Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-06-09 / 23. szám

Evangélikus Élet 1991. június 9. NAPRÓL NAPRA „Krisztus mondja. Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és meg­nyugvást adok nektek.” Mt 11,28 VASÁRNAP „Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat.” Zsolt 8,3 (lKor 1,27; Lk 14,(15)16-24; Ef 2,17-22; Zsolt 105,16-45) Talán egyetlen közösség sem olyan sokszínű, mint Isten népe. Egymástól oly nagyon különböző emberek egyaránt otthonra lelnek a gyülekezetekben létük szervesen illeszkedik, tevékenységük beleépül Isten munkájába. Mindenki képességei szerint cselekszik, az eredmény pedig meglepő. Nem emberi mértékű a siker. Ezért szent gondtalansággal végezzük, amit végeznünk rendeltetett, és bizzunk a kiválasztó Isten áldásában! HÉTFŐ „De én rád tekintek, én Uram! Hozzád menekülök, ne vedd el életemet!” Zsolt 141,8 (Róm 6,23; Préd 4,17; 5.1-6 (Károliban: 5,1-7) lMóz 41.1-36) Csábító és veszélyes lehetőségek között könnyen végzetesen eltéved az ember. A jó irányt akkor tudjuk tartani, ha egy biztos pontra tekin­tünk, amely nem változik. A mi Urunk ilyen állan­dó. A Mennyei Atyánál örök menedék vár ránk. Az út hosszú, életveszejtö, de ha Reá függesztjük tekin­tetünket, akkor megérkezvén, az elveszett helyett örök életet kapunk a Krisztus Jézusban. KEDD „Ne rettegjetek, és ne féljetek! Hiszen régóta hirdettem, megmondtam, és ti vagytok a tanúim!" Ézs 44,8 (2Kor 5,20; Jn 4,4-10; 'lMóz 41,37-57) Tanúnak lenni komoly rang, veszélyes feladat, hűsé­get, bölcsességet kívánó munka. Sorsok dőlnek el helytállásunkon. Isten tanújának szaván élet-halál múlik. Mégsem kell szoronganunk. Békekövetek va­gyunk. Örök élet ajánlatát hozzuk: Béküljetek meg az Istennel! SZERDA „Ezüstjük és aranyuk nem tudja megmen­teni őket az Úr féktelen haragjának napján." Ez 7,19 (Jak 2,3; lKor 14.1-3.20-25; 1Móz 42,1-28) A fék­telenség mindig ijesztő. Kiszámítható indulatok elől biztonságba vágyik az ember. A Mindenség Ura iszonyatos, jogos, haragja elől hol v^n menedék? Nagy veszélyben a segítségért minden értékünket odaadjuk. Isten előtt a földi kincseink semmik. A biztonságra egy titkos ajtó vezet. Jézus Krisztus. Rajta a haragvó Istenről a szerető Mennyei Atyához érkezhetünk. CSÜTÖRTÖK „Amikor jóllakásig eszel, szép házakat építesz és azokban laksz, akkor föl se fuvalkodjék a szíved, és el ne feledkezz Istenedről, az Úrról!” 5Móz 8,12-14 (lTim 6,17; lKor 9,16-23; lMóz 43,1-14) Szomorú emberi tapasztalatunk, hogy so­kakat diktatúra, éhezés, létbizonytalanság nem tu­dott Istentől elszakítani, de a gazdagság, vagy annak ígérete, feledtette az Urat. Tanuljuk meg hálaadás­sal használni ezeket az Úrtól kapott ajándékokat, hogy elmondhassuk; tudtam szűkölködni, tudtam bővölködni, mindenkor, mindezekben Istennek há­lát adni. PÉNTEK „Értékes legyen az én életem is az Úr előtt, és mentsen meg engem minden nyomorúságtól.” 1 Sálrí 26,24 (2Kor 4,14; Jón 3,1-10 lMóz 43,1-14) Mi a legnagyobb nyomorúság? Távol lenni a szere­tet forrásától, kiesni az Isten szeretetéböl. Mivel a magunk erejéből oda visszatérni nem tudtunk, hát elküldetett Jézus Krisztus, hogy szenvedésen, halá­lon, feltámadáson át visszavezessen bennünket. Ilyen fontos életünk az Úr előtt. SZOMBAT „Bizony, igaz az Úr, Igaz tetteket sze­ret.” Zsolt 11,7 (Mt 5,6; Jer 3,14-17; lMóz 43,15-34) Tüzet vízzel nem keverhetjük, mert kiolt­ják egymást. Igaz tetteinket a hamisak hiteltelenjük. Ránk ez az értékválság jellemző, de az Úrnál állandó igazságra, találunk. tubámé Kajos Annamária A VASARNAP IGÉJE MIT ÉR A SZERETET? ÍJán 3,14-18 ELŐ VIZ .Hogyan történhet meg mindez?” Jn 3,9 A Szentháromság ünnepe az egyház egyik legszerényebben megült ünnepnapja. Benne érződik ebben az egyház tehetetlensége a titok megfejtésére. Hiába fogalmazza meg tömör vallástételként vagy használ megnyerő képeket közelhozására, valójában megfej­teden titok marad számára. Hogyan lehet az Isten személyében összeelegyítetlenül három, de lényegében elválaszthatatlanul egy? Különös, hogy az ősegyház sem olyan perikópákat jelölt ki erre az ünnepre, melyekben tisztán vagy akár eröltetetten meg lehetne találni a Szentháromságot. Se az evangéliumban (Jn 3,1-15), se az epistolában nincs benne ’.óm 11,33-36). Hogyan kerültek ezek az igék mégis erre az ünnepre? Nikodémusban olyan valaki kerül elénk, aki teljesen tanács­talanná és tehetetlenné válik Jézus előtt. Ez elgondolkoztathat bennünket. Pedig nem lehetett alapjában tehetetlen vagy ta­nácstalan. Vallási és politikai dolgokban jártas főember. Sok embernek adott tanácsot, tömegeket igazított el. Maradékta­lanul ismerte, „tanította” a Szentírás régebbi felét. Mestere volt a szónak, ami kitűnik abból a bevezetésből is, mellyel Jé­zus méltatását kezdi. A végén mégis dadog, mint egy iskolás gyerek: „hogyan történhet meg mindez?” Jézus egy szavára tanácstalanná válik. Itt kezdem érteni, miért éppen ő kerül a titok kapujába. Nemcsak a Szentháromság titka előtt áll meg az egyház vagy akár az egyes hívő tehetetlenül és tanácstalanul, hanem Isten más kijelentései előtt is. Legyen az akár a törvény szent parancsa, akár a bűnbocsánat hihetetlennek tetsző evangéliuma. Barth Károly egyszer 1917 októberében vallástanítónők előtt beszélt. Azt kérdezték tőle, mit kezdjenek hittanóráikkal. Zavar­ban voltak legsajátosabb feladatuk gyakorlásában, a 10-20-szor végigmagyarázott és visszakérdezett példázattal mondjuk a tékozló fiúról. Az egyház éppen ebből a zavarból él: amikor nem elég a megta­nult lecke, a begyakorlott segítségnyújtás. Menthetetlenül rászo­rul a Szentiélekre, „aki majd megtanít titeket mindenre, és esze­tekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek” ígérte Jézus, Jn 14,26. Vagy amikor azzal biztat: „ne aggódjatok amiatt, hogy miképpen vagy mit mondjatok, mert megadatik nektek abban az órában, hogy mit mondjatok. Mert nem ti vagytok, akik beszél­tek, hanem Atyátok Lelke szól általatok.” Mt 10,19-20. Isten azoknak és azokért beszél, akik igazán tehetetlenné és tanácstalanná lettek előtte. Jézus Nikodémusnak is elmondta az Újtestamentum legnagyobb üzenetét a keresztre szegezett Ember­fiáról, aki éppen a diadalmaskodni látszó „ősi kígyót” Jel 12.9, szegezte halálra, hogy „aki Őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örökélete legyen." Jn 3,14-16. Amíg mi tele vagyunk a magunk tanácsával, bölcsességével, erejével, addig hallgat az Isten. Amíg nagyszerűen operálunk hittételeinkkel, beidegzett keresztyén szokásainkkal és kegyes megoldásainkkal, addig hallgat az Isten. De amikor bolondsággá lett a magunk bölcsessége, kudarccá minden addigi sikerünk, gyengeséggé az erőnk, szennyé és bűnné minden igazságunk, ak­kor megszólal. Nem is fontos, hogy mit mond: a kereszt bolondsá­gát, az újjászületés lehetetlenségét vagy a Szentháromság felfog­­hatatlanságát. A megszólított, az Isten szavát meghallott ember térdre hullva magasztalja Istent: „Ó, Isten, gazdagságának, böl­csességének és ismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanok az ő ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az ő útjai!” Róm 11,33. Fáztál-e már életedben? E fur­csa kérdésen először megdöbbe­nünk, majd így felelünk: természe­tesen. Ködös, esős, téli napokon dideregve húzzuk össze kabátun­kat magunkon. - De nem fázunk-e a szeretetlenség, a gyűlölködés lég­körében, ahol semmi sincs, mi fel­melegítené szívünket, ahol egy­mást marják a testvérek, ahol nincs őszinte szeretet, egyetértés, csak egymás iránti közömbösség. Bizony, valljuk be őszintén, sok­szor jobban fázunk a szeretetlen­­ségben, mint hideg téli napokon. Mert nincs annál rosszabb, mint amikor belülről, szívünkben ér­zünk jeges hideget, sőt a felmelege­dés útja, lehetősége is bizonytalan számunkra. Egyáltalán, ebben az önző, önmagának élő, gyűlölködő világban beszélhetünk-e őszinte szeretetről? Beszélhetünk-e olyan szeretetről, mely képes lenne fel­melegíteni a kihűlt, elhidegült, megdermedt szíveket? Valódi, őszinte szeretetről bizony csak ak­kor beszélhetünk, ha Jézus szerete­­tére gondolunk. Ez a szeretet már nemcsak meleget hoz és ezáltal fel­melegíti a gyűlölet, a harag, azaz a bűn miatt megdermedt szíveinket, hanem megoldást is hoz életünkbe. Ez a megoldás az, hogy a golgotái kereszt által - ahol ő életét adta értünk átvezet minket a halálból az életbe. Ez az a szeretet, amely az igazi testvérszeretet útjára is vezet. Mert aki rádöbbent arra, hogy Jézus ér­te is vérezett, érte is szenvedett a Golgotán, neki is utat adott ke­resztje által az örök élet felé, az e boldog ismeretet nem tudja magá­ban tartani, hanem - a jézusi szere­tet felmelegítvén szívét - ő is elin­dul, hogy szeresse a mellette élő felebarátot, testvért. A világ azon­ban gyűlöli mindazokat, akik más­ként élnek, másként szólnak és másként cselekszenek, mint ők. Emiatt azonban nem szabad meg­hátrálnunk, hiszen nekünk örök ígéretünk van. Bár a világ igyek­szik elvenni tőlünk ezt a szeretetet és ezt az ismeretet, de csak azt éri el, hogy önmagát pusztítja. Hiszen aki gyűlöli testvérét, embergyilkos az, és az embergyilkosnak nincs örök élete. E világ - amelyből Jé­zus sosem akart kivenni minket, - nap mint nap vizsga elé állít: ho­gyan tudom átadni, megélni a Jé­zus által elém élt testvéri szerete­tet? Nem kellene másként tennünk ebben a nagyon is valóságos élet­ben, mint a boldog szoborherceg a mesében. A mesebeli herceg ugyanis azért lett boldoggá, mert minden értékét - a kardjának drá­gaköveit, végül a szeme helyén lé­vő drágaköveket is - kis barátjá­val, a fecskével elküldözgette a rá­szorulóknak: beteg gyermekek­nek, szegény embereknek, árvák­nak, mindazoknak, akik szükséget láttak! A nagy segítőkészség azon­ban mindkettőjük „életét" követel­te. A boldog herceget kidobták, mert elértéktelenedett szoborrá vált kincsei nélkül, a kis fecske pe­dig megfagyott, mert nem indult el időben társai után. Mégis a földre letekintő Istennek önfeláldozó sze­­retetükért ők jelentették az igazi értéket. Vajon Isten hogyan néz ránk? Felfedezi-e bennünk ezt az önfelál­dozó szeretetet? Képesek va­gyunk-e „elértéktelenedni” és „megfagyni” másokért, hogy ők felmelegedjenek és Isten előtt érté­kes életet éljenek, vagy hagyjuk, hogy kihűljön körülöttünk a vi­lág? Jusson ez eszünkbe ne csak akkor, ha jó meleg szobában is fázunk! Ámen. Tamásy Tamásné IMÁDKOZZUNK! Magasztalunk téged, irgalmas Jézusunk, hogy elhívtál minket or­szágodba, pedig méltatlanok va­gyunk szeretetedre. Sokasítsd.meg rajtunk a te kegyelmedet, hogy élő hittel fogadjuk parancsolataidat, és jó Ielkiismercttel szolgáljunk neked. Ámen. I„ Bécsikapu (ér de. 9. (tancvzáró) Balicza Iván de. 10. német istentisztelet; de. II. (úrv.) Balicza Iván du. 6. Bozóky Éva. II., Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós II., Modori u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor. Pesthidepkút, II., Báthory u. 7. de. fél II. Benkö Ferenc. Csillaghegy, III., Mátyás kir. út 31. de. fél 10. Donáth László. Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Zászkaliczky Pál. Újpest, IV., Leibstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos. V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Pintér Károly de. 11. (úrv.) Pintér Ká­roly du. 7. (Bach-hét). Karner Ágoston. VII., Gorkij fasor 17. de. 11. (úrv.) Muntag An­­domé du. 6. családi istentisztelet. Fodor Vik­tor. Vili., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. Vili., Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák istentisztelet: Cselovszky Ferenc, déli 12. magyar istentisztelet: Kertész Géza. VIII., Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Fabiny Tamás. IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál Kőbánya, X„ Kápolna u. 14. de. 10. Fabiny Tamás. X„ Kerepesi út 69. de. 8. Szabóné Mátrai Marianna. Kelenföld, XI., Bocskay u. 10. de. 8. (úrv.) Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Bencze Imre du. 6. Missura Tibor. XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Budahegyvidék, XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. (úrv.) Szedte? Béla de. 11. (úrv.) Széchey Béla du. fél 7. Benkö Ferenc. XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György. XIII., Frangepán u. 43. de. 8. ifj. Kendeh György. XIV. Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna. XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabóné Mátrai Marianna. Pestújhely, XV., Maxim Gorkij térde. 10. Bízik László. Újpalota, XV., Hár­tyán köz (Zöld klub) du. ökumenikus. Rá­kospalota, Nagytemplom, XV., Régifóti út 73. de. 10 Bolla Árpád. Rákosszentmihály, XVI. , Hősök tere de. 10. Karner Ágoston. Cinkota, XVI., Kultúrház u. de. fél 11. Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Szalay Tamás. Rákoshegy, XVII., Tcsse­­dik tér de. 9. Kosa László. Rákoscsaba, XVII. , Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Marschalkó Gyula. Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél II. Kosa László. Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Marschalkó Gyula. Pcstszcntlőrinc, XVIII., Kossuth tér 4. de. 10. Havasi Kálmán. Pestszentimre, XVIII., Rá­kóczi út (Református templom) de. háromne­gyed 8. Havasi Kálmán. Kispest, XIX., Boj­­csy-Zs. tér de. 10. Széli Bulcsú. XIX., Kis­pest, Wekerle-telep, de. 8. Széli Bulcsú. Pest­­szenterzsébet XX., Ady Endre u. 89. de. 10. Pintérné Nagy Erzsébet. Csepel, XXL, Kato­na J. u. de. fél 11. Mezősi György. Budafok, XXII., Játék u. 16. de. II. Rőzse István. Budaörs, Ref. imaház de. 9. Rőzse István. Szentháromság után 2. vasárnap az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti isten­­tisztelet oltári igéje: Lk 14,15-24; az igehirdetés alapigéje: ÍJn 3,14-18. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A MAGYAR RÁDIÓBAN. Egy­házunk félóráját közvetíti a Petőfi Rá­diójúnius I6-án, vasárnap 7.05-kor. Igét hirdet BOZORÁDY ZOL,TÁN nyír­egyházi esperes. HÄXÄI ESEMÉNYEK Június 14-én, pénteken du. fél 5 órakor a Teológiai Akadémia dísz­termében tartják meg PÓSFAY GYÖRGY lelkész doktori disszertációjának nyilvá­nos megvédését. Érdeklődőket sze­retettel hívnak és várnak. Hírek Liebenzellből A világ egyik legnagyobb Missziója, a Liebenzelli Misszió szeretné munká­ját, szolgálatát Magyarországon is is­mertebbé tenni. A Missziónak már több. mint két éve működik képviselete hazánkban, ahonnan lehet kérni a Die Völker rufen c. havonta megjelenő né­met nyelvű lapot, amelyet térítésmente­sen juttatunk el a megrendelőkhöz. Közeljövőben megjelenik a Misszió munkájáról szóló magyar nyelvű pros­pektus is, amelyről híradással leszünk. A misszió barátai számára, reménység szerint, a Misszió hírei a jövőben ma­gyar nyelven is eljutnak majd. A Die Völker rufen c. német nyelvű havilap megrendelhető az alábbi címen: Liebenzelli Misszió Képviselete 4200 Hajdúszoboszló Csokonai u. 32. Sajtóosztályunkon kapható: Vajta Vilmos: Hitből fakadó élet Ára: 140,- Ft Hitoktatási bizonyítvány Ára: 6,- Ft Grünvalszky Károly: Az Énekek Ének (Kommentár) IMAVEZÉRFONAL KÉT IMÁDSÁG KÖZÖTT ,Jézus visszavonult egymagában a hegyre.” Jn 6,15 Nemrégiben prédikáltunk a nagy ke­nyércsodáról (Jn 6,1-15), és nekem most tűnt fel először, hogy Jézusnak ez az egyik legnagyobb csodája két imád­ság között történt. „Jézus elment a Ga­­lileai tengernek, a Tibériás tavának túl­só partjára... felment a hegyre, és olt leült a tanítványaival együtt." 1.3. v. Fellapoztam az ötezer ember megven­­dégelése más evangéliumokbeli leírását is, és mindenütt megtaláltam az erre való utalást. Mt 14,23-33; Mk 6,31-32; Lk 9,10-18. Nagyon elgon­dolkoztatott, hogy Jézusnak is két imádságra volt szüksége a csodához: közösségben a tanítványokkal és visz­­szavonultan egymagában. Nem erötle­­níti meg ezt a tényt, hogy a sokaság nem hagyta őket zavartalanul imád­kozni, hanem megkerülve a tavat, gya­log és futva is utánuk ment, és ők is felkapaszkodtak a hegyoldalon. Más elbeszélések alapján is tudjuk, hogy Jé­zus fél éjszakákat is eltöltött egymagá­ban az Atyával. Csak ennek a történet­nek a kapcsán is 16-17. v. Ismételten találkozunk azzal, hogy Jézus nem cse­lekedett a maga döntése alapján, Jn 2,4; 11,6, hanem kivárta az Atya parancsát. Jézusnak, is Istentől kellett elkérnie a csodát. Az olyan kicsit is, mint a víz borrá változtatása, és az olyan nagy fordulatot jelentőt is, mint az ötezer ember megvcndégclésc. Nagyon-nagyon tanulságos ez a mi számunkra is. Kis, apró egyéni dolgok­ban éppúgy, mint a nagyokban: a gyü­lekezetek evangélizálásában, az egyház mai világban való segítségnyújtásában. A mi munkánkban soha sincs keve­sebbről szó, mint embereket tudatlan­ságból, közönyből Istenhez vezetni, lel­keket az ördög rabságából igazi sza­badságra segíteni. Valaki egyszer azt mondta - talán Hudson Taylor -: „Ne beszélj addig embertársadnak Istenről, míg nem beszéltél róla előbb Istennek.” Jézus is figyelmeztette tanítványait imádságaik hiányosságaira, amikor azok erejük elégtelenségét panaszolták egy se­gítségnyújtási kísérletük sikertelen voltá­nál : a gonosz léleknek ezt a fajtáját „sem­mivel se lehet kiűzni csak imádsággal." Mk 9,19. Induljunk harcba imádsággal!! Imádkozzunk szolgálatunk fontossá­gának, erönkfelettiségénck a tudatáért. Éz késztessen és tartson olt az erőfor­rásnál, Isten előtt. Legyünk tisztában a nehézségek nagyságával, az ellenség erejével és pusztító szándékával. Könyörögjünk családunk, gyüleke­zetünk tagjaiért, az egyház egészéért, az cvangélizáció megújító erejéért, az ökumenikus nyitottságért. Adjunk hálát minden áldásért a gyü­lekezeti munkában, a hitoktatásban, az ifjúsági munka szerveződésében, a lel­­készképzésben, a külmisszióban. Ne fáradjunk bele az imádságba! Cscpregi Béla JÉZUSSAL ELEK A hála „Az imádságban állhatatosak legyetek, vigyázván abban hálaadással.” (Kol 4,2) PÁLYÁZAT A győri Evangélikus Egyházköz­ség pályázatot hirdet napközi ott­honos óvodában 2 szakképzett óvónői állás betöltésére. Egyházi elkötelezettség kívánatos. Német nyelvismeret előnyt jelent. A pályázat beadási határideje: 1991. június 15. Az állás elfoglalásának időpont­ja: 1991. augusztus 16. Bérezés a jelenlegi rendelkezések figyelembe­vételével megegyezés szerint. Az Egyházközség Elnöksége Győr, Petőfi tér 2. 9025 Vak édesanyámhoz ápolónőt keresek egésznapi elfoglaltsággal a VIII. kerületben. Telefon (hivatalban) 114-3841 7-15 óra kö­zött. Vaszkóné. 21/164 magas, vidéken élő vallásos, kö­zépfokú végzettségű, kedves barna lány, megfelelő társaság hiányában ez úton keresi mélyérzésű, intelligens fiú ismeretségét. Anyagiak rendezettek. Választ „Dunántúl" jeligére a kiadóba kérem. Építési és felújítási munkát vállal PUSZ­TAVÁRI ATTILA építési vállalkozó BU­DAPEST II., Keleti K. 43. T.: 135-2128 Tanulságos egyszer elgondolkozni a hála fogalmán, tartalmán. Mindig valami máso­dikat, valami előbbihez való viszonyulást je­lent. Éspedig pozitív tartalommal. Mesék, sőt tapasztalati elbeszélések szólnak arról, hogy az állatvilág egyes példányainál, sőt vadállatoknál is tapasztalható ez a viszon­zás. Ismerünk példákat jótevők iránt, emlé­kező oroszlán, elefánt, ló, kutya hálameg­nyilvánulásait. Éppúgy a gonosz bánásmód esetén alkalomadtán emlékező, nem felej­tő bosszúállást is. Tudatosan csak az embervilágban tapasz­talhatjuk a hálát (és bosszúállást). De mivel az ember erkölcsi lény, az ördög épp az em­ber világában „lovagolja meg" a Teremtő és teremtmény viszonylatában a hála jelenségét a hálátlanság irányában. Mondhatjuk: a hála tipikusan emberi je­lenség, kategória. E ponton valóban helye van annak a gyakran felületes, emberellene­sen keserű tódításnak: „az ember rosszabb az állatnál!" Hiszen az állat hálát, ragaszko­dást tanúsít a jó bánásmódért. Az intelligens ember pedig Teremtőjét tudatos hálátlanság­gal tagadni, gyűlölni meri. Hála és hálátlan­ság egyaránt emberi jelenség... Egy közis­mert mese szerint az angyalok megjelennek Isten előtt, hogy beszámoljanak a Földön végzett munkájukról. Mindnyájan lelken­dezve üdvözlik egymást. Csak ketten néznek egymásra ismeretlenként. Mert a Földön so­ha nem találkoztak: a Jótett és a Hála. Való­ban, ha éppen nincs is minden szívben taga­dás és gyűlölet Isten iránt - de az igazán hálás, Őt szívből magasztaló élet gyakran hiányzik. A bibliai történet szerint is a Jézus lgzik pedig hol van?" Igazában csak Krisztus Keresztjén tájéko­zódhatunk. Az Ő Keresztje hirdeti: az egész emberiség az elvcszettség állapotában van, bűnben vesztegel. (!Jn 5,18.) Csak úgy ért­jük meg igazán Jn 3,16. lényegét, ha komo­lyan vesszük a hátteret: az el veszettséget, kárhozatot: „El ne vesszen... Aki nem hisz, immár elkárhozott.” (Jn 3.16. 18. és 36.) Luther is igy magyarázza a 2. hitágazatot: Az Úr Jézus engem elveszett és elkárhozott embert megváltott minden bűntől, a haláltól, és az ördögnek hatalmából megszabadított szent és draga Vérével. Nem is valami kis gyarlóságból, hanem az örök kárhozattól. Amelyet már itt a földön megérez a megrettent lclkiismcret. Amikor a következményekben „utolérik", az embert bűnei és Jónással. Pállal sikolt: Ó én nyomo­rult ember! Kicsoda szabadit meg engem a halál testéből!? Amikor Jeremiással együtt vallja: „Segítségül hívtam az Urat a legalsó veremből". (Sir 3,56.) Ezen a valóságnak megfelelő sötét háttéren ragyog fel igazán a kegycjcm csodája, a Kereszt második üzene­te: „Úgy szerette Isten a világot" - Téged és engem, hogy az „Ö egyszülött Fiát adta" értünk... Aki az elveszettség „nagy nyomo­rúságából" megszabadult Jézus büntörlö Vé­rének kegyelméből, az énekli hálás örömmel a Kereszt kettős titkát: „Fáradtan, bűnbe veszve jártam az életet, de megtalált a Pász­tor s nyájához vezetett... örök éltem sem lesz elég, zengnem az Ő dicséretét..." (Hall. 49.) A teljes realitás: elvcszettség - örök élet. Testvérem, ebben az új életben éppen a hálával helyreáll Isten és közöttünk a beszé­des viszony. Imádság: bűnbánat és hála. En­nek sokrétűségét és szüntelen valóságát biz­tosítja a hála. „Az imádságban állhatatosak legyetek, vigyázván abban hálaadással.” A hála az imádság őre. Isten felé, testvér felé magasztalásban, érteimádságban („Fürbit­te") (Fii 1.3., I. Tini 2,1-2.). „Mindenben hálát adjatok!" (ITIiessz 5,18.) Győri János Június hó 10-én este fél hét órakor ökumenikus szcrctetvendégség lesz a farkasréti evangélikus-református ká­polnában (Bp. XI., Németvölgyi út 138.). Kiengcsztclödés a népek, nemze­tek és nemzetiségek között címmel elő­adás hangzik cl, amelyet CS. GYIME­­SI ÉVA kolozsvári egyetemi tanár tart. Hívunk mindenkit, aki az imádkozó élet, a polgári felelősségvállalás együt­tes életstílusa után vonzódik. Templomoknak, kisebb közösségek­nek nagyon jól használható elektromos, szekrényes orgonák kaphatók rendkívül kedvező áron! (Két manuál, sok regisz­ter, lábbasszus, természetes hang.) PRÍM hangszerbolt Budapest, VI., Király u. 18. Tel.: 122-3481. Nyitva ötig. Balaton-parti istentiszteletek: Balatonszemcs (Fő u. 32.) du. 2 óra; Fonyód (József u.) du. 4 óra; Balaton­­fenyves (Pozsonyi u.) du. 6 óra. A Vasárnapi Iskolai Szövetség elnök­ségének meghívására hazánkban tartóz­kodik Tom TRUNICK amerikai gyer­mek-evangélista testvérünk, aki június 8-án, szombaton 14 órai kezdette! gyer­­mek-evangélizáló istentiszteletet tart. Az istentisztelet színhelye: a baptista egyház budai temploma, Budapest, XI. kér. Alsóhegy utca 38. Halálozás Bártfay Kelló Gusztáv nyug. evangé­likus lelkész április 26-án 79 éves korá­ban csendesen elhunyt. Hamvait május 21-én helyezték örök nyugalomra a szarvasi temetőben lévő családi sírbolt­ba, a lelkésztársak, hozzátartozók s a volt gyülekezetei - Csövár-Ponc, Tisza­­földvár - népes küldöttségének meleg részvéte mellett. A vigasztalás igéjét Takács János hódmezővásárhelyi lel­kész Mt 11,28 alapján hirdette. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZOLLÖS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest VIII., Puskin u. 12. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedó Központ Kft. (910046/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 91.20023 PETCFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: SEBESVARI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 300 Ft, egy évre 600 Ft, Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza I

Next

/
Oldalképek
Tartalom