Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-09-22 / 38. szám

GYERMEKEKNEK I A T A L 0 K N A K JÓZSEF POTIFAR HAZABAN A forró napon bizony hosszúnak tűnt az út József számára. Egyszer aztán mégis feltűntek a piramisok, megérkeztek Egyip­tomba. József a rabszolgapiacra került. Sok más szerencsétlen társával úgy álltak ott. mint az eladó állatok. Egyszer jött egy ember. A ruhájáról látszott, hogy nem akárki. Az árusok hirtelen felélén­kültek, dicsérgetni kezdték a portékájukat. Az ember azonban tudta, hogy neki milyen rabszolga kell. Nemrég került magas hivatalba. így nem jutott ideje arra, hogy a házának gondjait fölvállalja. Olyan rabszolgát keresett, aki elég értelmes ahhoz, hogy a pénzügyeit, a jószágait és a gazdaságát irányítsa. Hirtelen megakadt a szeme Józsefen. A fiún látszott, hogy nem szokott a nehéz fizikai munkához, talán jó családból is származhat. Az ember - Potifár volt a neve - őt választotta. A kereskedő kemé­nyen megkérte az árát, de Potifár elég gazdag volt ahhoz, hogy ne alkudozzon. József így került a hivatalnok házába. Látszott, hogy sokat kell tanulnia, de ösztönös szervezőkészsége, kedvessége nemsokára oda vezetett, hogy a keze alatt minden sikeressé vált. A házban szeret­ték, szívesen engedelmeskedtek neki. Potifárnak is feltűnt, hogy milyen remek rabszolgát sikerült vennie, ezért egyre több felada­tot bízott Józsefre. József akkor már tudta, hogy mindez nem véletlen.- Isten van velem! - gondolta. - Ő áld meg engem, azért sikerül minden. József hamarosan a ház vezetője lett. Ura legbelsőbb titkáraként tartotta számon. Nem csupán bízott benne, hanem kedvelte is a fiút. Potifárnak azonban volt egy felesége is. Az asszony minél gazdagabb lett, annál jobban unatkozott. Naphosszat a kertben sétálgatott, vagy üldögélt a szobájában. Potifár gyakran volt napokig is távol, ezért az asszony egyedül érezte magát. Elhatá­rozta, hogy megszerzi magának Józsefet. Tudta, hogy elég szép ahhoz, hogy József őt szeresse. így akarta becsapni a férjét, Poti­­fárt. Egyszer aztán, amikor Potifár nem volt otthon, meg is mondta Józsefnek, hogy mit akar. József elsápadt. Tudta, hogy az asszony nem csupán Potifár ellen, hanem Isten ellen is fordíthatja őt. Érezte, hogy veszélyben van. Kiszaladt a szobából. Az asszony még utána nyúlt, de már csak a ruháját érte el. József inkább otthagyta a kezében, látni sem akarta Potifarnét. Azt hitte, meg-7 V mentette magát. Egyszerre azonban sikoltozást hall a háta mö­gött:- Segítség! Megtámadott a héber rabszolga! - Potifárné kiál­tozott. József rögtön átlátta a helyzetet. Rabszolgák hada rohant elő, már nem lehetett menekülni. Ott állt az asszony ajtaja előtt, ruha nélkül. Hiába magyarázkodott. Néhány nap múlva megérkezett Potifár is. Az asszony már az ajtóban elkezdte mondani: Megtámadott a rabszolgád, akit idehoztál. Követelem, hogy büntesd meg! Potifár hitt a feleségének. Nagyon megharagudott Józsefre. Azonnal börtönbe záratta. József ott ült a rács mögött. Azt hitte, hogy Isten ellen tett valamit és ő büntette így. Az Úr azonban hamarosan megmutatta neki, hogy ő még a tömlöcben sem hagyta el. kísérlet Lehet-e ilyet játszani egy újságon keresztül? Ezt a játékot sokan szóbridzs néven isme­rik. A lényege az. hogy valaki gondol egy szóra. Ez a szó nem lehet összetett szó. A játékostársával megpróbálja kitaláltat­ni ezt a gondolt szót. Természetesen nem mondhatja ki, de olyan szavakat mondhat, amiből a társa ARRA GONDOLHAT. Például: a gondolt szó, KUTYA. Mond­hat ilyet: ugatós vagy bodri. Erre a társa kitalálhatja: kutya. Persze lehet, hogy az első fordulóban nem találja ki, akkor meg­teheti azt, hogy olyan szót mond, ami FORMAILAG hasonlít a gondolt szóra. Pl: tunya. Általában páronként szokták játszani, így a másik csapat szavai is segíte­nek. Az a cél, hogy minél előbb találja ki a másik a gondolt szót. Lehet-e ilyet játszani az Evangélikus Éle­ten keresztül? Lehet, hogy nem, de meg­próbáljuk. A legnagyobb probléma a csi­galassú áthaladási idő. Ha levélként tekin­tem az újságot, akkor egy oda-vissza vála­szoláshoz több mint egy hónap kell. Gon­doljunk tehát egyszerre több szóra. Sőt, egy mondatra a Bibliából. Ezt a mondatot kell kitalálni szavanként. A szavak nem abban a formában szerepelnek pontosan, mint a mondatban, de összefűzve rá lehet találni. Öt szóra gondoltam. Ma az első szó kitalásához ezt a segítő szót adom: SÍP Milyen szóra gondolsz? Azt írd meg ne­kem a lap megjelenése utáni szerdáig! A következő számban már a második szó­hoz segítelek hozzá benneteket. Amikor megjön a válaszotok, akkor a jó választ küldők kapnak 3 pontot. Az ő megoldásu­kat még nem közlöm, hanem, csak a „rosz­­szakat”. mert ez segít majd a szó kitalálá­sához. A következő segítség után már csak két pontot lehet kapni, utána pedig egyet. A harmadik segítő szó után megmondom, hogy mire gondoltam. Aki az öt szó meg­jelenése előtt tudja a mondatot, az a még meg nem írt szavakért is három pontot kaphat. A mondatra csak egyszer lehet tip­pelni. Aki a mondatot jól megtalálja, ezért öt pontot kap. Lehet, hogy így leírva túl bonyolultnak tűnik ez a játék. Majd közben mindig meg­írom, hogy mit kell tenned. Most csak azt, írd meg, hogy mire gondolsz, ha azt mon­dom SÍP. A válasz csak egy szó, pontosab­ban főnév. Ajánlom, hogy néhányszor böngészd még át a szabályokat, esetleg vágd ki, hogy tudd később is! Bátran kérd szüleid vagy lelkészed segítségét, ha nem értesz valamit. Lehet nekem is írni. Ha valakinek - szokás szerint - kiegészítő szabályai vannak, vagy hibát talált az általam leírtakban, jelezze időben. Hiszen ez egy KÍSÉRLET. Címem: Koczor Tamás Dabas-Gyón, Luther u. 14. A MAGYARSÁGTUDOMÁNY KÉZIKÖNYVE A hungarológia (magyarságtu­domány) fogalma viszonylag rö­vid története ellenére többféle ér­telmezést ért már meg. A tudo­mány eddigi kutatóit összekötő kapocs nem elsősorban azok szellemi rokonságában kereshe­tő, hiszen számtalan áramlat képviselői vettek részt a magyar­ságtudomány névvel összefoglal­ható diszciplína művelésében. Fel­fogásukban az a közös vonás, hogy a hungarológiát mindany­­nyian több tudományágat magá­ban foglaló tudományegyüttes­ként értelmezik. (Kivéve talán Bi­­bó Istvánt, aki óvott a szaktudo­mányos ismeretek közvetlen politi­kai hasznosításától, és Németh Lászlót, aki inkább erkölcsi, mint szaktudományos oldalról közelí­tette meg a kérdéskört.) A magyarságtudomány kutatási körén belül ma kitapinthatóan két fő áramlat különíthető el. legalább­is tudományelméleti szempontból. Az egyik irányzat azt vallja, hogy a nemzetiség-(magyarság)tu­­domány a különböző társadalom­­tudományi ágazatok összességé­nek összehangolt művelését jelenti, amelyben a kutatások középpont­jában a nemzettel-magyarsággal kapcsolatos kérdések vizsgálata kerül. (Für Lajos definíciója.) E felfogás szerint a magyarságtu­dományban helyet kel kapnia az ún. „kemény” társadalomtudomá­nyoknak is (szociológia, statiszti­ka, jogtudomány stb.) A második - Kosa László szer­kesztő által is képviselt - irány fő­képpen a humán tudományok módszereivel igyekszik egy nép­csoport (jelen esetben a magyar­ság) legfőbb jellemzőit összefoglal­ni. A magyarságot a történelem folyamán kialakult egyéni kultúrá­ja különbözteti meg más népektől, függetlenül attól, hogy mely állam keretei között él - vallja ez a felfo­gás-, így kultúrkörébe természete­sen beletartoznak a határon túl élő magyarok is. A kulturális összetar­tozást leginkább a közös nyelv használata tarthatja meg, így a nyelvtörténet, a nyelvfejlödés vizs­gálata alapvető fontosságú (nyelv­­tudomány). A kultúra kialakulá­sára nagy hatással volt a közös történelmi múlt, amelynek kutatá­sa szintén a hungarológia fö fel­adata (történettudomány). A mű­vészetek fontos szerepet játszanak a kulturális identitás kialakulásá­ban, csakúgy, mint a népszokások, néphagyományok (irodalomtörté­net, művészettörténet, néprajz, folklór). A fentebbi tudományterületi fel­sorolás egyben a „Magyarságtu­domány kézikönyvének” szerkeze­ti beosztását is jelenti. A bevezető tanulmány után - amely a hunga­rológia fogalmi változásaival, ku­tatási előzményeivel foglalkozik - az egyes fejezetek egymással pár­huzamosan tárgyalják a magyar nép nyelvtörténetét (szerzője: Kiss Jenő), politikatörténetét (Gergely András), müvelődés-(irodalom) történetét (Kőszeghy Péter, Szege­­dy-Maszák Mihály) és néprajzát (Kosa László, Szemerkényi Ág­nes); ez utóbbi kivételével krono­logikus rendben. Ennek következ­tében egy-egy korszakot a maga teljességében három helyről „ösz­­szeolvasva" ismerhet csak meg az olvasó. Talán szerencsésebb lett volna, a könyvet egységes krono­lógiára felfűzni és azon belül alfe­jezetekre tagolni. (Bár ekkor alig­ha kaphatta volna a kötet a Ma­gyarságtudomány kézikönyve cí­met...) Maguk az összefoglalók egyébként színvonalasak és infor­matívak, bár egy-két kivételtől el­tekintve nem mutatnak be újabb kutatási eredményeket. A szerzők - és ez különösen vonatkozik a két irodalom- és művészettörténeti fe­jezetre rengeteg adatot zsúfolnak terjedelmében limitált szintéziseik­be, némiképp lexikonszerűvé téve olvasásukat. Az adatgazdasághoz sajnos nem járulnak a visszakere­sést megkönnyítő mutatók (leg­alább név- és földrajzi mutató), pe­dig a tanulmányok összefoglaló jellege és különösen a három, ugyanazt a tárgyidőszakot párhu­zamosan feldolgozó munka időn­kénti átfedései ezt szükségessé ten­nék. A kötetet a szerkesztői bevezetés három olvasói csoportnak ajánlja: a magyarul tudó külföldieknek, a magyar származású, külföldön élő honpolgároknak és a hazai érdek­lődőknek. Az első két kategória esetében a könyvben foglalt adat­­mennyiség túl sok, míg a harmadik számára túlságosan általános - legalábbis magyar nyelven. Egy ilyen összefoglaló jellegű kiad­ványt hasznosabb lett volna idegen nyelven (nyelveken) megjelentetni, hasonlóan az 1943-as kiadású „A Companion to Hungarian Stud­ies” című kitűnő kézikönyvhöz, amelyhez képest a Magyarságtu­domány kézikönyve kevésbé ki­kristályosodott szerkesztési kon­cepciót képvisel. (Szerk.: Kosa László, Budapest, 1991. Akadé­miai, 809 1.) Dippold Péter Tavasszal beszámoltunk a prágai Európa-Találkozóről, amelyet a taizéi testvérek szerveztek. Idén ugyanez a találkozó Budapesten lesz. Következő számainkban ennek céljairól és programjáról lesz szó, s alkalmakként az előkészületi találkozók helyét és időpontját is közreadjuk. így is szeretnénk segíteni abban, hogy „a plébániák legyenek olyan helyek, ahol mindenki a gyakorlatban tudja megváló­­sítani azt, amit Krisztusból és az Egyházból megértett”. Az alábbi körlevél szövegét római testvéreink fogalmazták, ezért például a plébánia szó helyett mindig olvassatok parókiát. TAIZÉ-BUDAPEST 1991. december 30 - 1992. január 4. Fiatalok Európai találkozója Központ: Taizé-találkozó, 1124 Bp. Nagy Jenő utca 5. Tavaly több mint 80 000 fiatal vett részt a Prágában megrendezett Eu­rópai Találkozón, ami a taizéi test­vérek által kezdeményezett „Biza­lom világméretű zarándoklatá­nak” egyik állomása volt. Ennek a lelki zarándokúinak legfőbb célja a hit forrásainak közös keresése, a közös remény és bizalom megte­remtése minden nemzedék és min­den nemzet között. A zarándokok legnagyobb része fiatal (18 és 30 év között), akik Európa keleti és nyu­gati feléből érkeznek, hogy meg­osszák egymással hitüket és kérdé­seiket. Az érkezőket budapesti és főváros környéki egyházközségek fogad­ják és látják vendégül. A vendégek egy héten keresztül részt vesznek a magyar családok, a magyar egyház és a magyar társadalom életében. Ezáltal válik lehetségessé egymás megismerése és a tapasztalatok­ban, élményekben való osztozás. A budapesti találkozó lesz a 14. olyan európai ifjúsági találkozó, amelyet a taizéi közösség szervez. Az egész év folyamán zajló taizéi találkozók mellett minden évben egy ilyen találkozó kap helyet eb­ben az időszakban, amikor az ösz­­szes európai ország fiataljai szün­időn vannak. így jöttek össze fiata­lok Párizsban, Rómában, Lon­donban, Barcelonában, Kölnben, majd az első „kelet-nyugati talál­kozó” után 1989 májusában Pé­csett és Budapesten. Ez a „bizalom zarándokúba a Földön” Kelet- Európában- folytatódott tovább: Wroclawban és Prágában, ez utób­bin 80 000 fiatal vett részt. Ezen a találkozón kiemelik a taizéi testvéreknek azt a szándékát, hogy ne egy „mozgalom” alakuljon ki JELENTKEZÉS TÉLI KÁNTORKÉPZÖ TANFOLYAMRA A Magyarországi Evangélikus Egyház Kántorképző Intézete várja fiatalok jelentkezését, akik elhiva­tottságot éreznek gyülekezetük kán­tori szolgálatának ellátására. Az ok­tatás szombatonként történik. Évnyi­tó október 12-én 11 órakor lesz. A tanfolyam díja 3000 Ft. A jelentke­zéseket október 1-ig lehet beküldeni az Intézet címére: 2151, Berda Jó­zsef u. 3. Jelentkezéshez mellékelni kell a gyülekezet lelkészének ajánló­levelét és rövid életrajzot, amely tar­talmazza a zenei előképzettséget és a gyülekezeti életben vaíó eddigi rész­vételét. A felvételi értesítésben rész­letes információt adunk a tudniva­lókról. A Kántorképző Intézet Igazgató Tanácsa Taizé körül, hanem a plébániák legyenek olyan helyek, ahol min­denki a gyakorlatban tudja megva­lósítani azt, amit Krisztusból és az Egyházból megértett, nemcsak fia­talok között, hanem minden nem­zedékkel együtt, a gyermekektől az idősekig. Hat napon át fiatalokat befogadni Budapest városában, valamint a környező falvakban és városok­ban, plébániákon és családoknál azt jelenti, hogy egyrészt azt keres­sük együtt, hogyan mélyíthetnénk el hitünket, másrészt pedig azt, ho­gyan kezdhetnénk el megvalósítani az európai családot, amelynek épí­tésén fáradozunk. A találkozó, amelynek központjában a közös imádságok állnak, segíteni fog ab­ban, hogy eljussunk a hit forrásai­hoz, és hogy felkészüljünk arra, hogy felelősséget vállaljunk az Egyházban és a társadalmunkban. Minden nap lesznek bibliai veze­tők és kiscsoportos beszélgetések. A pontos témák a „Magyarországi levélben” lesznek megfogalmazva, amelyet Roger testvér a budapesti találkozó alkalmával tesz közzé. A találkozó előkészítése a követke­ző két szempont szerint történik:- Felkészülni a fiatalok befogadá­sára és egyszerű módon való el­szállásolására (mindnyájan hoz­nak magukkal matracot és háló­zsákot) családoknál, plébániai épületekben vagy iskolákban. Az étkezések közül a fiatalok a regge­liket és a január 1-i ebédet fo­gyasztják a-családoknáL-illetve-a plébániákon.- Nyilvánvalóvá tenni a remény kicsiny vagy nagy jeleit, amelyek egyházközségektől, személyektől, csoportoktól vagy intézményektől származnak. Felkészülni arra is, hogy a magyar keresztények meg­osszák a legjavát annak, amit meg­élnek, és bátorítani a máshonnét jövő fiatalokat is. Előkészületi találkozók Ha segíteni szeretnél az Európai Találkozó előkészületei során, gye­re el az első találkozók valamelyi­kére, ahol ott lesznek a taizéi test­vérek is. Buda: szept. 20. péntek 18h - Ke­lenföldi ev. templom (XI., Bocskai út 10.); szept. 21. szombat 18h - városmajori rk. kistemplom (XII., Csaba u. 5.); szept. 23. hétfő W Budai ref. templom (I., Szilágyi D. tér 3.); szept 27. péntek 79* Szem Imre templom (XI., Villányi út 25.). Pest:szept. 24. kedd 79* Görög kai. templom (VII., Rózsák tere); szept. 25. szerda 1830 Örökimádás, Szt István terem (IX., Üllői út). * Néhány megjegyzést szeretnék eh­hez fűzni:- számomra kevéssé érthető, hogy a hit forrásairól, s nem forrásáról beszél. A hit forrása számomra az Atya és a Fiú Lelke, Ő ajándékoz hitet akkor és ahol neki tetszik;- örülök, hogy az Egyházat nagy­betűvel írták. Ezért nem felekeze­tekre, hanem Krisztus egész testére gondolok olvastán;- remélem, a plébániák (parókiák) nem az elzárkózás, hanem a nyílt­ság helyei lesznek a fent idézett cél 'szerint}- ' i- középpontban csak akkor állfiat az imádság, ha komolyán odafi­gyelünk a „bibliai vezetőkre”, azaz ha az imádságot igeolvasás övezi. (Bencze András) Kaptam egy levelet ismét a 137. zsoltárról mondott véleményem, illetve Garai József testvérünk reagálása kapcsán. Jesze Zoltán írásából a lényeges részeket szeretném kiemel­ni: „ Talán senki sem gondolja, hogy ugy anaz a lélek áldja meg a kisdedek falhozcsapkodását, mint aki mondta: Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.”(...) „ Ha tökéletes emberek írták volna a bibliát, legalábbis azok számára fölösleges lenne Jézus áldozati halála, aki haláltól mentes, tökéletes életét vitte önként a keresztfára, hogy legyen egy bűntől üres halál a Mindenségben, amelyben mindazok bűne büntetést, azaz kiengeszte­lést nyer, akik Isten tisztasága felé törekedtek, de azt életükben nem tudták megvalósítani." (...) „Az Ó- és Újtestámentumot többé-kevésbé tökéletlen, esendő emberek írták. Sok kijelentés sok éven át továbbadott szájhagyomány alapján került rögzítésre. Ennek megfele­lően emberi tévedések is rögzítésre kerültek a Bibliában. Tudomásom szerint, legalábbis a protestáns egyházak a verbális inspirációt már régen elvetették; de tudjuk, és a tudásnál is biztosabb hittel hisszük, hogy az Isteni Kijelentés lényege a Bibliában teljességgel bennfog­lal tátik. De legyen mindenkinek az ő hite szerint. Én végeredményben nem kívánok vitázni Garai testvérünkkel, de a fenti szempontokat - úgy hiszem - meg kellett említenem". Köszönöm Jesze Zoltán hozzászólását - itt is látszik mennyileleképpen figyelünk a Bibliá­ra. Leginkább utolsó bekezdésének örülök. Bencze András „A SZÍV ÉS A RÁKOS DAGANAT NEM ÉG EL, MÉG 1000 FOKON SEM.” (Erdélyi István: Árván a krematóriumban) Aztán már semmi nem marad belőlünk csak a szív és a daganat. Minden más elég, hamuvá lesz. Mit üzennek? Mit hordanak magukban? Alom nél­küli éjszakákat, fájdalmas, riadt ébredéseket, amikor már a morfium sem segített? A menthetetlenséget, az ember kiszolgáltatottságát a halálnak? Szív és daga­nat. Még akkor sem múlnak hamuvá, amikor már sem­mi nem marad belőlünk. A szív kis fekete csomó. Magában hordja találkozá­sok emlékét, megfogalmazhatatlan örömöket, féltést, aggódást, szere te tét és az elvesztés fájdalmát. Nem ég el. Akkor, ott, a mesterséges pusztulásban sem. Eltor­zulva, megfeketedve, de mégis megmarad. És a daganat... Nem tudunk tőle szabadulni. A fáj­dalom még ott is túlél minket. Csak a szív és a daganat... Minden elmúlik, minden hamuvá lesz, de ez a kettő 1000 fokon sem ég el. (nagy) PÁLYÁZAT A MEVISZ választmánya a Szövetség költségvetéséből pályázatot ír ki evangélikus ifjúsági közösségek, gyüleke­zeti ifjúsági körök, MEVISZ-csoportok számára. A pályázat célja a közösségi ifjúsági munka támogatása, feltételeinek javítása. A pályázatnak tartalmaznia kell a közösség 1. nevét, címét, létszámát; 2. eddigi tevékenységének leírását; 3. terveit; 4. anyagi helyzetének leírását. Az elbírálásnál előnyben részesülnek azok, akik az alábbi célok valamelyikére kívánják fordítani az elnyert pénzt: 1. Közösség szervezésének elősegítése. 2. Programok szervezése. 3. Tárgyi feltételek biztosítása (vetítő, gitár stb.). 4. Kiadvány megjelentetése. 5. Szociális jellegű munka, vagy annak segítése. 6. Erdélyi, kárpátaljai, felvidéki kapcsolatok tartása. A szétosztásra kerülő összeg max. 100 000,-Ft. Egy pályá­zat nagysága legfeljebb 10 000,-Ft lehet. A pályázatokat a választmány őszi ülésén bíráljuk el. Beküldési határidő 1991. IX. 30. Elbírálás és értesítés 1991. X. 31-ig. Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 51. MEVISZ a MEVISZ választmánya ORSZÁGOS IFJÚSÁGI CSENDESNAP A tavalyihoz hasonlóan idén ősszel is lesz or­szágos ifjúsági csendesnap Kőbányán, 1991. ok­tóber 5-én, szombaton 10 órától. A szervezők mindazokat várják, akik- hitükben erősödni szeretnének- a nyári táborok után találkozni kívánnak távolabbi barátaikkal is- közösségre vágynak- szeretnének tartalmasán eltölteni egy szom­batot- szívesen énekelnek. Cím: Budapest X. Kápolna u. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom