenkire, rátok is: le kell győznünk a bűnt, a gyűlöletet, ami bennünk, szivünkben lakozik. Meg kell tanulnunk megbocsátani egymásnak újból és újból. Az aki elvesztette hozzátartozóit, meg kell hogy tanulja: hogyan kell megbocsátani a gyilkosnak. Mindnyájan a kísértő áldozatainak eshetünk és esünk is, de ha el tudjuk őt magunktól taszítani, ha Isten géjéből és ígéretéből erőt tudunk meríteni a harcra a bennünk lakó rossz ellen, ekkor leszünk csak igazán szabadok, nem csak mi ott, ahol most még háború folyik, hanem ti is itt, ahol béke van. IMÁDKOZZUNK! Urunk Jézusunk, Te ismered mindnyájunk helyzetét, Te tudod szenvedéseinket, küszködéseinket. Kérünk, óvjál meg bennünket a félelemtől, rettegéstől. Azokat, akiket ettől nem kíméltél meg, erősítsd meg hitükben. Vésd szívünkbe és tudatunkba, hogy csakis annyit mérsz ránk, amennyit kibírunk. Szereteted- del gyógyíts meg bennünket és légy minden sebre balzsam, légy bűnre kegyelem. Ne vendégnek jöjj, hanem maradj velem mindörökké. Ámen. A szabadság útja Ige: Lk 6,1-10. Mind: Az Emberfia ura a szombatnak. 1. Jézus az Úr, akinek minden hatalom adatott. 2. Minden hatalom mennyen és földön. 1. Ezért ő ura az embernek is, 2. akár elismeri, akár nem. L 1. Ezért ő ura a rendnek is, 2. amely minden ember életét szabályozza. Mind: Az Emberfia ura a szombatnak. 1. Jézus ura a szombatnak is. 2. Ő mutatja meg, hogyan tudjuk valóban betölteni.! 1. Számára a szabadság a fontos, nem a bezártság, aj megkötöttség. 2. Az élet védelmét nagyon szívén viseli 1. Ami az embernek jó, és ami védi, 2. annak helye van szombaton, az Úr napján. Mind: Az Emberfia ura a szombatnak. 1. Egy szombaton gabonaföldeken ment át. 2. A tanítványai éhesek voltak, és kalászokat tépdes- tek, 1. tenyerük között morzsolták és ették. 2. Észrevették ezt a farizeusok, és azt mondták: 1. „Szombaton nem szabad kalászt tépni.” 2. „Miért teszik akkor ezt, Jézus, .tanítványaid ?” Mind: Az Emberfia ura a szombatnak. 1. Jézus figyelmeztette őket a szent iratokra, 2. melyben Dávid királynál az áll, hogy amikor egyszer megéhezett 1. az Úr házából a szent kenyereket elvette, 2. amelyeket csak a papoknak szabadott volna megenni. 1. Ha már Dávid ilyen tiltott dolgot tett, mennyivel inkább szabad Jézusnak 2. mennyivel inkább szabad Jézus tanítványainak. Mind: Az Emberfia ura a szombatnak. Imádság: Urunk, köszönjük neked az utcákat és az' utakat, amelyek iskolába, munkahelyre és szabadsági ra vezetnek. Amelyeken egymáshoz elmehetünk. Kérünk, értesd meg velünk, hogy ne kívánjunk mégj több utat, és ne aszfaltozzuk le földjeinket. (Kurt Rommel anyagát fordította Varga Krisztina)! $ A. r\ x ■-Í' J. J • J 1 om- bot neun-bab Smom- bot fc.-4dt twm-iab fc- «I 35^ m I .» _ I ^ 1 Vyi- tol- TXXS \r\CL-tál-v*>aS Ur Jc- íllS — 1 3 fi V I L ________ •» J __i____i___: 1 _____lk_____3«-- tus___Vfrtc».4*i.c A két héttel ezelőtti kánonból sajnálatos módom csak a pöttyök és a szöveg volt látható. Most megpró-f báljuk a kotta egészét közzétenni. Bocsánatot kérek| e technikai hibáért. m lava.' wtdU> i- s'd rtV- - wAago ** /S\ ŐS ve, — Vwjton Mt-W. göfc tólagos izgatás miatt. 1924-ben Tolcsván települ le. 1925-ben választják meg a Maiéter István lemondásával megüresedett miskolci jogakadémiai közjogi és nemzetközi jogi tanszékre. A szerző részletesen ismerteti Zsedényi igen Széleskörű, elsősorban nemzetközi jogi, közjogi és politikai munkásságát és megállapítja, hogy tanulmányai tudományos programnak is tekinthetők, mert bennük van minden olyan elem, amelyekhez szakírói működésének későbbi szakaszában vissza-vissza tért. „Az alkotmányjogi reformok politikai problémái” c: tanulmányban az állam feladatát a nemzeti akarat megvalósításában jelöli meg. Nyílt sisakkal küzd a titkos választójogért, a képviselői összeférhetetlenség szabályozásáért és a statárium megszüntetéséért. A csehszlovák alkotmány mellett, a vacuum iurisról, a kormányzói jogkörről, a felsőház új jogköréről, Miskolc szellemi életéről és kultúrájáról szóló ma is aktuálisnak tekinthető monográfiája érdemel figyelmet. A „közíró” című fejezetben a szerző behatóan foglalkozik több publicisztikai cikkével, melyet a Felso- magyarországban, illetve a köztudottan liberális Felsőmagyarországi Reggeli Hírlapban jelentetett meg s melyek közül néhányat 1947-ben ellene fel akartak használni képviselői mandátumától történő megfosztás céljából. 1944-ben egészségi okokra hivatkozással nyugdíjba vonul. Bruckner Győző dékán így méltatja: „komoly felkészültségével, éles judíciumával, élénk kritikai érzékével és szép formás előadásmódjával tűnt ki és aki, mint tudományos kérdésekben szakavatott, tanáccsal mindig készen álló tényezője volt a professzori karnak.” 1944. december 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés elnökévé, januárban pedig az államfői tevékenységet ellátó Nemzeti Főtanács elnökévé választják. Tizenegy hónapos államfői működése alatt erőfeszítést tesz a demokrácia megmentésére s ezért küzdött Moór Gyulával és Pfeiffer Zoltánnal, a Magyar Függetlenségi Párt soraiban is. Rákosiék képviselői mandátumától néhány cikkére történt hamis hivatkozással fosztották meg. A Választási Bírósághoz beadott terjedelmes védőiratban, amely ma már sajtótörténeti doku- mentumnak tekinthető, pontról pontra kimutatja a vádak koholt voltát. így ír erről a szerző: „Egy em bért, aki ember maradt az embertelenségben, aki aj üldözöttek pártján volt, aki az „ahogy lehet” kénysze re alatt is igyekezett tárgyilagosan tájékoztatni égj] város olvasóközönségét, aki polgár volt és demokrata, akit ideiglenesen a legmagasabb közjogi méltósáj gokra is alkalmasnak tartottak az új rend képviselői! ugyanők pár évvel később porig sújtottak.” (164. 1.1 A szerző röviden kitér, arra is, hogy Zsedényi Bélar mint a Tiszai Egyházkerület főjegyzője, jelentős szerei pet játszott az egyházi életben is, melyre nagyneví] családjának, főleg Zsedényi Edének a pátens vissza vonását követelő bátor kiállása predesztinálta. Egy házjogi munkái közül kiemelkedik a Hierarchia éj kyriarchia a magyarhoni ág. hitv. ev. egyház alkot mányfejlődésében című, továbbá a magyarhoni ágj hitv. ev. egyház főtisztviselőinek részvétele az or szággyűlés felsőházában címmel írt nagyobb terjedel mű munka. Az állam és egyház című cikkében pedig síkraszállt azok ellen a törekvések ellen, melyek aj egyházakat a közéletből ki akarták szorítani. A „különös rehabilitálás” című fejezetből megtud juk, hogy Zsedényi Bélát, aki évek óta előzőleg ügy védként működött, 1950. május 30-án tartóztatták lel Koncepciós per keretében háborús bűntett miatt éj kémkedésben mondták ki bűnösnek és életfogytiglani börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélték. Minden megfélemlítés ellenére egyedül ő vallotta magát ártatfl lannak Ölti Vilmos tanácsa előtt. Számára ez az ítélel halálos ítéletnek bizonyult, mert 1955. február 8-án I börtönben húnyt el az új Magyarország első államfői je. Holtteste sokáig a 301 -es parcellában pihent én csak 1990. december 22-én az államfő és miniszterei! nők jelenlétében került sor méltó keretek között újból eltemetésére. 1963-ban vádelejtés folytán szüntették meg az eljál rást, de jellemzően a hatóságok akkori mentalitásárai a rehabilitás tényét a közvetlen családtaggal is csal évek múlva közölték. Hálával tartozunk a szerzőnek hézagpótló munkál jaért, hogy Zsedényi Béla alakját közelhozta hozzánl és a nemzet vértanújának arcképét árnyaltan igyekel zett megrajzolni. _________ Dr. Boleratzky Lóránj
