Evangélikus Élet, 1990 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1990-07-01 / 26. szám

evangélikus hlet 1990. július 1. „Isten létrehívja a nemlétezőket” Részvéttel, hálával, reménnyel Pünkösd előtti vasárnap, május 27-én, volt az eszéki evangélikus gyülekezet fennállásának 120. év­fordulója. A 170 000 lakosú város középpontjában van a felszentelé­sének 80. évében (1988) nagyon szépen rendbehozott templom, amely erre az alkalomra megtelt hívekkel és vendégekkel. Ez elég ritka esemény, mivel a városban csak 200 evangélikus él, akikhez 100 km-es körzetből mintegy 100 hívő csatlakozik. Most az ünnep­ség mégis közérdeklődés közép­pontjába került. Ezt jelezte már az is, hogy a Mennybemenetel ünnepi istentiszteletüket a zágrábi televí­zió is közvetítette, s a jubileumi istentiszteleten megjelent és üdvöz­lőbeszédet tartott dr. Zlatko Ka- marics polgármester, igét hirdetett dr. Vlado L. Deutsch esperes, a zágrábi egyetem teológiai fakultá­sának dékánja, 350 km. távolság­ról érkezve. Operaénekesek éne­keltek szólót, triót, melyek lelki egységben álltak a gyülekezet és a gyermekbibliakör lelkes és nívós énekével, s a helyi lelkészek: Mag. Matti Korpiaho és Krum Ivancsev szép hagyományokat őrző liturgiá­jával. Az ünneplő gyülekezetét Lángh Endre ny. lelkész a magyar és horvát reformátusok, e sorok írója pedig a magyarországi evan­gélikus testvéregyház nevében kö­szöntötte. Az eszéki ünnepségen való részvétel és déli szomszédunk egyházi viszonyaival való ismerke­dés nekem is nagy élményt jélen- tett, s alkalmat adott a címmül vá­lasztott páli ige valóságáról való megbizonyosodásra. (Rm 4,17) Egy kicsit a történelemből Nem is gondoltam volna, hogy már első évtizedeiben kiterjedt a reformáció Horvát-Szlavóniára és a Balkán félszigetre is. Luther köz­vetlen munkatársai közé tartozott az Isztriái félszigeten született Matthias Flatius Illyricus, aki ki­törölhetetlen nyomokat hagyott a délszlávok vallási térképén. Sajnos a megindult ellenreformáció az evangélikus gyülekezeteket telje­sen megsemmisítette, csak néhány ref. egyházközség vészelte át ezt a pusztulást: Rétfalu (ma Eszékhez tartozik, és itt van magyar ref. templom, Tordinci) ahol már 1551-ben prot. zsinatot tartottak, s itt van ma az egyetlen horvát ref. gyülekezet), Hraszt, Korog és László (Eszék filiája és Mandel Károly ref. lelkész gondozza). Ljúbjanában a múlt év őszén iktat­ták be evang. lelkészi állásba Géza Filot. 1540 óta nem volt elődje. A 150 éves török hódoltság eze­ken a területeken a. magyar lakos­ságot szinte teljesen elpusztította, s helyükre a törökök kiverése után V. Károly és Mária Terézia idején csak katolikusok jöhettek' Ma­gyarországról (a Felvidékről) és Németországból. II. József türelmi rendeletének hatálya Csak a Drá­váig terjedt. Az 1791-ben hozott kedvezőbb törvény is csak a Duná­tól keletre, Bácskában, Bánátban adott lehetőséget prot. gyülekeze­tek alakulására. A katonai határ- őrvidéken kivételesen születhettek ev. gyülekezetek is (O-Pázua, 1770. szlovák), Új-Pázua (1791. német), Neudorf (1819. német). Sztáray Mihály reformátori munkája is mélyen behatolt Szla­vóniába, Eszékig is, de ezek a gyü­lekezetek is a protestánsokat üldö­ző királyi önkény áldozatául estek. Bár a római és a bécsi vallási türel­metlenség ellenére elszórtan - job­bára vallásukat titkolva - mégis maradtak egyes protestánsok. Egy 1811 -bői származó kimutatás sze­rint a határőrvidéken 2.711 evan­gélikus lakott, Eszéken 11. Amikor tehát a gyülekezet fennállásának 120. évfordulóját ünnepeltük, ak­kor a hosszú, kényszerű megszakí­tás utáni újra alakulásnak örven­dezhettünk. A misszió gyümölcse Jugoszlávia területén a prot. ke- resztyénség megújhodása és új gyülekezetek alakulása már az európai protestantizmus megúju­lásával, a misszióval és az evangéli- zációval van kapcsolatban. Külö­nösen is két evangéliumi szervezet figyelme terjedt ki Horvát-Szlavó­niára és a Balkán félszigetre is, és pedig a Brit és Külföldi Bibliatár­sulati és a svájci Szent Chrischona Zarándokmisszióé (Pilgermission). S mivel mindkettőnek tevékeny szerepe van az eszéki ev. gyüleke­zet felélesztésében, hadd szólok munkájukról bővebben is. A Brit és Külföldi Bibliatársulat 1804-ben alakult Londonban azzal a kifejezett céllal, hogy minél rövi- debb idő alatt minél többen juthas­sanak hozzá olcsón, anyanyelvü­kön a Bibliához vagy legalábbis az Újszövetséghez. Ezért egymás után keletkeztek Európa-szerte szervezeteik. Bennünket. most a belgrádi és a bécsi központ érde­kel, mivel az innen irányitott bib­liaterjesztők járták Szerbiát, Hor- vát-Szlavóniát és Magyarországot. Belgrádban 1854-ben alakult ev. gyülekezet, s oda Heinrich Johan Wicherntől, az evangélikus bel- misszió egyik úttörőjétől kértek ta­nítót Hamburgból. Wiehern szere­tetintézményének egyik fiatal és ígéretes tanítóját küldte el a „Rau­hes Haus”-ból: Victor Bernátot. Victor már akkor a bibliaterjesz­tésnek is lelkes híve volt, ezért ha­marosan maga mellé vette a társu­lat egyik fáradhatatlan kolpor- tőrét: Adolf Lochert, akivel együtt - eleinte a tanítói tiszt ellátása mel­lett - járták Szerbiát, Szlavóniát, Horvátországot, Boszniát, ezer­szám terjesztve a Bibliát és ajánlva annak olvasását. így jutottak el Eszékre is, és házról-házra járva evangélikus hívőket kerestek. Az első háziösszejövetelt Laipzig ke­reskedő otthonában tartották 1870 ápr. 10-én, amelyen ki is mondták a gyülekezet megalakítását. Victor ment vissza Belgrádba, az iskolába, Locher maradt. Bejárta az egész várost - nem is eredmény­telenül. De vérbeli kolportőr lévén, égett talpa alatt a föld, s ekkor for­dult a másik szervezethez, a Szt. Chrischona Zarándokmisszióhoz Bázelbe, állandó lelkipásztort kérve az eszéki gyülekezet gondozására. A Szt. Chrischona Zarándok­misszió 1780-ban alakult meg Bá­zelben, s utazó evangélistái már ugyancsak járták Dél-Európát is. Éppen ebben az időben jutott a Misszió vezetősége arra a gondo­latra, hogy útonlevű bizonyságte­vők mellett helyben maradó, fo­lyamatos szolgálatra is vállalkoz­tok kell. Ezért idején jött az eszéki kérés, és 1872 decemberében már elküldték Karl Lederer lelkészt Eszékre. Meg is maradt az eszéki gyülekezet kapcsolata a Szt. Chri­schona misszióval évtizedeken ke­resztül, aminek köszönhető, hogy befolyásuk kiterjedt a környékre is, és hosszú időn át fontos szere­pük volt - egészen 1944-ig - a szla­vóniai evangélikusság életében. A 2. világháború végével egé­szen új helyzet állt elő, amelyről inkább majd a következő szá­munkban fogok beszámolni. Csepregi Béla helyeztük sírba a debreceni teme­tőben - június elsején - KARÁDI PÁL egyházmegyei és gyülekezeti felügyelő testvérünket, szeretett munkatársunkat. Szűkebb és tá- gabb családján kívül jelen volt egy­házmegyénk képviselete, debreceni gyülekezetünk számos tagja, to­vábbá munkatársainak, barátai­nak, ismerőseinek sokasága. Karádi Pál kedves és hűséges munkatársunk 77 évet élt. A böl­csőtől a koporsóig eltéphetetlen szál kötötte gyülekezetéhez és vá­rosához. A Debrecenben sokak ál­tal sokat emlegetett volt elemi is­kolánk tanulójaként „kiscserké- sze” volt a Bornemisza Péter nevét viselő csapatnak. Innen került az akkor még nyolcosztályos Debre­ceni Református gimnáziumba. Ott nyolc éven át részesült rendsze­res és alapos evangélikus hitokta­tásban és ugyanakkor kedvelt, megbecsült tagja volt gyülekeze­tünk ifjúságának. Gyülekezetünkkel folyamatos volt a kapcsolata. Fiatalon presbi­terré választották, majd hamaro­san gyülekezeti jegyzővé. Hosszú ideig töltötte be a gyülekezeti má­sodfelügyelői, illetőleg felügyelői tisztet, de legalább ennyi ideig volt egyházmegyénk felügyelője is. So­ha nem zárkózott el a tisztéből kö­vetkező tennivalók elől! Városunkban először postatiszt­ként, utoljára pedig a híres debre­ceni nyomdában főkönyvelőként szolgált. - A lakókörzete - párton- kívüliként - tanácstaggá választot­ta. Ezt a tisztet is szolgálatnak te­kintette. - Egyházához azonban százszázalékig hűséges maradt ak­kor is, amikor az inkább hátrányt jelentett, mint előnyt. Ővele is megízleltették a B-listás korszak állástalanságát. De akkor is kitartott, pedig gyertyaöntő se­gédmunkásként - rokoni alapon - kereste meg családja kenyerét. - Ezt nyilván soha nem feledte el, azért segítette komoly állásba egy Dunántúlról e tájra kitelepített hit­testvérünket. Még most is előttem van a megsegített ragyogó arca: Karádi hittestvérem segített! Sok mindenhez értő emberként nem egyszer segitett megoldani akár nehéz ügyet is gyülekezetünk­ben, amikor készséggel voltam mellette segédmunkás. Mindig ne­hezen adta föl! Először talán csak május 22-én délben. Előtte néhány napig - lehet - többet szenvedett, mint eladdig. Pedig ő is többször volt a háború rettenetében közvet­len szomszédságban a halállal. Ravatala mellett Zsolt. 40,5-6, 12 alapján Szabó Gyula esperes­lelkész hirdette az igét. A szolgá­latban osztozott Bozorády Zoltán főjegyző-lelkész és Lábossá László kölesei lelkész. Ott és akkor ez a hármas szolgálat nem volt semmi más, mint megbecsülés és tisztelet- adás, valamint „életjeladás” egy­házunkról, sokaknak. Drága mun­katárs! Urunk áldjon meg békes­séggel és üdvösséggel! Isten veled! Sz. Gy. A 1. Már a régi babilóniaiak megfigyelték, hogy az égbolt-on nemcsak mozgó (bolygó) csillagok láthatók, hanem több fényes álló csilagból képződött csillag­zatok is. Ezeknek a csillagait képzelet­ben egyenes vonalakkal összekötötték és az így létrejött alakzatokat nagy fan­táziával elnevezték: Pl: Nagy és Kis medve (Göncöl), Orion (Kaszás) stb. A láthatár legnagyobb köre az „ég alján” az Ekliptika. A közelében lévő csillagzati alakokat, figurákat többnyi­re állatokról nevezték el. Az egész „égi egyenlítőt” 12 részre osztották. Görö­gül egy-egy ilyen határmezsgye, idő­pont a horosz. A hozzájuk tartozó figu­rákat, állatképeket zódionnak nevez­ték. Ezek neve a tavaszponttól kezdve: Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas Bak, Vízöntő (más szóval: kanta-kanna), Halak. Az egész kör neve: zódiákus, „állatöv”. Mindeniküknek meg van a maga ha­tármezsgyéje, időpontja, horosz-a. E változatlan mezsgye csillagképének a közelében (//orosz-ban/látható/ízkóp) figura, állatkép - a mozgócsillaggal konstellációban, konjugációban, a két szó e^ybeírásával: a HOROSZKÓP. Ez tehát egyrészt állandó, másrészt a pillanatnyi konjunkciótól függően folyton változó. A pogány hiedelem meghatározó összefüggést lát e konstellációk és a földi, emberi események (pl. születések, politikai, természeti jelenségek, - hábo­rúk, katasztrófák stb.) között. Egy népi szólásunk is erre a hiedelemre emlékez­tet: amikor azt mondják valakiről: „szerencsés csillagzat alatt született...” 2. A Bibliát ismerő evangélikus Ma­dách felvilágosultan elveti, megítéli ezt a babonát. Szép irodalomtörténeti em­léke található ennek az Ember Tragé­diája prágai jelenetében. Itt a szerel­mes, mulató fiatalságtól kezdve a ha­talmát, sorsát féltő császárig teijedően - s ma is irányadóan - kifigurázza a horoszkópizálást. Egyrészt örök emlé­ket állít a tudományos asztronómiának Kepler személyében, aki - másrészt - anyagi okokból kényszerül horoszkóp- készítésre. „Elárulom tudásomat” (asztronómia) ...megfertőzöm, midőn haszontontalan időjóslást, horoszkó­pot („astro/og/a”) csinálok. Eltitko­lom, mit lelkem felfogott és hirdetem, mit jól tudok, hamis. Pirulnom kell, mert rosszabbá lettem, mint a sybillák (jósnők), kik hittek abban, amit jósol­tak, míg én nem hiszek... (Jellemző, hogy épp Lucifer, famulusa az, aki ren­delés szerint „gyártja” a horoszkópo­kat.) íme párbeszédjük: Kepler: „idő­jóslásra, és natívitásra / születési ho­horoszkópokról • • Öregek napja Fancsalon Dóka Zoltán díszdoktorátusa roszkóp”-ra vagyon szükségem, ké­szítsd iziben! Lucifer: Természetes, csulámlót, fényeset; ki venne pénzért rideg valót? K.: De ne olyant, amely már képtelen. L.: Olyat nem is bírnék tán feltalálni, Min megbotránkozná- nak a szülők; Nem Messiás-e minden újszülött? Fénylő csillag, mely feltűnt a családnak...” - Valóban, a fennma­radt latin mondás szerint a korabeli madárjósok (haruspexek) a madár bel­sőrészeiből hazugul .jósolva” maguk is alig tudták rejteni az éles szemű gya­nakvó előtt nevetésüket. (El is terjedt róluk a leleplező megállapítás: „Rident haruspices, - nevetnek a haruspexek!) A sibillák pedig dodonai homályosság­gal sipogtak: (értsd ahogy akarod, így is, úgy is). Mintha csak a feddőző Ezsaiás prófétát hallanék:” És ha azt mondják tinéktek a halottidézőktől és a jövendőmondóktól tudakozzatok, akik sipognak és suttognak: hát nem Istenétől tudakozódik a nép? Az élők­ről a holtaktól kell-é tudakozni?!” A Biblia minden okkult (titkos, rejté­lyes) jelenséget tilt: „Ne találtassék kö­zötted se jövendőmondó, se igézős, se jelmagyarázó, se varázsló, se átokmon­dó, se szellemidéző, se halottidéző, mert utálatos az ÚR előtt mindaz, aki ilyet cselekszik.” Az ördög akarja így hiú ábrándokba vagy indokolatlan fe­lelmekbe sodorni az embert. így lesz üzleti érdekek lelkileg kiskorú áldoza­ta, „akit ide s tova hány a hab, vagy a tanításnak akármi szele; emberek áll- noksága által...” (Ef 4,14) „Szemeidet fel ne emeld az égre, hogy meglásd a Napot, a Holdat és a csillagokat és az égnek minden seregét, hogy meg ne tántorodjál és le ne borulj azok előtt...”,5Móz. 4,19./Hiszen Isten te­remtette azokat (Zs. 16,9.) és „mind­nyáját nevén szólítja, nagy hatalma miatt egyetlen híjok sincsen, „hát nem Istenétől tudakozódik a nép...?” (Ezs. 40,26; 8,19.) 3. Az astrologia-csillagjóslás és minden okkult „tudomány” vagy ábrándozás­ba, vagy félelemre vezet. A madácsi aranyifjúság a szerelemben és horosz­kópban látta öröme kiteljesedését (mostanában jelent meg (Horoszkóp és szerelem...), Rudolf császárt örök, ál­landóan visszavisszatérő félelembe haj­szolta: Rudolf: „Állítsd fel Kepler, ho­roszkópomat, rossz álmom volt az éj­jel, rettegek, mi konjunktúrákban van csillagom. Baljóslatú jel tűnt fel udva­rában már múltkor is ott a kígyó fejé­nél. ..” Az okkult dolgokkal való foglalko­zás tébolyba, öngyilkosságba visz ret­tegő életút végén, de: 4. hála az Istennek, ki a diadalt adja minékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. (Rm 7,25, l.Kor 15,57.) Van ne­künk már az ősidőkben Istentől meg­ígért Csillagunk, a bűnös emberi nem­zetségünkben született Isten Fia: „Csil­lag származik Jákobból, aki átdöfi a sátánt (4. Móz. 24.12) Ő hív magához mindenkit Isten bűnbocsátó szereteté- ben az 0 golgotái áldozatában való megnyugvásra (Mt 11,25 kk.) „Azon órában örvendezett Jézus... Igen, Atyám, mert így volt kedves teelőt- ted... Jöjjetek"énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és.. .nyugalmat ta­lálok telketeknek..„Őbenne van az ismeretnek minden kincse elrejtve.” (Kol. 2,9.) Az ősidőkben Bálámtól jövendőit „Já- kób-csillag” jelezte a betlehemi jászol- bölcső felett, hogy Krisztusban „az ige testté lett” és a bűnös ember megváltó­ja az új élet tündöklő hajnalcsillaga. (Jel 22,16.) Az Ő küldetésében bűnbo­csánatot nyert megszentelt életükkel fénylenek az elfajult (és babonás) nem­zedékben, mint csillagok, a világban... „Fii. 2,15), akik „csillagként sokakat igazságra visznek.” (Dán. 12,3.) Győri János Kedves ünnepség résztvevői voltak 1990. május 24-én, áldozócsütörtökön az idős emberek. A fancsali idősek klubjának meghívására eljöttek a forrói idős klubtagok egy egész napos rendezvényre, melyet a fancsali kultúra házában rendeztünk meg. A délelőtti baráti beszélgetés után bőséges ebéd következett. Majd az általános iskolások napközisei és a művelődési ház citerásai adtak színvonalas mű­sort. Ezt követően a mini tánczenekar szórakoztatta a közönséget. (Kun Krisztián, Bódi Zsolt 5. osztályos és Kun Lívia 1. oszt. tanulók) Balázs Viktória előadá­sában az „Éji látogatás” c. vers méltán aratott nagy sikert. A szórakoztató műsor után Péter Jenő nagytisztele­tű úr, a fancsali evangélikus egyház lelkésze meleg szavakkal köszöntötte a nagymamákat, nagyapákat és megemlékezett az áldozócsütörtök jelentőségéről. Ezt követően megszólalt az orgona és az ünnephez méltó római katolikus, evangélikus, és református énekek hangzottak el a kultúra házában. A vendégek hálás szívvel köszönték meg ezt a lélek­felemelő napot. Kérték, hogy máskor is legyen ilyen rendezvény, hiszen ez a nap lelki gazdagodása örökre megmarad emlékezetükben. Berta József ny. néptanító F. év június 10-i számunk 3. oldalán közöltük Dóka Zoltán zürichi díszdoktorátusának hírét. A közlés kiegészítéséül most idézzük a hivatalos sajtójelentés néhány mondatát: „A zürichi egyetem teológiai fak- kultása Dóka Zoltán lelkész úrnak a teológia doktori fokozatát adományozza tiszteletből, annak elismeré­séül, hogy ő nehéz időkben magas fokú személyes áldozatvállalást tanúsított a teológia igényének meg­őrzésében, valamint tudományos megalapozottsággal járult hozzá az egyház teológiai elméletéhez és gya­korlatához a maga hazájában... Mivel munkáját egyedül az evangéliumnak elkötelezetten végezte, mű­ködése szükségképpen konfliktushoz vezetett egyháza vezetőségével, amely az egyház számára a szocialista rezsimben egy ideológiailag eltorzított, a rezsimhez igazított .diakóniai teológiát’ írt elő... Azzal a céllal, hogy az egyházi világnyilvánosság figyelmét ráirányít­sa egyházának szellemileg veszélyeztetett helyzetére, a Lutheránus Világszövetség budapesti világgyűlése alkalmával, 1984-ben emlékiratot tett közzé, amely nemzetközi visszhangot váltott ki... A zürichi egye­tem teológiai fakultásával Dóka lelkész évek óta kap­csolatban van. Többszöri tanulmányúton Zürichben képezte tovább magát, és munkáját tudományos meg­vitatásra bocsátotta.” - A doktoravatás április 28-án történt a zürichi egyetem dies academicusán. CSERKESZ-TOBORZO (Ajtó nyílik Nyugat-Európára) Száz főnyi cserkészcsapatot indí­tott a napokban - megfelelő fiatal cserkésztisztek vezetésével - há­rom hetes táborozásra a Majna menti Frankfurt közelében levő li- lienwaldi cserkésztáborba a Ma­gyar Cserkészcsapatok Szövetsége (1091. Bp. Kálvin tér 9. Tel.: 1377- 201) a legnagyobb német cserkész- szövetség, a Bund Deutscher Pfad­finder (BDP) meghívására és ven­dégeként. Negyven főnyi csopor­tunk most készülődik az egyik francia szövetség (mert sok euró­pai országban működik több cser­készszövetség) hívására ilyen ven­dégtáborozásra. Folyik egy csapat előkészítése olaszországi táboro­zásra is. Ide már tavaly mehettek volna cserkészeink, de megfelelően képzett és nyelveket is tudó veze­tőkkel akkor még nem rendelkez­tünk. Az ősszel induló cserkésztiszti és őrsvezetői tanfolyamokra és tá­borokra éppen ezért már most hí­vunk minden érdeklődő egyetemis­tát, főiskolást, középiskolást: je­lentkezzenek írásban a fenti címen, ha képzett vezetőként részt akar­nak venni a magyar cserkészek szí­nes, sok maradandó élményt nyújtó életében. Egy másik német szövet­ség néhány vezetőt hívott meg pár napra, segítségnyújtásuk és együtt­működésünk módozatainak a megbeszélésére. Kár, hogy kül­döttségünk egyelőre nem állítható össze csupa németül is beszélő cserkészvezetőből. De nemcsak Európa fogadja tárt karokkal és segítőkészen a magyar cserkésze­ket: most érkezett egy meghívás a Magyar Cserkészet Tanácsához (a Világszervezetbe a nyáron felvétel­re kerülő két magyar cserkészszö­vetség „csúcsszervéhez”), hogy szövetségeink küldjenek egy-egy 14-18 év közti cserkészőrsvezetőt a japánok nemzeti nagytáborába. A vendéglátás egyetlen feltétele, hogy a küldött tudjon angolul. Dr. Bodolay Géza az MCSCSSZ üv. elnöke Ilmari Soisalon-Soininent a finn ótestamentumi írásmagyarázat ny. professzorát a Helsinki Egyetem Bölcsé­szeti Kara díszdoktorává avatta. A megtisztelő kitüntetés indoklásául felhozták Soisalon-Soininen professzor filológiailag magas szintű kutató munkáját, az Ótes­tamentum görög fordítása, a Szeptuaginta szövegének Európa-hírű feldolgozása megteremtését, új kutató nemzedék nevelésében és a filológiára épülő írásmagya­rázat alkalmazásában és tanításában kifejtett eredményes munkáját. Ilmari Soisalon-Soininen 1939-ben a Soproni Hittudományi kar finn ösztöndí­jasa volt, ezidőben a Kolozsvári Teológiai Fakultáson is időzött, s a magyar evangélikus egyház hűséges barátjaként az erdélyi evangélikus magyarság és a finn egyház közötti kapcsolat szervezőjeként sok, határainkon túli magyar lelkésznek és gyülekezetnek nyújtott értékes segítséget. Kitüntetéséhez meleg szívvel gratulá­lunk. Az értesülés forrása a Kotimaa 1990. június 1-i száma. A fegyveres szolgálat megtagadásáért elítélt és éhségsztrájkot folytató teológiai hallgatók büntetésének elengedéséért a Finn Köztársaság elnökéhez folyamodványt adott be 26 evangélikus teológus (köztük püspök, neves egyházi vezetők és kutatók), amelyben az emberi jogok durva megsértésének ítélték ezt az eljárást éppen az Európai Biztonság tárgyalásá­nak és szerződése aláírásának otthont adó Finnország részéről. (Kotimaa) , Az Evangélikus Országos Könyvtár (1085 Bp. Üllői út 24.) júlikusban hétfőtől péntekig, 9-16 óráig van nyitva. Az Evangélikus Teológiai Akadémia Könyvtárában (1147 Bp. Rózsavölgyi köz 3.) július folyamán hetenként egyszer, keddenként lesz inspekció, 8-15 óráig. Augusztusban mindkét intézmény zárva van. Felhívás Felhívjuk a lelkészi hivatalokat, hogy Sajtóosztályunk július és augusztus hóna­pokban kézbesítési szünetet tart. Ebben az időszakban csak készpénzes árusítás folyik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom