Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1992-07-05 / 27. szám
Evangélikus ' mSi 57. ÉVFOLYAM 27. SZÁM 1992. JÚLIUS 5. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 3. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 12 Ft A szeretet Isten országának élete és gazdagsága. Itt azok a legnagyobbak, akik a legkisebbek. Akik semmit sem tartottak meg maguknak. Akik csak az adakozás vágyát tartották meg Thomas Merton A TARTALOMBÓL HÁROM EGYHÁZZENÉSZT KÖSZÖNTÜNK A SOPRONI LICISTÁK BALLAGÁSA A DEÁKKÚTNÁL LELKÉSZIKTATÁS - KÉT NYELVEN H a valaki az 1992. év egyháztörténeti eseményeit a jövőben jellemezni, összefoglalni akarja, minden bizonnyal azt fogja írni, hogy ez az év Tessedik-év volt. Megemlékezések sora bizonysága ennek. Június 14-én tartotta országos egyházunk a Szarvas-ótemplomi gyülekezettel együtt megemlékezését abban a templomban, melyet Tesse- dik Sámuel építtetett. Nálunk nem szokás ugyan névvel nevezni a templomokat, de van már példa arra, hogy kiemelkedő tervezők, építészek neve „rajtamarad” alkotásukon. Beszélünk Ybl-templomról Kecskeméten, Makovecz-templomról Siófokon, egy sereg templom viseli a harmincas-negyvenes évek alkotójának, Sándy Gyulának nevét. A szarvasi ótemplomot ugyan nem tervezte, nem építette, de építésére a kezdeményezést Tessedik Sámuel adta, ezért méltán nevezhetjük Tessedik-templomnak. Az ünnepség alkalmára nemcsak a szarvasiak gyülekeztek, de a megyéből és még messzebbről is jöttek, akik szeretik egyházukat és megragadnak minden alkuimat á közösségi együttlétre. Különösen nagyjelentőségű, hogy a gyülekezet kétnyelvű, magyar és szlovák, mindkét nyelven rendszeresen folyik az ige hirdetése. Ezt a tényt erősítette az is, hogy vendégként megjelent dr. Rudolf Chmell cseh- és szlovák nagykövet is családjával, valamint többen a Magyarországi Szlovákok Egyesületének vezetőségéből. A város ön- kormányzatának küldöttségét dr. Demeter László polgármester vezette. A kormány képviseletében Lukáts Miklós miniszterelnökségi államtitkár volt jelen. Egyházunk vezetői közül a Déli Egyházkerület elnöksége volt gazdája a helyiekkel együtt a megemlékezésnek: dr. Harmati Béla püspök és dr. Sólyom Jenő egyházkerületi felügyelő. Az oltári szolgálatot a püspök Pintér János esperessel és Nobik Erzsébet lelkésszel osztotta meg. Igehirdetésének textusa Szentháromság vasárnapjának igehirdetési alapigéje volt: Jn 17,1-4. Bevezetőjében az ünnepi alkalmat jelölte meg azzal, hogy amikor Tessedik fél évszázados működését itt folytatta, akkor valami új kezdődött a gyülekezetben a török dúlás után. Tessedik a lelki élet területén is nagyot alkotott, mert igehirdetése mellett kiemelkedő volt az, amit az iskolai nevelés terén végzett. De legalább olyan fontos volt az a szaktudása, amit külföldön szerzett és azt a gyakorlatban igyekezett átadni. Minden módon fel akarta emelni korának népét. Jézus főpapi imája Istennek ad dicsőséget. Ez a glória a lényege istentiszteletünknek. Erre a dicsőség adásra nem Istennek van szüksége, hanem az embernek. Mint ahogy istentiszteletre és ünnepre is nekünk van szükségünk, hogy megértsük, kik vagyunk és A GYÜLEKEZETEI ÉPÍTŐ TESSEDIK SÁMUEL Országos Tessedik emlékünnepély a szarvasi ótemplomban Oltári szolgálat elgondolkozzunk azon, hol vagyunk. Belehelyezzük magunkat Isten koordináta-rendszerébe. Ma kísért a mindenáron való szabadság, Isten parancsolataival szemben más erkölcsöt, a szabadság erkölcsét akarják sokan. Istentisztelet azért van, hogy újra és újra tudjuk, hol a helyünk! Tessedik a maga idejében azért emeltette e falakat, hogy Istené legyen a dicsőítés. Az istentisztelet nem önmagáért van, köze van az élethez. Az az indulat legyen... ami Krisztus Jézusban volt. Ha ez így lenne a mai magyar közéletben, családok életében, bizonyára több lenne a megértés a jó szó, a tolerancia. Nem ígérte Isten, hogy egyszerre tökéletes lesz a világ. Tessedik is keservesen tapasztalta meg, hogy jó szándéka zsákutcába futott, meghiúsult. Mégis kapott erőt, tudott tovább menni, újra kezdeni. Tanuljon meg igent mondani a szívünk, legyen kegyelem és békesség nékünk és maradjon velünk. Az ünnepi liturgia befejezéseképpen a püspök szlovákul énekelte a liturgikus Miatyánkot. Az istentisztelet után Misik Lajos felügyelő nyitotta meg a megemlékező közgyűlést. Elsőként a város polgármestere, dr. Demeter László kapott szót, aki arra a kérdésre kereste a feleletet: mit üzen ma Tessedik Sámuel? Hitben élő, egészségben, boldogságban, anyagi jólétben élő embereket akart, egészséges, lakható várost. Ezzel ad példát a ma élőknek. A polgármester az ünnepi alkalmat használta fel, hogy átadja a püspöknek és a két szarvasi gyülekezet lelkészének az önkormányzatnak előzetes tárgyalások alapján hozott határozatait a visszaadandó ingatlanokról. Az ünnephez méltó szép pillanat volt. Lukáts Miklós államtitkár átadta a kormány és a miniszterelnök jókívánságait és példaképként említette Tessedik Sámuelt a ma embereinek. Mennyi mindenre volt energiája a lelkipásztori munkája mellett. Iskolát alapított, benne tanított matematikát, biolóA közgyűlés elnöksége giát, nyelveket, történelmet, mezőgazdálkodást, betegségek okait és gyógyítását. De a Türelmi Rendelet után minden energiáját az építésre, a templom építésére is fordította. Ma is hasonló építésre van lehetőség és ehhez itt Szarvason is megvan a lehetőség. Dr. Sólyom Jenő kerületi felügyelő Tessedik életének fontos vonásait emelte ki. Nevéhez az egyetemi anyakönyvben ezt a szót jegyezték be: Hungarus. Akkor ez így volt szokás. Bármilyen nyelven beszélt is valaki, ehhez a hazához tartozónak vallotta magát, hungarusnak. Egy másik vonása, hogy építő volt, a harmadik pedig pedagógusi munkájában testesült meg. Ma megpróbálják szembeállítani a pedagógusokat az egyházzal. Tessedik munkája példa arra, hogy hozzátartozik az egyházhoz a nevelés és tanítás. Erre mutat az a gesztus is, melyet e város polgármestere tett ma itt. De mindezek felett elsősorban Isten szolgája, lelkész volt. Ez volt a legnagyobb, amit tett, Isten igéjét hirdette! A Tessedik-múzeum igazgatója, dr. Palov József tartott emlékbeszédet, melyben nem ismételve azokat a vonásokat, melyeket már a köszöntésekben hallottunk, bemutatta azt a gazdag életet, mely elindult Albertiből (akkor ott volt édesapja lelkész), majd folytatódott Békéscsabán és apja halála után Pozsonyban. Korán, 11 évesen veszítette el édesapját, édesanyja kosztos diákok tartásával kereste a mindennapit, ő pedig járta az iskolákat, külföldön tanult és Németországban nemcsak a tudományt, de a gazLukáts Miklós államtitkár Dr. Sólyom Jenő kér. felügyelő dasági élet gyakorlatát is tanulta, figyelte azért, hogy majd itthon gyümölcsöztesse ismereteit. Bemutatta küzdelmeit a munkáját meg nem értőkkel, a gáncsos- kodókkal és azt, hogy iskolája nem maradt fenn az utókornak. Ma mégis nagyra tartjuk minden tevékenységét, mert a teljes életet munkálta kortársai között. Táborszky László békéscsabai esperes gyülekezete köszöntését hozta, ahol Tessedik édesapja is templomépítő lelkész volt. Ő volt a gyülekezet erőskezű szervezője, aki korabeli feljegyzés szerint „a sokféle fejeket egy kalap alá szorítá”. A csabai kis templomban van eltemetve. Fia Szarvason végezte ugyanazt a munkát. Áldhatja Istent egész egyházunk értük! Deme Zoltán az újtemplomi gyülekezet lelkésze a 46. zsoltár 8. versével köszöntött. Milyen jó, hogy Isten erős várunk, van hatalma megtartani! Nobik Erzsébet lelkész bejelentette, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök úgy vállalta jövetelét, ha nem lesz közszolgálati elfoglaltsága. Mivel azonban a riói környezetvédelmi konferencia határozatait államfői szinten kellett aláírni, mindnyájunk sajnálatára nem tudott eljönni. Ugyancsak kimentette magát személyes hangvételű levelében Jeszenszky Géza külügyminiszter is. A gyülekezet végig nagy figyelemmel tartott ki és különösen köszönte a gyülekezet konfirmandusainak oratórikus előadásában megszólaló Tessedik életrajzát. A délutáni események közé tartozott a gyülekezeti teremben rendezett kiállítás megnyitása, megjegyezve, hogy a Tessedik-múzeum on kívül a Mezőgazdasági Főiskola is rendezett a jubileumi év alkalmából a saját szakmájában kiállítást, főként azokból a növényfajtákból, melyeket abban a korban termeltek. A befejező alkalom a templomban zajlott le. Peskó György orgonaművészünk műsorában Bach, Mendelssohn, Liszt, Peskó Zoltán és Gárdonyi műveket adott elő, a tőle megszokott virtuozitással. Két áriát énekelt Bercelly István az operaház magánénekese, melyet ugyancsak Peskó György kisért. Gazdag tartalmú nap volt Szarvason, méltó a gyülekezet nagy papjának művéhez. Példája elevenen élhet ma is közöttünk és segíthet egy olyan korban, mely sok tekintetben hasonlít Tessedik korához, ha eszközeiben, kivitelezésben modernebb is. tszm Dr. Demeter László polgármester Peskó György és Berczeily István Dr. Palov József igazgató VALLÁSI IRÁNYZATOK A hátunk mögött hagyott 40 évet úgy is jellemezhetjük, mint vallás nélküli korszakot, mert a társadalomban az emberek a tudományos ismereteken, az ideológiai magyarázatokon, az iskolai népoktatáson és a tömegtájékoztatáson keresztül az ateizmussal ismerkedhetett meg, ami elősegítette a világ Isten nélkül való elképzelését és ezzel látóterük nagyon is beszűkült, aminek következtében csak az érzékeszervekkel és értelemmel felfogható dolgokat s jelenségeket fogadta el valóságnak. A XIX. sz.-ban, amikor a természettudományok területén nagy felfedezések történtek, nem csoda, hogy azt hitték: a tudományok mindent megoldanak az emberiség életében s ezzel együtt elhitték azt is, hogy a vallás elhal. MAI VILÁGUNKBAN: A huszadik század végén azonban bebizonyosodott az ellenkezője. Sőt az emberek egyre többet beszélnek a civilizációs ártalmakról, új járványokról, a környezet elszennyeződéséről, ami miatt növény- és állatfajok tűnnek el a föld színéről. Az emberekből feltörő vallási vágy babonaságokban, régi okkultjelenségek felújításában ölt testet, amiről azután kiderül, hogy romboló hatással van az emberre, különösen a fiatalokra, akik szeretnék az embertelen társadalmi, gazdasági és politikai viszonyokat megváltoztatni. Ezeket a törekvéseket azután könnyű meglovagolni. A hátsó - gonosz - szándék legtöbbször rejtve marad. így történt ez a hatvanas évek ifjúsági megmozdulásaival és a 70-es évek vallási mozgalmaival kapcsolatban is. Meghirdették, hogy az emberiség történelmében sorsforduló következett be, ami megtöri a hagyományokat, a történelem eddigi folyamatait s merőben új világ kezdődik: új korszak (=new age) köszöntött az emberiségre. Ennek kifejezésére az asztrológiát hívják segítségül s ennek alapján mondják ki, hogy elkezdődött a vízöntő korszaka. A tavaszpont, ahol a Nap tartózkodik látszólag a napéjegyenlőség idején, az mindig más-más csillagképövre (állatövre) esik. Egy ilyen korszak 2140 évig tart. A 12 állatövnek megfelelően 12 korszak váltja egymást és bő 25 ezer év után kezdődik minden elölről, a végtelenségig. Ez megfelel a lélekvándorlás, újra testet öltés hiedelmének. A „vízöntő korszakát” többek között a Hair c. musical is igyekszik megkedvelteim az ifjúsággal. Az előző korszak volt a halak korszaka, ami a keresztyénség korszaka. Erre magyarázatul néhány történelmi tényt kapcsolnak egybe önkényesen. Az egyik a betlehemi csillaggal kapcsolatos. Kepler, a nagy csillagász, több munkájában is foglalkozott Jézus születési idejének pontos meghatározásával (pl. a De Stella nova c. művében. Prága, 1606). Máté (2,1-12) és Lukács (3,1.) evangéliuma alapján keresett összefüggést a betlehemi csillag és a történelmi adatok között. A betlehemi csillagot azzal a ritka csillagászati jelenséggel magyarázta, ami évezredenként egyszer fordul elő a Jupiter és Szaturnusz bolygók együttállása a Halak csillagképben. A másik tény, ami az előzőtől teljesen független: az egyik ősi keresztyén szimbólum a hal. Ugyanis a görög „hal” szónak a hangjai (ichthüsz) az egyik legősibb keresztyén hitvallás (Jézus Krisztus Isten Fia Szabadító/ Üdvözítő) szavainak kezdő hangjait adják ki. (Nagyon szép irodalmi feldolgozását találhatjuk meg a Nobel-díjas lengyel író, H. Sienki- ewicz: Quo vadis c. regényében.) Végül emlékeztetnek arra, hogy Nagy Konstantin 312-ben, amikor Maxentiusszal döntő csatára készült - a legenda szerint - egy álma arra intette, hogy a keresztyének Istenének szabadítást hozó jelének, a keresztnek, védelmében induljon a csatába. A késő délutáni alkonyon a Nap fölött meglátta a keresztet és körülötte az írást: Ezzel győzzél! ( = „touto nika”). Kereszt alakú monogrammal látta el a katonák pajzsát. És az is tény, hogy győzött. A keresztyén történelemszemlélet nem ciklikus, hanem egyenes vonalú, ami fejlődést, visszaesést foglalhat magában. A világtörténelmet Isten teremtő munkája előzte meg és végső pontját az utolsó ítélet és az örök élet (üdvösség vagy kárhozat) határozza meg. A kozmikus, a világmindenségre vonatkozó nagy fordulat Jézus Krisztus halálában és feltámadásában történt meg (Gál 4,3-9). Rözse István A NEW AGE (I.)
