Evangélikus Élet, 1990 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1990-06-10 / 23. szám

Evangélikus Élet 1990. június ,io. Feltámadóban a soproni Líceum (Folytatás az 1. oldalról) ládok támogatása, a császári németesí­téssel és katolizálással szembeni ellen­állás az iskolát a német nyelvű város­ban egyre jobban a magyarsághoz kap­csolta. Telekesi Török István, Rákóczi Feresnc ezredese és bizalmasa jelentős segítséget nyújtott a soproni iskolában tanuló szegény, magyar, falusi diákok­nak. Érthető, hogy Telekesi Török Ist­ván vadosfai temetésére (1723) az egész soproni iskola elment, ahol Hajnóczy Dániel, a később kiváló igazgató nagy latin nyelvű gyászbeszédben méltatta a kuruc Telekesi Török István érdemeit. A 18. század végén már jelentkeztek azok az eszmék, amelyek az elkövetke­zendő évtizedekben Európa-szerte for­radalmi változásokat hoztak. Az iskola történetében fénylő emlékű nap 1790. -március 20. - amikor öt ifjú -, egyikük Kis János, a későbbi szuperintendens, megalapította a magyar nyelv és iroda­lom tanulmányozására és ápolására az ország első önképzőkörét, a Magyar Társaságot. (Az idén 200 éves jubileu­mát ünneplő Magyar Társaságról kö­zeljövőben külön cikkben emlékezünk meg.) 1825-ben, az iskola épületét újra épí­tették. Ebben az alakjában állt fenn az évszázad végéig. Akkori homlokköve: „Aedes Musis Erectae” az iskola falán ma is látható. A „muzsikának emelt hajlékában azonban Jézus Krisztus is jelen volt, már úgy is, hogy az evangéli­kus lelkészi szolgálatra készültek benne ifjú Timóteusok. Az épületben 1858-ig külön tanítóképző is volt. Az iskolának kb. 400 tanulója volt, a Dunántúli egy­házkerület gyülekezetei által fenntar­tott „tápintézetben” pedig közel 100 éhes diák ülhetett asztalhoz. Az országos reformmozgalmak is otthonra találtak a Líceumban. A me­gyei nemesség nemzeti ellenállásának jelképes utánzásaként 1827-ben meg-_ alapították a több évtizedig fennálló Deák-kúti Vármegyét. Nemcsak a ma­gyar nyelv, zene, ének, tánc, nemzeti népviselet ügyét szolgálta ez a Várme­gye, főként a kies Deák-kútnál, a „tisz­ta örömök forrásánál” tartott majálisai által, hanem a magyar vármegye és protestáns egyházkerület közigazgatási formáit vitte bele az iskolai életbe. Volt benne főispán, alispán - szuperinten­dens, segédpapok, kántorok stb. Petőfi Sándor soproni idejében a Magyar Társaság könyveit olvasta gyertyafény­nél, amelyeket lícista 'barátai kölcsö­nöztek neki. A magyar szabadságharc lángba bo­rította az ifjúságot is. De a forradalmi szabadságvágy Világosnál elfagyott. Tanárok és diákok most egy másfajta, szellemi harcot folytattak a Bach- korszakban a császári elnyomás ellen, a magyar nyelvű oktatásért, az iskola nyilvánossági jogáért. (Az állami isko­lalátogatások alkalmával ellenőrizték, hogy bizonyos tantárgyakat németül tanítottak-e? Ilyenkor csak a soproni német fiúk feleltek - pesze németül. ■ ■) Az iskola történetének tündöklő emlé­ke ez a harc. A császári kormányzat államosító és germanizáló tervével szemben a Dunántúli ev. egyházkerület gyülekezetei mentették meg az iskolát, amikor 1853-ban az egyházkerület vet­te pártfogásába és kormányzása alá a Líceumot. Akkor ez „8 osztályú nagy gimnáziumból” egy „bölcsészeti-iste- nészeti osztályból", valamint „oskola­tanítókat képző intézetből” állt. A Du­nántúli egyházkerület gyülekezetei jól tudták, hogy egyházunknak mit jelent ez az akkor 300 éves iskola! Ismerhet­ték szolgálatának áldott gyümölcseit és készséggel kötelezték magukat a szük­séges anyagi áldozatok meghozatalára. Sümeghy József (Következő számunkban folytatjuk.) Előfizetőinkhez Az elmúlt napokban igen sok panaszkodó levelet kaptunk arról, hogy lapunkat két héten keresztül nem kapták meg egyes előfizetőink. Különösen sok reklamálás érkezett az országnak arról a részéről, melynek irányítószáma 9-cel kezdődik (Sopron, Kőszeg, Celldömölk vidéke), valamint Budapest számos kerületéből. Köszönjük, hogy felhívták figyelmünket erre a tényre, hiszen mi minden héten kedden azzal bocsátjuk útjára a hírlapkötegeket, hogy azok legkésőbb péntekig megérkeznek a címzettekhez. Eljártunk a Posta Hírlapirodájánál, ahol a lap küldését irányítják és szervezik. A következő választ kaptuk: A posta Számítógépes címzésre tért át. A gép által írt címszalagok közül néhány elkeveredett, s így történhetett meg, hogy az említet­tek, egész körzetek nem kapták meg a lapot. ígéretet kaptunk arra, hogy a pünkösdi számmal együtt az elmaradtakat is elküldik. Reméljük, mikor e sorokat olvassák, már meg is kapták. Nagyon fájdalmas, hogy minden igyekezetünk ellenére a postán újabb és újabb nehézségek támadnak. Mi igyekszünk ezután is figyelemmel kísérni a lap kézbesítését is és hálásak vagyunk azért, ha jelzik előfizetőink a lap kimaradását. Szerkesztőség Diakóniai Evangélizáció Július 9-12-ig diakóniai evangélizációt tartunk Gyenesdiáson azok számára, akik a diakóniában dolgoznak vagy érdeklődnek a diakóniai munka iránt. Jelentkezés június 15-ig ifj. Kendeh György diakóniai ügyvivő lelkésznél (1J34 Budapest. Kassák L. u. 22.). Részvételi díj 800 Ft. Emlékeztető Június 14-17 között-rendezi meg a Nagycsaládosok Országos Egyesülete CSA­LÁD-KONGRESSZUSÁT (Budapest, Dózsa György út 84/a). A-kongresszus a • családok életéveJ.kapcsolatos legfontosabb biológiai jogi, lélektani és társadalom- tudományi ismereteket tárgyalja előadások és csoportos megbeszélések keretében. (Bővebbet május 6-i, 18. számunkban.)-----------------Külföldi hírek ------------------­Züric h - Az Európai Evangélikus Sajtószolgálat közlése szerint a Zürichi Egyetem Teológiai fakultása Dóka Zoltán hévízgyörki lelkészünknek tiszteletbeli doktori címet adományozott május elején újszövetségi teológiai munkássága elismerése­képpen. A szerkesztőség nevében szeretettel gratulálunk, (epd) Nagyszeben - A februárban elhunyt Albert Klein püspök utódjának Christoph Klein teológiai tanárt, a rendszeres teológia professzorát, a Nagyszebeni Teológiai Intézet dékánját választották meg az erdélyi Romániai Szász Ágostai Hitvallású Evangélikus Égyház püspökének. Beiktatása június 24-én lesz. (lwi) Corvina-kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban Mátyás királyról most, halálának 500. évfordulóján országszerte számos ren­dezvényen megemlékeznek. Az OSzK méltó módon, Mátyás hires könyvtárá­nak, a Bibliotheca Corvinianának bemu­tatásával ünnepel. A világon ma köz- és magángyűjteményekben 216 hiteles cor­vina található, ebből a kiállításon 131 kódexet láthatunk. A Corvina kódexei aló. század eleji pusztulás óta a világon először szerepelnek együtt ilyen nagy számban. Ebből az alkalomból jelent meg a két jeles Corvina-kutató, Csapo- di Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára gazdagon illusztrált könyve: „Mátyás király könyvtára”. A Corvina mintája eredetileg Vitéz János és Janus Pannonius könyvtára lehetett, ám végül is Mátyás tudatos könyvtárépitő munkája nyomán alakult • ki az 1460-as években. Első könyvtárosa a híres itáliai humanista, Galeotto Mar- zio volt, később pedig Taddeo Ugoleto, Corvin János nevelője. A könyvtár fény­kora 1485-ben kezdődött. A budai palo­„Régen is volt iskola...” címmel érdekes, gondosan összeál­lított kiállítás nyílt meg a Deák téri iskola Márványtermében az Or­szágos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum és a Deák téri Általános Iskola rendezésében. A korábban öszeállított osztrák-magyar „mo­narchia” korabeli szines oktatás- történeti kiállítás után, értékes folytatás - a sok látogatóban ked­ves emlékeket idéző - hazai iskola- és neveléstörténeti összeállítás: ré­dokumentumaiból, óravázlatok és jutalom-érmek. Nagy nevelők portréi jól illeszkednek egykori evangélikus iskolánk „dísztermé­nek” nagyjaihoz. Elgondolkoztató is ez a kiállítás: sokszor milyen kezdetleges, egyszerű szemléltető és demonstrációs eszközökkel, tankönyvekkel - de annál kifino­multabb pedagógiai érzékkel - el­méleti és gyakorlati téren egyaránt biztosították a több tudás, a fejlő­gi iskolák, tablók, bizonyítványok és elismerések, osztálykönyvek halványuló lapjai, taneszközök a palatáblától a Leideni palackig, a régi iskolapadtól a varrógépig, a jelvényektől, iskolai egyenruhák­tól a díszes kézimunkákig, népmű­vészeti emlékekig, térképek, képes­lapok a történelmi Magyarország dés, a haladás útját. - A kiállítás az Orsz. Pedagógiai Könyvtár és Mú­zeum vezetőinek szép munkáját di­cséri, akiknek jó segítőtársa a kiál­lításra annyira alkalmas „Már­ványterem” rendelkezésre bocsátá­sával Gauland Mátyás, az iskola igazgatója. Sebeiken Pálma ta első emeletén, a királyi kápolna mel­lett helyezték el, más-más helyiségben a latin és a görög müveket. Díszes beren­dezéséről, belső rendjéről korabeli hír­adásunk is van: Naldo Naldi Mátyás megbízásából 1486-ban, Firenzében írta még az „Epistola de laudi bus Bibliothe­cae...” c. humanista költeményét. A legjellegzetesebb kódexek egy firen­zei könyvfestő és könyvmásoló mű­helyben készültek, bár utóbb műkö­dött ilyen műhely Budán is. A sajátos reneszánsz, ún. corvina-bőrkötéseket Mátyás címerével látták el. A Corviná­ban kb. 2000-2500 kötet lehetett, s ezek 5000-6000 művet tartalmaztak: „a kötetek számát és az állomány gaz­dagságát tekintve Mátyásét csak a Va­tikáni Könyvtár múlta felül” - olvas­suk a kiadványban (30).iizinte minden tudományszak megtalálható volt a Corvinában: filozófia, történelem, teo­lógia, filológia, jog, irodalom, földrajz, csillagászat, természettudomány, or­vostudomány, építészet, hadtudo­mány, erkölcstan. A Corvina egyik fő jellemzője .a görög nyelvű kódexek nagy száma. Ezek a kódexek egyszerű kötést kaptak s csupán a latin fordítá­sukat látták el díszes kötéssel1.'' A nagyszerű Corvina-kiállítást az OSzK Kézirattára rendezte Karsay Or­solya vezetésével. A kiváló szakembert, Földesi Ferencet kértem meg, hogy ka­lauzoljon végig a három teremben elhe­lyezett anyagon. Megtudtam tőle, hogy New Yorktól Budapestig 12 ország könyvtárai, továbbá magángyűjtők adták kölcsön a kódexeket, mégpedig szigorú feltételekkel. A hőmérséklet 18 °C, a páratartalom 55°, a fényerő max. 50 lux, a biztonsági berendezés a leg­megbízhatóbb. A rendezők nemcsak a humanista könyvtárat, hanem átfogóbban a rene­szánsz udvar műveltségét akarták be­mutatni. Már az előtérben a korabeli könyvtárba való belépés izgalmát érez­hetjük: corvinakötések, a kiállításon nem szereplő corvinák kivilágított ké­pei fogadnak, s egy makett, melyen a könyvtárnak a budai váron belül való elhelyezkedése látható. Belépve a ter­mekbe halk reneszánsz zene fogadja a látogatót. Efatalmas, j kinagyítptt táb­lán megismerhetjük a könyvtár törté­netét, kis tanulmányoknak is beillő, magyar-angol-német feliratok ismer­tetnek meg az egyes kódexekkel, meg­tudhatjuk, hogy a kódexek elkészülésé­nek és utóéletének milyen gazdag törté­nete van. Képzőművészeti szempont­ból is elsőrangú a rendezők munkája: hol a díszes iniciáléknál nyitották ki a könyveket, hol pedig a kötésre hívják fel a figyelmünket. A reneszánsz han­gulatát idéző, korabeli díszes könyv­csatok, keresztek, szobrocskák, paté- nák, kelyhek, könyvkötő szerszámok, gyertyatartók, kardok teszik változa­tossá a kiállítást. A kiállítók a kódexeket tartalmi szempontok szerint csoportosítva he­lyezték el. Az I. teremben az ókori szer­zők (törtépetírás, irodalom, filozófia, természettudomány) kódexei a rene­szánsz műveltségeszményt idézik. A II. termet szánták a rendezők a humaniz­musnak. Itt a budai várban folyó szel­lemi életet mutatják be. A fordítások, kommentárok, retorikai tankönyvek, történeti munkák, filológus müvek nyomán valóban pontos, árnyalt képet kaphatunk erről. Megtekinthetjük Thuróczy „Krónikájának az uralko­dó számára készült 1488-as ősnyomtat­ványát. Beatrix királyné könyvei (50-100 lehetett), Mátyás sajátkezű aláírása 1463-ból, Mátyásnak mint hu­manista levélírónak a bemutatása még fokozzák a látogatók érdeklődését. A gyűjtemény legfőbb olvasója maga a király volt, ám a könyvtárban fordítói munka is folyt, és igazi humanista szel­lemű műhely alakult ki. Bonfini „Ma­gyarok története” a Corvina kódexei­nek felhasználása nélkül el sem készül­hetett volna. A III. teremben a Biblia, egyházatyák művei, liturgikus kóde­xek, középkori teológiai munkák lát­hatók, valamint a könyvtár Mátyás ha­lála utáni sorsáról kapunk pontos in­formációkat. Megtudhatjuk, hogy az 1480-as években a ferencesek irányítot­ták az udvár liturgikus életét, s szá­mukra is több szerkönyvet rendelt Má­tyás király. A királyi kápolna külön könyvtárral, gazdag középkori teoló­giai irodalommal rendelkezett, s ez az egyik ok, amiért a Corvinában csak a kódexek egyharmada teológiai mű. A király halála után a féltő gonddal létrehozott gyűjtemény is pusztulásnak indult. A Corvina 1490 és 1526 között még eredeti helyén állt, de a Mátyás számára megrendelt kódexek másolá­sát már a Mediciek számára fejezték be. II. Ulászlónak nem volt pénze a gyarapításra, ellenben szívesen ajándé- kozgatoú belőlük a külföldi követek­nek, tudósoknak - ezek a kódexek vi­szont többnyire fennmaradtak. Corvin János csak külön engedéllyel vihetett el könyveket, mivel a gyűjteményt állami vagyonnak tekintették. Az igazi pusz­tulás a török uralommal következett be - Szulejmán Konstantinápolyba vitette a corvinákat, s ezek legnagyobb része a gondatlan kezelés miatt elpusztult. A kiállítás október 6-ig a hét vala­mennyi napján megtekinthető. H. Hubert Gabriella Ökumenikus iskolák szervezése: tapasztalatok Egészségünk védelmében Építkezünk. Újjáépítünk. De nem hallatszik vidám énekszó és nem tapasztalható a „kaláká”-ban vég­zett munka haszna és öröme sem. Külön-külön kínlódjék ki az egyes szerveződések munkamódszerei­ket, keresztény pedagógiai elveket, s csak esetlegesen találnak egymás­ra. A szülők és pedagógusok olda­láról indult meg a legtöbb helyen a szervezőmunka. Mindenütt sok problémával talál­ták szemben magukat a szervezők. 1 1. A lelkiismereti és vallásszabad­ságról, a tanácsokról, az oktatásról szóló törvények nem egy paragra­fusa eltérően szabályozza a keresz­tény (felekezeti vagy ökumenikus) iskolaszervezések lehetőségeit. 2. Kérdés az is, hogy a lelkiismereti szabadságot úgy értelmezik-e a fel­ügyeleti szervek, hogy elismerik a szülők szervezett formában (isko­la) való joggyakorlását. 3. Nemegyszer még felekezeti el­lentétek - helyi és magasabb egy­házkormányzati szinten - is aka­dályozhatják a munkát. 4. Nagy a bizonytalanság abban a ,■ kérdésben is, hogy a majdan meg­születő új oktatási és önkormány­zati törvény miként fogja befolyá­solni a szervezettség bizonyos fo­kára már eljutott iskolák, óvodák létét és működését. Mindezek előrebocsátásával saj­nálkozásomat kell kifejeznem, hogy mind a mai napig nem volt tudomásom olyan fórumról, szer­vezetről - formális vagy informális -, melyben kifejthették volna véle­ményüket a megindult szerveződé­sek munkatársai, s a pedagógiai munkáról a majdani pedagógusok. A Budapest XXII. kerületében fo­lyó ökumenikus keresztény iskola szervezéséről néhány pontban be­számolok - háthat mások tanul­hatnak belőle, vagy legalábbis hozzájárulhatunk ezen adatok közlésével egy munkacsoport lét­rejöttéhez. A szervezési munka a választási kampány időszakában kezdődött. Kerületünkben hozzám, mint a Kereszténydemokrata Néppárt je­löltjéhez nagyon sok ez irányú ké­rés futott be, s- jószerivel munka­társaim öntevékenyen alapították meg az iskola pedagógiai elképze­léseinek kialakítására munkacso­portjukat. Magam pedig a szerve­zés technikai lebonyolítását vállal­tam magamra. Felvettük a kapcsolatot a már ré­gebb óta szerveződő iskolákkal, valamint elméleti pedagógiai mun­kacsoportokkal, melyek ezen isko­lák szakmai munkáját próbálják koordinálni. Elkezdtük - kerületünk valameny- nyi egyházközségében - az igény- felmérést. Elkészült az iskola rövid pedagó­giai programja, melyet az egyház- községek vezető testületéinek, lel­készeinek, plébánosainak is eljut­tattunk. A jelenlegi törvényi ellentmondá­sok miatt — ügyvédi konzultáció után - megfogalmaztuk egy alapít­vány létrehozásának szükségessé­gét. Az „Ökumenikus alapítvány a keresztény művelődésért” alapít­vány létrehozása előrehaladott stá­diumban van. Eddig — elvi nyilat­kozatban - a baptista, az evangéli­kus, két katolikus, valamint a re­formátus egyházközség jelezte részvételi szándékát. Most készül a részletes pedagógiai és nevelési program, valamint az iskola szer­vezeti és működési szabályzata. A'szervezés során az egyértelművé vált, hogy a szülők az állami isko­lákkal egyenlő elbíárálás alá eső iskolát akarnak. Ez a tény annál inkább figyelembe veendő, mivel ebbe az iskolába is tanköteles korú gyerekek járnának, akik eddig más iskolák tanulói voltak. Most indítjuk útjára a szélesebb körű, tanulókra lebontott igényfel­mérést, s az ehhez szükséges részle­tesebb programot is tartalmazó szórólapot. Az iskolaszervezők - gondolom nem csak Budafok-Nagytétényben - kíváncsian várják, hogy hol lesz mód a különféle véleményeket, ta­pasztalatokat egyeztetni, s a készü­lő oktatási törvényhez a parlament illetékes bizottságához e vélemény­összegzést miképpen tudják eljut­tatni. Szepesfalvyné Magassy Mária A hazánkban történt rendszervál­tozás során a társadalom életének többféle vonatkozásában tűnt ki, hogy nagy hiányosságok vannak és ezek pótlása nem lehetséges egy­szerűen kormányzati intézkedé­sekkel. így van ez az egészségügy vonalán is. Ezért hozták létre mi­niszteri rendelettel a Nemzeti Egészségvédelmi Intézetet, amely korábbi, megelőzési tevékenységet folytató intézmények összevonásá­val országos hatáskörű szakmai,, módszertani és szervezési intéz­mény. Az intézet célja teljes egész­ségvédelem, nem az egészségügyi szakmai vonalon, hanem társadal­mi téren. Az intézet főigazgatója dr. Frenkl Róbert, országos fel­ügyelőnk lett, aki a Testnevelési Főiskolán tartott sajtóértekezleten elmondotta, az egészségügy min­den vonalán igyekezni fognak tár­sadalmi mozgósítást, a megelőző tevékenység iránti érdeklődés fel­keltését ösztönözni. Ezekben a na­pokban indult meg egy újabb hatal­mas kampány az AIDS elleni küz­delem folytatására. Kiállítással és szórólapokkal, előadásokkal hívják fel a figyelmet erre a ma is reális veszélyre, melyet a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet felhívása is megerősít. Számításaik szerint a ki­lencvenes években robbanásszerű növekedés várható ezen a téren. A NEVI feladatának tartja azt is, hogy önkéntes jelentkezőket szakképzésben részesítsen az egészségügy különböző területein. Kérésükre közöljük: A (NEVI) mentalhygiénés képzést indít 1990 őszétől olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező segítő fog­lalkozásúaknak (pedagógus, lel­kész, orvos, pszichológus, jogász, népművelő, családgondozó, vezető, szociológus stb.) akik munkájuk során emberi problémák megoldá­sára is fel akarnak készülni. A kép­zés célja olyan szakmai alapismere­tek, készségek és szemlélet elsajátí­tása és átadása, mely alapképzettsé­güknek megfelelő ismereteiket az emberekkel való foglalkozásban hatékonyabbá teszi. Azok jelentke­zését várjuk, akik - mint segítő fog­lalkozásúak -jelenleg is részt vesz­nek a bajbajutott emberek lelki, kapcsolati, életvezetési problémái­nak megoldási munkájában. A képzést Dr. Tomcsányi Teodóra klinikai szakpszichológus, pszi- choterapeuta vezeti. A képzést sa- játélményű személyiségfejlesztő csoportmunkából (pszichodráma) elméleti ismereteket feldolgozó szemináriumokból és segítő gya­korlatból áll. A 350 órás képzés időtartama c. a. 2 év, mely havi egy alkalomból, pénteken 16-22 óráig és szomba­ton 9,30-17,30-ig, nyaranta 1-1 di szakemberek bevonásával. A képzési szemesztereket beszá­molók zárják le, a képesítés záró­vizsgához és záródolgozathoz kö­tött. A felvételt egyéni és csoportos interjú előzi meg, melynek idő­pontjáról a jelentkezési határidő lejárta után értesítést küldünk. A felvételi interjúkra szeptember­től folyamatosan kerül sor. Jelentkezési határidő: 1990. június 30. Cím: Lénárd Magda 1051 Buda­pest, Október 6. u. 22. Az első szemeszterre történő be­iratkozás díját a beiratkozáskor kell befizetni. A képzés költségei­nek nagyrészét központi állami tá­mogatásból fedezzük, kisebb ré­szét szemeszterenként - 3500 Ft-ot - egyéni vagy munkahelyi hozzájá­rulás teszi ki. Ugyancsak egyéiíi vagy munkahelyi hozzájárulásból lehet tananyagokat beszerzni, és az esetleges utazási és szállásköltsége­ket fedezni. A képzési költségek a képzés során csupán az önköltségek esetleges emelkedésének mértékében növe­kednek. hetes intenzív képzésből áll, külföl­.....................................................X................................................... JE LENTKEZÉSI LAP Felsőfokú végzettséggel rendelkezők posztgraduális mentalhygiénés képzé­sére Név, cím, telefon:........................................................................................ Születési hely, évszám:...............................................•..............................- Diploma megnevezése, száma: .................................................................. Mu nkahely címe, telefon:............................................................................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom