Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-06-02 / 22. szám

Evangélikus Elet 1991. június 2.

JÉZUS ÉS A TERMÉSZET ERDÉLYBEN SZOLGÁLTUNK

Amikor Krisztus Urunk kapcsolatát próbáljuk meghatározni a természettel, akkor egy alapvető teológiai igazságot kell leszögeznünk. Nevezetesen, hogy személyében a teremtő Isten volt jelen. Ősi hitvallásaink szerint általa, közreműködésével jött létre a világmindenség, a természet, a világ rejtett és nyilvánvaló dolgai. E hit összefüggésében Krisztus ura a látható és láthatatlan mindenségnek, de a természet erőinek, a fizika törvényeinek is. Leszűkítve a kérdést, amikor pl. Jézus a flórát -, a növényvilágot - ; a faunát az állatvilágot - érintette, végigtekintett rajta, ugyanazzal a szeretettel cselekedte, mint a teremtés aktusában, s ugyanolyan megkapó gyengédséggel ölelte magához, mint a teremtés koronáját, az embert. Ezért óhatatlanul líraivá válnak az evangélisták, amikor Jézust kapcsolatba hozzák a természettel, akár példázataiban, akár az ajkára vett természeti fogalmakkal.

E rövidke jegyzet keretében nem áll módomban felfedni a kérdés mélységeit, de azt le kell szögeznem, hogy az evangélisták nem biológiát vagy földrajzot írtak. így csupán mozaikcserepekből állíthatjuk öszsze azt a képet, amelyről leolvashatjuk Jézus utolérhetetlenül megkapó természetszeretetét. De miután az evangélisták gondolkodásának tengelyében a megváltás alanya, az ember áll, észrevehetően kevés figyelmet szentelnek az Úr természethez való kötődéséhez. Pedig ez egyenesen rendkívüli. Példázatai közül sok páratlan kincse a természettel összefüggő gondolkodásának. Ezekben mesteri erővel szegezi hallgatói figyelmét a gyakran jelentéktelennek vélt dolgok szépségére, hasznosságára, az emberi életet kiegészítő szükségszerűségére. E dolgok mellett az ó- és középkor embere általában elment. A halál hűvös pitvarában didergő lélek feleslegesnek, jelentéktelennek értelmezte és mielőbb szabadulni igyekezett a halál árnyékának völgyétől. S ha nem maradtak volna meg Jézus kijelentéseiben e fogalmak, a nagy korszakok sivársága még szembeötlóbb lenne. A halál és ördög szorításában vergődő „Laokoon” aligha tudott gondolni a rét füvére, a mezők pompás liliomaira, a mustármagra, szőlővesszőre, búzamagra, konkolyra, rovarokra, kígyókra, halakra, az égi madarak tarka tollazatára, a domesztikálódott és vadon élő állatokra. És lám, micsoda metaforák, képek és hasonlatok születtek minderről az Úr lelkében és ajkán! A mezők írisze magasan felette állt Salamon dicsőségének, egy elveszett juhért a pásztor életét kockáztatja. Csak meghatódottan lehet csokorba szedni Jézus kijelentéseit a flóráról és faunáról. E kijelentésekben mai fogalmak szerint egy természetbarát olthatatlan természetszeretete parázslik. Ám sokkalta inkább a Teremtő legszorosabb kapcsolata teremtményeivel.

Jézus korában Izráel másként festett, mint ma. Bizonyos fokig még mindig ama „tejjel-mézzel folyó Kánaán” lehetett. A művelésre alkalmas területeken a szokványos gabonaféléket termesztették. Az ország északi felében csodálatos erdőségek borították a hegyek lankáit. Básán híres tölgyesei mellett Libánon cédrusai is hazát találtak itt. Gáza bőven termő gyümölcsöseiről az Énekek éneke stílusában kellene szólnunk. Pálma- és narancsligetek, füge, gránátalma és a szinte „örökéletű” olajfák borítottak hatalmas domboldalakat. A szőlőművelés művészi fokra emelkedett. Mint karcsú tornyocskák tűhegyei, ciprusok és tuják illegették magukat, píneák ásítoztak a felkelő napra. Emberraagasságú kaktuszok húsos levelei rabolták a vádik vizét, tartalékolva a szűkösebb időkre a nedvességet. (Feltűnő, hogy az evangélisták sehol sem emlegetik a mediterrán e jellegzetes növényét.)

A legelőnek szánt rét, mező tavasz jöttére virágoskertté változott. Nyíló vadvirágok hímezték pompás gyepszőnyeggé a hajlatokat. A Genezáret, a Jordán bővelkedett halakban. Hasznos és élősködő madarak, fülemüle, rigó, pacsirta, kakukk, cinkék, seregélyek, verebek lepték el a bokrokat, gyümölcsösöket, gabonatáblákat. Vándor- és ragadozómadarakban sem volt hiány, mint ahogy vadállatok is betévedtek a kertszerűen művelt országba. Farkas, oroszlán, medve, sakál gyakori és váratlan vendége volt a jámbor pásztoroknak, s a megriadt nyájaknak. Rovarvilága is megfelelt a mediterrán klímának.

Nos, ha nem is sikerült tökéletesen megrajzolni Izráel flóráját és faunáját, annyit talán érzékeltettem, hogy milyen természeti környezet vette körül Jézust és tanítványait. Jézus példázatai, utalásai, szókincse erősen kötődött ehhez a biológiai világhoz. És az csak természetes, hogy mint ennek a világnak a Teremtöje, járt-kelt benne. S milyen megható szeretettel hívta fel hallgatói figyelmét a jelentéktelennek tartott, gyakran megvetett természeti valóságokra. Ő a szürke, szüntelenül civódó verebet „verebecskének”, a mezők vad Íriszét pompásnak, a mustármagot hasonlónak nevezte az Isten országához. így kizárólag csak a Teremtő szólhatott teremtményeiről! S jóllehet tisztában volt a biológiai körgyűrűvel és azzal, hogy az ember felületes gondolatvilága ki akarja vetni a haszontalan, szükségtelen jelenségeket, mint a terméketlen fügefát, a tövist és bojtorjánt, a bogáncsot, konkolyt és az elszáradt füvet, farkas, róka, mérges kígyó, skorpió, moly és szúnyog teljesen felesleges, az Ő gondolatrendszerében így teljes, kerek és

ÜLÉSEZETT AZ ORSZÁGOS EGYHÁZI PRESBITÉRIUM ÉS A KÖZGYŰLÉS

Május 10-én rendes ülését tartotta Országos Egyházi Presbitériumunk és az Országos Egyházi Közgyűlés. Meghallgatták és megtárgyalták az országos felügyelő és a püspök-elnök jelentését. Az Országos Egyházi Presbitérium az alábbi határozatokat hozta:

1. Határozat országos iskolabizottság felállításáról

Az Országos Presbitérium országos adhoc iskolabizottság felállítását határozza el. Megkéri az Országos Elnökséget, hogy 1991. május 31-ig hivjon össze egy bizottságot, amelynek feladata az egyházi iskolák és egyéb tanintézmények, hitoktatóképző és pedagógusképző intézetek, gimnáziumok, általános iskolák, óvodák, népfőiskolák, stb. alapításával és újraindításával kapcsolatos kérdések megbeszélése a vonatkozó igények, lehetőségek és állami rendelkezések alapján. A bizottság feladata, hogy az érdekeit gyülekezetek, egyházmegyék és kerületek bevonásával országos prioritási listát állítson össze az intézmények indításáról, az országos költségvetési szükségletekről, a vonatkozó problémákról és jelentést készítsen az Országos Presbitérium 1991. június 7-re tervezett ülése elé. A bizottság tagjai közé meg kell hívni az országos és kerületi elnökségeket, a már működő tanintézmények képviselőit és az érdekelt egyházközségi, egyházmegyei és kerületi képviselőket.

2. Határozat az egyházi rehabilitációs eljárások lezárásáról

Az Országos Presbitérium elrendeli, hogy egyházunkban az egyes egyházi testületekben folyó rehabilitációs eljárásokat 1991. május 31-ig be kell fejezni. A rehabilitált személyek névsorát az 1991. június 7-re tervezett országos presbiteri ülés elé kell terjeszteni, a vonatkozó jegyzőkönyvekkel együtt, hogy az 1991. június 8-ra összehívott zsinat előtt a múlt lezárása ebben az összefüggésben is befejeződhessék.

3. Határozat

a testvérgyülekezetekről

Az Országos Presbitérium örömmel veszi tudomásul az egyházi elnökség jelentését a testvérgyülekezeti kapcsolatok fejlődéséről Finnország, Románia-Erdély, Németország és Ausztria egyházaival és gyülekezeteivel. Örömmel üdvözli a Presbitérium a Bajor Tartományi Evangélikus Egyház határozatát az egyházunkkal történő testvéregyházi kapcsolatok felvételéről és ezt a testvéregyházi kapcsolatot a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről megerősíti. Az Országos Presbitérium megkéri az Országos Egyházi Elnökséget, hogy az illetékes bizottságok segítségével koordinálja a testvérgyülekezetek és testvéregyházi kapcsolatok munkáját és a Bajor Tartományi Evangélikus Egyházzal a testvéregyházi kapcsolatokat rögzítő szerződést kösse meg.

4. Határozat a ZSINATI HÍRADÓ megjelentetéséről

Az Országos Presbitérium a zsinati előkészületekről szóló országos egyházi elnökségi jelentések értelmében elhatározza, hogy egyházunk zsinati előkészületeinek és az egyház gyülekezeteinek tájékoztatása érdekében ZSINATI HÍRADÓ időszakos egyházi lapot indít. A lap 1991. júniusától folyamatosan adjon*tájékoztatást a zsinati előkészületekről és a zsinat lefolyásáról. A lap technikai előállításáért a Sajtóosztály, a szerkesztés munkájáért dr. Frenkl Róbert országos felügyelő felelős, és a munkatársakat az Országos Egyházi Elnökség bízza meg.

egységes a természet és így mindenestül áll isteni szereidének fókuszában.

Persze a mai Izrael némiképpen másként fest. A kétezer esztendő alatt Idumeából, Pereából, vagyis a Holt-tenger vidékétől előre tört a puszta (karszt), hatalmas területeket rabolva el a mezőgazdaságtól. A mi Csontvárynk a század elején már Libanonban is csupán „magányos cédrusokat” talált -, napjainkban semmilyent se találna. A viz hiánya egyre nyomasztóbb gazdasági és politikai gonddá vált. Igazzá kezd lenni az a svájci prognózis, hogy az emberiség katasztrófája nem az atom lesz, hanem az ivóvíz. A Golán-fennsík, Izrael vízháztartásának citadellája, állandó háborús feszültség oka az arabokkal. Miközben vészesen apad a Genezáret és a Jordán. Honnan fog vizet nyerni a megnövekedett lakosság? Milyen jövő előtt áll az ország mezőgazdasága? S tán mondanunk sem kell, milyen mértékben változott és változik Izráel flórája és faunája. Hovatovább a mai nemzedéknek a Szentírásból kell megtanulnia a biológia fogalmait, miközben e vidékre jellemző fajok kipusztulnak.

Rédey Pál

A kelenföldi gyülekezet ének- és zenekarát meghívta a sepsiszentgyörgyi testvérgyülekezet, hogy szolgáljon ott és a környező helységekben néhány napig. Az egyik környékbeli gyülekezet - Pürkerec - már járt hasonló társasággal és céllal Kelenföldön. Ez is egy okkal több volt arra, hogy a meghívást elfogadjuk. Erdélyi utunkra több darabbal, változatos műsorral készültünk. Főleg magyar szerzők müveit énekeltük: Bárdos Lajos, Gárdonyi Zoltán, Sulyok Imre - kelenföld jelenlegi orgonistája - kórusait. De énekeltünk Bachtól és Mendelssohntól is. (Ezeket inkább Brassóban). Sepsiszentgyörgyön és Pürkerecen inkább a magyar műveket helyeztük előtérbe. Ebben a három gyülekezetben szolgáltunk egy-egy alkalommal.

Május 1-jén hajnalban indultunk, és már sötét volt, amikor utunk céljához érkeztünk. Közben azonban a táj gyönyörűségét, érintetlenségét csodáltuk: az Alföld romániai területét, a Fogarasi Ha-JÁNOSY ISTVÁN

HÓDOLAT IFJÚKOROM KÖLTŐMESTERÉNEK

Adjuk neki hittel magunkat.

Ő mégiscsak legjobb Kísértet...

Ady: Menekülés az Úrhoz.

Beh kell nekünk az a nagy Másik ki itt van minden dolgok alján.

Beh jó valakivel beszélni, ha életünk végleg elvásik.

Midőn a Legszeretettebbnek koporsóján dongón dörög a hant.

És nem hisszük: találkozunk majd s örvénye húz a Rettegettnek.

Mikor már nem is tudunk félni, mikor már senki nem érthet,

(elménkben Tejúton túli képek!), beh jó valakivel beszélni!

Mert nőnek csak bennünk az árnyak. Tükreinkből torz, idegen arc néz, idegen fintor. Oly állhatatlan az emberben az ősi Állat,

mely mindig a gyilokra leskel.

Mentői több új csodát eszelünk ki létünk szent boldogítására: közibénk kúszik tigris-testtel,

s csodáinkat halálra váltja.

Eddig nem volt menekvés Tőle.

De most már nem akarunk többé fuldokolni vér-, és arany-árba!

Mert most már mindenestől vesznénk egy Végítélet-robbanásba.

Beh kell nekünk az a Másik, éltető Minden, végső Eszménk.

5. Határozat az egyházközségi presbitériumok mandátumának és munkájának ellenőrzéséről

Az Országos Presbitérium elrendeli, hogy az egyházmegyei elnökségek 1991. május 31-ig ellenőrizzék az egyházközségi presbitériumok mandátumát és munkáját. Előfordul ugyanis, hogy az egyházközségi presbitériumokat mandátumuk lejárta után nem választják újra a gyülekezetek és az is előfordul, hogy az egyházközségi elnökségek a presbitériumot és a közgyűlést nem a törvényes rend szerint meghatározott időben, hanem ritkábban hívják össze. Az egyházmegyei elnökségek készítsenek kimutatást arról, hogy az egyes egyházközségekben mikor jár le a presbitérium mandátuma és az 1991. évben mikor volt presbiteri ülés és közgyűlés a gyülekezetekben. Azokban a gyülekezetekben, ahol a presbitérium mandátuma lejárt, haladéktalanul tartassanak választásokat. Az egyházmegyei elnökségek az ellenőrzésről és az eredményről jelentést kötelesek beterjeszteni az illetékes püspöki hivatalon keresztül az Országos Presbitérium 1991. június 7-re tervezett ülése elé.

6. Határozat a Teológiai Akadémián történő pedagógusképzés megindításáról

Az Országos Presbitérium megkéri a Teológiai Akadémia tanári karát, hogy az illetékes egyházi és felsőoktatási, valamint minisztériumi fórumok megkeresésével dolgozza ki az evangélikus pedagógusképzés lehetőségét a Teológiai Akadémián hitoktatói és valamilyen más szak párosításával. A Teológiai Akadémián történne a hitoktatói szak oktatása és valamelyik fővárosi felsőoktatási intézmény, egyetem vagy főiskola adna helyet a jelentkezők számára egy másik tanári szak elvégzésére. Lehetővé kellene tenni, hogy már végzett tanárok vagy más egyetemen, főiskolán felsőbb évfolyamot végző hallgatók is felvehessék a hitoktatói szakot. Minderre a hitoktatói munkában mutatkozó óriási munkaerőhiány enyhítésére sürgősen szükség van. Az Országos Presbitérium kéri a Teológiai Akadémia tanári karát, hogy már az 1991/92-es tanévre is hirdessék meg ezt a hitoktatói tanári szakot.

7. Határozat a lelkészek közéleti tevékenységéről

Az Országos Presbitérium megerősíti a korábbi, 1989. december 5-én és 1989. június 2-án hozott döntését a lelkészek közéleti tevékenységéről. Ezen döntések értelmében kimondja, hogy azok a lelkészek, akik országgyűlési képviselőséget vállalnak, ezen megbízatásuk idején egyházi szolgálati jogaik megtartása mellett gyülekezeti lelkészi szolgálatot nem végezhetnek, hanem fizetés nélküli szabadságot kell kapniuk.

8. Határozat a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslathoz készült hozzászólásról

Az Országos Presbitérium a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslathoz készült, dr. Harmati Béla püspök-elnök és Szemerei> Zoltán pénzügyi osztályvezető által 1991. február 7-én beterjesztett alábbi hozzászólást egyházunk hivatalos hozzászólásának fogadja el és megerősíti.

vasokat. Mindjárt az út elején lelkészünk, Bencze Imre tartott áhítatot a buszban és ezt minden reggel megismételte.

Testvérgyülekezetünk nagyon kedvesen várt bennünket helybeli kürtöskaláccsal és borvízzel (ez természetes forrásból származó kesernyés, pezsgő víz). Mi a buszból kiszállva Szokolay Sándor müvével köszöntöttük őket, ezt követően szétosztottak minket családokhoz. Engem és -, ahogy később megtudtam - mindenkit meleg vacsorával vártak.

A három nap alatt bejártuk Kovászna megyét, és Brassó környékét. Így alkalmunk volt ülni Zágonban a Mikes-tölgyek között, a szent Anna-tó partján, feljutottunk a Pojanára a hóhatárig. Itt nagyot sétáltunk ebéd után. Megismertük a pürkereci asszonyok főztjét, sőt még egy rövidebb focimeccsre is sor került a szólamok között. A játék után a mellettünk csörgedező Zajzon „patakában” mosakodtunk meg, és mentünk szolgálni. Azt az előkészületet, amelyet karnagyunk Bencze Gábor tervezett, nemigen kívántuk abban a hangulatban, melyben akkor voltunk, de ö a tőle megszokott módon, határozottan lépett föl. Még most is hallom szavait: „Dániel, álljon már fel arra a székre!” - ugyanis másképp nem látszódtam ki.

Mindhárom helyen ugyanaz a liturgia hangzott fel, a zsúfolt templomokban, és mi utána szolgáltunk zenés áhítattal, melyen Bencze Imre prédikált. Ezt a különleges esti liturgiát éneklik az erdélyi evangélikusok istentiszteleteiken. Éneklésünk, muzsikánk a legszebben talán a hatalmas pürkereci templomban szólt, mely megtelt a környékbeli gyülekezetek tagjaival.

Sepsiszentgyörgyről vendéglátóimtól hallottam sokat: a város Szentgyörgye és Szemerja (valószínűleg: Szent Mária) összeépülésével született, a református vártemplomot fal veszi körül, ide menekültek vész esetén. Kertjében, a temetőben sok kopjafa van a székelyek jelképeivel, a Nappal, Holddal és csillagokkal. A testvérgyülekezeti áhítat után még egy utolsó közös fánkevésen vettünk riszt, és az ottani ifjúsággal együtt énekeltük közös énekeinket.

Az indulás és búcsúzás nagyon nehéz volt. A búcsúzás a kialakult barátságok miatt, az indulás pedig azért, mert egy páran késtek. Az élmények mesélésével, tréfálkozással és énekléssel telt el az út. Nagyon sikeres és hasznos kiránduláson vettem részt, és ezt szeretném megköszönni a többiek nevében is az erdélyieknek. Köszönjük azt a fáradhatatlan, de kimerítő vendéglátást, szeretetet, amivel elhalmoztak bennünket. Remélem, hogy ez a kapcsolat erősödik, és lesz alkalmunk viszonozni szeretetüket Budapesten.

Szabó Dániel

a kórus egy tagja

PÁLYÁZAT

A Győri Evangélikus Egyházközség pályázatot hirdet napközi otthonos óvodában 2 szakképzett óvónői állás betöltésére. Egyházi elkötelezettség kívánatos. Német nyelvismeret előnyt jelent.

A pályázat beadási határideje: 1991. június 15.

Az állás elfoglalásának időpontja: 1991. augusztus 16.

Bérezés a jelenlegi rendelkezések figyelembevételével megegyezés szerint.

Az Egyházközség Elnöksége Győr. Petőfi tér 2. 9025

KÜLFÖLDI HÍREK

Családi pótlék a fogantatástól?

A baden-württembergi (kereszténydemokrata) tartományi kormány támogatja azt a javaslatot, hogy a családi pótlékra való jogosultságot a jövőben ne a gyermek születésének, hanem fogantatásának ideje határozza meg. Erről Erwin Teufel miniszterelnök tájékoztatta a Német Evangéliumi Szövetség vezetőit. A javaslatról a Württemberg! Evangélikus Egyház zsinata a közelmúltban tárgyalt, és azt az Evangéliumi Szövetség, valamint más, az emberi jogok érvényesüléséért küzdő szervezetek, csoportok is támogatták. A miniszterelnök levele szerint a badenwürttembergi kormány igen fontosnak tartja a meg nem született gyermek védelmét, ezért mindent meg kíván tenni, hogy e védelem a német büntető törvénykönyv ide vonatkozó (rengeteget vitatott 218.) paragrafusának újrafogalmazásakor (is) érvényre jusson, (lwi - szp)

a) Egyházunk részéről a törvényjavaslatban fölvetett kérdéseket igen fontosnak tartjuk. Örülünk annak, hogy az előkészítő munkában az Igazságügyi Minisztérium megkérésére részt vehettünk. A törvény mielőbbi megalkotását az egyházak és vallási szervezetek működésének biztosítása érdekében támogatjuk.

b) A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról megalkotott 1990. évi IV. törvény alapján egyházunk tovább kívánja bővíteni a hitélet terén kifejtett munkálkodása mellen a nevelési-oktatási, a kulturális és szociális- egészségügyi tevékenységét is. E tevékenységekhez azonban hiányoznak a megfelelő anyagi és infrastrukturális eszközök, az egyházi ingatlanoknak és más vagyontárgyaknak a negyvenes-ötvenes években történt államosítása miatt.

c) Kijelentjük, hogy' ezen államosításokat és az ehhez kapcsolódó állam és egyház közötti egy ezményt, az egyház szabadságát és az egyetemes lelkiismereti és vallásszabadságot önkényesen korlátozó állami erőszakos intézkedéseknek tekintjük és az elvett vagyonra vonatkozólag jogigényünket fenn - tartjuk.

d) Egyházunk mai helyzetét és lehetőségeit ismerve azonban azt is kijelentjük, hogy az egyházak és vallási szervezetek működésének biztosításáról szóló ezen törvényjavaslat alapgondolata szerint azokat az államosított ingatlanokat és intézményeket igényeljük vissza, amelyek egyházi használatba vételét és mű-Az orosz pátriárka Izraelben

Az Orosz Ortodox Egyház fel fog lepni a Szovjetunióban az antiszemitizmus ellen - jelentette ki II. Alekszij pátriárka. Az egyházi vezető áprilisban tett látogatást Izraelben: ezt a Herzog államfővel történt találkozó után mondotta. Szólt arról is, hogy az Orosz Ortodox Egyház külön megbízottat fog kinevezni az Izraellel való kapcsolatok ápolására. Az izraeli elnök a látogatás alkalmából felhívta a keresztyén egyházak vezetőit, hogy keressék fel az országot. Ebben valószinűleg II. János Pál pápa korábbi megnyilatkozásának is szerepe volt - szívesen tenne látogatást a Szentföldön, de az idő még nem érett meg rá. A Vatikán és Izrael között még nincs diplomáciai kapcsolat.

II. Alekszij pátriárka többek között felkereste a jeruzsálemi Szent Sír- és a betlehemi Születés-templomot, és részt vett ortodox istentiszteleteken. Az orosz ortodox egyházi jelenlét korábban igen nagymértékű volt Palesztinában. A múlt században számos templomot, kolostort és fogadót építettek. A szovjet-izraeli kapcsolatok fejlődése következtében várható a zarándoklatok felújítása, illetve gyors növekedése, (lwi szp)

ködését biztosítani tudjuk. Tehát nem minden államosított egyházi ingatlan és nem minden volt egyházi intézmény kerül most vissza egyházi kezelésbe (funkcionális kártalanítás).

e) Helyeseljük a törvényjavaslat azon szempontját, hogy az egyházi ingatlanok tulajdoni rendezése csak fokozatosan, az egyházi, állami és önkormányzati igények és lehetőségek figyelembevételével történhet. Különösen is fontosnak tartjuk a helyi szinten történő egyházközségi és önkormányzati érdekegyeztető tárgyalásokat. Az egyházak az általuk meghatározott prioritási lista alapján terjesszék be igényeiket és ezt tízéves időszakra a kormány hagyja jóvá és a tulajdoni rendezés ütemét és mértékét évente együttesen vizsgálják meg.

f) Mivel a törvény végrehajtása szempontjából 10 éves időszakról van szó, és a mai körülmények között nem állapíthatók meg az egyház jövőbeni lehetőségei, kérjük, hogy az 1991. évi bejelentés ne legyen jogvesztő, hanem a tárgyalások folyamán az ingatlanjegyzék kiegészíthető legyen.

MEGJELENT Vajta Vilmos:

Hitből fakadó élet c. könyve

Kapható a Sajtóosztályon. Ára: 140,- Ft