Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-09-29 / 39. szám

ifc GYERMEKEKNEK F I A T A L 0 K N A K JÓZSEF A BÖRTÖNBEN Józsefet még a börtönben sem hagyta el Isten. A börtönparancs­nok megszánta őt és a rabok fel­ügyelőjévé tette. Az igazságtalanul elítélt Józsefnek azonban még így is nehezen telt az idő. Egy napon új foglyokat hoztak. Potifár tiszttársai kerültek börtön­be. József nem sokat tudott róluk. Voltak, akik azt rebesgették, hogy a fáraót akarták megmérgezni. Le­hetett valami a dologban, hiszen a két ember közül az egyik a fáraó fősütömestere volt. a másik a po­hárnoka. Az volt a feladatuk, hogy a fáraó asztalára kerülő ételeket előre megkóstolják. A két ember Potifár barátja volt. ezért Józsefet azzal bízta meg, hogy szolgálja ki őket a börtön lehetőségei szerint. Egyszer, amikor az ételt vitte be nekik, látta, hogy nagyon izgatot­tak.- Mi történt, uraim? - kérdezte József.- Éppen arról beszélgettünk, hogy mindketten álmot láttunk az éjjel - felelték azok. - A baj csak ott van, hogy nincs senki, aki meg tudná fejteni nekünk. Az udvari álomfejtők nem járnak a börtö­nökbe.- Istennél van a megfejtés - mondta József. - Mondjátok el, hogy mit álmodtatok. A két főember összenézett. Nem szívesen alacsonyodtak le szolgá­jukhoz. Aztán - hogy az idő is hadd teljék, meg az álom is izgatta őket - mégis elmondták.- Hadd kezdjem én - szólt a fő­pohárnok. - Álmomban egy szőlő­tő volt előttem. A szőlőtön'három vessző volt. Egyszerre csak kihaj­tott és azonnal virágzani kezdett és a következő pillanatban már a sze­mek is látszottak rajta. Kezemben volt a fáraó pohara. Fogtam a sző­lőszemeket, belefacsartam a fáraó poharába és a poharat a fáraó ke­zébe adtam. József gondolkodott egy kicsit, majd így szólt:-A megfejtés a következő: A három vessző három nap. Há­rom nap múlva a fáraó fölemel téged újra. Visszahelyez hivatalod­ba. A régi rend szerint újra te adod a poharat neki. Kérlek, ne feled­kezz meg rólam majd, ha már jó sorod lesz és vitess ki engem innen! Ártatlanul sínylődöm itt.- Várjunk csak, várjunk - szólt közbe a fősütőmester. - Ha a bará­tomat felmentik, akkor engem is felmentenek. Hallgasd meg, hogy én mit álmodtam.- Szívesen meghallgatom mondta József. Nekem álmomban három ko­sár volt a fejemen. Mindegyik tele kaláccsal. Madarak szálltak oda és csipegetni kezdték a kalácsot.- A három kosár három nap - komorodott el József. - Három nap múlva fölemel téged a fáraó, de fára akasztat és a madarak eszik le a húsodat. A fősütőmester dühbe gurult. Hazudsz, kutya! Honnan ért­hetnél te az álmok megfejtéséhez. Menj el innen, ne is lássalak. Három nap múlva a fáraó nagy lakomát készített. Születésnapját ünnepelte és ezen a napon vizsgálta meg a kegyelmi kérvényeket is. A főpohárnokot felmentette, a fősü­­tömestert ki végeztette. József ügyé­vel nem foglalkozott. A pohárnok is elfeledkezett Józsefről. Szegény továbbra is a börtön lakója maradt. KÍSÉRLET LEHET-E ILYET JÁTSZANI EGY ÚJSÁGON KERESZTÜL? A játékot a múlt héten kezdtük. Általában sokan szóbridzs néven ismerhetik. A lényege az, hogy valaki gondol egy szóra. Ez a szó nem lehet összetett szó. A játékostársával megpróbálja kitaláltatni, hogy mire gondolt. Természetesen nem ejtheti ki a gondolt szót, de olyat mondhat segítségül, amiből a társa ARRA GONDOLHAT. Példaként említettük a KUTYA szót. Ezt nem ejtheti ki, de mondhatja az ugatós vagy a bodri szavakat. Ha még nem találja ki, akkor új segítséget kell adni. Ez például lehet egy FORMAI hasonló­ság : tunya. Erre már csak kitalálja. Ha nem, akkor újabb segítség jön egészen addig, amíg a társ rá nem bukkan a gondolt szóra. (Mi két párban szoktuk játszani, mindig az a pár nyer, amelyik hamarabb kitalálja.) Mivel az újság nagyon lassan halad, ezért öt szóra gon­dolunk egymás után. A gondolt szavak egy bibliai mondat­ban szerepelnek, kicsit más formában ugyan, de felismer­hetően. Az első szónál az első segítő szó ez volt: SÍP Erre vártam a megfejtéseket, mire lehet ebből gondolni? A beérkező jó megfejtésekért három pontot lehet kapni. A „rossz" megoldásokat pedig segítségképpen közlöm a lapban. Közben azonban elindul a második szó is. A máso­dik szó első segítő szava: LEJTÉS Mire gondolsz ? Azt írd meg nekem a lap megjelenése utáni szerdáig. Ha most nem sikerül kitalálni, akkor kapsz majd még két segítő szót. Ha már most jó a megfejtésed, akkor három pontot lehet rá kapni. A második segítő szó után kettőt, a harmadik után egyet - utána elárulom, hogy mire gondoltam. Aki a mondatot tudja, ezért öt pontot kaphat. Aki már az öt szó megjelenése előtt tudja a mondatot, az a még meg nem jelent szavakért is három pontot kaphat. Lehet, hogy ez így túl bonyolultnak látszik, de nem baj, majd játék közben kitisztul. Most csak írd meg nekem, mire gondolsz, ha azt mondom: LEJTÉS. A válasz egy főnév, egyszerű szó. Ajánlom, hogy kérd szüleid segítségét, ha nem értesz valamit. A cím, ahova a megfejtést küldeni kell: Koczor Tamás 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. A gyónási liturgiában olyan könnyedén végigolvasom a parancsolatokat: ne ölj, ne paráználkodjál ne lopj. Ezek kísértenek legkevésbé! Aztán egy-egy történet hallatán elgondolkodom: lehet, hogy mégis egészen közel van hozzám még a paráznáság is? íme, egy az efféle történetek közül: *' Egy befejezetlen történetet szeretnék elmesélni nektek, amin úgy érzem, ér­demes elgondolkodni; Huszonéves lányról és fiúról szól, akik egymásba szerettek. Gyakran ta­lálkoztak, sétáltak, beszélgettek. A hosszabb cgyüttlétck után mindig nehéz volt az elválás, de tudták, hogy pár nap múlva megint találkoznak. Igazándiból távol egymástól nem sokat voltak, és az is legfeljebb pár napig tartott. Természetessé és megszokottá váltak a mindennapi találkozások örö­mei. Aztán történt egyszer, hogy ami­kor a fiú befejezte tanulmánmyait, le­velet kapott a honvédségtől. Augusz­tusban vitték be. Az első hónap még csak-csak elmúlt, de később a lány azt vette észre, hogy nem hiányzik neki a kedvese. Már nem szereti igazán, sőt egyáltalán nem szerelmes belé. így gon­dolkodott magában:- Mivel a szerencsétlen fiú életét Kedves Bencze András! Nagy örömmel olvastam, hogy levelemet megjelentetted az ifjúsá­gi rovatban. Újra átolvasva azon­ban úgy láttam, nem teljesen egyértelmű, amit írtam. Ezért tar­tottam szükségesnek némi korrek­ciót a félreértések elkerülése vé­gett. Azt írtam, hogy az első betűtől az utolsóig Isten szava a Biblia. Ezt az állításomat az eredeti (héber ill. görög) szövegre értettem. Köz­ismert, hogy a bibliafordítók a jobb érthetőség kedvéért közbeik­tattak olyan szavakat is, melyek nincsenek benne az eredeti szöveg­ben. Ezeket a szavakat rendszerint dőlt betűkkel szedik. Értelemsze­rűen ezekre nem vonatkozik az Is­teni ihletettség. De a Zsolt 137,9 nem tartozik ezek közé. Amikor „tudományos” magya­rázatokról írtam, mondván, hogy ezekkel nyilván meg lehet cáfolni KOVÁCS NÓRA TÖRTÉNET Mosollyal ébredő nyaram, gyermekhangok a pázsiton, tarka fénynyaláb - napok, gyorsszökkenésű reggelek. Megnyugtat csendes éjszaka, friss ágynemű, hűvös szoba, kinyitott ablak, függönyök, éjesendességű fellegek. amúgy is a katonaság problémái kese­rítik, most legalább még ne okozzak neki fájdalmat azzal, hogy ezt megírom neki. En nem merem megtenni, és nem is akarom! Vagy tán mégis? Hát nem is tudom. Te mit tennél az ő helyében? Nem is oly egyszerű. Talán először arra gon­dolnál, hogy ez kegyes hazugság lenne, és nemes célt szolgálna. A katonaság idején hagyjuk meg abban a hitében, hogy szeretem, majd, ha leszerelt, meg­mondom. Nem is arról van szó, hazudik-e vagy sem, hanem arról, hogy vét-e a hatodik parancsolat ellen? Isten ezt rendelte a hatodik paran­csolatban: Ne paráználkodjál! Ez vo­natkozik egész testünkre, lelkünkre és szívünkre. Bár ebben az esetben nem is látszik annyira élesen a paráznaság bű­ne, melyről sajnos mostanában meg­annyiszor hallani, mégis vét ellene. soraimat, elsősorban a liberális teológiai irányzatra illetve a biblia­­kritikára gondoltam. Úgy vélem, az Ige helyes megértéséhez ezeknek semmi közük sincs. A teljesség kedvéért írtam ezeket, a bevezető­ben említettek miatt fontosnak tartanám soraim megjelenését is. Szeretettel: Garai József Szeretnék néhány mondatot eh­hez hozzáfűzni. Ugyanis nincsen birtokunkban ún. „eredeti" szöveg. Amit a héber Ószövetség és a görög Újszövetség tartalmaz, csak való­színűsített szöveg. Több ezer kéz­irat és kézirat-töredék maradt ránk, amelyekben sok - persze, a Biblia hosszához képest nem is olyan sok eltérést találhatunk. Ez tény mégha emiatt bibliakritikát is jelent minden fordítás. Én örülök ennek. Azért is, mert figyelmeztet, Országos ifjúsági csendesnap A tavalyihoz hasonlóan idén ősszel is lesz országos ifjúsági csendesnap Kőbá­nyán, 1991. október 5-én, szombaton 10 órától. A szervezők mindazokat várják, akik- hitükben erősödni sze­retnének,- a nyári táborok után ta­lálkozni kívánnak távolabbi barátaikkal is,- közösségre vágynak,- szeretnének, tartalma­sán eltölteni egy szombatot,- szívesen énekelnek. Cím: Budapest X., Kápolna u. 14. Például az ószövetségi próféták gyakran használják a paráznaság szót képes értelemben, hogy kifejezzék a szellemi hűtlenséget Istennel szemben. Szerintem, itt is valami ilyesfajta tör­ténhetik. Nem szabad játékszerként ke­zelni a másik ember szívét! Tulajdon­képpen becsapja, és kisajátítja a fiút, ha nem közli az igazat. Mivel korábban szerették egymást, ez a szakítás fájdal­mas lesz, de nem lehet tovább kétségek között vergődni. Hiába próbálja fel­­menteni magát, megnyugtatni lelkiis­meretét, nem fog sikerülni. Állandó fé­­lelem és szorongás gyötri majd. Az úgy becsületes, ha őszinte szere­tettel válnak cl, és nem érheti később a lányt vád, hogy becsapta a fiút. Bátor bizalommal forduljon Isten felé, ne próbálja megmagyarázni akaratát, és kibújni alóla, mint ahogy azt Jónás tette. S. A-nehogy más hitét kétségbe vonjam, bibliaszemléletét lenézzem. S örü­lök azért is, mert már nem kötődhe­tünk a betűkhöz, hanem csak Isten­hez, aki nem átallotta betűkbe aláz­ni Igéjét, önmagát. Félreérthető, rosszul fordítható szavakba. Az ih­­letettséget sem érthetjük úgy, hogy a Szentlélek mintegy diktáltar volna a szöveget a szentiróknak. Én úgy képzelem el az isteni ihletettséget, ahogyan egy mai ige-hirdetés is születik: a Szentlélek fölhasználja az ige-hirdető személyét, személyi­ségét, társadalmi, politikai éleslátá­sát, történelem-szemléletét, ember­­ismeretét, személyes hitét, s így Is­ten maga cselekszik az emberi sza­vakon keresztül. Ezért az fordítja és magyarázza jól a Bibliát, aki tudá­sát, korismeretét szánja oda, hogy Isten újólag cselekedhessék általa. Szeretettel: Bencze András * A tazéi Európa-találkozó irodájá­nak telefonszáma: 20-111-22 ÖKUMENIKUS IFJÚSÁGI ESTEK kezdődnek minden hétfőn 18 órától a KIÉ (Keresztyén Ifjúsági Egyesület) szervezésében. Az első alkalom: szeptember 30. Helyszín: XIII. Kassák L. u. 22. Angyalföldi evangélikus gyülekezet Az esteken lesz evangelizáció, zene, ifjúsági programok, beszélgetés. Mindenkit szeretettel várunk! Olvasói levél KÉT KÖNYVRŐL BIBLIAI TÖRTÉNELMI ATLASZ jelent meg a debreceni Ómega Kiadó jó­voltából, mely minden bizonnyal alapvető kézikönyvnek ígérkezik mindazok számá­ra, kik a Biblia évezredes spirituális és tár­gyi-szellemi örökségét megismerni kíván­ják. A reprezentatív kötet tulajdonképpen az oxfordi Lion Publishing „Atlas of Bible History"címet viselő kiadványának hiteles magyar fordítása. Majthényi Zoltán és Zombori Veronika tolmácsolásában, He­­tényi Attila lektorálása révén közrebocsá­tott könyvünk felöleli azokat a tárgyi is­mereteket, melyekre szakembereknek és „laikus” bibliaolasóknak egyaránt szüksé­gük van. Az atlasz mindenekelőtt az Ó- és Újszö­vetség tematikáját követve kívánja szol­gálni Izráel népe több mint kétezer éves történetének bemutatását, a Szentírás vi­lágtörténelmi mozgásába ágyazva a Biblia kultúr- és művelődéstörténeti értékeit. Gazdag térképmetszetek, színes fénykép­felvételek rekonstruálják a választott nép sok hányattatáson keresztülment történel­mét. Az Ószövetség történetiségét; a zsidó­ság szabadulását Egyiptomból, az Izráel első királyaihoz (Saul, Dávid, Salamon) fűződő történeteket, az Asszír Birodalom hatalomra törésének epizódjait olvasmá­nyosan beszéli el, de minden eseménysor felvillantásával utalva az ószövetségi kor világnézeti és szellemi hátterére. Az Újszö­vetség korának tárgyalása természetszerű­leg a Görög Birodalom és a hellenizmus világát domborítja ki, a hellenista Nagy Sándor kora fdozófiájának és a fiatal ró­mai keresztyénségnek a kölcsönhatását. Jé­zus születését, máig sem szűnő hatását, ak­tualitását (Zsid 13,8.), valamint Pál és ál­talában az apostolok működését, vándor­lásaikat a történelmi időbeliség, a konti­nuitás tükrében emeli ki a Bibliai történel­mi atlasz. A főbb momentumok összefúg­­gésláncolatát térképillusztrációk teszik teljessé. Míg a mű első fele ó- és újszövetségi eseménykrónika egyetemes történeti pano­rámával egybeszerkesztve, addig második fele voltaképpen bibliai történelemföld­rajz. „Bibliai helyek” cimen Bibliánkban fellelhető településekről informálódha­tunk. Hazai olvasóközönségünk részéről egy­re inkább nő az igény, hogy a Biblia kul­­túrhistóriáját a magyar anyanyelvű olva­sók is megismerhessék. Ezen az úton nagy eseményt jelentett,, A Biblia világa" megje­lenése Gerald Hughes-Slephen Travis szer­kesztésében (Zeneműkiadó, 1989.). E nagyszabású ismeretterjesztő munka el­mélyítése legújabb, remélhetően majd so­kak kezében megforduló, népszerű bibliai atlaszunk. EGYHÁZAK ÉS VALLÁSOK A MAI MAGYARORSZÁGON címmel a magyarországi vallásosság múlt­járól s jelenéről ad tájékoztatást az Akadé­miai Kiadó újdonsága. Mint a cimből ki­olvasható, világos a megkülönböztetés az egyház (struktúra) és vallás (konfesszió) között. Ebből következik, hogy az egyes vallásfelekezetek zsidó, római és görög katolikus, református, evangélikus, sőt a nem keresztyén felekezetek - konfessziója (hitvallása) és szervezete (struktúrája) kü­­lön-külön, ám egymást mégis kölcsönösen áthatva van bemutatva. A főként fiatalok számára készült tanulmánykötet - amelyet Gesztelyi Tamás egyetemi docens állított össze - tehát egyben vallástörténet és egy­háztörténet is. Az egyházak hitéleti funk­ciója mellett csaknem mindegyik tanul­mányban kiemelt szerepet kap a felekeze­tek társadalomtörténeti és művelődéspoli­tikai tevékenységének vizsgálata. A tanul­mánygyűjtemény globális látásmódról ta­núskodik, felhasználva a történelmi segéd­­tudományok eredményeit. Minket közelebbről az evangélikus egy­házról szóló fejezet érdekel. Fabiny Tibor mutatja be a Kárpát-medence soknemzeti­ségű evangélikus lakosságának hitéletben és társadalomban betöltött szerepkörét. Tanulmánya körvonalazza a lutheri hit­vallás értékét és jelentőségét, Luther teoló­giájának biblikus mivoltát, majd átfogó elemzése következik Magyarország evan­­gélikussága történetének. Önálló fejezet foglalkozik evangélikusságunk missziói hivatástudatával: a közegyházi szeretet­szolgálat, az iskolaügy kérdéseivel. S a lu­theri identitás átértékelődését megcélozva merülhet fel bennünk a kérdés: mit adott, hordozott, eredményezett a reformáció Ma­gyarországon a XVI. század közepétől nap­jainkig? Miképpen vállalták hitvalló őse­ink Luther és Mélanchthon tanbeli tisztasá­gát? E kérdésfelvetések megfogalmazásában és az őszinte válaszadás lehetőségét megkí­sérelve segít a szerző írása, s a könyv to­vábbi tanulmánya a konfessziók identitá­sának meglátásában - világi és egyházi történészek tollából. Mindkét könyv - de főként az utóbbi - napjaink vitatott témakörét, az evangéli­kus identitás kérdését érinti. Hogy mikor mit értettek elődeink identitás alatt, arra számos példa szolgál tanulságul. Ha ma konfrontálódom az identitás fogalmával és lényegével, emlékezetembe vésődnek Kapi Béla (1879-1957) evangélikus püspök 1941-ben papírra vetett gondolatai: „Egyházunknak vállalnia kell a törté­nelmi idő nehéz kötelezéseit. Mindenek­előtt komoly önvizsgálatot kell tartania. Vizsgálja meg munkálkodásának alapvo­nalait, célkitűzéseit, eszközeit és módsze­reit. Mérje le eddigi munkáját, s állapítsa meg, hogy szervezete, dolgozási rendszere, lelkülete és lelke kibírták-e az élet ítélkezé­seit. Vizsgálja meg, hogy állami, társadal­mi, gazdasági és szociális, viszonylatban, nemzetközi és felekezetközi szempontból betöltötte-e hivatását. Mérje le, hogy vajon Krisztus egyházát méltóképpen képviseli-e ezen a földön. Saját életmunkájából kiin­dulva próbálja megítélni, hogy az állam­mal kialakult viszonyában az egyház irá­­nyítja-e a politikát, vagy a politika az egy­házat." Érdemes lenne ma feltenni ugyanezeket a kérdéseket és reájuk őszintén válaszolni. Bűnbánóan, nem zúgolódva, hanem csen­desen, alázatosan. Ifj. Tompó László A keresztyén egyházaknak szerte a világon kiemelkedően fontos, időn­ként és esetenként működő szerve a zsinat. Úgy gondolom, hazai evan­gélikus egyházunk tagjainak nagy része előtt tudott immár, hogy 25 évvel a legutolsó után, ebben az évben június 8-án ünnepélyes for­mában megalakult és meg is kezdte működését Magyarországi Evangé­likus Egyházunknak új Zsinata. Bi­zonnyal nagyon sokan fokozott vá­rakozással tekintenek immár elkez­dett és folytatódó munkája elé. Az érdeklődés kielégítésében nagyban segít egyházi hetilapunk, az Evangélikus Elet, amely már ad­dig is részletes tudósításban és tájé­koztatásban adott hírt az ott tör­téntekről. Önmagában mindez nem szol­gáltatott volna alapot ahhoz, hogy a múlt eseményeit idéző és emlékeit őrző Múzeumunkban „időszaki” jelleggel zsinati kiállítást rendez­zünk. Az a tény ugyanakkor, hogy ezidén 200 és 100 éves évfordulója van egyházunk jelentős országos zsinatának, az 1791. évi pesti és az 1891. évi budapesti zsinatnak, kész­tetett bennünket e kiállítás megren­dezésére. A pár hete elkészült kiállítás 3 álló tárlóban - főként fényképes anyagban - e kettőn kívül bemutat­ja még a korábbi (inkább partikulá­ris), majd az elmúlt évtizedekben megtartott zsinataink emlékeit is. Az elmúlt 12 évben immár több mint 105 ezren tekintették meg mú­zeumunk állandó és időszaki kiállí­tásait. Ebbe a „tömegbe” nagyon sok külföldi, meg más vallású hazai látogatónk is beleszámítódik. En­nek figyelembevétele nyomán arra is gondolnunk kell, hogy egyhá­zunk tagjainak alig több mint a ne­gyede ismeri csak még múzeumun­kat. Éppen azért ezt a Híradónkat is hívogatásnak is szánom. Olyano­kat is várunk, akik még nem jártak nálunk, de ugyanakkor azokat is, akik ugyan ismerik már múzeu­munk gazdag anyagát, de a zsinati dokumentumok révén most megint valami újat is láthatnak. Vendégkönyveink sok-sok be­jegyzése őrzi annak bizonyságát, milyen meggazdagodást, hitben és egyházszeretetben való megerősö­dést jelentett a nálunk jártaknak múzeumunk értékes anyagának megismerése. Az új tanév kezdetével sok isko­lában és gyülekezetben megindult a hitoktatás is. Hitoktatóink munká­ját bizonnyal eredményesebbé ten­né, ha gyermekeikkel felkeresnék kiállításunkat. Itt ugyanis a sok ér­tékes egyházi tárgy megtekintése mellett szemléletes elmélyítő egy­háztörténeti oktatásban is részesül­hetnének. Hiszen egyházi vonatko­zásban is.mélyen igaz a mondás: „A múltnak megismerése segít a mában, annak megbecsülésére és jövendőjének építésére.” Címünk: Evangélikus Országos Múzeum, Bp., V. Deák F. tér 4. Garam Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom